UTAZZ
A Rovatból

Séta Bory Jenő, a Bory-vár építőjének nyomában: egy kalandos sorsú kút, egy különleges építésű templom és egy ikonikus szerelmi szobor is mesél a híres alkotóról

„A Bory-sztori” néven új tematikus séta indult Székesfehérváron, amely a híres vár építőjének, Bory Jenőnek az életét dolgozza fel. A program a vár falain kívül, a belvárosban kalauzol végig, ahol a művész köztéri alkotásait és azok történetét ismerhetjük meg.
szs - szmo.hu
2026. július 15.



Egy legendás alkotó nyomába ered Székesfehérváron a „Bory-sztori” tematikus séta, amely a szerelem emlékművének emelt vár falain kívül, a belvárosban található köztéri (és egy beltéri) alkotásain át meséli el, ki volt valójában az a férfi, aki egy egész várat emelt a felesége iránti rajongásból.

Az új, „A férfi, aki várat épített a szerelemnek – A Bory-sztori” címet viselő városi séta a híres szobrász és építész, Bory Jenő eddig talán kevésbé ismert műveinek nyomába ered. A program során a vezetőnkkel együtt felkereshetjük a művész köztéri műveit, és megismerhetjük a szobrok és emlékművek mögött rejlő személyes történeteket. A program elsősorban azt ígéri, hogy bemutatja, milyen ember volt valójában a „várépítő”.

Képgaléria: A Bory-sztori séta

A séta során több Bory-épülettel, szoborral találkozhatunk. Íme néhány érdekesség:

Püspökkút

Bory Jenő 1929-ben a Püspök-kút szobraiért, a püspökök megalkotásáért Ipolyi Arnold díjat kapott. Ugyanakkor a kúton elhelyezett püspökök szobra a korabeli sajtóban komoly vitákat váltott ki. Az alkotó ezért egy 1930-ban egy lapban elmagyarázta, kit és miért tervezett a kútra. Boldog Asztrik kalocsai érsek a Szent Koronával a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát, Szent Gellért csanádi püspök - Szent Imre nevelője - a vértanú anyaszentegyházat, Boldog Mór pécsi püspök az oktató anyaszentegyházat, Szent Adalbert vértanú - az első jelentősebb hittérítő - pedig a térítő anyaszentegyházat jelképezi. Az oszlop tetején egy kardot tartó Árpád kori vitéz látható.

A kút először az Országalma helyén állt. Nem volt hivatalos avatása, de 1928. június 23-án este a 3. számú honvédgyalogezred zenekara térzenét adott a téren, majd kilenc órakor megszólaltak a Székesegyház harangjai, és kigyúltak a kút fényei, miközben megindult a víz a kifolyókból.

A kút kilenc évig állt a helyén, majd 1937-ben lebontották és elvitték a vasútállomás elé. A háborút követően a püspök-szobrokat is leszedték róla, de azokat egy múzeumba vitték, ahol megőrizték. Végül 1972-ben Székesfehérvár millenniumának évében került jelenlegi helyére a Piac térre. A püspök szobrok 115 cm magasak, a vitéz pedig 250 cm-es.

A bronz szobrokat Bory Pál – Bory Jenő testvére – öntötte ki a Királysori műhelyében, és tíz ember dolgozott rajta. A kút több, mint egy évig készült. A szobrok gipsz vázlata pedig a Bory-várban látható.

Csók szobor (másolat)

Az ismert szobor gipsz másolata a Hiemer-ház Házasságkötő teremben látható. Igazán méltó helyen csodálható meg ez az ikonikus alkotás, hiszen Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona története valóban egy romantikus, igaz szerelem volt. A szobrot Bory 27 évesen készítette el, és egész életét meghatározta ennek sikere. Berobbant a művészvilágba és egy sor megrendelést hozott számára. A Csók a Bory-várban látható, de több változata is elkészült később, többféle anyagból. Egyik különleges verziója a várban kiállított Csók I-II., amely egy két darabból álló szoborkompozíció. Bory szerint ha összeillesztenénk, akkor egy szobrot láthatnánk a két oldalról.

Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve

Bory Jenő egykor ennek a reáliskolának volt a tanulója, és 1899-ben itt érettségizett. Az intézmény a volt diákját 1925-ben kérte fel a hősi emlékmű elkészítésére.

Mozaikos vázák, Zichy liget

A művészt Fehérvár városa ösztöndíjjal támogatta tanulmányai elvégzéséhez, így tudott 1903-ban építészmérnöki diplomát szerezni. A segítséget pedig számos alkotással igyekezett meghálálni. Egyik ilyen az 1921-ben készült két hatalmas, mozaikokkal kirakott betonváza.

Jézus szíve templom

A székesfehérvári szecessziós stílusú Jézus Szíve templom építését 1910 áprilisában kezdték el, és a közadakozásoknak köszönhetően 1911 szeptemberére készült el és szentelték fel. Az építkezés vezetői Fábián Gáspár építész és Bory Jenő voltak. Külön érdekesség, hogy ez az első hazai vasbeton szerkezetű templom, és a kivitelező cég arra hivatkozva, hogy a betonépítéssel kapcsolatban még kevés a tapasztalat, csak két év jótállást vállaltak. A háborúban a templom is súlyosan megsérült, ezért az 1960-as években felújították, majd többször is renoválták.

Bory tervezte a kupolát, amelyről később azt írta: "Maga a kupola két réteg deszka közé csömöszölve simítás nélküli 10 cm-es betonlemez. Áll 23 éve. A deszkázás nyomai ma is változatlanul láthatók rajta. (...) Örökre hordja nyomát, hogy deszkaágyon született; de felületén az elfogyásnak, lemállásnak alig van nyoma."

A templomtól nem messze található a székesfehérvári Fűtőerőmű, amelynek egyik csarnokában látható a 25 óriási királybábú, amelyekkel augusztus 20-án lehet találkozni a belvárosi ünnepségeken. Érdekesség, hogy ennek az épületnek a bejárata fölött is egy Bory-alkotás látható.

Bővebb információk a sétáról, amely egy másfél órás program, és előzetes regisztrációhoz kötött. ITT, regisztrálni pedig ITT lehet

Bory Jenő legismertebb műve a Bory-vár, amely látogatható - és érdemes is betérni. (Később még mesélünk a várról is.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Képgaléria: ilyen most a helyzet a rekordalacsony Velencei-tónál
Agárdon és Velencén szomorú látványt nyújt a tópart. Fürdeni és hajókázni ezen az oldalon nem nagyon lehet. De a tó szerelmesei találnak olyan helyet, ahol a vízminőség és a vízszint is megfelelő a strandolásra.
szs - szmo.hu
2026. július 11.



Elszomorító látványt nyújt a rekordalacsony Velencei-tó. A víz folyamatosan párolog, és az utánpótlás hiánya miatt már jócskán a szokott vízszint alatt van. Szerdán - ottjártunkkor - a hivatalos adatok szerint Agárdnál 43 centit mértek. A mai állapot már csak 41 centiméter a vízügy szerint.

Az agárdi csónakkikötő cölöpein és a partfalon is jól látszik, hogy közel egy méterrel magasabban szokott lenni a vízszint. A kikötő most üres, elhagyatott, a süvítő szél uralja csak a területet.

A velencei strandon érezhető igazán, hogy mennyire leapadt a tó.

A víz széle már a kijelölt fürdőrész végét jelző bójáknál van, addig száraz lábbal lehet besétálni a tómederben. Csak néhány gyerek és egy-két kutyás pár tapicskol a bokáig érő vízben. A korábban nyüzsgő plázs most kong az ürességtől, a szél kavarja a homokot, és néhány fagyizó gyerek kivételével alig látni mozgást.

A tómenti úton autóval gurultunk végig, és az évekkel korábban megszokott nyári pezsgés helyett üresen álló házakat, elvétve néhány autót láttunk csak. A kikötők környéke is csendes - nem csoda, hiszen nem lehet hajózni jelenleg a tóban.

A vízhelyzet miatt több strand ki sem nyitott, de a Velencei-tó más részein van fürdőzésre alkalmas strand. Ilyen például a TóParty Strand is, amely bejegyzése szerint: náluk „kifejezetten szép állapotban van a part, a független laboratóriumi vizsgálat alapján pedig a víz kifogástalan”. Hozzátették még azt is: „nem szedünk parkolódíjat évek óta és idén belépőt sem szedünk, mindössze 500 Ft »közműhasználati« díjat, mely kb. a mosdók üzemeltetésére elegendő, többre nem...”

Képgaléria: A Velencei-tó Velencénél a strandon

Képgaléria: A Velencei-tó Agárdon a csónak-kikötőnél


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Két új útvonalat jelentett be a Wizz Air Budapestről, sűrítik a járatokat is
A légitársaság emellett hét népszerű, köztük spanyol és izlandi úti célra is heti egy-egy plusz járatot közlekedtet.


A 2026/27-es téli menetrendi időszak kezdetétől két új útvonalat indít Budapestről a Wizz Air, emellett hét népszerű úti célra is növeli a járatai számát – írta az Economx.

A légitársaság október 25-től indít közvetlen járatot a norvég fővárosba, Oslóba ahova kezdetben heti négy, majd később heti öt alkalommal közlekedik.

Két nappal később, október 27-től az egyiptomi Marsza Alam is elérhetővé válik, ide hetente két járat indul majd.

Az új célállomások mellett a Wizz Air télen több népszerű útvonalon is bővíti kapacitását. Heti egy-egy további járat közlekedik majd Bilbaóba és Tenerifére, Keflavíkra és Szalonikibe, valamint három egyiptomi városba: Gurdakára, Sarm es-Sejkbe és Gízába.

A légitársaság vezérigazgatója, Váradi József korábban őszi áremelkedést vetített előre, miközben a cég a fedélzeti élmény javításán is dolgozik: bejelentették, hogy 2027-től a teljes flottán elérhetővé teszik a Starlink műholdas internetet. Az operatív működést érintő kihívásokra, mint például a kefalóniai utaskezelési problémák, a cég eseti megoldásokkal reagált.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Így próbálják átverni az autópálya-kalózok a nyaralni indulókat
Álsegélynyújtás, színlelt defekt – a csalók változatos módszerekkel próbálják tőrbe csalni a gyanútlan turistákat. Mutatunk három tipikus átverést, amelyeket népszerű európai nyaralóhelyeken alkalmaznak.


Az osztrák autóklub (ÖAMTC) összeállítására hivatkozva hívja fel a nyaralni induló autósok figyelmét a külföldi utakon rájuk leselkedő veszélyekre a KRESZváltozás oldala a Facebookon. Bár a módszerek változatosak, a legfőbb célpontok és trükkök jól beazonosíthatók, ezért érdemes megőrizni az éberségünket. Mutatjuk azt a három tipikus eset, amely nagyon gyakran előfordul a turistákkal.

Az álsegélynyújtók, akik a lerobbant autósokat veszik célba

A csalók autópálya-mentőnek adják ki magukat. Amikor lerobban az autód, ők érnek oda először, elszállítják a járművet egy velük összejátszó műhelybe, majd irreálisan magas javítási költséget követelnek, és nem adják vissza az autót, amíg azt ki nem fizeted. Elsősorban Horvátországban, a Zágráb–Rijeka útvonalon és attól délebbre, Zadarig, valamint Szerbiában lehet ilyen trükkel találkozni.

A „defektes” trükk

Ez a módszer a figyelemelterelésre épül. A csalók a sztrádán haladva azt jelzik a sofőrnek, hogy gond van a kerekével. Amikor a gyanútlan sofőr megáll a leállósávban, hogy ellenőrizze a járművet, a csalók – miközben elterelik a figyelmét, vagy segítséget színlelnek – ellopják a kocsiban hagyott értéktárgyakat (táska, pénztárca, mobiltelefon). Ilyen eseteket főként Spanyolországból, az A7-es (E-15) autópályáról, Peñíscola és Barcelona környékéről jelentettek.

A „tükörtörés” csalás

A harmadik gyakori turistacsapda egy agresszív, helyszíni készpénzkövetelésre épülő autós átverés. A helyszínen azzal vádolják a gyanútlan turistát, hogy összetörte a tükrüket, és azonnali készpénzes kártérítést követelnek a rendőrség bevonása nélkül, gyakran fenyegető fellépéssel.

Ez a módszer Olaszországban, azon belül is a felső-adriai partvidék üdülőhelyeit (pl. Caorle, Jesolo) és Livorno környékére jellemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egy új, titokzatos Sisi-portrét csodálhattok meg Gödöllőn – Az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének műve került a kastélyba
Georg Raab Magyarországon is alkotott, majd Bécsbe visszatérve az arisztokrácia és az udvar kedvenc portréfestőjévé vált. Több képet is festett Erzsébet királynéről és a gyerekeiről is. A most előkerült kép eddig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt.
szs - szmo.hu
2026. július 22.



Bevallom, a Gödöllői Királyi Kastély az egyik olyan kedvenc helyem, ahova évente egy-két alkalommal biztos ellátogatok. Vonz az épület, és bár jó párszor láttam már az állandó kiállítást is benne, de mindig találok újabb érdekességeket a termeket járva. Emellett imádok a parkban sétálni és élvezni az évszakonként változó látványt, a Pálmaházban a virágok között nézelődni vagy - mint most is - nyári délután egy hűsítőt iszogatni a napernyő alatt.

Képgaléria: A kastély állandó kiállításából

A látogatásom oka most egy új festmény volt, hiszen

egy csodás portréval gazdagodott a kastély gyűjteménye. A különleges műalkotás Georg Raab, az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének munkája. A képen a magyar díszruhás Erzsébet királyné látható.

Festmény a bécsi Dorotheumból érkezett Gödöllőre. A híres aukciósház idei Kaiserhaus árverésén sikerült megvásárolni ezt az Erzsébet királyné-portrét, amely eddig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt.

Képgaléria: Az Erzsébet-portré

(Fotók forrása: Gödöllői Királyi Kastély)

Georg Raab (1821–1885) a császári család egyik legismertebb portréfestője volt.

Raab Bécsben született. A tanulmányai befejezése után Pestre költözött, ahol a negyvenes évek első felében akvarellarcképeivel tűnt fel a Műegylet kiállításain. 1846-ban visszatért az osztrák fővárosba, ahol az arisztokrácia és az udvar kedvenc portréfestőjévé vált. Különösen ismertek voltak az elefántcsontra festett portréminiatűrjei és női tanulmányfejei.

A császári gyermekeket is megörökítette, ezek a Hofburgban Ferenc József íróasztalán álltak. Erzsébet királynéról több alkalommal készített portrékat, köztük a bécsi Sisi Múzeumban őrzött koronázási díszruhás ovális mellképet, valamint az 1873-ban smaragd ékszerekkel és báli ruhában ábrázolt festményt. Ez az uralkodó ágya fölött függött schönbrunni hálószobájában, ahol a császár 1916-ban örökre lehunyta szemét.

A festő halála után a bécsi Kunstverein emlékkiállítást rendezett, amelyhez az uralkodócsalád is 26 művet kölcsönzött – többek között Ferenc József, Erzsébet, Rudolf trónörökös és Mária Valéria személyes gyűjteményéből.

A most felfedezett festmény egy háromnegyed alakos, ovális kompozíció, amely Erzsébetet magyar díszruhában ábrázolja. A hagyomány szerint a különleges ruhát a párizsi Worth divatház készítette. A királyné ebben jelent meg az 1867-es koronázáson is. A festmény szignózott: „G. Raab 1867”, és a korabeli fényképész, Emil Rabending fotói alapján készült.

A festmény megtekinthető a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállításán. Bővebb információk ITT.

Képgaléria: A kastélypark


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk