Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy
az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.
A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.
A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.
Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.
Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fehér Ház szerint a közeljövőben nincs napirenden Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója, írja a BBC.
A héten Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előkészítő megbeszélést tartott volna.
A Fehér Ház szerint a felek „eredményes” telefonbeszélgetést folytattak, ezért a személyes egyeztetés most nem „szükséges”. További részleteket a halasztás okáról nem közöltek.
Múlt csütörtökön Trump azt mondta, hogy két héten belül Budapesten tárgyalnának az ukrajnai háborúról. Hétfőn Trump a jelenlegi frontvonal mentén történő befagyasztást támogatta, a Donbászra utalva így fogalmazott: „Legyen elvágva úgy, ahogy van.”
Oroszország többször elutasította a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva csak „hosszú távú, fenntartható békében” érdekelt.
Közben európai országok Ukrajnával együtt egy 12 pontos béketerven dolgoznak. A javaslat tűzszünetet és a frontvonalak befagyasztását, a hadifoglyok és elhurcolt gyermekek cseréjét, biztonsági garanciákat, újjáépítési támogatást, valamint gyorsított uniós csatlakozást ír elő. A csomag az orosz szankciók fokozatos feloldásával számol, és a végrehajtást Donald Trump amerikai elnök vezette nemzetközi békebizottság felügyelné.
A mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon felszabadítása csak akkor történne meg, ha Moszkva részt vállalna Ukrajna háború utáni helyreállításában. A terv a tervezett budapesti békecsúcsra készült, és a jelenlegi frontvonalak mentén állítaná le a harcokat, amit Oroszország eddig elutasított. Az európai diplomaták a héten Washingtonban egyeztetnek az Egyesült Államokkal.
RTL: Egyáltalán nincs szabad időpont egész Budapesten felnőtt ultrahang vizsgálatra az online időpontfoglaló rendszerben
A telefonos tájékoztatás szerint legközelebb Tatán, december 29-én van hely. Márciustól a szakrendelőknek a szabad kapacitás 60 százalékát kell feltölteniük a rendszerbe.
Budapesten jelenleg nem lehet felnőtt ultrahangra online időpontot találni az állami intézményekben, tudta meg az RTL Híradó. Az Egészségablak telefonos ügyfélszolgálata ezt megerősítette.
A központi rendszerben most nincs feltöltött időpont, a fővárosban sehol sem. A tapasztalatok szerint ultrahangra különösen nehéz bejutni.
Végül csak Tatán, Budapesttől mintegy 70 kilométerre kínáltak helyet december 29-re: ott hasi, kismedencei és pajzsmirigy vizsgálat is elérhető.
Aki hamarabb szeretne bekerülni, a magánellátásban találhat időpontot: hasi ultrahangra akár két napon belül is foglalható vizsgálat, 32 ezer forintért.
Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, a koronavírus-járvány óta a CT-, MR- és ultrahangvizsgálatoknál is hosszabbak a várakozási idők. Közlése szerint új ultrahangkészülékeket vásároltak, és 7,5 milliárd forint plusz forrást kaptak a szakrendelők a vizsgálatok bővítésére. Hangsúlyozta: a kórházak folyamatosan teszik közzé az új időpontokat, ezért arra kér mindenkit, hogy „csekkolják rendszeresen az Egészségablak applikációt”.
Március óta szabály írja elő, hogy a szakrendelők a szabad kapacitásaik 60 százalékát feltöltsék a digitális időpontfoglaló rendszerbe, a fennmaradó 40 százalékot kontrollra érkező páciensek számára tarthatják fenn.
Budapesten jelenleg nem lehet felnőtt ultrahangra online időpontot találni az állami intézményekben, tudta meg az RTL Híradó. Az Egészségablak telefonos ügyfélszolgálata ezt megerősítette.
A központi rendszerben most nincs feltöltött időpont, a fővárosban sehol sem. A tapasztalatok szerint ultrahangra különösen nehéz bejutni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Meg kell várni, hogy kihűl az üzem” - egyelőre felbecsülni sem tudták a százhalombattai finomítóban keletkezett károkat
A cég az ellátást saját és stratégiai készletekkel priorizálná. Szakértők akár 40%-os kapacitáskiesést, tartós leállás esetén legalább 5%-os drágulást valószínűsítenek.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, éjszaka tűz volt a MOL százhalombattai finomítójában. Orbán Viktor a Facebookon jelezte: Magyarország üzemanyag-ellátása biztosított, és a kormány „a lehető legszigorúbban” vizsgálja ki az esetet.
A MOL szerint most még nem látható a kár mértéke, de szükség esetén szóba jöhet a stratégiai üzemanyag-tartalék felhasználása, számolt be róla az RTL Híradó. Pulay Krisztián, a vállalat termelési és fejlesztési igazgatója azt mondta, az ellátás rendben van, a cég belső protokollok szerint priorizálja a hazai piacot, saját készletekkel vagy a stratégiai tartalék bevonásával.
A károk felmérése csak az üzem kihűlése után kezdődhet.
„Ha kihűl az üzem, nagyjából 24 órán belül el tudjuk kezdeni, és ahogy említettem, a kollégák folyamatosan újraindítják a többi üzemet, úgyhogy erről csak azután tudunk nyilatkozni, hogy ez mit is jelent”
– mondta Pulay.
A finomító egy korábbi munkatársa szerint itt dolgozzák fel a teljes hazai kőolaj-feldolgozó kapacitás 40–45 százalékát, és ebben az üzemben orosz eredetű kőolajat kezelnek.
A stratégiai tartalékokat a Szénhidrogén Készletező Szövetség kezeli. A szervezet adatai alapján több mint 495 ezer tonna gázolaj és csaknem 227 ezer tonna benzin áll rendelkezésre. Holoda Attila energetikai szakértő úgy fogalmazott: a mostani készlet 96 napra elegendő, vagyis egy komolyabb baleset esetén is biztosítható az ellátás.
Szakértők szerint a tűz miatt a finomító kapacitásának akár 40 százaléka is kieshet. Az Erste számításai alapján, ha fél éven belül sem áll helyre a termelés, a benzin és a gázolaj ára legalább 5 százalékkal nőhet.
A hír megjelenése után a MOL részvényei reggel mintegy másfél százalékot estek, később azonban az árfolyam emelkedni kezdett.
Az RTL Híradó teljes beszámolóját itt lehet megnézni:
Ahogy arról lapunk is beszámolt, éjszaka tűz volt a MOL százhalombattai finomítójában. Orbán Viktor a Facebookon jelezte: Magyarország üzemanyag-ellátása biztosított, és a kormány „a lehető legszigorúbban” vizsgálja ki az esetet.
A MOL szerint most még nem látható a kár mértéke, de szükség esetén szóba jöhet a stratégiai üzemanyag-tartalék felhasználása, számolt be róla az RTL Híradó. Pulay Krisztián, a vállalat termelési és fejlesztési igazgatója azt mondta, az ellátás rendben van, a cég belső protokollok szerint priorizálja a hazai piacot, saját készletekkel vagy a stratégiai tartalék bevonásával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mindenki tenni akart” - megszólalt a százhalombattai oltásban résztvevő egyik tűzoltó, aki szerint szabadnapos társaik is beálltak
A szervezet szerint több anyag esetében még hiányoznak az adatok, közben a MOL egysége váltásokban dolgozott, a beavatkozás több mint 13 óráig tartott. A tűz okát vizsgálják, a helyszín a finomító desztillációs üzeme volt.
A százhalombattai Dunai Finomító desztillációs üzemében lobbantak fel a lángok hétfő éjjel. A MOL délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez az a részleg, ahol a kőolajat forráspont szerint szétválasztják, majd a komponenseket továbbküldik feldolgozásra.
Elsőként a vállalat saját, speciális tűzoltóegysége érkezett a helyszínre. Az egység operatív vezetője, Szabó István az RTL Híradónak beszélt arról, hogy sok szabadnapos kolléga is beállt, így több mint 13 órán át, váltásokban dolgoztak. Rendszeresen gyakorolnak, mert ilyen környezetben másképp kell oltani: a kőolajat nagy nyomáson és hőfokon kezelik, és ha az anyag a szabad levegőre kerül, önmagától is meggyulladhat.
„Igazából nagyon nagy számban jelentek meg szabadnapos tűzoltó kollégák is kint a helyszínen, és számomra nagyon pozitív. Nagyon jó volt azt látni, hogy mindenki tenni akart, mindenki szerette volna, és ki is vette a részét ebből a beavatkozásból és így sokkal könnyebben tudtuk menedzselni ezt a beavatkozást.
Gyakrabban tudtuk váltani a tűzoltást végző kollégákat, pihentetni őket közben is, mivel ugye gyakorlatilag egy elhúzódó káresetről van szó, több mint 13 órán keresztül voltak kint voltunk kint a kollégákkal együtt” - mondta Szabó István.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint riasztó, ha egy ilyen üzem kigyullad, de a mostani mérések alapján a vizsgált komponenseknél nem találtak kimagasló egészségkárosító mennyiséget, a legtöbb szennyező alacsony koncentrációban volt. Ugyanakkor vannak anyagok – például rák kockázatú vegyületek vagy policiklusos aromás szénhidrogének –, amelyeket egyelőre nem mértek, ezért ezekről nincs adat. A szervezet azt is jelezte: tudomásuk szerint kicsivel több mint egy év alatt ez már a negyedik, olajszennyezéssel járó baleset a MOL-nál.
A baleset idején nagyjából húsz ember dolgozott az üzemben. Egy korábbi dolgozó az RTL Híradónak azt mondta: a folyamatirányítás számítógépes, ezért zavarok hiányában a területen általában nem tartózkodik senki, így nem történt sérülés. A tűz okát még vizsgálják.
Korábban is voltak fennakadások a finomítóban: júliusban sűrű füstöt észleltek egy technológiai berendezés hibája miatt, 2022 novemberében pedig egy nagy karbantartás utáni meghibásodás miatt csak hatvan százalékon működött az üzem, és a vállalat egy ideig nem szállított üzemanyagot mintegy 200 kisebb benzinkútra.
A százhalombattai Dunai Finomító desztillációs üzemében lobbantak fel a lángok hétfő éjjel. A MOL délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez az a részleg, ahol a kőolajat forráspont szerint szétválasztják, majd a komponenseket továbbküldik feldolgozásra.
Elsőként a vállalat saját, speciális tűzoltóegysége érkezett a helyszínre. Az egység operatív vezetője, Szabó István az RTL Híradónak beszélt arról, hogy sok szabadnapos kolléga is beállt, így több mint 13 órán át, váltásokban dolgoztak. Rendszeresen gyakorolnak, mert ilyen környezetben másképp kell oltani: a kőolajat nagy nyomáson és hőfokon kezelik, és ha az anyag a szabad levegőre kerül, önmagától is meggyulladhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
