A helyzet súlyosbodik, ha marad az árrésstop a választásokig, sok kisbolt bezárhat - Kozák Tamás az árrésstop meghosszabbításáról
Nem a Kormányinfón, de nem is a közmédiában, hanem a Fidesz digitális aktivistáit összefogó Harcosok Klubjában jelentette be Orbán Viktor a legújabb kormányzati intézkedést: marad az árrésstop. A miniszterelnök üzenete szerint
A kormány eredetileg május 31-ig vezette be az élelmiszerboltokra vonatkozó, legfeljebb 10 százalékos (drogériáknál 15 százalékos) korlátozást, majd meghosszabbította augusztus 31-ig. Most újabb hosszabbításról döntöttek, de arról, hogy meddig marad életben a szabály, egyelőre nincs hivatalos információ. Amíg az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a lépés főleg a kisebb boltokat sújtja, de a nagyobb szereplőknek is milliárdos veszteségeket okoz, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel szemben azt emelte ki, hogy az árrésstop árcsökkenést hozott. Arról, hogy a szektorban hogyan látják az intézkedést, és milyen következményei lehetnek hosszabb távon, az Kozák Tamást Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdeztük.
– Orbán Viktor most bejelentette, hogy meghosszabbítják az árrésstopot. Már korábban szó volt arról, hogy ha ez tovább tart, több cég vagy kereskedő kénytelen lesz lehúzni a rolót. Most mi a helyzet? Hogyan tovább?
– Hogy ez meddig tart és hogyan, azt mi sem tudjuk, mert mi is csak a sajtóból értesültünk róla. A hír először egy zártkörű Facebook-posztban jelent meg. A helyzet súlyosbodik. A veszteségtermelés már nemcsak a kereskedőknél, hanem a termelőknél és a feldolgozóknál is egyre jelentősebb. Ezt a veszteséget lassan már nem lehet tovább szétosztani. Ha megnézzük néhány mezőgazdasági termék árát, látszik, hogy a felvásárlási árak növekednek, a költségek egyre magasabbak.
Az árrésstop önmagában nem képes megfékezni az inflációt. Ebben a formában végképp nem, hiszen az árrésstop csak a kereskedőkre vonatkozik. Ennek egyetlen következménye, hogy a kereskedők vesztesége tovább nő, visszafogják a fejlesztéseiket, csökken az akciók, a kedvezményes áron kínált termékek száma. A mérleg egyenlege tehát erősen negatív.
– Nagy Márton miniszter azt mondta, hogy az árrésstop árcsökkenést hozott. Ez így van?
– A statisztikai adatok szerint áprilisban valóban volt egy megtorpanás, utána azonban minden hónapban tovább nőtt az infláció. Ennek oka, hogy attól, hogy van árrésstop, a felvásárlási, a beszállítói árak, például a műtrágya vagy a vetőmag, nem csökkentek, hanem emelkedtek. Érdemes megnézni a tej árát: a felvásárlási ár éves alapon körülbelül 20 százalékkal nőtt. Tehát az élet nem áll meg, a gazdaságban jelenlévő strukturális problémák nem oldódnak meg.
– Gerjeszti ez az árrésstop az inflációt, vagy csak arról van szó, hogy nem alkalmas módszer a meglévő infláció elleni harcban?
– Közvetlenül nem gerjeszti az inflációt. Készült azonban egy piackutatás, amely azt mutatta, hogy a megkérdezettek háromnegyede nem érzékeli sem az infláció, sem az árrésstop hatását. Ennek oka a gazdaságpszichológiában keresendő.
Márpedig 2015 óta Magyarországon megduplázódtak az élelmiszerárak. A vásárlási döntéseknél mindig keresünk egy viszonyítási pontot. Ez a viszonyítás sokkal erősebben befolyásol minket, mint az, hogy például az UHT tej most 32 forinttal olcsóbb. Azt érezzük, hogy 2022-ben ezt még sokkal olcsóbban vettük, most pedig nagyon drága, és ez felülírja az apró árcsökkenéseket.
– Engem, mint földhözragadt embert, leginkább az érdekel, mi lett a vásárlóerőmmel? Megduplázódott-e ugyanebben az időszakban, az árakkal együtt, vagy a magasabb nominális fizetések ellenére csökkent? Hol az igazság?
– Az igazság az, hogy a vásárlóerő nem nőtt. Az infláció nemcsak az élelmiszerekben jelentkezett, hanem a szolgáltatásokban is. Drágult az internet, a telefon, a gyógyszerek, a gyógyászati termékek.
A fogyasztás szerkezetében is látszik, hogy a kiskereskedelmi költés nem emelkedett. Nagyságrendileg 100 forintból 80 forintot elköltünk, ennek fele kiskereskedelem, fele közlekedés, egészségügy, szórakozás. Az egészségügyre fordított kiadás egyre magasabb, tehát ebből a kosárból a kereskedelem nem tudott részesedést nyerni.
– Miközben az árrésstop célja az volt, hogy az alapvető élelmiszerek ára a leginkább rászorulóknak elérhetőbb legyen, nyilván nemcsak a rászorulók vásárolnak árrésstopos termékeket.
– A magasabb jövedelműeknél ennek a hatása erősen korlátozott, hiszen számukra eddig sem az élelmiszerár volt a fogyasztás fő visszatartó tényezője. Egy lakossági felmérés is azt mutatta, hogy az árrésstop nem hozott érdemi fogyasztásnövekedést. Ennek fő oka az, amiről beszéltem: a bizonytalansági faktor, ami felülírja az árcsökkenés feletti örömöt. Természetesen mindenki szereti, ha valamit olcsóbban vehet meg, de a termékek nagyságrendben nem lettek olcsóbbak. A számok is ezt igazolják: nincs látványos forgalomnövekedés, sőt, a második negyedéves forgalom kisebb volt, mint az első.
– Akkor mégis, mi ennek az intézkedésnek az előnye, és mi a hátránya? Ki élvezi az előnyeit, és ki viseli a veszteségeket?
– Gazdasági szempontból én nem látom előnyét. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkáraként közgazdasági szempontokat tudok mondani, politikaiakat nem. A kereskedelem Magyarországon a második legnagyobb GDP-termelő szektor. Ha vesztesége évről évre nő, az visszahat a GDP-re is.
Ha nő a veszteség, visszafogják a cégek a fejlesztéseiket, beruházásaikat. A beruházási számok már most is gyengék. Ezért is mondtam, hogy a gyógymódnak nincs köze a diagnózishoz.
– A gazdasági szereplőknek fél szemmel figyelni kell a politikát is. Számítottak arra, hogy feloldják az árrésstopot, vagy ez a politikai klímában nem volt reális? A választásokig ön szerint feloldható lesz? Számolnak ezzel?
– Az árrésstop politikai üzenete egyértelmű. Viszont minden gazdasági érv ellene szól. Mint magánember, azt mondom,
De hogy milyen politikai üzenete vagy hozadéka van, azt mi nem elemezzük.
– Van-e racionalitása annak, hogy a politika erőlteti az árrésstopot, ha a hatásai negatívak?
– Gazdasági racionalitása nincs. Ha politikai szempontból nézzük, az más kérdés, de ezt mi nem tudjuk, és nem is akarjuk elemezni.
– Akkor beszéljünk számokról: mekkora veszteség éri a gazdaságot?
– A GKI becslése szerint havonta csak az élelmiszereknél 10–11 milliárd forint a veszteség. Éves szinten ez 120–130 milliárd. Ehhez jönnek még a drogériai termékek, melyek szintén érintettek.
– Ezek a veszteségek adóbevétel-kiesést is jelentenek?
– Igen. Ráadásul a kisebb boltok közül minden ötödik a bezárást fontolgatja – ez is a GKI tavaszi felméréséből derült ki. Ez komoly szám, főleg mert sok kisbolt olyan településen van, ahol egyetlen bolt működik.
– Valóban érzékelhető, hogy több bolt zárt be mostanában?
– Egyre több visszajelzést kapunk arról, hogy kisboltok zárnak be. Az éves statisztikák még nem láthatók, de sajnos arra számítok, hogy az élelmiszerboltok bezárásának száma meghaladja a tavalyit.
– Mégis, a választásokig változhat ez az intézkedés?
– Adok arra esélyt, hogy ha a GDP növekedés nem tud beindulni, és az a gondolkodás kerül előtérbe, hogy milyen módon, milyen gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehet a GDP-t növekedésre bírni, akkor talán felismerik, hogy ez egy kényszerpálya, és igenis ezt el kell törölni.
