Egy volt titkosszolga állítja: így próbáltak meg terhelő adatot gyűjteni Magyar Péterről
Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.
Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.
Az egykori nemzetbiztonsági tiszt szerint, bár titoktartás köti, látni lehet, hogy az az állítás, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál politikai ellenfelekre nem dolgoznak, "sajnos nem igaz”.
Állítása szerint a szolgálat mindig megtalálja a módját, hogy ezt megtegye, és ez már az ő idejében is így volt.
Egy hipotetikus történetet vázolt fel, amely szerinte, ha megegyezik a valósággal, az csak a véletlen műve lehet. Eszerint 2015 második felében egy ellenzéki politikust figyelhettek meg azzal az ürüggyel, hogy szélsőséges csoportosulásokhoz köthető. „Ha látókörbe kerül, akkor megvannak azok az eszközök, módszerek, amelyekkel az ő körülményei, illetve a szervezethez való kapcsolódása egyértelműen tisztázható, dokumentálható” – mondta.
Példaként említette, hogy az illető autójába nyomkövetőt helyezhettek el.
A kérdésre, hogy egy ellenzéki politikusra utal-e, igennel felelt. Az illetőről annyit árult el, hogy korábban hagyományőrző termékeket árulhatott, volt polgármester, és „jelenleg is az Országgyűlés tagja”. Amikor Gulyás Márton felvetette, hogy ez csak Toroczkai László lehet, Sebők nem kívánt reagálni.
Az egykori tiszt szerint az ilyen ügyekben végrehajtói szinten nem közölték, hogy az akció szakmai alapon vagy „felső politikai utasításra történik”.
Állítása szerint ő 2010 körül kezdte érezni a változást. „2010 után azért megváltozott ez a közeg, és egyre átpolitizáltabb lett. És azért aki hivatástudat szerint végzi ezt a tevékenységet, és aki a Magyar Köztársaságra és nem egy kormányra esküszik föl, az egyre nehezebben fogja tudni ezt akceptálni és elviselni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez vezetett a 2016-os leszereléséhez.
Sebők Krisztián a végrehajtói karnál szerzett tapasztalatairól is beszélt. Állítása szerint több büntetőfeljelentést is tett, az egyik egy MBVK-s ingatlanügylet miatt. Elmondása szerint a kar tulajdonában volt a XIII. kerületi Szegedi úton egy üresen álló, nagyjából 1800 négyzetméteres irodakomplexum. Ezt szerinte jóval áron alul adták el a Nadan Property nevű cégnek, amelynek tulajdonosa Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.
„Ha jól emlékszem rá, akkor talán 300 millió forintért adták el Nagy Ádám cégének”, miközben a hasonló ingatlanokat akkor 700 millió és 1,4 milliárd forint között hirdették – állította. Ezzel párhuzamosan az MBVK a Hermina úton bérelt irodákat egy olyan cégtől, amely szerinte „szintén Rogán, szerintem, strómanja”. Úgy véli, „itt a Rogán-szál az, ami elég egyértelmű”.
Az interjúban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyet Sebők egy ismeretlen forrástól kapott, és egy szakértővel is megvizsgáltatott, aki szerint az valódi. A felvételen egy volt végrehajtó és egy feltételezett titkosszolgálati tiszt beszélget.
A végrehajtó, aki ellen eljárás indult, arról beszél, hogy terhelő információi vannak fideszes politikusokról, és ezekért cserébe szeretné megőrizni a pozícióját. A feltételezett tiszt egy ponton azt mondja a végrehajtónak, hogy készítsen egy írásos dokumentumot az információiról, kategorizálva azokat.
Sebők szerint ezzel a titkosszolga lebuktatja magát, hiszen jogilag nem gyűjthetne információt ellenzéki politikusról. Úgy véli, a tiszt hangja ennél a pontnál elhalkul, ami egy önkéntelen reflex, mert tudja, hogy amit mond, az nem helyes.
„Ő is tisztában van vele, hogy jogilag nem gyűjthetne Magyar Péterről, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéről semmit” – mondta. De szerinte ez pont arra célzás a végrehajtónak, hogy a szolgálat értékelné, ha mégis megtenné.
Felmerült az az értelmezés is, hogy a tiszt arra utal, ha a végrehajtó bizonyítja, hogy az ellenzék is megkereste, értékesebb lesz a szolgálat számára. Sebők ezt is reális olvasatnak tartja, ami egyben arra is figyelmeztetés lehet, hogy ne lépjen kapcsolatba az ellenzékkel.
Miután Gulyás Gergely egy Kormányinfón említette Schadl György nevét, és a 24.hu cikket írt az erzsébetvárosi gyanús ingatlanügyleteiről, Sebők kikérte a tulajdoni lapokat. „A tulajdoni lapok legvégén ugyanis egyértelművé vált, hogy az ingatlanokat zár alá vették. És ki vette zár alá? A Központi Nyomozó Főügyészség” – mondta.
Mivel a KNYF hatáskörébe a közjogi méltóságok ügyei tartoznak, arra jutottak, hogy kormányzati szereplő is érintett lehet.
Szerinte a Legfőbb Ügyészség azért hozta nyilvánosságra Völner Pál nevét, mert kényszerhelyzetbe kerültek, és nem tudták, mennyi információval rendelkeznek.
Magyar Péter Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalával kapcsolatban azt mondta, alapvetően nem rossz ötlet.
Hangsúlyozta, hogy egy ilyen szervezetnél a legfontosabb a politikai és civil kontroll, hogy ne válhasson politikai bosszú eszközévé. „A szolgálatok végre dolgozhassanak, és a törvényben foglalt feladataikat láthassák el, ne politikai megrendelést teljesítsenek, és ne Pegazussal figyeljenek civileket meg ellenzéki szereplőket” – zárta gondolatait.
