KULT
A Rovatból

A kilencvenes években tombolt az eredetiség – Kovács Gellért Filmszerész és Koltai Róbert a korszak mozijáról

Megszámlálhatatlan filmes klasszikus, újfajta kísérletek, születő világsztárok. Kovács Gellérttel a 90-es évek filmes világáról, Koltai Róberttel pedig saját műveiről, közte a Sose halunk meg-ről és A miniszter félrelép-ről beszélgettünk. Itt az Emlékszem, amikor, a Szeretlek Magyarország 90-es évek tematikájú podcastjának második adása.

Link másolása

Neked mi a kedvenc filmed a 90-es évekből? A Reszkessetek, betörők!, a Jurrasic Park, a Hetedik, A függetlenség napja, a Szemtől Szemben, a Harcosok klubja, a Pokoli lecke, a Ha eljön Joe Black, a Szerelmes Shakespeare, a Mátrix, netalán a Toy Story?

Ugye, mennyi jó film készült a 90-es években, számos stílusban, zseniális rendezőkkel, lenyűgöző színészek főszereplésével. Ebben az évtizedben futotta ki magát igazán Spike Lee, David Fincher, Tim Burton, ekkor szembesült a világ Quentin Tarantino zsenialitásával, de élete egyik legjobb szakaszának mondhatja a kilencvenes éveket Barry Levinson, Michael Mann vagy Steven Spielberg is. És akkor még szót sem ejtettünk olyan felfedezettekről, mint Brad Pitt, Johnny Depp, Leonardo DiCaprio, Jim Carrey, Ethan Hawke, Keanu Reeves vagy Will Smith. Felfutása volt ez az animációs filmeknek is: jött az Aladdin, majd az Oroszlánkirály, és radikálisan megújította a műfajt a Toy Story, majd nyomában Zé, a hangya és az Egy bogár élete. És akkor még csak az igazi kasszasikerekről beszéltünk...

Az 1990-es évek kétségtelenül színes és izgalmas időszaka volt a hollywoodi filmvilágnak. Az utolsó évek, amikor még futószalagon jöttek az igazi klasszikusok minden műfajban, még ha be is csúszott közéjük számos – máshogyan klasszikus – Steven Seagal-, Dolph Lundgren- vagy Jean-Claude Van Damme-alkotás is. De ezeket is szerettük nézni, jellemzően kódolatlan hétvégéken vagy „okosban” beszerzett HBO-dekóderrel – és persze a három utcánként felbukkanó videótékákból kölcsönözve.

Ahogy vendégünk, Kovács Gellért Filmszerész fogalmazott, volt egyfajta giccs (sőt olykor akár ízléstelenség) a 90-es évek hollywoodi filmjeinek egy jó részében (elég, ha csak a Több mint testőr vagy a Titanic Oscar-díjaira gondolunk), de emellett olyan alkotások is megszülethettek, mint a világról radikális dolgokat állító Harcosok klubja, a sokkoló Hetedik, a közönség véleménye alapján a világ legjobb filmjévé avanzsált A remény rabjai vagy az évtizedet (minden szempontból) lezáró Mátrix. Ahogy fogalmazott:

„a 90-es években Hollywoodban tombolt az eredetiség”.

VIDEÓ: 90-es évek filmjeit idézzzük fel Koltai Róbert színész-filmrendezővel és Kovács Gellért Filmszerész filmkritikussal

Hozzátette azt is: a korszak és a mai filmipar közötti alapvető különbség, hogy a '90-es években a rendezők sokkal inkább kommunikáltak a nézőkkel, mintsem kiszolgálták őket.

Kovács Gellért az adásban mesélt arról is, hogy kritikusi pályafutása előtt már tizenévesen beleszeretett a filmek világába, amihez nagyban hozzájárult, hogy egészen korán egy videótékában dolgozott. Az szinte természetes, hogy a 90-es évek filmjeiről szóló adásban szóba kerültek ezek a tékák is – némi defnícióval is szolgálva a fiatalabb hallgatóknak, akiknek könnyen lehet, hogy nem is annyira egyértelmű, hogy valaha létezett ilyen intézmény.

Gellértel szóba került még az animációs filmek forradalma, a hazai filmgyártás mostoha helyzete az 1990-es években, és beszéltünk arról is, miben és mennyire hozott újat az évtized egyik nagy felfedezettje, Quentin Tarantino.

Ha körülnézünk a 90-es évek felbolyduló és nyüzsgő Magyarországán, a helyzet már korántsem olyan rózsás mint a tengerentúli filmgyártásban. Míg divatban, gasztronómiában, zenében, fesztiválokban, és úgy általában: fogyasztásban tombolt a berobbanó kapitalizmus színes világa, a filmművészet egyértelműen az évtized mostohagyereke volt. Egy-egy évből jó, ha egy kiemelkedő, de legalábbis jónak mondható magyar filmet tudunk mondani. Alternatív és művészfilmes vonalon érezhető volt némi pozitív változás, de a nagy (1998-tól már plázás multiplex) mozikat jellemzően nem a hazai alkotásra kíváncsi nézők töltötték meg.

Ezért is volt üdítő kivétel az addig a Kaposvári Színházban és számos filmben színészként már addig is brillírozó Koltai Róbert rendezői próbálkozása: a Sose halunk meg 1993-ban mondhatni finoman szólva is nagyon „összeállt”. Egy letűnt korszakot bemutató „coming of age” filmként azonnal belopta magát a haza nézők szívébe, Koltait pedig egy csapásra az egyik legkomolyabban veendő rendezővé tette.

A művésszel beszélgetve kiderült, hogy a film ötlete már jóval korábban megfogant, csak a vajúdás és a megszületés volt hosszas és nehézkes. Volt olyan időszak, amikor a később Oscar-díjra is jelölt film elkészülte finoman szólva sem tűnt biztosnak, és Simó Sándor – szó szerint – jó szimata kellett hozzá, hogy végül elfoglalja méltó helyét a magyar filmtörténelemben. Koltai Róbertet pedig hogy elindítsa azon a rendezői pályán, amin később elkészül majd a Szamba vagy épp a Csocsó.

És ha már Koltai Róbert: nem lehetett elmenni szó nélkül a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás azóta is legsikeresebb magyar műve, A miniszter félrelép mellett – nem is mentünk. A Koltai mellett rendezőként Kern András által rendezett film radikálisan új szemléletet hozott a magyar közönségfilm műfajába – erről is beszélgettünk Koltai Róberttel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Bárcsak egy sima iskolába járhattam volna!” – Zendaya a gyerekkori sztársággal járó szorongásairól mesélt
Zendaya jelenleg a Z-generáció legnagyobb sztárja, aki már tinédzserként példakép volt kortársai számára, hiszen óriási sikerrel énekelt, táncol, színészkedett, producerkedett, sőt, könyvet is írt. A sztársághoz vezető út azonban egyáltalán nem volt könnyű a számára.

Link másolása

Zendaya nem a showbizniszből érkező szülők gyermeke (tanárként dolgoztak mindketten), vegyes etnikumú előadóként szintén nem nyílt meg előtte rögtön minden ajtó, a tehetsége azonban végül teret nyert. A most 27 éves színésznő egyébként többször is megnyílt a stresszről és a szorongásáról, amit azért érzett gyerekszínészként, mert folyamatosan teljesítenie kell, hiszen attól félt, hogy ha nem hozza ki magából a maximumot, az emberek elveszítik az érdeklődésüket iránta.

A kétszeres Emmy-díjas sorozat- és filmsztár, aki óriási sikereket ért el a Pókember- és a Dűne-filmekkel, az Eufória című szériával (jelenleg pedig a Challengers című teniszes drámában láthatjuk, amiért már most Oscar-jelölést jósolnak neki), azon kevés hírességek egyike, akik valaha a Vogue és a brit Vogue címlapján szerepeltek ugyanabban a hónapban.

„Bonyolult érzéseim vannak a gyerekléttel, a hírnévvel és a nyilvánossággal kapcsolatban. Rengeteg olyan esetet láttunk, amikor ez a kombó eléggé káros volt" – mesélte Zendaya a korai előadói karrierjéről, ami 13 éves korában kezdődött a Disney Channel Indul a risza című sorozatával:

„Csak most, felnőttként kezdek rájönni, hogy ó, oké, várj egy percet: mindig csak azt csináltam, amit ismertem, és ez minden, amit tudtam.”

Nem tud örülni a sikereinek

Zendaya azt is kifejtette, hogy úgy érzi, csak most, közelebb a harminchoz éli át a „szorongótinédzser-fázisát", mivel fiatalabb korában erre nem igazán volt lehetősége. „Úgy éreztem, hogy egy nagyon felnőtt helyzetbe kerültem. Korán lettem a családom kenyérkeresője, szóval rengeteg szerepcsere történt nálunk, miközben én hirtelen felnőtté váltam.”

A fiatalon felnőttkorba taszított tapasztalatai miatt elmondása szerint nem élvezheti annyira a sikereit, amennyire szeretné: „Úgy érzem, hogy összezsugorodom, és nem tudok felhőtlenül örülni mindannak, ami történik velem.

Nagyon feszült vagyok, és azt hiszem, ezt azért hordozom magammal, mert gyerekkoromban nem igazán volt lehetőségem arra, hogy csak úgy kipróbáljak minden hülyeséget, amit egy gyereknek, tinédzsernek ki kéne próbálnia. Bárcsak egy sima iskolába járhattam volna!”

Bár Zendaya sosem járt középiskolába, a felnőtt karrierje nagy részét azzal töltötte, hogy ilyen korú karaktereket alakított, mint például az Eufóriában, vagy a Pókember-filmekben, ez utóbbiakban jelenlegi szerelme, Tom Holland oldalán játszott.

Fél, hogy megunják

A Challengers az egyik első olyan filmje Zendayának, amelyben a tényleges korának megfelelő korú ember alakít, ezt pedig saját bevallása szerint üdítőnek, ugyanakkor egy kicsit ijesztőnek is találta: „Úgy voltam vele, hogy remélem, a nézők elhiszik a karakteremről, hogy ugyanannyi idős, mint én, vagy talán egy kicsit idősebbnek is gondolnak, hiszen vannak barátaim, akik már szülők, vagy akiknél épp úton van a gyerek" – magyarázta Luca Guadagnino (Vakító napfény, Szólíts a neveden, Sóhajok, Csontok meg minden) filmjéről, amelyben egy fiatal anyukát alakít.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egy nap szeretne családot alapítani, de nem akarja elsietni a dolgot, mivel aggódik amiatt, hogy a nyilvánosság előtti élete mit jelentene a gyerekei számára. „Azt hiszem, mindig is szorongtam a gondolattól, hogy az emberek egyszer csak azt mondják: »Már 14 éves korod óta figyelemmel követlek, de már nem érdekelsz, mert unalmas lettél.«”

Az attól való aggodalma, hogy cserbenhagyja az embereket, egyben azt is eredményezi, hogy gyakran bénító nyomást helyez magára, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Challengers-beli karaktere, Tashi teszi.

A párja, Tom Holland, a barátai és a munkatársai szerint egyébként Zendaya eddig tökéletesen kezelte a sztárságával együtt járó cirkuszt, és nem féltik őt a jövőben sem, mert a sikerei ellenére nem szállt el, két lábbal áll a földön, és határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen irányba vigye a karrierjét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Udvaros Dorottya továbbra is állítja, Vidnyánszky Attila nem hosszabbította meg a szerződését
A színésznő szerint az intézmény igazgatója anyagi okokra hivatkozva nem újította meg a szerződését. A Nemzeti Színház szerint Udvaros Dorottyának határozatlan idejű szerződése van, és azt nem mondták fel.

Link másolása

Mi is írtunk róla, hogy Udvaros Dorottya azt mondta, hogy már nem tagja a Nemzeti Színháznak, mert a szerződését nem újították meg. Az igazgató, Vidnyánszky Attila korábban az intézmény anyagi helyzetére hivatkozott.

Pénteken a Nemzeti Színház azt közölte:

„Udvaros Dorottya művésznő a Nemzeti Színház társulatának tagja, határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, mely a mai napig nem került megszüntetésre és felmondásra”

- írta a Telex.

A színésznő gyorsan reagált a teátrum közlésére. A lap megkeresésére azt válaszolta:

„Március 22-én pénteken 11.00-kor volt szerződtetési tárgyalásom a vezérigazgató úrral, amikor is közölte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a munkaszerződésemet. Azokra a darabokra, amik még műsoron maradnak és játszom bennük, azokra egyedi szerződést kapok majd május közepén”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Udvaros Dorottya 22 év után távozik a Nemzeti Színházból, Vidnyánszky Attila nem hosszabbította meg a szerződését
A legfőbb érv az volt, hogy a színház nehéz anyagi helyzetben van. Udvaros azonban nem érti, hogy akkor miért kell külföldi rendezőket szerződtetni hatalmas összegekért.

Link másolása

Már nem vagyok tagja a Nemzeti Színháznak. Vidnyánszky Attila valóban nem hosszabbította meg a szerződésem – mondta Udvaros Dorottya a Magyar Hangnak adott interjújában. A direktor legfőbb érve az volt szerinte, hogy a teátrum nehéz anyagi helyzetben van.

„A kormány elvont 380 millió forintot a színháztól, és idén már nem sikerült befoltozni a költségvetésen ütött lyukakat. Elfogadom, hogy anyagi problémák vannak, de ha valóban ilyen rossz a helyzet, akkor miért kell újabb és újabb külföldi rendezőt leszerződtetni hatalmas összegekért?

A Nemzetiben már alig rendeznek magyar művészek” – mondta a színésznő a lapnak.

Udvarost megkérdezték a tavaly novemberi balesetről is, amikor a Rómeó és Júlia előadás közben Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó lezuhantak a díszletről.

„Benne volt a levegőben, hogy valami történni fog. Korábban már kis híján történt tragédia, egy öt méter magas díszletelem kezdett el dőlni, a tetején egy színésszel, akinek végül szerencsére nem esett baja, de az eset után elszerződött a színháztól. A Rómeó és Júlia próbáin a kollégák többször is jelezték, hogy veszélyes a díszlet, mégsem történt semmi” – mondta Udvaros Dorottya.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Premier: „Síneken guruló no-go zóna” – A négyes-hatos villamosról írt dalt a Bankrupt
Az utóbbi pár évben egymás után hozták ki a társadalomkritikus slágereket, most szerettek volna kicsit elszakadni a politikai témáktól, de csak félig sikerült.

Link másolása

A négyes-hatos villamos lenyűgöző élővilágát már-már Sir David Attenborough-t idéző aprólékossággal mutatja be a Bankrupt új slágere. Az Interrupters-féle lendületes, modern ska-punk vonalat képviselő szám refrénje garantáltan meg fog ragadni mindenkiben, aki kénytelen rendszeresen igénybe venni a körúti fegyencjárat szolgáltatásait.

A számhoz készült montázsvideó ezúttal a tömegközlekedési akciójelenetek tematikájára épül, és hogy minden igényt kielégítsenek, ehhez a számhoz is készült angol változat.

„Az elmúlt másfél évben sorozatban kihozott virális társadalomkritikus slágerek (Keresett a Feri, Viktorland, A hülyeség ára, Illiberal Holiday, Hol van a pénz?) után szerettünk volna kicsit elszakadni a politikai témáktól. De amikor realizáltuk, hogy pont az önkormányzati kampány közepére esik majd a megjelenés, muszáj volt ebbe is beletenni pár sort arról, hogy ígérhet bárki bármit, a négyes-hatos ilyen marad. És ha már így alakult, belekerült Budapest legádázabb ellensége is” – meséli a csapat frontembere, Sarkadi Balázs.

Négyes-Hatos:

Four-Six:

A zenekart legközelebb május 11-én Veszprémben, a Teremben, utána pedig június 1-én Budapesten, az Instantban lehet élőben megnézni.

A zseniális borító Vass Richárd munkája, a kiváló hangzásról pedig ezúttal is Botlik Mátyás (Grenma Stúdió) gondoskodott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: