SZEMPONT
A Rovatból

10 napra zárták be anyut - két oltás és a negatív tesztek után sem engedték ki a karanténból

Ahol a járvány kezdetén még tesztek sem voltak, most a legszigorúbban védik az időseket. Szakembereket kérdeztünk, indokoltak-e a Pesti úti idősotthon szabályai.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. július 03.



A Pesti úti idősotthonból indult az első tömeges koronavírusos megbetegedés tavaly áprilisban. Mivel az ott élő anyukám is az első fertőzöttek között volt, tudom, hogy az orvos gyakran csak telefonon volt elérhető, nem teszteltek időben, és amikor sejtették, hogy baj van, még mindig csak vártak, így történt meg, hogy egyszerre kellett kórházba vinni 130 beteget az 540 fős intézményből. 55-en haltak meg a következő hetekben, a 90 éves anyukám túlélte, de lefogyva, legyengülve, járásképtelenül jött ki. Úgy nézett ki, mint aki 15 évet öregedett 5 hét alatt a kórházban.

Tavaly még csak az otthonban tudtam meglátogatni az anyukámat, maszkban, kesztyűben, távol ülve. Az idén végre kivihettem, és tíz csodás napot töltöttünk együtt.

Csakhogy ezért a tíz napért őt karanténba tették, hiába van kétszer is beoltva.

Először 14 napról beszéltek, telefonálgattam mindenhova, hogy ettől megóvjam. A kormányt három emailen kerestem, eredménytelenül. A koronavírusos telefonszolgálaton kétszer próbálkoztam, azt mondták, általános szabály nincs most az idősek otthonára, csak az, hogy hetente kell tesztelni. Más valaki azt mondta, egy PCR-teszt elég, ha azt akarják megnézni, fertőzött-e a lakó. Elküldtem a hangfelvételt erről az otthonnak, ennek, és egyéb hivatali telefonálgatásaimnak annyi eredménye lett, hogy nem 14, hanem csak 10 napra zárták be anyut.

Mivel tényleg tökéletes időt töltöttünk együtt, anyukám feltöltve azt mondta, nem baj, kibírja, megérte. Az utolsó napokban azonban már kezdett nyűgös lenni, mert nagyon egyedül érezte magát.

Nem úgy a karantén elején, akkor három másik embert is betettek hozzá.

Ők mind 1-2 napot voltak távol, így egy PCR-tesztre vártak, utána mehettek.

A belső szabályok szerint azokat, akik csak "kijárnak", vagyis napon belül visszatérnek, nem kell tesztelni, vagy karanténba tenni. Viszont két teszt kell annak, aki oltott, de több, mint 3 napot volt odakint. Aki nem oltott, és 3 napnál többet volt távol, arra pedig két teszt és 10 nap karantén vár.

Valamiért ez utóbbi csoportba került anyukám, annak ellenére, hogy ő már mindkét oltását megkapta.

Most már semmit nem értek. A koronavírust pár óra alatt is el lehet kapni, semmi jelentősége nincs annak, hogy 2 napot vagy 2 hetet volt kint valaki. Ha pedig gyanús betegeket tesznek édesanyám mellé, akkor megvan az esély, hogy más fogja őt megfertőzni.

Mit mondanak a virológusok?

Megkérdeztem szakembereket, szerintük indokolható-e még az ilyen korlátozás az idősotthonokban. Rusvai Miklós, Duda Ernő, Boldogkői Zsolt és Falus Ferenc is egyetért abban, hogy a járvány még nem ért véget, óvatosnak kell lenni. De abban is

mindannyian egyetértenek, hogy a teszt utáni további karantén értelmetlen, ahogy a korlátozási különbségtétel is aszerint, hogy ki, mennyi időt volt kint.

Rusvai Miklós, virológus szerint az idősotthonok lakói nincsenek nagyobb veszélyben, mint a meccsek nézői a stadionokban.

„Nem értem, miért van a karantén. Az egész vakcinázást azért csináljuk, hogy mindenki visszakapja a normális életét.”

Ráadásul szerinte az, aki megkapta a két vakcinát, ugyan megbetegedhet, de minimális az esélye, hogy tőle betegednének meg mások.

„Akik oltottak, azokban sokkal kevesebb vírus képződik. A fertőzés csak a felső légutakban, orr-nyálkahártyában, garatban alakul ki és nem az egész szervezetben. Nagyságrendekkel kisebb mennyiségben ürülhet vírus a környezetbe. Az oltott személyek fertőzőképessége töredéke az oltatlanokénak.” - mondta.

Rusvai Miklós szerint a Pesti úti idősotthonban túl szigorú szabályokat hoztak, amelyek nem indokoltak szakmailag.

Duda Ernő, virológus a második PCR utáni karantént tartja feleslegesnek. A 14 nap karantént akkor tartja indokoltnak, ha egyáltalán nincs teszt, az esetleges betegség ugyanis ennyi idő alatt múlik el.

Azt mondja, az oltottak védettsége egyszerűen megnézhető neutralizáló ellenanyagszint mérésével. Ezek

a vénás vérből vett (nem gyors-) tesztek 10-15 ezer forintba kerülnek. Minden laboratóriumnak megvan a leírása, hogy milyen szint milyen védettséget jelent. Oltástól és embertől is függ, hatásos-e a vakcina.

„Karikó Katival beszéltük, hogy aki a mérés szerint védett, az nem fertőzhető és ő nem fertőző. Az orr-nyálkahártyán ellenanyagok vannak, amitől a vírus nem tud benne szaporodni.” - magyarázza.

Duda Ernő azt mondja, ha az anyukám védett és vírusos emberrel találkozna, akkor a védettsége csak nőne.

„Ha a védettség kialakult és vírust lát, akkor fokozódik a védettség. Olyan, mintha egy új injekciót kapna.” - fogalmaz. Szerinte nem az idősek otthonában kell vigyázni most.

„Attól félek, a delta a fiatalokat, a munkaképes embereket fogja támadni és a gyerekeket.”

Boldogkői Zsolt, virológus szerint az idősek között nagy a kockázat, ezért érdemes két PCR tesztet végezni, ha kimennek bármilyen tömegbe.

„A vírus nagyon hamar, akár kevesebb, mint egy nappal a fertőzés után is kimutatható PCR technikával. Viszont, ha nagyon kevés a vírus az orr- vagy garat-nyálkahártyában, nem biztos, hogy a levett mintában jelen lesz a vírus, ezért érdemes néhány napot várni és új tesztet csinálni.”

Teszt nélkül ő 10 napos karantént tart elegendőnek.

Nem gondolja, hogy elfelejthetjük az életünket másfél éve meghatározó vírust.

„A járvány jelenleg tartaléklángra kapcsolt, az enyhítések, ideértve a maszkhasználatot, ésszerű rendelkezés. Figyelni kell azonban, elsősorban a delta variánsra, mert

lehetséges, hogy a vírus nem megy nyári szabadságra.”

Falus Ferenc, korábbi tiszti főorvos a legóvatosabb.

„A járványnak nincs vége, védekezni kell” - mondja.

Szerinte a vírushordozás akár a második naptól is kimutatható, de kell a két teszt a hibák kiküszöbölésére. Két teszt esetén nem kell karantén szerinte sem, viszont

teszt nélkül szerinte a 10 nap kevés, 14 a biztos.

Falus Ferenc szerint valószínűleg kényszermegoldás, ha összezárnak olyan lakókat, akik visszatértek szabadságról, és még nem tesztelték őket, ez szakmailag nem jó.

Elmondta, hogy a hosszabb vagy rövidebb távollét esetén csak a valószínűség csökken, hogy valaki nem kap vírust.

Akár hamarabb is megfertőződhet, az, aki csak egy üzletben járt, mint aki 30-ban

– mondta.

Az idősotthont fenntartó Fővárosi Önkormányzatot megkérdeztük, miért tesznek különbséget az idősek között aszerint, mennyit voltak odakint. Azt válaszolták, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott eljárásrend szabályozza, "mely esetekben kell valakit az intézményből való eltávozást követően tesztelni, illetve izolálni."

Hozzátették, a minisztériumi és a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott szabályok "különbséget tesznek beoltott/nem beoltott, fertőzésen átesett/fertőzésen nem átesett ellátottak között, csakúgy mint a távollét indoka (szabadás, kórházi tartózkodás) és hossza (48 órát meghaladó távollét) között."

Arról is rendelkeznek, hogy akik egy napon belül visszaérkeznek, azokat nem kell sem tesztelni, sem elkülöníteni.

Arra a kérdésünkre, nem tartanak-e attól, hogy a szabadságról visszatért lakók egymást is megfertőzhetik, azt válaszolták, hogy az izolációs szobával pont ezt igyekeznek megakadályozni.

Kérdés, hogyan alkalmas erre egy olyan izolációs szoba, ahol több embert zárnak össze egyszerre.

Tekintsünk el attól, hogy az anyukám, két oltás után is tíz napig volt karanténban, ez egy hiba, ám az összes többi szabály nem logikus, nem véd, csak megnehezíti az idősek életét. Nem azt szeretném, hogy mindenki menjen karanténba, ha kiteszi a lábát az intézményből, azt szeretném, ha a helyén kezelnék a helyzetet. Ma Magyarországon nincs járvány. Adjanak annyi szabadságot nekik, hogy a következő karantént kibírják. Ha nőnek az esetszámok, akkor szigorítsanak!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: