SIKERSZTORIK
A Rovatból

10 érdekes ember, akit 2015-ben bemutattunk

Portrésorozatunkban idén is sok különleges emberrel készítettünk interjút. Kiválasztottuk a kedvenceinket.

Link másolása

Menetrend szerint vasárnaponként jelentkező rovatunkban olyan emberekkel készült interjúkat, riportokat olvashattok, akik valamilyen szempontból különlegesek vagy figyelemre méltóak. Az idei merítésben egyaránt voltak országosan ismert személyek és olyanok is, akiknek a neve a nagy többség számára nem mond semmit, sztorijuk mégis érdekessé teszi őket. Sőt, olyan is akadt (a töritanár Jocó bácsi), akit a mi cikkünk tett az addiginál is sokkal ismertebbé és népszerűbbé. Természetesen ő sem maradt ki az alábbi szubjektív válogatásból. Mindenkitől 2-3 választ idéztünk, ha ez alapján kedvet kaptatok a teljes interjúhoz, a kapcsolódó linkre kattintva elolvashatjátok.

Nagy Feró

- A saját szerepét hogyan látja a magyar rockzenében?

- Nem értékelem túl. Nehéz erről beszélni. Mindig az utókorra marad az ítélet. Ötven év múlva majd meglátjuk, lesz-e valaki, aki emlékszik rám. Ha nem, akkor jól éreztük magunkat itt a 21. század elején, és kész. Bár van egy olyan gyanúm, hogy sikerült azért néhány olyan nótát írtunk, amely, ha mondhatom, örökérvényű, mert már harminc éve működik.

asp_620_h31

- Mennyiben kell másképp megközelíteni a szövegeket, mint az 1970-es, 80-as években?

- Most már ki lehet énekelni bármit. Csak az nem biztos, hogy jó. A követendő példa olyan, mint amit Dsida Jenő művelt a Psalmus Hungaricusban: "Vagy félezernyi dalt megírtam/s e szót: magyar,/még le nem írtam." Eddig tulajdonképpen lehetne popszöveg is. Na, most jön a ravaszsága, amikor a szexről kezd el szólni a dolog. Hogyan fogalmazza meg? "Csábított minden idegen bozót,/minden szerelmet bujtató liget."

Amikor ezt megláttam, azt mondtam: Istenem! Egy egyszerű rockzenész mit írna? "Á, én nem is tudtam, hogy magyar vagyok, annyi csaj volt itt, mind meg kellett dugni." Dsidától ezt kell megtanulni: "Csábított minden idegen bozót,/minden szerelmet bujtató liget." Milyen szépen fogalmaz! Na, ettől költészet a költészet. Meggyőződésem az is, hogy ha Tamási Áron angolnak születik, Hemingway - erős túlzással - csak ipari tanuló lehetett volna mellette azzal a hallal.

A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.

Varga Dani, aki hajóstoppal kelt át az Atlanti-óceánon

- Hogy sikerült végül hajót találnotok?

- Kiraktunk több hirdetést a kikötőben, és ennek köszönhetően talált meg minket egy francia srác újabb hét nap elteltével. Mutatta, hogy van egy egész nagy hajójuk, amin jutna hely nekünk is. A gond csak az volt, hogy mi alapvetően Dél-Amerikába szerettünk volna eljutni, ők viszont a Karib-tengeri Martinique szigetére tartottak. Közben a kapcsolatunk is kezdett zátonyra futni a barátnőmmel, de végül csak meghoztuk a döntést, hogy elmegyünk velük. Aztán majd elválik, onnan hogyan tovább.

hajostop1

- Meddig tartott és hogy zajlott az út?

- Az egész átkelés 20 nap volt, egy hét után álltunk meg először a Zöld-foki szigeteken. Én addig végig tengeribeteg voltam, pedig a barátnőmék hajóján előtte tettünk egy próbautat, amikor úgy tűnt, bírom a dolgot. De kiderült, hogy mégsem, napokig nem volt semmi étvágyam és gyakorlatilag folyamatosan hánytam. Talán a indulás előtti este elfogyasztott töménytelen mennyiségű rum sem volt jó ötlet. Ezt leszámítva elég egyhangúan telt az út: felkeltünk, reggeliztünk, majd napközben vagy keresztrejtvényt fejtettünk, néztük a vizet, vagy csak simán unatkoztunk. Néha szerencsére jöttek delfinek, amikre rá lehetett csodálkozni.

Este viszont jött a buli, a matrózokat nem kell félteni: zene, tánc, rengeteg alkohol, ahogy azt kell. Éjszaka pedig mi is be voltunk osztva velük felváltva, hogy figyeljük, jön-e szembe egy másik hajó. De nem jött semmi, szóval ezzel nem volt gond. Igazából nem is emiatt vittek minket magukkal, hanem hogy nekünk köszönhetően is kevesebbet unatkozzanak.

A teljes interjút itt találjátok.

Forrai Gábor filozófus

- Miért fontos, hogy mi, laikusok is foglalkozzunk filozófiai kérdésekkel? Nem elég a mi kis hétköznapi életünkben az, hogy eligazodjunk egy szerződésen és képesek legyünk egyedül közlekedni?

- Természetesen az egyes ember szintjén ez elég, és ha a legtöbb embernek annyi dolga van, hogy esze ágában sincsen ilyeneken törni a fejét, azt teljesen érthető. Bizonyos kérdésekre azonban a kultúránknak választ kell adnia. Hogyan vélekedünk az emberi szabadságról? Ennek konkrét jelentősége van bizonyos ügyekben. Vagy például: hogyan is vélekedünk a tudomány céljairól és esélyeiről? Mi az, amit műalkotásnak tekintünk? Hiszen emiatt fogunk bizonyos alkotásokat tisztelni vagy nem tisztelni.

Persze akadnak olyan kérdések is, amelyekben egyetlen kultúrának sem kell egyértelműen állást foglalnia. Például abban az absztrakt kérdésben, hogy csak egyedi dolgok léteznek-e, vagy univerzálék is, amelyek több egyidejű dologban egyszerre jelen lehetnek.

forrai

- Akkor miért kell mégis kérdéseken és megoldásokon töprengenünk?

- Ezeknek a kérdéseknek pedagógia szempontból van jelentőségük. Az ember elméjét hihetetlenül élessé teszi, ha ilyen dolgokon töri a fejét. Magyarországon azonban az a kép él a filozófiáról, hogy „Teljesen haszontalan dolog, túl sok a filozófus, mit csinálnak?” Ehhez képest a gonosz, materialista Egyesült Államokban a filozófia kifejezetten sikerágazat. A New York Times arról ír, hogy egyre nehezebb bejutni a filozófiai programokra, egyre nagyobb számban vesznek részt ezeken a hallgatók.

A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.

Szipál Márton, a magyar, akiből hollywoodi sztárok fotósa lett

– Hogy találtak meg téged a hírességek?

– Mázlim is volt, mert a feleségem egyik barátja divattervezőként dolgozott, ő készítette többek között John Wayne feleségének a ruháit. Akkor már volt egy könyvem a díjnyertes fényképeimről, ami a közös ismerősünkön keresztül eljutott hozzá (mármint Wayne feleségéhez). Mire azt mondja, küldjétek el hozzám ezt az embert, csináljon rólam egy egész könyvet! Őt tartották akkoriban az egyik legszebb nőnek Amerikában. El is mentem, egy teljes napot töltöttem náluk.

Szerencsére a férje is otthon volt, egyszer csak megjelent színtiszta selyemruhában. Én azelőtt csak koszosan, szétvert arccal láttam őt a filmjeiben, úgyhogy gyorsan megkérdeztem, lefotózhatom-e így. Beleegyezett, és nagyon tetszett neki is az elkészült kép. Ezt aztán másfél méteres verzióban kitettem a kirakatomba, onnantól minden kezdő színész nálam állt sorba – mondván, aki John Wayne-t lefényképezi, az biztosan a legjobb. Igazán komoly pénzeket is tőlük lehetett szerezni, a nagy sztárok nem szívesen fizettek, de referenciának annál jobbak voltak.

szipal_12

– Hogy viselkedtek a sztárok, mennyiben volt más őket fotózni, mint az egyszerű embereket?

– Mind nagyon aranyosak és közvetlenek voltak. Többségükkel személyesen is jó barátságba kerültem, rendszeresen eljártam a partijaikra. Sammy Davisnek például olyan dudája volt, ami egy jellegzetes zenét játszott le. Ahányszor eljött az üzletem előtt, állandóan megnyomta, én pedig mondtam az épp bent lévőknek, hogy „na, most ment el Sammy Davis” (nevet) De a többiek is rendszeresen beköszöntek, ha arra jártak. Henry Miller felesége, Brenda szinte minden nap nálam volt, őt örökítettem meg talán legtöbbször. Arra külön büszke vagyok, hogy a férje saját bevallása szerint az egyik ilyen, általam készített fotó láttán szeretett bele.

A teljes interjúért KATT IDE.

Járosi Tamás őstermelő, a Fekete Bárány Manufaktúra egyik tulajdonosa

- Az embereknek romantikus elképzeléseik vannak arról, hogy milyen jó lehet kiszakadni a nagyvárosból és a Balaton-felvidéken gazdálkodni. Mi zökkenti ki őket ebből a rózsaszínű álomból?

- Azt figyeltem meg, hogy az embernek mindig az kell, ami nincs. A vidéken élő városba vágyik, a városban élő falura, az ülőmunkát végző a szabadban dolgozna, a szabadban dolgozó inkább egy légkondis irodában ülne. Egészen addig, amíg megkapjuk, és aztán szembesülünk vele, hogy nem azt kaptuk, amit akartunk…

- Mi az első probléma?

- A szép naplementére, a tökéletes nyugalomra – mert messze van a szomszéd -, a sok kutyára, a friss levegőre felkészülnek az emberek lelkileg, és meg is kapják. De két dologra nincsenek felkészülve. Az egyik, hogy nagyon sok pénz kell egy ilyen élet beindításához. A másik, hogy rengeteg olyan veszteség és kudarc éri az embert, ami megint csak rengeteg pénzt visz el.

A vidéki élet reggeltől estig tartó kemény munka, négy-ötórai kelés, napi 12-14 óra fizikai munka, sárban, esőben, hóban, jégben és tűző napsütésben. Amit akkor is csinálni kell, amikor az embernek már szemernyi ereje sincsen, mert az állatok akkor is éhesek, a szél akkor is tépkedi a fóliasátrat.

asp_620_harcosbarany

A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.

Balatoni József (Jocó bácsi), az ország legnépszerűbb történelemtanára

– Neked lényegében egyfajta kultuszod van a diákjaid körében?

– Ezt azért túlzás lenne állítani, de tény, hogy nagyon különleges a viszonyunk. Igazi mély kapcsolat, picit apa-gyerek, picit báty-kisebb testvér, máskor meg csak simán baráti. A lényeg, hogy bármit meg tudunk beszélni egymással.

– Mennyire vagy laza velük az iskolán kívül? Bulizni például el szoktatok járni együtt?

– Azt legfeljebb az érettségizőkkel a bankettjükön, vagy a szalagavató afterpartyn. Az osztályommal előfordult már, hogy moziba mentünk, vagy pizzázni, de bulizni azért nem mennék velük, majd csak akkor, ha elballagtak. Szerencsére amellett, hogy maximálisan partneri a viszonyunk, a kellő tiszteletet is megadjuk egymásnak részükről leginkább talán úgy, ahogy a gyerek is fel tud nézni az apjára, vagy az idősebb barátjára.

jocoba7

– Mik a legfontosabb értékek számodra tanárként, amelyeket feltétlenül szeretnél továbbadni?

– Az első számú az őszinteség, ezt maradéktalanul elvárom minden diákomtól, ahogy tőlem is mindig számíthatnak rá. A másik pedig egymás maximális elfogadása. Ne ítéljünk elsőre, mindenkit fogadjunk el olyannak, amilyen. Ennek érdekében nagyon sokat is teszünk, nemcsak én személy szerint, de mások is az iskolában. Kölcsönösen szeretni és tisztelni - ez a kulcsa mindennek. Alapelvem továbbá, hogy mindenkinek megtaláljuk azt a területét, amiben a legjobb tud lenni, és ezt próbáljuk minél inkább erősíteni.

Az iskolának szerintem olyan helynek kell lennie, ahol a diák élményeket kap, hiszen a napjának nagy részét ott tölti. Ha nem érik pozitív impulzusok, sokkal kevésbé lesz motivált. Én éppen ezért folyamatosan töröm a fejem, mivel dobhatnám fel az óráimat. A tananyag adott, ez egy dolog, a körítés viszont nagyon nem mindegy. Minden anyaghoz kitalálok valami csavart, játékot és igyekszem – ahogy az életben is – vidámságot és humort csempészni az óráimba.

A teljes interjút itt találjátok.

Bihari Viktória

- A Tékasztorik elég szókimondó blog volt. Származott ebből valaha hátrányod?

- Csak előnyöm. Olyan ajtók megnyíltak, amelyek az azt megelőző 10 évben nem. Az, hogy nekem most olyan munkahelyem van, ahol jól érzem magam, és ahol megfizetnek, az kizárólag a blognak és az olvasóknak köszönhető. Ma, ha megírok egy önéletrajzot és elküldöm egy céghez, az art director ránéz, és azt mondja: "Jaj, hát ez a Viku, hívjuk be interjúra!"

- Nem csak az olvasóidhoz, de magadhoz is kíméletlenül őszinte vagy. Miért?

- Az online világhoz két kulcs van. Ezt nem tanítják sehol, ez az én tapasztalatom: az egyik az őszinteség, a másik a szeretet. Ha őszinte ember vagy, akkor őszinte követőid lesznek.

A másik, hogy ezek az emberek szeretnek – persze nem a szó klasszikus értelmében, mert ez egy virtuális szeretet. Igazából nem engem, hanem az írásaimat szeretik. Ha negatív példát akarnék hozni a hitelességre, akkor Pataky Attilát említeném. Az Edda nagyon jó volt, a rock nagyon jó volt, de most selyeming, Dáridó... na így lesz hiteltelen valaki.

bihari

- Látsz különbséget női és férfi humorérzék között?

- Amikor elkezdtem írni, és tele volt a blog trágársággal, meg suttyó történetekkel, az olvasók akkor is főleg nők voltak. Pedig alpári voltam az elején. Ha a közönséget nézem, nincs férfi, női humor. Ha van valaki, aki kimondja, amit gondolsz, röhögni fogsz rajta, akár férfi, akár nő vagy. Az a lényeg, hogy bele tudja élni magát a történetbe.

A teljes interjút ide kattintva olvashatjátok el.

Gombos Miklós, az egyetlen magyarországi harangöntő műhely vezetője

Miklós nagyapja Szlezák László volt, Magyarország aranykoszorús harangöntője, aki 1910 óta űzte önállóan a mesterséget. Bár ő maga is gyerekkorától fogva ebben a közegben élt, akadt némi csavar az előmenetelében: gyenge fizikuma miatt először nem vették fel öntőnek, így jobb híján esztergályos-tanulónak ment. Tíz évvel később végül Csepelen, a kohóipari szakközépiskolában szerzett öntő végzettséget, addigra az esztergályos mellett már a lakatos és a kovácsszakmát is kitanulta.

001

Önálló pályafutásának három évtizede alatt közel 1500 harangot öntött - a legnagyobb 1550 kilós volt és Kiskunfélegyházára került. A hazaiak mellett külföldről is számos megrendelést kap, munkái megtalálhatók például Németországban, a Vatikánban, Izraelben, Ausztráliában, de még Tanzániában és Kamerunban is. Őrbottyáni műhelyében látogattuk meg, ahol tőlünk pár méterre, a szemünk láttára öntöttek egy több mázsás harangot.

A teljes riportot ide kattintva olvashatjátok el.

Tóth Tibor, a Konspirációs teóriák blog szerzője

- Mi, magyarok többet parázunk, mint más népek?

- Az olaszokat és a Közel-Keletet nehéz lekörözni, de azért álljuk a versenyt. A történelmünk alakulása meghatározza mindenféle hivatalos magyarázathoz való viszonyulásunkat. Nálunk szerencsésebb nemzetek nem érezték több száz éven keresztül, hogy átveri őket a mindenkori hivatalos gazdasági vagy politikai elit.

Bár itt, Közép-Európában az élbolyban szereplünk, a románokra, csehekre vagy a szlovákokra ugyanúgy érvényes ez. Érzékenyek vagyunk a hivatalos verziókra, és amelyik nem ad kielégítő, kimerítő magyarázatot, azt megkérdőjelezzük.

- Nekünk, magyaroknak melyek a kedvenc történeteink?

- Minden olyan összeesküvés-elmélet, amely megtörtént bűncselekményekkel foglalkozik, mint az előbb említett gyilkosságok. Ezen kívül a francia diáklány, Ophélie Bretnacher eltűnése és a holttestének megtalálása, illetve az Elbert János-konteó népszerű nálunk. A valós hátterű történetek felkeltik az emberek érdeklődését, és aktivitásra késztetik őket - gyakran hosszú évekkel a megtörtént események után is.

tothtibor

A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.

Haraszty István "Édeske", kinetikus szobrész, aki művészetet csinál a bolhapiac kacatjaiból

A szobor szó hallatán a legtöbben valószínűleg bronzból vagy kőből készült statikus emberalakokra asszociálnak. Harasztÿ István életműve a bizonyíték rá, hogy létezik alternatíva: a kinetikus szobrászat hazai meghonosítójaként megszámlálhatatlanul sok installációt készített az elmúlt hatvan-egynéhány évben.

Kispesti otthonukban fogadtak minket feleségével – a tágas családi házon látszik, hogy egy élet munkája van benne. A lakóterületen kívül szerszámokkal teli műhely is tartozik hozzá, valamint egy tekintélyes kortárs gyűjtemény a művészbarátok alkotásaiból, mivel Édeske lelkes műgyűjtő is.

edeske16

Saját műveinek emiatt nem is jut hely a házban: a szemközti galériában helyezte el őket, amelyet pár éve vásároltak meg és alakítottak át egy hentesüzletből. A kollekció gazdagságát mutatja, hogy a falakon és a polcokon mára szinte egyáltalán nem maradt szabad felület. És ez csak az a része a hatalmas életműnek, ami a tulajdonában van.

A teljes riportot ide kattintva olvashatjátok el.

Ha tetszett az összeállítás, oszd meg a cikket ismerőseiddel!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SIKERSZTORIK
A Rovatból
Balogh Levente: Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok
Keménykezű vezető vagy szőrösszívű üzletember? Milyen valójában Balogh Levente? Tényleg minden üzletet megköt? Az Álommeló és a Cápák között befektetője fogadott minket az irodájában.

Link másolása

Balogh Levente üzletember, befektető, televíziós személyiség, a Szentkirályi Magyarország Kft. alapítója és vezetője. Vízmárkája mellett kozmetikai termékeket és kávékat értékesít a piacon, közvetett módon több tízezer embernek ad munkát. Jelenleg is új munkatársat keres.

- Néhány hete indult az Álommeló 2, az első évad megosztó volt, egyértelmű volt a második évad elindítása?

- Nem volt egyértelmű. Amikor az első évadot forgattuk, szó sem volt a folytatásról, viszont olyan jól sikerült, hogy adta magát. A műsor nézettségét tekintve úgy döntöttünk az RTL Klubbal, hogy érdemes továbbvinni. Ami a személyes megélést illeti, nagyon jó élmény volt számomra, arról nem beszélve, hogy valóban egy remek munkatársat kaptam az Álommelónak köszönhetően.

- Mondjuk el, hogy az irodájában itt van velünk Keserű Balázs, az Álommeló első győztese, aki szemmel láthatóan jó munkaerő, amióta itt vagyok, elképesztő tempóban dolgozik, és az is látszik, hogy jól kijönnek egymással. De meg kell hagyni, hogy a műsorban kemény kezű volt a versenyzőkkel, és ez most sincs másképp.

- Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok.

Ez pedig semmi ahhoz képest, ahogy a műsor amerikai változatában viselkedik a cégvezető, igazi kispályás vagyok hozzá képest. Ezzel nem teljesen értek egyet, édesapám volt ilyen keménykezű, én ebben különbözök tőle.

Ugyanakkor tudom, hogy milyen sok múlik a kiválasztáson, ha rossz embert választok, akkor csak hátráltatom magamat, ha viszont megtalálom a pozícióra legalkalmasabb kollégát, akkor sokat tehetek a cégért. Vagyis az én elméletem a következő: legyél nagyon kemény, ha új munkatársak keresel.

- Ilyen az igazi Balogh Levente?

- Aki szeretné tudni, hogy milyen vagyok valójában, nézze meg az Álommelót és a Cápák között műsort. Az igazság a kettő között van.

Balogh Levente és Keserű Balázs, Az álommeló 1. évadának győztese. Fotó: RTL

- Az üzleti műsorról akartam kérdezni. Megszámlálhatatlan vállalkozásba szállt be, legalábbis mi ezt láttuk a képernyőn.

- Azért a gyakorlatban ez nem egy nagy szám, ráadásul folyamatosan változik, ezért most nem tudom megmondani, hogy ezen a napon pontosan mennyi együttműködésről van szó. Ennek oka, hogy folyamatosan változnak a részesedések,

van, hogy kivásárolnak engem a vállalkozásból, vagy hogy egy vállalkozó nem teljesíti a műsorban foglalt feltételeket, ezért nem tudok beszállni.

Persze még ez is változhat. Előfordult, hogy egy cég nem teljesítette a feltételeket, viszont sok pontenciál volt az üzletben, ezért újra tárgyaltunk arról, hogy érdemes lenne szerződni. Összességében a Cápák között műsorban kötött üzleteknek az ötven százaléka valósul meg.

- Ez játék vagy üzleti stratégia?

- Ezen a szinten játék. A Szentkirályi 70 milliárdot ér, ezzel szemben a néhány milliós vállalkozások eltörpülnek.

- Mi a helyzet a saját vállalatával? Van itt ivóvíz, kozmetikumok és már kávé is.

- A Szentkirályinál jelenleg kőkemény automatizálás folyik. A cél, hogy megőrizzük azt a minőséget, amit megszoktak a fogyasztók, ebből nem engedek. Most, amikor itt beszélünk, közvetlen módon négyezer embernek ad munkát a Szentkirályi, közben szépen halad a maga útján. Akárcsak a Vízangyal, amelyből két kategóriát készítettem, egy mindennapi, könnyen elérhető termékcsaládot, valamint egy prémiumkategóriás termékcsaládot, amelyre kozmetikai láncot építettem.

A legújabb üzletem a kávéra épül, ez egy szerelemprojekt, aminek a célja, hogy olyan magas minőségű kávét áruljak, amelyek vélhetően sosem fognak bekerülni a boltok polcaira, elvégre az igazán jó kávékat nem a multikban árulják.

Miért éppen kávé? Szeretem, jó ötletnek tűnt beszállni a kávépiacra, de a fókusz mindig a Szentkirályin lesz. Ez a legfontosabb minden üzlet között, és büszkén mondhatom, hogy a Szentkirályi tőkeszerkezete sokkal erősebb, mint bármikor korábban, arról nem beszélve, hogy a cég régen kinőtte magát. Negyven év múlva fellövöm az űrbe, ott lesz a Holdon a Szentkirályi!

Fotó: Ujvári Sándor

- Mintha csak a magyar Elon Musk lenne. Külföldre is terjeszkedik?

- Nem célom az exportálás. Nem lenne jó döntés, márcsak azért sem, mert az Európai Unió korlátozza. A kút forrástól számított ötszáz kilométeres sugarú körön kívül nem adhat vizet.

Ez védi a vízbázist attól, hogy ne fosszuk ki.

Így van ezzel minden nemzet, Szerbiában például ott van Milos víz vagy Ausztriában a San Pellegrino, és még hosszan sorolhatnám a többi ország nemzeti vízmárkáját. Ezt pedig tiszteletben tartja minden cégtulajdonos, valamint ezt támogatja a nemzetközi Centrál European Mineral Water Holding, amelynek ez elnöke vagyok.

- Mindig is erre vágyott: cégvezetés, üzleti döntések, elnöki poszt?

- Édesapámtól láttam, hogyan lehet felépíteni egy sikeres vállalkozást. Majd megismertem egy görög milliárdost, akinek tetszett a vezetői stílusa, az élete, a gondolkodása, és elkezdtem figyelni őt. Mellette rengeteget olvastam a világ legnagyobb, leghíresebb márkáiról, kezdve a Gucci háztól a Mercedesig. Tizennégy éves korom óta tudatosan építem magam, ez lett az eredménye, amit ön most felsorolt.

- Tehát kemény munka árán jutott ilyen magasra?

- Sok munka van benne, ez nem vitás, de azért hozzá kell tenni, hogy erre születni kellett. Mert vagy vezetőnek születik valaki, vagy nem. Itt vannak például a zeneművészek. Vegyünk egy zseniális hegedűművészt: hiába tanul sokat a virtuóz, ha nem erre született, akkor nem lesz nagy művész. A gyerekekkel is ezt akarom megértetni, amikor előadásokat tartok számukra. Arra ösztönzöm őket, hogy

vizsgálják meg, minek születtek: vezetőnek vagy menedzsernek. Ha vezetőnek, akkor ennek megfelelően kell továbbmenni az életben,

ha menedzsernek, akkor ennek megfelelően edukálják magukat. És van még valami, legyenek értékeik! Sajnos ma egyre kevesebben vagyunk azok, akik saját értékeink mentén teremtettünk vállalkozást, holott erre óriási szükség lenne ma Magyarországon, mert a német cégek nem fogják képviselni a mi értékeinket…

 

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Hide the Pain Harold 80 éves lesz jövőre, de most is dolgozik és tele van tervekkel és meghívásokkal
Előfordult, hogy külföldön testőröket kellett mellé állítani, mert annyian akartak vele fotózkodni. Ám ő szívesen pózolt mindenkivel.

Link másolása

Arató Andrást - aki világszerte a „Hide the pain Harold” nevezetű internetes mémnek köszönhetően vált ismertté - igazi világsztárként fogadják Hegyeshalmon túl. Kolumbiában például testőröket kellett mellé adni, mert annyian akartak fotózkodi vele - árulta el.

Nemrégiben is több felkérése volt külföldön és most is készül, például Olaszországba. Reklámot csinált, fesztiválra készül, beszélgetéseken vesz részt.

Jövőre lesz 80 éves, de tele van tervekkel

- mondta a Reggeli műsorában.

A családja és a menedzsere, akivel igazi baráti viszonyban vannak, áll mellette - árulta el.

VIDEÓ: Az RTL Reggeli beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
A boldog gyerekekből lesznek sikeres felnőttek – fesztivállal ünnepelt a Csányi Alapítvány
A Csányi Alapítvány immár 19 éve támogatja a nehéz anyagi helyzetben lévő családok tehetséges gyermekeinek oktatását. Prioritásuk az idegennyelv-tudás és az informatikai ismeretek fejlesztése.

Link másolása

Több mint 600 támogatott, 105 diploma, 606 nyelvvizsga, 246 informatikai bizonyítvány. Csak néhány eredmény, amit a 19 éve működő Csányi Alapítvány és az általa mentorált fiatalok elértek.

Az alapítvány valódi sikere a számok mögött, a személyes történetekben rejlik – hangzott el Zánkán az Alapítvány által szervezett idei Életút Fesztiválon. A kiemelkedő informatikai és idegen nyelvi képzések mellett a végzett fiatalok a megszerzett kapcsolati tőkét, a közösség erejét tartják a legfontosabbnak. Nemcsak a Csányi Alapítvány nagykorú már, hanem egyre több mentoráltból vált olyan fiatal felnőtt, akik büszkén támaszkodhatnak az alapítvány segítségével megszerzett tudás mellett egymásra, „Csányisokra” is.

„Ha ki is repültem a kertből, mindig mikor visszatértem tudtam hozni olyan magokat, amiktől szebb lett a kert, a közösség” – így foglalta össze Járay Bianka, hogy mit jelent a Csányi Alapítvány mentoráltjának lenni. Biankát 2008 óta, 10 éves korától támogatja a Csányi Alapítvány. Idén három nyelv ismeretével és két diplomával búcsúzik a programtól. Kiemelkedő teljesítményét az Életút Fesztiválon Ágoston Attila-díjjal jutalmazták.

A siker kulcsa: nyelvtudás és informatika

A munka világába történő sikeres belépéshez manapság nélkülözhetetlen a használható idegennyelv-tudás.

A Csányi Alapítványnál a nyelvi órák, az alapítványi versenyek, a táborozások, valamint a külföldi önkéntesek bevonása mind azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok ne csak nyelvvizsga bizonyítvánnyal, hanem használható nyelvtudással rendelkezzenek.

A Csányis diákok 2008 és 2023 között összesen 606 sikeres nyelvvizsgát tettek.

A nyelvtudás mellett Dr. Csányi Sándor alapító az Alapítvány létrehozásakor prioritásként határozta meg az informatikai tudás bővítését.

A mentorált fiatalok eddig 246 komplett informatikai vizsgabizonyítványt szereztek. Oktatásuk ezzel nem zárul le, további informatikai képzéseken is részt vehetnek. A digitális kultúra fejlesztése érdekében az első kísérleti év jó tapasztalatai alapján több Közösségi Házban is elindult a Maker’s Red Box projektek használata. Kaposváron immár második éve járnak a diákok a Digitális Tudásközpontba, ahol először a Szuperhősök, most pedig a Jövő városa projekt keretében ismerkednek a tudomány és a technológia újdonságaival.

Mohácson és Pécsett már a mentorok és az informatikai fejlesztők tanulták meg a kidolgozott tananyagok használatát. Mohácson a Jövő Városa, Pécsett a Global Warning projektben dolgoznak a diákok, mindenütt nagy sikert arat a program, hisz olyan készségeket fejleszt, amelyek a tanulás minden színterén kamatoztathatóak.

A gyerekek olyan eszközökkel ismerkednek meg a program során, mint a 3D nyomtató, lézervágó, megtanulják a mikrobit-ek programozását és alkalmazási területeit.

S ami a legfontosabb készség: megtanulnak közösen gondolkodni és együttműködni.

Jászberényben projektmunka keretében évek óta Lego-robot programozást is tanulnak a gyerekek, évről évre sikeresen szerepelnek az országos robotika versenyen.

Legfrissebb büszkeségük, hogy a Jász Stones csapat, vagyis a jászsági lego-programozók a FIRST LEGO League verseny 2024. évi országos döntőjében elért helyezésükkel – melynek része az innovációért járó különdíj is – kivívták a jogot, hogy Sydneyben a Macquarie Egyetemen megrendezésre kerülő Ázsiai, Csendes-óceáni Nyílt Bajnokságon induljanak 2024 nyarán.

Az Alapítvány további informatikai képzései: számítógépes grafika működik Nagybajomban, animációkészítés Kaposváron, 3D-s nyomtatás programozására van lehetőség Pécsett, professzionális Fotós Klub működik Szegeden.

A közösség ereje

Jelenleg hét Közösségi Házban – Jászberény, Nagybajom, Kaposvár, Pécs, Mohács, Szeged, Szentes - 21 tehetséggondozó csoportban több mint félezer hátrányos helyzetű diákot segít a Csányi Alapítvány az általános iskola 5. osztályától egészen az egyetem befejezéséig, vagy piacképes szakma megszerzéséig.

A támogatottak száma 2021 óta éves szinten meghaladja az 500 főt, a testvéreket és családtagokat is figyelembe véve több mint 1500 főt pártfogol folyamatosan az Alapítvány.

Az Életút Programot az idei évig 86 fiatal teljesítette sikerrel, idén további 19 fiatal búcsúzik ünnepélyesen, köztük négyen szakmai végzettséget, 15-en pedig diplomát szereztek. Mára nemcsak az Alapítvány lett nagykorú, hanem egyre több az olyan fiatal felnőtt, akik a támogatásnak köszönhetően megszerzett tudás és tapasztalat birtokában sikeresen állják meg a helyüket a nagybetűs életben. A program sikerét mutatja, hogy a végzettek közül egyre többen maradnak közel az Alapítványhoz és segítik a mostani fiatal mentoráltakat.

„Van 500 olyan barátom, akikben feltétel nélkül megbízok. Tudom, hogy ahogyan én is, ők is magas színvonalon művelik szakmájukat, munkájukat és bármikor számíthatunk egymásra” – mondta Szabó Gábor László, az Alapítvány Gyermekparlamentjének korábbi elnöke, az Alumni szervezet egyik alapítója, aki már maga is mentorál végzés előtt álló alapítványi fiatalokat.

Ezt a szellemiséget, a „Csányisok” összetartását emelte ki a kuratórium elnöke, Csányi Erika is: „Nemcsak a megszerzett tudás és a tanulás az érték, hanem a boldog gyermekkor is, mert ez vezet a sikeres, harmonikus felnőttkorhoz. Azt pedig még nagyobb öröm látni, hogy sokan igyekeznek visszaadni a közösségüknek a megszerzett tudást és tapasztalatot. Ezek a példák mutatják, hogy “Csányisnak” lenni nem a végzettségről szól, hanem egy szellemiség, ami egész életében elkíséri azokat, akik a részesei.”

A cél a legteljesebb tudás biztosítása

Az Alapítvány célja, hogy az élet lehető legtöbb területén nyújtson képzéseket a mentoráltjainak.

„A tehetség önmagában nem elegendő a sikerhez, kemény, kitartó munkára is szükség van. Az elmúlt közel két évtizedben elért eredmények alapján az Alapítvány működését alapítóként jó befektetésnek minősítem, amit visszaigazol a Nobel-díjas magyar tudós, Dr. Karikó Katalin elismerő támogatása is.” – mondta Dr. Csányi Sándor.

A fejlesztő munka támogatására 2021-ben Dr. Karikó Katalin a Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom felét, 10 millió forintot juttatott a Csányi Alapítványnak. A támogatás összegét a támogató kérésének megfelelően a diákok természettudományos ismereteinek bővítésére, illetve kutatásokra fordították. A program eredményeit látva Dr. Karikó Katalin 2023-ban ismét támogatta az Alapítványt, ezúttal 10 ezer euróval.

Ennek felhasználásával ebben az évben is megrendezték a természetismereti tudást bővítő programokat, továbbá a kutatásokhoz szükséges eszközöket és anyagokat szereztek be. A támogatásból megvalósuló programokról, kutatásokról idén már a második kiadványt jelentette meg az Alapítvány.

A munka nem áll meg

2024-ben Kaposváron, Szegeden, valamint Mohácson és környékén a márciusban megtartott beválogatások alapján összesen 45 újabb kisdiák felvételére tesznek javaslatot a Kuratóriumnak az Életút Programba. Ezzel a támogatottak jelenlegi létszáma továbbra is meghaladja az 500 főt. Az ő fejlődésüket 21 főállású mentor, 54 fejlesztőtanár és 41 önkéntes, köztük 3 fő külföldi önkéntes segíti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: