ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

9 dolog, amit ne tegyél meg a cicáddal!

9 éve indult az oldal, ahol a szerző gazdiknak segít a macskáik viselkedését megérteni, és sokszor meg is változtatni. Gyakran ad tanácsokat ahhoz, hogy mit csinálj gazdiként a cicáddal.
Pintér Attila írása a Szeretem a cicámat! blogon. Címkép: Pexels/David Yu - szmo.hu
2022. október 29.



"Az évezred eleje óta macskázom, több éve foglalkozom antiszociális macskák rehabilitációjával, sok menhelyi és utcacicát fogadtam már be. Ők félősek, stresszesek, szocializálni kell őket. Az így szerzett tapasztalataim osztom meg a blogon, és adok tanácsot cicagazdiknak kedvencük megismeréséhez és neveléséhez. Ha félős vagy éppen agresszív a cicád, az ágyadra pisil vagy nem fogadja el az új macskát, itt segítséget találsz!"

A macskákról sokan gondolják, hogy maguknak valók, vagy akár azt is, hogy nem szeretik az embert, pedig ez nem igaz, és akinek van cicája, ezt pontosan tudja. De mégis van pár olyan dolog, amit a cicák nem szeretnek, vagy nem jó nekik, ezek közül válogattam most ki a kilenc legfontosabbat.

1. Ne félj tőle, és ne haragudj rá!

Ez persze nem mindig könnyű. Főleg, ha megtámad vagy az ágyadra pisil, de ilyenkor inkább gondolj arra, hogy a cicád ezt nem gonoszságból csinálja, vagy mert utál téged. Az is téves, amikor „bosszúpisiről” beszéltek sokszor. A macskák ugyanis nem bosszúállóak, a bosszúállás kizárólag az emberekre jellemző. A legtöbbször éppen félelemből teszi ezeket a macska, mert nem érzi magát biztonságban az új helyén, vagy félti azt az új macskától, de lehet egy betegség is az oka. Ezért mindig próbálj rájönni a valódi okokra, változtass dolgokon, hogy a cicád jobban érezze magát, és figyeld a reakcióit! Javaslatokat találsz itt a blogon is, de kérdezhetsz is tőlem!

A félelem és a harag pedig azért is rossz irány, mert a macskád megérzi ezt, és ő is félni fog, ami csak ront az eddigi helyzeten is. Próbálj minél inkább nyugodt maradni. Főleg, ha a cicád félős.

2. Ne erőltesd rá az akaratod!

A macskák nagyon önállóak, és jobban szeretik azt csinálni, amihez kedvük van. Szemben a kutyákkal, akik kifejezetten szeretik, ha megmondják, mit kell csinálniuk (általánosságban persze, hiszen egyedenként mindkét fajban vannak kevésbé önállóak és önfejűek is). Ez nem jelenti azt, hogy nem tudod rávenni arra a cicádat arra, amit te szeretnél, csak nem parancsszóra fog ez menni. Egy macska figyelmét először fel kell kelteni, azért barátságossá vagy érdekessé kell tenni a dolgot, és ha tetszik neki, akkor hamarosan igényelni is fogja a tevékenységet. Ez lehet a közös játék (amit szintén érdemes jól csinálnod), simogatás, de akár aggility vagy az, hogy ne menjen fel a konyhapultra. Ezeket el lehet érni kitartással és következetességgel, és persze azzal, hogy figyelembe veszed a cicád igényeit.

Fotó: Pexels/Wojciech Kumpicki

De kérlek, hogy ne „mássz rá” a macskádra, ne kapkodd fel, ne szorítsd erősen magadhoz, akkor sem, ha nagyon szereted, mert ezt ő valószínűleg nem szereti, maximum elviseli. Itt is persze vannak olyan cicák, akik igénylik az ölelgetést, de a bárhol rátörő embereket még ők sem kedvelik. Vedd tehát figyelembe, mi jó a cicádnak, és másoknak se engedd - pl. ismerős gyerekeknek -, hogy abuzálják a macskád!

3. Ne büntesd!

Régebbi kutyakiképzési elvek szerint fegyelmezni kell a kutyát, és meg kell büntetni, ha rosszat csinál. Manapság viszont az új képzési elv az, hogy nem szabad a kutyát sem büntetni, mert rossz élményei lesznek velünk, félni fog tőlünk, ezért csak pozitív megerősítést használnak a kutyatrénerek is: jutalomfalattal, dicsérettel, simogatással vagy játékkal jutalmazzák az elvárt viselkedést. A macskákra ez hatványozottabban igaz: sose büntesd, de mindig jutalmazd!

Sokan szeretitek használni a vízspriccelőt, ha felmegy például a konyhaasztalra, vagy kiabáltok vele, ha almon kívül pisil, de az is előfordul, hogy fizikailag bántalmazza a gazdi, ha rosszat csinált a cicája. Ezek a módszerek nem vezetnek eredményre. Sőt, csak rosszabb irányba terelik a dolgokat, a macska ugyanis félni fog tőlünk. Emellett az is baj ezekkel, hogy csak akkor tudjuk csinálni, ha ott vagyunk, és ha nem, akkor a macska úgyis megteszi a tiltott dolgot. Ezért inkább a fentieket mellőzzük. Büntetés helyett más technikákat próbáljunk ki a konyhapult macskátlanítására, vagy az almon kívül pisilésre is.

4. Ne engedd kóborolni!

A magad, a macskád, a többi állat és ember érdekében se, és ne csak azért, mert a törvény is arra kötelez, hogy a saját állatodat a saját ingatlanodon belül tartsd!

A kijárós cicák élete minden nap veszélynek van kitéve. Elkaphatnak egy halálos macskabetegséget, elütheti őket egy autó, megtámadhatja őket egy kutya és a macskagyűlölő emberek is bánthatják.

Fotó: Pexels/Kate

Emellett a macskák rengeteg madarat megölnek csak szórakozásból. Sokkal többet, mint amennyire akkor is szükségük lenne, ha nem kapnának tőled enni, és mivel ráadásul nem a fauna részei, nagyon sokat ártanak az élővilágnak. Valamint nem, a macskák nem attól boldogok, ha kijárnak, hanem ha foglalkoznak velük, megfelelő életteret biztosítanak nekik, nem csak hagyják, hogy elfoglalja magát a szabadban. Kicsit olyan ez, mintha a szülő minden reggel kizavarná a gyerekét az utcára, hogy foglalja el magát, de sose játszik vele, viszi el egy moziba vagy olvas neki.

Legyél felelős macskatartó, és tartsd bent a cicádat! Építsd macskakifutót vagy tedd macskabiztossá a kerítésed, de a házban is tarthatod, rengeteg lehetőség van arra, hogy a cicád biztonságban legyen, és emellett boldog is!

5. Ne szabadulj meg tőle!

Ha felnő és már nem olyan cuki, mint kölyökként volt, ha szétkarmolta a kanapét vagy az ágyadra pisilt, ha öreg és beteg lett, ne tedd ki az utcára vagy add le egy menhelyre, mint egy megunt tárgyat! Attól kezdve, hogy befogadtad, felelősséggel tartozol érte, nemcsak akkor, amikor örömet okoz, hanem akkor is, amikor gond van vele, időt kell rá szánni vagy pénzbe kerül. Ő bízik benned, ne okozz neki csalódást!

6. Ne hagyd ki az állatorvosi vizsgálatokat!

Nemcsak a rendszeres orvosi vizsgálatokra gondolok, hanem arra is, ha beteg lesz a cicád vagy furcsa lesz a viselkedése. Ne hagyd, hogy szenvedjen, ne a közösségi felületeken kérdezz meg ismeretleneket, hogy mit csinálj, mert a kamillatea nem jó mindenre is, és az orvosok nem szoktak kommentekben meggyógyítani senkit. Vidd orvoshoz a cicádat, ha nem tudod, mi baja! Ezt megelőzendő pedig évente iktass be egy állatorvosi vizsgálatot, főleg, ha a cicád már elmúlt 7 éves.

7. Ne adj tejet neki!

Persze, minden cica szereti a tejet, joghurtot, de a fagylatot is. Mégse adj nekik! A fagyállót is szívesen megisszák a macskák, és még sem adsz a cicádnak, ugye? Csak azért, mert szereti, nem biztos, hogy az jó is neki!

Fotó: Pexels/Emrah AYVALI

A felnőtt macskák ugyanis mind laktózérzékenyek, és hasmenésük lesz a tejtől, ami szélsőséges esetben kiszáradást is okozhat. A friss, tiszta vízen kívül nincs szükségük más folyadékra, ha pedig a cicád keveset iszik, próbáld máshogyan ezt pótolni.

8. Ne távolíttasd el a karmait!

A „karomtalanítás” vagy „karomeltávolítás” szerencsére hazánkban nem divat, de azért néha lehet vele találkozni, és vannak országok, ahol kifejezetten sokszor alkalmazzák. Annak ellenére, hogy állatkínzás, hiszen gyakorlatilag megcsonkítják ilyenkor a macskát. A műtéti eljárás során ugyanis véglegesen eltávolítják annak karmait.

Ennek oka az, hogy így a macska nem tud kárt tenni a bútorokban – karmokkal legalább is. Sok esetben viszont a beavatkozás után a macska nem használja többet az almot, mert a megszokott kaparás fájdalmas neki, ezért inkább a kanapét vagy ágyat választja.

A rosszul elvégzett műtétek ráadásul egész életén át tartó fájdalmat okozhatnak a mancsokban vagy a hátban. Le is sántulhat vagy elkaphat valamilyen fertőzést a cica a műtét után. De egy sor viselkedési változást is eredményezhet: agresszívabb lehet a cica a fájdalom miatt, vagy mert tudatában van annak, hogy nem képes megvédeni magát egy konfliktus során. De a macskák számára fontos kaparás elmaradása is személyiségbeli változásokat okozhat, hiszen így kevésbé érezheti biztonságban magát.

Fotó: Pexels/Cats Coming

Ezért inkább rendszeresen vágd le a karmait, vagy vidd állatorvoshoz, aki segít ebben, és tegyél a lakásba több helyre kaparófelületeket, amik „hirdetőoszlopok” a cicák számára. A legjobb, ha olyan helyre és olyan anyagból és olyan állásba teszed ezeket, ahol, amit és ahogyan kapar a cicád.

9. Ne vidd el nyaralni!

A macskák territoriális állatok, ezért a saját, megszokott területükön érzik jól magukat. Fokozottan igaz ez azokra a cicákra, akik kölyökkoruk óta egy helyen éltek, és nem voltak nagy változások az életükben. Egy ilyen cicának óriási stressz, ha elviszed 1-2 hétre egy idegen helyre, és mire megszokja, már jöttök is vissza. Egy ilyen „kaland” után előfordul, hogy elveszti a cica a szobatisztaságát vagy más módon akarja a területét megjelölni. Ennél sokkal jobb megoldás, ha a cica otthon marad, és egy szomszéd, rokon, ismerős vagy cicaszitter minden nap elmegy hozzá.

Természetesen vannak nagy utazó cicák is, de nem ez a jellemző, és most is az a legfontosabb, hogy ismerd a cicádat: mit szeret és mit nem.

Te mit tartasz be a fentiekből, vagy mit nem? Írd le kommentben! Hamarosan lesz folytatása a fentieknek, amikor azt fogom leírni, mik azok, amiket mindenképpen tegyél meg a cicáddal.

Hasznos tippek a blogban macskatartóknak, képes naplók "macskaszocializálásról". Ha pedig gondod van a cicád viselkedésével, félős, agresszív vagy az ágyadra pisil, olvasd el a blogot, vagy tedd fel a kérdésed! Támogatni pedig a Patreonon kersztül tudod az oldalt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jön a nyár leglátványosabb meteorraja, mutatjuk, mikor érdemes az eget kémlelni
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát. Ebben az időben óránként akár 100 hullócsillagot is láthatunk.


A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t; az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy bár a telihold fénye idén zavarni fogja a "meteorlest", a meteorzápor megfigyelése így is szép élménynek ígérkezik.

A Perseidák meteorraj a maximum idején óránként akár 100 hullócsillagot is produkál. A rajból származó csillaghullás várhatóan augusztus 12-én hajnalban lesz a legsűrűbb. Hajnali 4-kor a raj radiánsa, azaz a hullócsillagok kisugárzási pontja a Perseus csillagképben, kb. 65 fok magasan helyezkedik majd el, így ideális pozícióban lesz a megfigyeléshez

- írták a szakemberek, hozzátéve, hogy

a Perseidák radiánsa már este 22 órakor is 25 fok magasan jár, így egész éjszaka láthatóak lesznek hullócsillagok.

A sajtóanyag szerint a Perseidák aktivitása július 17-től augusztus 24-ig tart, így az érdeklődők a maximum előtt és után is megfigyelhetnek Perseida meteorokat.

Mivel a hullócsillagok szabad szemmel látszanak, nem szükséges távcső a megfigyelésükhöz. Különösen sötét, fényszennyezéstől mentes helyről nézve szépek. A meteorok az égbolt bármelyik részén feltűnhetnek - olvasható a tájékoztatóban, amelyben arra is kitértek, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat. Az érdeklődők nemcsak hullócsillagokat láthatnak, de távcsővel a nyári este legszebb csillaghalmazait és a hold sugárkrátereit is megfigyelhetik - olvasható a tájékoztatóban.

A szakemberek hozzátették, hogy augusztus 12-én hajnalban a Vénusz és a Jupiter is egészen közel, alig egy fok távolságra kerülnek majd egymástól, az év leglátványosabb bolygóegyüttállását rajzolva az égre. Úgy fogalmaztak, hogy "a két legfényesebb bolygó egy erőteljes fénnyel világító "csillagpárost" formáz majd, közel 15 fokkal a látóhatár felett". Mint írták, a jelenség augusztus 11-én és 13-án is látványos közelségből lesz megfigyelhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez hogy lehetséges? Kétszer született meg egy csecsemő Texasban
A szükségszerű beavatkozás miatt a babát 23 hetesen kiemelték az anyaméhből, majd a műtétet követően visszahelyezték. Három hónappal később a baba újra megszületett.


A texasi Margaret Boemer ikreket várt, de a terhesség első trimeszterében elvesztette az egyik babát, írja cikkében a CNN. Egy későbbi vizsgálaton az orvosok észrevették, hogy a másik magzat, Lynlee, egy sacrococcygealis teratoma nevű ritka daganatot növesztett. Ez a daganat a magzat vérét vonta el, ami súlyos szívproblémákat okozhatott volna.

A daganat majdnem akkora volt, mint maga a baba, és az orvosok szerint mindössze egy a 30–70 ezer élve születésből fordul elő ilyen eset. Lynlee túlélési esélyét 50 százalékra becsülték.

Margaret a CNN-nek így mesélte a döntést: „A 23. héten a daganat leállította a szívét, és szívelégtelenséget okozott, így választanunk kellett, hogy hagyjuk a daganatot átvenni az uralmat a teste felett, vagy esélyt adunk neki az életre. Könnyű döntés volt számunkra: életet akartunk neki adni.”

A terhesség 23. hetében tehát, amikor Lynlee mindössze 0,53 kilogrammot nyomott, az orvosok kiemelték az anyaméhből, hogy eltávolítsák a daganatot. A műtét közben a szíve majdnem leállt, miközben a levegőben tartották. A daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A beavatkozást követően a babát visszahelyezték az anyaméhbe, és a méhet összevarrták.

Margaret a terhesség hátralévő részét ágyban fekve töltötte. Lynlee 13 héttel később, június 6-án, császármetszéssel született meg, 2,4 kilogrammos súllyal. Nyolcnapos korában újabb műtétet végeztek rajta, hogy eltávolítsák a daganat maradékát a keresztcsont környékéről.

Ma, kilenc évvel később, Lynlee egészségesen él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszer érkezik a családi pótlék augusztusban, és az is kiderült, hogy miért
A júliusi összeget augusztus elején, az augusztusit a hónap végén utalják. Szeptemberben ennek okán már nem lesz újabb kifizetés.


Augusztusban kétszer érkezik a családi pótlék. A júliusi hónapra járó összeget augusztus elején, várhatóan 2–4. között utalja a Magyar Államkincstár, míg az augusztusi juttatást már a hónap végén, várhatóan 23–27. között kapják meg a jogosultak – számolt be róla az atv.hu.

Az iskolakezdés sok család számára jelentős kiadással jár a tanszerek és az iskolatáska megvásárlása miatt, ezért a szeptemberre járó családi pótlékot előrehozzák augusztusra.

Az előrehozott utalás következtében szeptemberben már nem érkezik újabb családi pótlék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Halott szeretteinket „kelti életre” a generatív AI - Segít feldolgozni, vagy csak elmélyíti a gyászt?
A digitális feltámasztás trendjei között van már halottak nevében beszélgető chatbot és olyan megoldás is, amellyel az elhunytak régi fényképeken kelnek életre. Könnyebb, vagy nehezebb elfogadni az elvesztésüket, ha az AI megidézi őket?


Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

„Az AI tökéletes gép az emlékezet meghamisítására.”

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Ez a félretájékoztatás jelenségéhez hasonlóan káros hatással lehet a gyász feldolgozásának folyamatára is, ám „ha valaki alapvetően a saját magánéletében ettől boldogabbnak érzi magát, akkor ugyan mit árthat?” - vonta le a következtetést a professzor.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

Sok gyászoló számol be arról, AI nélkül is, hogy érzékeli elhunyt szerettei jelenlétét. „Azt mondják, amikor belépnek egy szobába, még mindig látnak egy ürességet, amit rajtuk kívül más nem vesz észre.”

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

O’Connor szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia segít-e kapcsolatot teremteni az elhunyttal, vagy inkább azt az illúziót kelti, hogy az illető örökké él.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.

„Ezek nagyon bonyolult kérdések. És még nincsenek rájuk jó válaszaink” – összegezte Hollanek.

Link másolása
KÖVESS MINKET: