UTAZZ
A Rovatból

6 magyar természeti csoda, amit feltétlenül látnod kell

Örök élmények várnak a buborékoló láperdő felett vezető fasétányon, a különleges ciprusok közt álló kilátón, az ősi magyar állatokat bemutató pusztán, és a legszebb gímszarvasokat rejtő erdőben is.


Magyarország földrajzi adottságának köszönhetően sokféle különleges, sőt ritka természeti látványosságot nyújt a kirándulóknak. Például a puszták ma már ritka, védett állatait is megismerheted, vagy sok évtizede eltűnt, majd újjáéledt láperdő vize felett sétálva csodálhatod meg e nem mindennapi világ titkait. A Balaton is rejt olyan kertet, ami kihagyhatatlan, és van olyan arborétumunk is, amelyben szó szerint hatalmas fák nyűgöznek majd le.

Fedezd fel te is ezeket a fantasztikus helyeket.

1. Folly Arborétum - Badacsonyörs

Az ükunoka viszi tovább a családi örökséget, ahol a ritka növényekkel teli Folly Arborétumban különleges cédrusok, ciprusok, fenyőtobozt formázó kilátó, csodálatos panoráma, fenyőrügyszörp, saját borok, gyerekfoglalkozások is várnak a Balaton partján.

Badacsonyörsön érdemes a főútról letérni és ellátogatni a ma már nemzetközi hírre szert tett arborétumba, ahol öt világtáj fenyőivel, 400 fenyőfélével és 200 lombos fával és cserjével ismerkedhetsz meg. A világ mind a 25 ciprus faja és három változata is otthonra lelt itt. Van mediterrán ciprus, arizónai ciprus is. Ritkábban látható fajok közül bemutatnak néhányat, így az amerikai MacNab, Gowen, Kuyamaka ciprus, az ázsiai Kashmir és Himalájai ciprus is, sőt egy fél évszázados könnyező ciprus is van a kertben.

A sok nővény között, a csúcson áll a fenyőtobozok tengelyét és pikkelyei csavarvonalas felépítését jelképező, lombozat fölé emelkedő kilátó, amely az új jelképük is. Mindenképpen ki kell próbálni, mert csodás panorámában lesz részed.

A családról, a kertről és a sokféle különlegességről még többet ITT olvashatsz.

2. Körös-Maros Nemzeti Park túzokrezervátum – Dévaványa, Réhely

A ma már csak védett helyen előforduló madarak nyugodt életterének kialakítása céljából hozták létre a Körös-Maros Nemzeti Parkban a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontot. Itt biztonságban élhetnek, szaporodhatnak és még a látogatók is megcsodálhatják különös párzási táncukat.

A parkban láthatsz még különböző magyar őshonos állatfajokat is, élnek itt, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták is.

A tanösvény bemutatja az itteni növény- és állatvilágot, de séta helyett a bérelhető kerékpárral szintén bejárható a vidék, melyhez túraútvonalakat is ajánlanak. Sokféle programot szerveznek, a madárlestől az éjszakai túráig. A központban egy múzeum működik, ahol a terület érdekességeit, a túzokokat és a túzokvédelmi munkát is megismerheted.

A túzokok viselkedéséről, a látogatóközpont szolgáltatásairól még többet ITT olvashatsz

3. Gemenci-erdő - Pörböly

Ez Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri erdeje, melyben a különleges növény- és állatvilágot kisvasúton, bakancsos, kerékpáros és vízi úton is megcsodálhatod.

Az erdő a Duna mentén fekszik, hossza 30, szélessége 7 kilométer, összesen 180 négyzetkilométernyi terület, amely természetvédelmi oltalom alatt áll, és a Duna–Dráva Nemzeti Park része. A Duna itt lelassul, több holtág és sziget alakult ki benne. A Duna menti erdőben élnek a legértékesebb trófeát növesztő gímszarvasok.

A Gemenci-erdőt célszerű Pörböly felől felfedezni, hiszen itt található az Ökoturisztikai Központ, és innen indul a kisvasút, több túraútvonal és számos látnivalóval is vár.

A Gemenci-erdő érdekességeiről, a túrázási lehetőségekről bővebben ITT olvashatsz

4. Bugaci puszta - Bugac

Bugac az ősi puszta, a magyar szürke marha, a ménes és az Aranymonostor hazája. Valaha a térség gazdag központja volt, manapság kétévente itt tartják Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét.

Az Alföldön, a Duna és Tisza között, a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Bugac. A fokozottan védett területen egyedülálló természeti kincsek vannak, köztük az ősborókás, a homoki erdők, a homokpuszták, lápok, mocsarak, szikes puszták. A vidék a mai napig az őshonos magyar háziállattartás egyik fő területe, lovakat, magyar szürke marhákat, rackákat tenyésztenek.

A Pásztormúzeumban a puszta történetét, a pásztorok életét, hétköznapi eszközeiket ismerhetitek meg.

A manapság egyre nagyobb tömegeket vonzó rendezvényekről, a puszta múltjáról bővebben ITT olvashatsz.

5. Szarvasi Arborétum - Szarvas

Szarvas arborétuma, a Pepi-kert, a Holt-Kőrös partja és a makettparkja is egyedülálló.

A gróf Bolza család nevéhez fűződik a kastély, a szárazmalom megépítése, és ők hozták létre az Anna-ligetet, a Hármas-Körös egyik holtága mentén kialakított Pepi-kertet (a mai Szarvasi Arborétumot). A kert az egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménnyel rendelkező arborétum Magyarországon.

A 82 hektáros terület leghíresebb fái a több mint száz éves mocsáricprusok és mamutfenyők.

Az országos védettségű természetvédelmi területen lévő kertben 5 fás növénygyűjtemény található: a "Pepi-kert",a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert. A kert igen gazdag állatvilággal is rendelkezik, 415 feltárt rovarfaj és több mint 100 körüli madárfaj él itt.

Honnan kapta a kert a Pepi nevet, milyen különleges növények élnek az arborétumban? Ezek és még sok más érdekesség olvasható ITT

6. Fényes tanösvény - Tata

Egyedülálló ökoturisztikai tanösvényen sétálhatsz a Fényesen, ahol a bányászat nyomán majdnem elpusztult láperdőbe nemrég visszatért a víz és vele együtt a különleges lápi élet is.

Tata mindig is híres volt a vizeiről, és az Öreg-tó mellett a Fényes forrásai is messze földről vonzották a fürdőzőket. A ma újra életre kelt láperdőben kialakított tanösvény a víz felett vezet végig, és csodákat mutat be.

A hídon sétálva meghallhatod, ahogy a föld mélyéből előtörő víz „bugyborékol”, és látványnak is különleges a buborékok gyöngyözése. Újra benépesült a hely, számos növény újra megtelepedett és burjánzani kezdett. Ahogy az élővilág, a halak, lepkék, madarak is újra birtokba vették a vizes élőhelyet.

Számos különlegesség él a láperdőben, melyekről a tansövény képes tábláin sok-sok érdekes információt lehet megtudni. A vezetett sétákon pedig az éppen előbukkanó, vagy hallható állatokkal is meg lehet ismerkedni. A kalandvágyóknak még éjszakai túrát is szerveznek.

Mi mindent látni, hallani a Fényes-tanösvényen? Mitől különleges a hely? Ezekről is olvashatsz ITT.

Fotók: Okolicsányi Zoltán, Simon László, Söptei Zsuzsanna


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: