HÍREK
A Rovatból

Kit kell menteni, ha baleset történik egy vezető nélküli autóval?

Tételezzük fel, hogy egy vezető nélküli autó fékjei elromlanak egy zöld jelzésű gyalogos átkelő előtt - ilyenkor mi történik?


A fedélzeti számítógépnek azonnal döntenie kell: egyenesen folytatja-e a kocsi az útját, belegázolva a tömegbe, vagy pedig balra fordul, ahol a piros jelzésre ügyet sem vető gyalogosok kelnek át?

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a vancouveri British Columbia egyetem felmérést készített arról, hogy miként vélekednek az emberek az autonóm autók terjedésével kapcsolatos problémákról – írta a Technology Review .

A Moral Machine nevű felmérésben több mint 200 ország közel kétmillió polgára vett részt. Tizenhárom különböző helyzetben kellett dönteniük a gépkocsi helyett, hogy kiket áldozzon fel: saját utasait, a gyalogosokat, a gyalogosok közül a férfiakat, a nőket, a gyerekeket, az időseket, a kutyákat, a macskákat…

A Nature-ben publikált eredmények nyomán nem lesz könnyű eldönteni, mit kódolnak be az autonóm autók számítógépeibe, pedig dönteni kell, mert ezek a járművek és a velük kapcsolatos problémák szaporodni fognak – mondják a kutatók.

„Sok filozófus és technológus egyetért abban, hogy az autonóm autónak azonnal vészhelyzetben nem kellene megváltoztatnia az irányát, hogy olyan emberek kerüljenek veszélybe, akik különben nem fenyegetettek, csak azért, hogy megmentsen két embert és egyet elgázoljon – magyarázza Azim Shariff erkölcs-pszichológus a British Columbia egyetem kutatója – De azt tapasztaljuk, hogy azok, akik válaszoltak a tesztünkre, nem fektettek nagy súlyt a dilemma erkölcsi dimenziójára. A másik kérdés, amely megosztja a szakértőket és a közvéleményt, az autó utasai mentésének elsősége a gyalogosokkal szemben. A felmérésben résztvevők az autóban ülőket mentenék előbb, az etika szakértői a gyalogosokat. Egy 2016-os felmérésben arra a kérdésre, hogy milyen döntést várnak az autonóm autó részéről, sokan azt válaszolták, hogy nem akarnak etikus autót vásárolni, hanem olyant, hanem védelmet nyújt akár nagyobb számú ember élete árán.”

Globális szinten a legnagyobb egyetértés a résztvevők részéről abban volt, hogy a mentésben az embereket választanák először, nem az állatokat, egy népesebb csoportot a kis számúval szemben, először a fiatalokat, aztán az öregeket, a nőket előbb, mint a férfiakat, és a törvénytisztelőt, aki a zöldön ment át…

„Meglepődtünk – mondta Shariff – hogy sokan azokat az embereket mentenék először, akiknek magasabb a társadalmi státusa. Ez a preferencia azokban az országokban gyökeresedett meg jobban, ahol nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek. Egy másik furcsaság: 2 millióan a normális testalkatúakat előbb mentenék a kövéreknél.”

A felmérésből az is kiderült, hogy a három nagy kultúra, a nyugati, a keleti és a déli, amely főleg a latin-amerikai országokat foglalja magába, egyes kérdésekben más-más állásponton van.

„A fiataloknak és a magasabb státusúaknak adott mentési prioritás markánsabban jelentkezik a déli kultúrában, mint a keletiben. Ezenkívül a déli országok kevesebb hajlandóságot mutatnak, mint a nyugatiak és a keletiek arra, hogy elsősorban a kutyákat és a macskákat mentsék. Többen választják viszont azokat, akik nem túlsúlyosak” – magyarázta Shariff.

Egyelőre tehát nem eldöntött kérdés, hogy az egyes kultúrák álláspontjához igazodva kódolják-e az autonóm kocsik számítógépét, vagy pedig várják még egy egyetemes mérce jóváhagyását.

Közben éppen a Google képen látható vezető nélküli autója kapta meg a világon elsőként az engedélyt arra, hogy úgy teszteljék Kalifornia útjain, hogy egyáltalán nincsen benne élő ember, aki sürgős esetben átvehetné a volánt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nagyon jó beszélgetésem volt Trump elnökkel, nagyon érzékeny kérdésekről beszéltünk” – mondta Zelenszkij
Zárt ajtók mögött elkezdődött a többoldalú tárgyalás az európai vezetők, az ukrán elnök és az amerikai elnök részvételével. Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „lényegében azt fogják megvitatni, hogy ki mit fog tenni”.


Donald Trump szerint a pénteki alaszkai csúcstalálkozó Vlagyimir Putyinnal megerősítette benne a hitet, hogy a béke „elérhető”. Elmondta, hogy az orosz elnök beleegyezett: Oroszország biztonsági garanciákat vállaljon Ukrajna számára. Trump ezt jelentős lépésnek nevezte, amely a mostani tárgyalások egyik kulcspontja.

Az amerikai elnök úgy fogalmazott: „lényegében azt fogják megvitatni, hogy ki mit fog tenni”. Hangsúlyozta, hogy az európai országok nagy terhet fognak ebben vállalni, de az Egyesült Államok segíteni fog nekik. A területi engedményekről is beszélt, amelyek szerinte „figyelembe veszik a jelenlegi kontaktvonalat” - írta a BBC.

Trump hozzátette, meg kell vitatni a lehetséges területcseréket is, és szükség lesz egy háromoldalú találkozóra közte, Volodimir Zelenszkij és Putyin között.

Az ukrán elnök az európai vezetőkkel tartott megbeszélés elején kapott lehetőséget arra, hogy újságírók előtt szólaljon meg. „Nagyon jó beszélgetésem volt Trump elnökkel” – mondta Zelenszkij, aki hozzátette: „nagyon érzékeny kérdésekről beszéltünk”.

Zelenszkij kiemelte, hogy a biztonsági garanciák elengedhetetlenek a háború lezárásához. Emlékeztetett arra is, hogy ehhez hozzátartozik minden hadifogoly átadása. Közölte, hogy a területi kérdésekről majd Putyinnal lehet tárgyalni, Trumphoz fordulva pedig azt mondta: „köszönöm a térképet”.

Trump a megbeszélések során arról is beszélt: „eddig nagyon sikeres napunk volt, fontos megbeszéléseket folytattunk, miközben azon dolgozunk, hogy véget vessünk a gyilkolásnak és megállítsuk a háborút Ukrajnában”.

Időközben zárt ajtók mögött elkezdődött a többoldalú tárgyalás az európai vezetők, az ukrán elnök és az amerikai elnök részvételével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ugyanaz a baktérium jelent meg egy székesfehérvári technikumban, mint a kórházban
A szolgáltató szerint nem a város vízbázisát érinti a probléma, hanem az érintett épületek vezetékrendszerében van jelen a baktérium. A Fejérvíz a technikum épületét is fertőtleníti.


A székesfehérvári Árpád Technikum és Kollégium vízrendszerében is kimutatták a Pseudomonas aeruginosa baktériumot – közölte az önkormányzat a Székesfehérvári Szakképzési Centrum tájékoztatása alapján. A fenntartó azonnal megtette a szükséges lépéseket, és a Fejérvíztől is információt kértek. A szolgáltató szerint nem a város vízbázisát érinti a probléma, hanem az érintett épületek vezetékrendszerében van jelen a baktérium.

A Fejérvíz hangsúlyozta, hogy folyamatosan ellenőrzi a városi hálózatot.

„Ennek keretében szerencsére a hétvégén vett minták is megfelelő eredményeket hoztak. Az ellenőrzés keretében a kórház körüli betáplálási pontokon is végzett mintavételt a Fejérvíz, ahol szerencsére szintén nem mutatták ki a baktérium jelenlétét”

– áll az önkormányzat közleményében. A vízszolgáltató a technikum épületét fertőtleníti.

A székesfehérvári Szent György Kórház szülészeti osztályán szintén kimutatták a baktériumot. A rutinvizsgálat július végén jelezte először a kórokozó jelenlétét a vezetékes vízben. Azóta több fertőtlenítés történt, de a gond továbbra is megmaradt. Az RTL Híradónak nyilatkozó édesanya elmondta, hogy saját magát és a kisbabáját is egy kancsó vízből kellett megmosdatnia, és még a WC-t sem lehetett lehúzni, emiatt többen visszatartották a székletüket.

Az RTL hétfőn rejtett kamerás felvételeket készített a kórházban. Egy mosdó felett „nem ivóvíz, de tisztálkodásra alkalmas” felirat volt olvasható. A riporter egy dolgozót is megszólaltatott, aki azt javasolta, hozzanak be vizet és nedves törlőkendőt. „És akkor én nem mondtam semmit, csak annyit, hogy minél előbb menjen haza!” – mondta az alkalmazott.

A kórház este válaszolt a csatorna kérdéseire. Közlésük szerint a fertőtlenítés véget ért, de a víz használatát csak akkor engedélyezik, ha azt a hatóság is egyértelműen javasolja. Takács Péter egészségügyi államtitkár közben a Facebookon arról írt, hogy a baktérium megjelenése a vízhálózatban önmagában nem jelent fertőzésveszélyt.

Augusztus 14-én Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is ellátogatott a szülészetre. Egy órát töltött az intézményben, majd arról beszélt, hogy baktériumfertőzés miatt továbbra sem iható a víz a kórházban.

A WHO szerint a Pseudomonas aeruginosa veszélyes baktérium.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sokan jöttek haza súlyos Coviddal a nyaralásból, de a népegészségügy azt mondja, nem kell aggódni
Volt, akinek a betegsége annyira súlyossá vált, hogy félbe kellett szakítania az utazást, mert kórházi ellátásra szorult. Magyarországon is megjelent a világszerte terjedő új variáns, a Nimbus.


Több magyar turista is koronavírussal tért haza a külföldi nyaralásáról, és volt, akinek a betegsége annyira súlyossá vált, hogy félbe kellett szakítania az utazást, mert kórházi ellátásra szorult - írta az Index.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közölte, hogy Magyarországon is megjelent a világszerte terjedő új variáns, a Nimbus (NB.1.8.1.). A szennyvízvizsgálatok szerint a június–júliusi enyhe növekedésért ez a változat lehet felelős.

Az intézmény hangsúlyozta:

„A szennyvízben mért koronavírus örökítőanyag-koncentráció június–júliusban megfigyelhető enyhe emelkedéséért feltehetően az új variáns felelős. A vírus hazánkban továbbra is alacsony szinten cirkulál, egyelőre semmilyen jel nem utal nagyobb járványhullám kialakulására”.

A Nimbus a WHO által figyelt variánsok közé tartozik, és a jelenlegi adatok szerint nem okoz a korábbiaknál súlyosabb betegséget. A leggyakoribb tünetek a köhögés, a torokfájás, az orrdugulás, a fejfájás és a fáradtság. Ritkábban előfordulhat láz, hányás vagy hasmenés.

Az NNGYK hozzátette, hogy a korábbi oltások továbbra is védenek a súlyos megbetegedés ellen. Bár a szennyvízben kimutatható egy kisebb emelkedés, az orvoshoz fordulók és a kórházi kezelésre szorulók száma nem nőtt. A legtöbb fertőzés enyhe tünetekkel zajlik, vagy tünetmentesen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Biztonsági garanciákról tárgyalt az európai vezetőkkel Trump, közben felhívta Putyint is
Trump telefonon beszélt Putyinnal is, még az európai vezetőkkel folytatott egyeztetés alatt. A CNN értesülései szerint a hívásnál az európai vezetők nem voltak jelen.


Donald Trump vasárnap a Fehér Házban találkozott az európai vezetőkkel, előtte pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést. A közös sajtótájékoztatón Trump bemutatta a résztvevőket, mindenkinek mondott néhány szót, majd közölte, hogy Vlagyimir Putyin az alaszkai csúcson beleegyezett: a nyugati országok biztonsági garanciákat adjanak Ukrajnának. Az amerikai elnök szerint most azt kell kitalálni, ki milyen vállalást tesz. Hangsúlyozta: „Meg akarjuk állítani a gyilkolást, rendezni akarjuk a helyzetet.”

Zelenszkij azt mondta, nagyon jó beszélgetésük volt, sőt a mostanit az eddigiek közül a legjobbnak nevezte. Trump kijelentette, hogy nem ragaszkodik a tűzszünethez, bár szerinte az előnye az, hogy azonnal véget vet a gyilkolásnak.

Hozzátette, hogy elnöksége idején hat háborút állított le tűzszünet nélkül. A területcserék lehetőségét is felvetette, és arról is beszélt, hogy akár fogolycserére is sor kerülhet.

A tárgyaláson Keir Starmer brit miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Friedrich Merz német kancellár, Alexander Stubb finn elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is jelen volt.

Rutte szerint most jó esély van megállítani a háborút, és megköszönte Trumpnak, hogy felvette a kapcsolatot Putyinnal. Von der Leyen az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek hazatérését sürgette.

Merz a tűzszünet fontosságát emelte ki, Macron pedig úgy fogalmazott, egész Európa számára biztonsági garanciákat kell kidolgozni. A francia elnök hozzátette, hogy erős ukrán hadseregre és erős európai védelemre van szükség.

Starmer arról beszélt, hogy a következő logikus lépés az, ha Oroszország is bekapcsolódik a tárgyalásokba. Meloni úgy látta, három és fél év után most először nyílt esély a párbeszédre.

Trump közben telefonon beszélt Putyinnal is, még az európai vezetőkkel folytatott egyeztetés alatt. A CNN értesülései szerint a hívásnál az európai vezetők nem voltak jelen. Arról, hogy pontosan mi hangzott el, egyelőre nincs információ.

Az amerikai elnök a megbeszélés végén azt mondta, a következő egy-két hétben eldőlhet, sikerül-e lezárni a háborút. A tárgyalás ezután zárt ajtók mögött folytatódott, az újságírókat kiküldték.

Von der Leyen és Zelenszkij vasárnap közös sajtótájékoztatón kijelentették: Európa nem fogad el semmilyen területi engedményt Oroszország javára, és Ukrajna szuverenitása nem képezheti alku tárgyát. Trump ezzel szemben arról beszélt, hogy azonnal vége lehet a háborúnak, ha Ukrajna lemond a Krím-félszigetről és arról, hogy valaha is csatlakozzon a NATO-hoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: