A magyarok fele nem keres jobban, mint egy betanított munkás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2022. júliusában Magyarországon a (kedvezmények figyelembevételével számított) nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt. A KSH hozzáteszi a gyorsjelentésében, hogy ez az érték egy év alatt 16,6 százalékos növekedést takar – idézi a hivatalos statisztikai adatokat a G7 gazdasági portál, ami arra volt kíváncsi, mit jelent ez a mindennapokra vetítve.
Az idei kereset 16,6 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor annak nagy részét elvitte a tavaly 13,7 százalékos, mára 20 százalék fölé gyorsult infláció.
A 279 ezer forintos nettó fizetés alapesetben 400 ezer forintos bruttónak feleltethető meg, és egy rövid keresés után a G7 észrevette, hogy ez tipikusan a gyárakban dolgozó betanított munkások bére, amennyiben két műszakban dolgoznak.
A tanárkirúgások kapcsán a közvélemény elé került tanári fizetési adatokból kiderült, hogy sokszor egy tapasztalt, sok éve a pályán lévő tanár fizetése sem éri el az átlagos mediánt. E szerint az országban nagyon sok olyan tapasztalt és képzett munkavállaló van, akinek a havi 279 ezer forintos határvonaltól lejjebb helyezkednek el a skálán.
Ez azért probléma a lap szerint, mert azt jelzi, hogy a medián értékét a náluk képzettebb munkavállalók nem mozdítják el felfelé: vagy nincsenek sokan, vagy nem keresnek jobban. A portál egyébként a jobb nemzetközi összehasonlíthatóság kedvéért euróba is átszámolta a magyar béreket. Nyár közepén a magyar mediánbér értéke az év eleji 730-740 eurós szintről már 700 euró alá esett. A magyar munkavállalók fele tehát csak kicsivel több mint a felét kapja annak, mint ami Ausztriában a minimálbére lenne – ez 1200 euró.
