hirdetés
tt5
Mi, magyarok imádjuk az összeesküvés-elméleteket
Tóth Tibor, a Konteóblog szerzője mondja el, miért sejtünk ennyi minden mögött titkos háttérhatalmakat.
Szegedi Éva interjúja - szmo.hu
2015. október 18.


hirdetés

Ki áll a Konspirációs teóriák című blog mögött?

Rendőrnyomozóként részt vett a Seuso-kincsek feltételezett megtalálója, Sümegh József kiskatona rejtélyes halálával kapcsolatban indított nyomozásban. Nyomozott többek között a móri bankfiókban történt, nyolc rendbeli emberölés elkövetője és az 1998-ban agyonlőtt magyar médiacézár, Fenyő János gyilkosa után.

2009-ben leszerelt, azóta civilként él. Több blogba is belevágott, végül fő szenvedélye, az összeesküvés-elméletek felderítése győzött. A Konspirációs teóriák blogot, azaz a Konteóblogot 2008 decemberében indította. Egy-egy bejegyzése több tízezer emberhez is eljut, és több száz, esetenként több ezer komment érkezik rá. Olvasóival együtt próbálta meg kideríteni például, hogy mi történhetett a Lánchídnál titokzatos módon eltűnt francia diáklánnyal, akinek a holtteste később Csepelen került elő.

Az 1962-ben, Temesváron született, és 1987 óta Magyarországon élő Tóth Tibor - vagyis Tiboru - már a harmadik könyvét jelentette meg, a Kémek krémjét, amelyben híres titkos ügynökökről írt. Kíváncsiak voltunk arra, hogy miért ilyen hihetetlenül népszerűek az összeesküvés-elméletek, hogy többet aggódunk és rettegünk-e, mint más nemzetek, és hogy mi, magyarok milyen konteókat szeretünk a legjobban. Legfőképpen arra, ki a népszerű Konteóblog szerzője. Ezért született ez az interjú.

tt2

- Mi, magyarok többet parázunk, mint más népek?

- Az olaszokat és a Közel-Keletet nehéz lekörözni, de azért álljuk a versenyt. A történelmünk alakulása meghatározza mindenféle hivatalos magyarázathoz való viszonyulásunkat.

"
Nálunk szerencsésebb nemzetek nem érezték több száz éven keresztül, hogy átveri őket a mindenkori hivatalos gazdasági vagy politikai elit.

Bár itt, Közép-Európában az élbolyban szereplünk, a románokra, csehekre vagy a szlovákokra ugyanúgy érvényes ez. Érzékenyek vagyunk a hivatalos verziókra, és amelyik nem ad kielégítő, kimerítő magyarázatot, azt megkérdőjelezzük.

- A csernobili titkolózás is ráerősíthetett erre?

- Az egy jelenség volt, ha szabad így fogalmaznom, csupán csepp a tengerben. A régi Szovjetunió által folytatott és örökölt beidegződések még mindig működnek: inkább hallgassunk, és akkor nem lesz baj.

"
Közép- és Kelet-Európában a kormányok részéről hiányzik az a karakánság, amelyet svájci, japán vagy skandináv példákból ismerünk: ha gáz van, kiállok, elmondom, nem beszélek mellé.

VIDEÓ: Rövid összefoglaló a Seuso-kincsekről a Duna Televízión

- Önnek melyik a kedvenc konspirációs teóriája?

- A Gyatlov-hágó (más változatban Djatlov-hágó) rejtélye, illetve azok, amelyek olyan bűntettek alapján születtek, amelyekkel kapcsolatban én is kifejtettem némi tevékenységet – gondolok itt a Fenyő-ügyre és a móri bankfióki emberölésekre. Utóbbit ugyan megoldották, de érdekel az utóélete.

A Gyatlov-incidens néven elhíresült eset hátborzongató. Egy csapat orosz fiatal indult táborozni 1959. januárjában az akkori Szovjetunióban. Egyikük betegség miatt visszafordult. A fiatalok az ott élők által Halálhegynek nevezett helyen táboroznak le. Miután február közepén hiába várják őket haza, a család hivatalos segítséget kér a felkutatásukra. Amit a mentőcsapat talált a helyszínen, az maga a horror. A nyomozás iratait titkosították, és csak 1990-ban, részlegesen oldották fel a titkosítást. A rejtélyes esetről részletesen itt olvashattok.

djatlov3

djatlov2

- Nekünk, magyaroknak melyek a kedvenc történeteink?

- Minden olyan összeesküvés-elmélet, amely megtörtént bűncselekményekkel foglalkozik, mint az előbb említett gyilkosságok. Ezen kívül a francia diáklány, Ophélie Bretnacher eltűnése és a holttestének megtalálása, illetve az Elbert János-konteó népszerű nálunk. A valós hátterű történetek felkeltik az emberek érdeklődését, és aktivitásra késztetik őket - gyakran hosszú évekkel a megtörtént események után is.

Top 7 hazai vonatkozású konteó

1. Miért kérdőjelezzük meg Elbert János állítólagos öngyilkosságát?

2. Kinek állhatott érdekében eltenni láb alól Fenyő Jánost?

3. Mi történt a móri bankfiókban 2002-ben?

4. Nagy Magyar Rendőrkorrupció Konteó

5. Hogyan és honnan kerültek elő a Seuso-kincsekként emlegetett, felbecsülhetetlen értékű lelet, és hogyan kerülhetett külföldre? Hogyan halt meg 1980-ban az amatőr kincsvadász, Sümegh József?

6. A körmendi gyermekgyilkosság

7. Kik lőtték le 1975-ben a Malév MA-240-es bejrúti járatát és miért?

- Mennyire számítanak itthon népszerűnek a világszerte ismert hírességekkel kapcsolatos konteók?

- Diana hercegnével kezdeném. A mai napig olyan elképesztő hullámokat vet a halálával kapcsolatos konteózás, hogy az még számomra is meglepő, pedig nyolc éve foglalkozom intenzíven összeesküvés-elméletekkel. Érdekes módon a művészek inkább az adott szubkultúrát, illetve az adott zenei irány, az adott előadó rajongótáborát késztetik fokozott aktivitásra.

Például miután írtam Per Ohlin, a Mayhem frontemberének rejtélyes haláláról, a metálosok rácuppantak a bejegyzésre, és olyan kiegészítő információkkal láttak el a témával kapcsolatban, hogy csak álltam, és pislogtam. Meglehetősen alapos munkát szoktam végezni, de Norvégiában megjelenő, skandináv death metalról szóló folyóirat cikkéhez nem jutottam hozzá – ezt az olvasók szemlézték nekem.

mayhem1

41_artist

A Mayhem egykori frontembere, a szőke fiatalember. 1991 tavaszán brutális módon végzett magával - vagy végeztek vele. 22 éves volt. Máig nem tudni, mi történhetett pontosan. A haláleset helyszíne az erős idegzetűeket is sokkolhatja, ezért nem közlünk róla fotókat. A lehetséges konteókat itt olvashatjátok el.

- Mennyi időt vesz igénybe egy-egy blogbejegyzés elkészítése?

- Vannak könnyebben ellenőrizhető hátterű, gyorsabban megírható konteók, és vannak olyanok, amelyekkel sok munka adódik. A megírással, szerkesztéssel, betördeléssel, illusztrációkkal együtt átlagosan 30-50 órát vesz igénybe egy poszt. Fele az anyaggyűjtés (15-20 óra), ehhez jön a forráskutatás, a megírás.

Bár volt olyan, amit 4 óra alatt megírtam, ez a ritkább eset. A Gyatlov-hágó pedig az egyik leghosszabb ideig készülő anyag volt, több mint 60 órát dolgoztam vele, ami annak is betudható, hogy nem tudok oroszul, így nehezebb volt az eredeti források használata.

- Kapott már kemény kritikát egy-egy poszt, például azért, mert egy olvasónak nem tetszett?

- Olyan ritkán fordult elő hogy valakinek egy téma ne tetszett volna. Az viszont már gyakrabban, hogy azt írták: na, ezt nem kellett volna. Például a körmendi gyermekgyilkossággal kapcsolatban, mivel az roppant érzékeny téma. A lehetséges verziók között ugyanis szerepelt egy magát nagyon erősen tartó elmélet, amelyről az emberek beszéltek: hogy feltűntek a színen kaftános, pajeszos emberek, és egy kóser üdítőitalokat gyártó üzem megnyitása előtt emberáldozatot mutattak be. Ezek után voltak negatív vélemények is, sokan megkérdőjelezték a döntésem, hogy ezt a változatot is megírtam.

Én magam is sokkolónak tartom ezt az elméletet, és megvan róla a magam véleménye. Azonban a szakmai korrektség miatt ezt is megemlítettem, mivel ez is egy konteó, és úgy éreztem, nem hagyhatom ki a történetből…

- Melyik bejegyzés produkált eddig kiemelkedő olvasottságot?

- A hazai vonatkozású ügyek közül Ophélie Bretnacher esete volt népszerű, a külföldiek közül a Djatlov-hágó. Posztonként 30-40 ezres egyedi látogatói számmal bírnak. Számomra meglepő módon szerették az OOPART-tal foglalkozó bejegyzést is. Illetve azokat is szeretik, ahol a tudomány találkozik a paratudománnyal. Például Szent Malakiás próféciái (amelyek közül az egyik szerint egy Péter nevű pápa lesz az utolsó), de az időutazás is népszerű téma.

enyed1

Hogyan kerülhetett a Nagyenyed közelében talált alumíniumtárgy az egymillió évesre saccolt üledékes rétegbe? Ezt a fémet csupán 1883 óta használhatjuk nagyipari mennyiségben. Fotó forrása: Konteóblog

OOPART: tárgyak rosszkor, rossz helyen

Olyan tárgy (lelet), melynek időben és/vagy térben (logikailag és kronológiailag) nem lenne szabad ott lennie, ahol rábukkantak a természet törvényeinek, a történelemnek megfelelően. Az angol szaknyelv ezeket OOPART-nak nevezi, ami az out-of-place artifact-ból származik.

A főként a régészet által feltárt ilyen leletek mentén természetesen felsorakoztak az összeesküvés-elméletek is, amelyek – a különböző konteós iskoláknak megfelelően – hol időutazásokban, hol földönkívüliek látogatásaiban, hol féreglyukakban vagy a párhuzamos világegyetemek létezésében látták a megoldásokat.

Egy példa: a Komi Köztársaságban, az Uráltól keletre négy méter mélyen, kőzettörmelékből molibdén-vanádium ötvözetből készült rugók, csavarok spirálok kerültek elő. Márpedig ilyen ötvözetet csupán 50 éve vagyunk képesek gyártani.

Forrás: Konteóblog

- Reális veszélyei lehetnek a konteózásnak, illetve annak, ha valaki mélyen elmerül az összeesküvés-elméletekben?

- Megkülönböztetném egymástól a konteót és a konteóst, illetve az összeesküvés-elméleteket és azok fanatikus híveit.

"
Az a különbség a konteós és az összeesküvés-elméletben hívő között, mint a borszakértő és egy alkoholista között.

Mindkettő szereti az alkoholt, ám a fogyasztás módja és körülményei meglehetősen eltérnek egymástól. Az összeesküvés elméletek elvakult hívei azok, akik válogatás és kritika nélkül mindent elhisznek: a gyíkemberré átváltozó angol királyi családtól a Hold túloldalán létező náci bázisokig.

Mi, konteósok pedig minden elméletet egészséges gyanakvással fogadunk és megkérdőjelezünk. Megpróbálunk a színfalak mögé nézni, de nem hisszük, hogy az emberiség sorsa azon áll vagy bukik, hogy a Bilderberg-csoport következő ülésén arról döntenek, hogy meg kell-e hülyíteni az embereket. A konteózás az én elméletem szerint intellektuális kihívás, szellemi játék, és ha megfelelő társaságba kerül az ember, nagyon jó hangulatú beszélgetések alakulnak ki.

- A sokak fantáziáját izgató chemtrailről mi a véleménye?

-Többek között azért nem írtam róla, mert elcsépeltnek tartom a témát, és akkora nonszensznek, hogy nem számít intellektuális kihívásnak. Nem érdekel sem engem, sem az olvasóim jelentős részét.

Tóth Tibor 2

Miért éli reneszánszát a konteók gyártása?

Tóth Tibor szerint egyrészt azért, mert gyanakvóak vagyunk, gyakran átverve érezzük magunkat, ezért nem hisszük el a hivatalos magyarázatokat.

A második oka is lélektani eredetű. A horror vacui elmélet szerint a természet irtózik a légüres tértől, kitölti a rendelkezésre álló teret. Tiboru úgy gondolja, ugyanez a helyzet az emberi elmével is: ha hiányos magyarázatot kapunk, a fantáziánk segítségével kitöltjük a lyukakat, és megszületik a konteó. Például ha egy jelentős eseményről egy pár mondatos MTI hír jön le, és csak az egymás után megjelenő elméletek után szaladnak a hivatalos magyarázatok, az óriási kommunikációs baklövés, és az összeesküvés-elméletek táptalaja lesz.

A harmadik magyarázat a konteók népszerűségére, hogy az embereket mindig is foglalkoztatták a titkok. Nagyszerű érzés ugyanis rátapintani egy rejtélyes ügy gyenge pontjára, és kinyomozni, mi történt valójában. "Ha utólag egy hivatalos magyarázat még meg is erősíti, hogy igaz, amit gondoltunk, az ember a saját vállát is megveregetné örömében."

A negyedik ok pedig az, hogy az emberiség történelme tele van olyan esetekkel, amikor utólag, évtizedekkel vagy évszázadokkal később bizonyosodik be, hogy a konteósoknak volt igazuk. A kémkedéssel vádolt Dreyfusról például utólag derült ki, hogy egyáltalán nem volt áruló, a gleiwitzi (gliwicei) rádióadó elleni 1939-es támadás viszont Hitler által elrendelt titkos önmerénylet volt, hogy ürügyet szolgáltasson Lengyelország lerohanására.

"Persze nem kell alufóliás sapkában járnunk, de újra és újra bebizonyosodik, hogy a konteókban van valami igazság."

- Melyik bejegyzéshez érkezett a legtöbb komment?

-A Gyatlov-hágóhoz, és miután négyezer hozzászólásról beszélünk, annak, aki nem ismeri a blogot és eddig nem követte a posztot, nem is javasolnám, hogy a kommentek olvasásával kezdje. A Djatlov-rejtély után a Voynich-kézirat váltotta ki a legtöbb reakciót. A kéziratról azt kell tudni, hogy 1912-ben vásárolta Wilfrid Michael Voynich az ismeretlen írásjelekkel és nyelven készült könyvet, amelynek nem ismerjük a szerzőjét, de még a korát sem tudjuk teljes bizonyossággal meghatározni.

Na, ennél a posztnál kiderült, miért szeretem annyira ezt a csapatot, miért olyan jók a magyar konteósok. Elképesztően megmozgatta az olvasók fantáziáját. Olyan megoldási ötletek, javaslatok, változatok hangoztak el, logikai, nyelvészeti, tudományos levezetéssel alátámasztva, hogy

"
amikor a kommentekből készítettem egy kivonatot, lefordítottam angolra és elküldtem két Voynich-kutatónak, egyikük azt válaszolta: rajtam keresztül gratulál a magyar konteós közönségnek.

30-40 verziót szedtek össze a Konteóblog olvasói, és ezek közül ötről még nem is hallottak a kutatók.

- Ennyire kreatívak vagyunk mi, magyarok?

-A Djatlov-rejtélyre, mint már említettem, több ezer komment érkezett. Az oroszul jól tudó Konteóblog-olvasók visszajeleztek, hogy ők nagyon sok orosz nyelvű Djatlovos fórumot látogattak, de szerintük azokon a több éve működő fórumokon a kommentelők ötletparádéban és konteó gyártásban meg sem közelítik a magyar kommentelőket.

Ha egy konteó felkelti az emberek érdeklődését, és kapnak egy kis szellemi üzemanyagot gondolkodáshoz, óriási dolgokat hoznak ki egy-egy ügyből. Igaznak tűnik az az amerikai mondás, hogy

"
a magyar az, aki a forgóajtón a hátad mögött megy be és előtted jön ki. A kreativitásunk és a fantáziánk szinte határtalan.

Érdekesnek találtad az interjút? Köszönjük, ha másoknak is ajánlod!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
És ha Jacko esetleg pedofil, Alain Delon meg egy seggfej, akkor mi van?
Mikor fogadjuk már el, hogy a tehetség nem a jófiúságért kapott jutalomfalat, hanem születési “rendellenesség”? És nem kell hozzá jó embernek lenni. Vélemény Alain Delon életműdíj-botrányáról.
Hargitay Judit - szmo.hu
2019. május 14.



Tele van vele a világsajtó, mi is megírtuk, hogy kitört a botrány Alain Delon Cannes-i életműdíja körül. Az amerikai Women and Hollywood nevű szervezet eddig 16 ezer aláírást gyűjtött össze egy petíción azért, hogy "a rasszista, homofób és nőgyűlölő" Delon ne kapja meg munkásságáért a tiszteletbeli Arany Pálmát a kedden kezdődő filmes seregszemlén.

Bevallom őszintén, nem nagyon tudok mit kezdeni ezzel a legújabb trenddel, miszerint nagy és elismert művészek kizárólag gáncs nélküli lovagok lehetnek, hótiszta erkölcsi bizonyítvánnyal, és rózsafüzérrel átfont, imára kulcsolt kezekkel. A most 84. életévében lévő Alain Delont még csak nem is tartom kiemelkedően zseniális színésznek (a Rocco és fivéreiben tetszett talán a legjobban), csak jónak, de azt be kell látni, hogy elképesztő mennyiségű filmmel és hat évtizednyi szex-szimbólum kultusszal a háta mögött ez a pali tényleg tud valamit.

Egész életében szerelmes volt belé a kamera, és rajta keresztül több tízmillió nő. Igen, ha a fiatal Delon rám néz a vászonról, én is egy kicsit szerelmes leszek, mert úgy érzem, hogy Isten megteremtette a Férfit, angyali szemeiből egyszerre sugárzik rám a nagy kékség meg a nagy szépség, nyegle, gyönyörű és elérhetetlen, imádom, elhiszek neki mindent, és a világ végéig is vele mennék. De legalábbis a végefőcímig.

EZT akarja most Cannes-ban egy életműdíjjal megköszönni neki a filmvilág, és teljes joggal. Mi köze van ennek ahhoz, hogy elég sok róla terjengő pletyka, sőt a saját nyilatkozatai alapján is a vásznon kívül jó eséllyel egy seggfej? Aki szerint az asszony verve jó, a homoszexualitás gáz (mellesleg anno állítólag ő maga is felfedezője, a meleg rendezőzseni, Luchino Visconti szeretője volt), és élete során háromszor nyomoztak utána gyilkosságért (!), mert három testőre is rejtélyes körülmények között “tevődött el láb alól”, az egyikük a gyanú szerint épp azért, mert elszerette Delon akkori feleségét?

Amikor kijött a Michael Jackson állítólagos pedofíliájáról szóló Leaving Neverland című dokumentumfilm – én is írtam róla – valami elképesztő világfelháborodás tört ki amiatt, hogy Jackót, a 20. század egyik legnagyobb zenei géniuszát holtában bemocskolják. Az emberek döbbenetesen nagy része egyszerűen képtelen volt elfogadni még a halvány teóriát is, hogy Jackson esetleg tényleg gyerekeket molesztált, ÉS KÖZBEN zseniális művész is volt. A kettő ugyanis bőven megy együtt, bármilyen sajnálatos is ez a tény.

Természetesen nem azt mondom, hogy köztörvényes bűnözőket, pedofilokat, gyilkosokat istenítsünk és mentsünk fel csak azért, mert sztárok. Én csak azt mondom, hogy a 21. században ideje lenne végre felhagyni ezzel az ájult, szektás bálványimádattal, amellyel kétségbeesetten kapaszkodunk vadidegen idolokba, zenészekbe, színészekbe, fotómodellekbe, és el akarjuk hinni róluk, hogy egyszersmind tökéletes emberek, mert annak KELL lenniük.

Mert ha nem azok, akkor a mi összezavarodott, sérült kis lelkünk még tovább zavarodik, úgy érezzük, elvették életünk értelmét, imádatunk tárgyát, az emberi, művészi és erkölcsi tökély egyszemélyes megtestesítőjét.

Tökély egy fenét. Nőjünk már fel, és józan, paraszti ésszel gondolkodva válasszuk szépen szét a kettőt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Pont attól üt ekkorát a Csernobil című sorozat, hogy tudod: az atomkatasztrófa megtörtént
Miért következett be? Hogyan fordulhatott elő? És mi minden történt? Erről volt szó a sorozatot berendelő HBO sajtórendezvényén.
Szegedi Éva, Fotó: HBO/Czabán Máté - szmo.hu
2019. május 16.



A radioaktív sugárzásban az a legsunyibb, hogy semmilyen módon nem érzékeled. Nem hallod, nem látod, nincsen szaga. Alattomos és veszélyes gyilkos. Nem olyan látványos, mint az erdőtűz, az árvíz vagy a jégtáblák olvadása. Vagy az, amikor kiömlik néhány tonna kőolaj. Éppen ezért a radioaktív sugárzást vagy ennek veszélyét könnyebb elbagatellizálni.

Az atomkatasztrófákról pedig, mint általában azokról a hírekről, amelyek valamikor nagy port vertek fel, egy idő után hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Az ember így működik. A valaha volt legsúlyosabb atomszerencsétlenség, a csernobili katasztrófa több mint 30 éve történt, a sztorit a fiatal generációk tagjai közül sokan már csak elbeszélésekből, az évfordulókon megjelenő cikkekből, meg a Pripjatyban készített, Instagramon megosztott fotókból ismerik.

Éppen emiatt jó, hogy pont most jelent meg az HBO Csernobil című minisorozata. Most, amikor David Attenborough is kongatja a vészharangot, amikor milliószámra pusztulnak és tűnnek el a méhek, amikor lassan belefulladunk a műanyag hulladékba, és amikor kiderül, hogy legalább egymillió fecske hiányzik Magyarországról.

A Csernobil című sorozat magasra tartott mutatóujj, ami arra figyelmeztet: emberek, itt van még ez is, a katasztrófa, amelynek a következményei máig hatnak.

Mi történt pontosan az atomerőműben? Hogyan lehetséges, hogy ez a borzalmas eseménysorozat megtörténhetett? Hogy egyáltalán ilyesmi a huszadik század végén előfordulhatott? És miért kell még ma is számolnunk a hatásaival? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az HBO sajtóbeszélgetése szakértők segítségével.

A szakértők: Perger András/Greenpeace; Bedő Iván, a Magyar Rádió munkatársa, aki az első Csernobilról szóló hírt annak idején beolvasta; Dr. Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa; Szabó M. István, a Napi.hu újságírója, a beszélgetés moderátora

Az egyik legfontosabb, hogy az atomenergia a nyolcvanas években a haladás és a modern élet jelképe volt. Az erőltetett szovjet iparosításnak ráadásul hatalmas volt az energiaigénye. Békés, barátságos forrásnak ismerték az atomenergiát, amely az emberekért dolgozik. Nem alakult ki félelem az emberekben az atomenergiával kapcsolatban, és a későbbi csernobili katasztrófához hasonló precedens sem volt még, amelyről tudtak volna – mondta Dr. Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense.

A nyugat-európai országokkal ellentétben nem szerveztek gyakorlatokat arra az esetre, ha mégis történne bármilyen incidens, nem próbálták le, nem volt forgatókönyv sem a különféle esetekre, és a lakosságot sem gyakoroltatták be ilyen incidensekre készülve.

Maga a szerencsétlenség nem egyetlen dolgon múlott. Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelős munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy

a balesetek mindig többfaktoros történetek.

Egyrészt a rendszerbe bele van kódolva az, hogy előfordulhatnak különféle incidensek. Ha műszaki problémák is adódnak, az súlyosbítja a helyzetet. Balesetek és katasztrófák pedig jellemzően akkor történnek, ha valamire nem vagyunk felkészülve, nem figyelünk oda, olyan helyzet áll elő, amellyel még nem találkoztunk.

Perger András szerint a csernobili eleve rossz típusú reaktor volt. Olyan rendszer, amelyik fel tud robbanni; az amerikaiak nem is engedélyezték ennek a típusnak a használatát.

Ráadásul tudatlanságból, sorozatos hibák elkövetése miatt sikerült fel is robbantani a csernobili reaktort. A történteket és az ezt követő fejetlenséget elég élethűen sikerült bemutatni a sorozat első két részében. Mielőtt megnéztem volna, azon gondolkodtam, szabad-e ilyen katasztrófát tévésorozatban feldolgozni, színészekkel, díszletek közt megjeleníteni. Nem számít-e szentségtörésnek? Nem bagatellizáljuk-e ezzel az események súlyát és következményeit. Arra jöttem rá, nem hogy nem baj, de egyenesen kellenek az ehhez hasonló témák, amelyek szinte arcul csapják és gyomron ütik a nézőket. Egyszerűen nem lehet elégszer beszélni Csernobilról és az ökológiai katasztrófákról.

A balesetet egy rosszul megtervezett és a biztonsági rendszabályok sorozatos, súlyos megszegésével végrehajtott kísérlet okozta. Ennek során lecsökkentették volna a reaktor teljesítményét, majd leállították volna. A kísérletet viszont késleltette a teherelosztó kérése, ami miatt a reaktor fél napig alacsony teljesítményen üzemelt. Ez instabil állapotba juttatta a reaktort.

Az operátorok ezután számos biztonsági berendezést kiiktatva próbálták előkészíteni a blokkot a tervezett kísérletre, ami az instabil reaktorban megszaladáshoz, vagyis a láncreakció ellenőrizetlen felgyorsulásához vezetett. Emiatt hatalmas energiamennyiség szabadult fel a reaktorban gőzrobbanást okozva, tönkretéve az üzemanyagot és a hűtőcsatornákat, hatalmas mennyiségű vízgőzt, hidrogént és metánt termelve.

A robbanékony gázok berobbanása után a moderátorként alkalmazott grafit meggyulladt, ez pedig a magasabb légkörbe juttatta az atomerőműből kiszabaduló radioaktív anyagokat.

A katasztrófa után is sorozatban hibákat követtek el a döntéshozók, a mentés szervezői.

Ennek oka pedig a Szovjetunió nehézkes, lomha, bürokratikus tervgazdálkodási rendszere volt, illetve az, hogy a pártapparátus megpróbálta a végsőkig titkolni, mi történt és mekkora is valójában a baj. 1985-86-ban Mihail Gorbacsov, a kommunista párt főtitkára egyáltalán nem volt reformer, még arról beszélt, hogy a szocialista rendszer alapjában véve jó, csak hatékonyabban kellene működtetni – mondta Dr. Rácz András.

A Szovjetunió, az akkor még velünk szomszédos pártállam óriási adminisztratív munkaerőt mozgatott. Az ország lakói közül csak 2 millióan a pártapparátusban dolgoztak. Dr. Rácz András azt is elmondta, hogy a katasztrófával szembesülő funkcionáriusok csoportja 1986-ban még nem reformerekből, hanem ortodox kommunistákból állt, és a helyzetet külön szerencsétlenné tette, hogy Ukrajnában a párt élén az a Vlagyimir Scserbinszkij állt, aki kezdettől fogva ellenzett bármiféle pánikkeltést, és kisebbíteni próbálta a katasztrófa jelentőségét.

A baleset után nem azonnal ürítették ki a néhány kilométerre fekvő Pripjaty városát, és a legdurvábban érintett területet, csak április 27-én. A sajtó nem számolhatott be tényszerűen a történtekről, csupán akkor jelentek meg az első hírek, amikor a légkörbe kerülő radioaktív szennyeződés eljutott nyugat-Európába és ottani szervezetek, médiumok egymás után kezdtek beszámolni a veszélyről.

Az HBO Csernobil című sorozata ezt is plasztikusan szemlélteti. A vitákat, a kritikus hangok elhallgattatását, a hitetlenkedést. A hitetlenkedést a párt és a döntéshozók részéről, azt, hogy először maguk is képtelenek elhinni, hogy ez tényleg megtörténhetett, és hogy a helyzet sokkal súlyosabb, mint azt gondolták.

Végezetül néhány tény – nyilván leegyszerűsítve és érthetőbbé téve – amit érdemes ma is észben tartani. Nem csak a csernobili atomerőmű 30 kilométeres körzetében veszélyes tartózkodni. Egy ennél nagyobb sugarú körben még mindig az egészségügyi határértéknél jóval magasabb a háttérsugárzás.

A reaktort borító betonszarkofág – a 2017-ben felhelyezett új is – csak ideig-óráig, úgy 100-120 évre nyújt valamiféle megoldást. A szarkofág akkora, hogy beférne alá a Notre-Dame. Csak 1994-ben Belorussziában 200 ezer (!) terhességmegszakítást rendeltek el a csernobili baleset következményei miatt. Ma is léteznek olyan területek Európában, amelyeket nem lehet művelés alá vonni a radioaktív szennyeződés miatt. Az érintettség mértékével és a katasztrófa összes következményével máig nem vagyunk teljesen tisztában.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Rettegve várják a törökszentmiklósi romák a szélsőjobbosokat
Van, aki már most elvitte a gyerekét rokonokhoz, mások aznap terveznek bezárkózni, és van, aki még az orvoshoz kapott időpontját is lemondaná, csak ne kelljen kimennie az utcára.
Szurovecz Illés írása az Abcúgon, fotó: Végh László - szmo.hu
2019. május 19.



Félelemmel eltelve várják a törökszentmiklósi romák a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalom kedd esti tüntetését. Bár a rendőrség kétszer is betiltotta a romatelepre tervezett vonulást, a belvárosban ettől függetlenül demonstrálhatnak, és ez a helyieket sem nyugtatta meg. Van, aki már most elvitte a gyerekét rokonokhoz, mások aznap terveznek bezárkózni, és van, aki még az orvoshoz kapott időpontját is lemondaná, csak ne kelljen kimennie az utcára. A telepen pattanásig feszültek az idegek és rémhírek terjednek, pedig azt mondják, eddig semmi baj nem volt romák és nem romák közt. A jobbikos polgármester szerint Toroczkai csak arra várt, hogy újra kijátszhassa a cigánykártyát.

Jöjjenek, ha nem zavarja magukat a lótrágya!

Vékás Róberték portáját semmi sem választja el a poros földúttól, csak közvetlenül a ház mellett húztak fel egy sort színes falécekből. A tövében apró virágoskert, mellette nagy hajtásban nő a szamóca. Valaha végigért a kerítés, aztán ellopták, de Róbert csak a vállát vonogatja: békés természetűnek mondja magát. Ha jó az idő, és éppen otthon van, szívesen dohányzik régi, szakadt bőrfoteljében ülve, pár lépésnyire sógora lovaitól. Nyugodt, de határozott és beszédes embernek tűnik. Megvan a véleménye arról is, hogy a Jobbikból kiszakadt, Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalom rendfenntartó vonulást tartana a törökszentmiklósi romatelepen, így az ő háza mellett is.

A Szolnok megyei település azután került a figyelem középpontjába, hogy egy helyi férfi néhány héten belül kétszer is, minden ok nélkül összevert embereket a városban. Amikor egy trafikban erőszakoskodott, Toroczkaiék azonnal cigányterrort kiáltottak, és elégtételt követeltek. A pártelnök azt írta “ha ez a terror Ásotthalmon történne, már a főtéri kalodánkba lenne zárva ez az előember, az egész kompániájával együtt”, és ha kormányon lennének, a hasonló bűnelkövetőket Szibériába küldenék. Nem sokkal később bejelentették, hogy Nemzeti Légió néven új, egyenruhás szervezetet hoztak létre, felidézve a Jobbik régi, mára feloszlatott félkatonai szervezetét, a Magyar Gárdát.

Úgy tűnik azoban, hogy a törökszentmiklósi vonulás mégsem fog összejönni, legalábbis törvényesen biztosan nem, mivel a rendőrség kétszer is megtiltotta, hogy a romák lakta házak közt meneteljenek. Harmadik próbálkozásra már csak állódemonstrációt jelentettek be a városközpontba jövő keddre, amit a rendőrség is tudomásul vett. Árgyelán János, a tüntetés mihazánkos szervezője kérdésünkre azt írta, vonulni csak akkor fognak, ha a bíróság mégis engedélyt ad rá.

Ha ártó szándékkal jönnek, a válasz is agresszív lesz

A Mi Hazánk felhívása nagy port kavart a húszezer fős város romatelepén, ahol a rendőrségi tiltás híre sem csillapította a kedélyeket. Pénteken néhányan azt mondták, már most elvitték a gyerekeiket a környéken élő rokonokhoz, mások pedig aznap terveznek bezárkózni a házba.

“Miért akarnak rendet rakni itt? Kik ők?”

“Tegyenek rendet saját maguknál!”

János és felesége szinte egymásra licitáltak Toroczkaiék szidalmazásakor, még ha “abban igaza is van, hogy vannak romák, akik lopnak vagy koszban élnek. Én is azt mondom, legyen tisztaság mindenkinél, mert a szomszédok miatt, ha akarnám se tudnám eladni a házam. De aki a szemétben él, azt Toroczkai László se fogja tudni megváltoztatni. Ha olyan rangom lenne mint neki, inkább segítenék a romáknak, nem elnyomnám őket. Ő viszont nem úgy tekint ránk, ahogy a magyarokra”.

Szerintük megfélemlítés helyett inkább a kábítószerfüggőket kellene “megsegíteni, felkarolni”, hogy négy gyerekük és öt unokájuk ne úgy nőjön fel, hogy a környezetükben szinte mindenki drogozik. “De nem félünk, nincs félnivalónk. Mi rendes család vagyunk, rendezett az udvarunk”.

Róbert szerint a trafikos balhé csak ürügy volt Toroczkainak, hogy megmutathassa magát, pedig nem szabadna egyetlen ember cselekedete alapján megítélni az összes romát. “A cigányok 99 százaléka itt dolgozni jár mezőgazdaságba, gyárakba, már ahová felvesznek minket”. Azzal nem is lenne baja, hogy néhányan odamennek a telepre, akár Toroczkai Lászlót is szívesen látná. “Ha idejönne tíz emberrel, megvendégelnénk egy kis szegényes birkapörkölttel vagy valamivel”.

“Ha békés szándékkal jönnek, bárkit behívok egy kávéra. De ha ártó szándékkal jönnek, és a rendőrség sem tud megvédeni minket, a válasz is agresszív lesz”. Hozzá hasonlóan minden más roma ember azt mondta, szeretnék megőrizni a békét, és nem is akarnak bemenni a belvárosi tüntetésre, de “a gyerekeket senki sem bánthatja”.

Beindult a pánik

Péntekre annyira pattanásig feszültek az idegek a telepen, hogy már meg sem lehet állapítani, melyik rémhírnek van valóságalapja, és melyik puszta riogatás. Szinte mindenki megerősítette például, hogy csütörtök éjszaka idegen autók, a romák szerint “gárdista” felderítők járták az utcákat, hogy felmérjék a házakat, udvarokat. Többen azt mondták, egész éjszaka nem aludtak, hajnali háromkor-négykor feküdtek csak le, mire sikerült megnyugodniuk.

A többség úgy emlékszik, az ismeretlen emberek nem szálltak ki az autóikból, így szóváltás sem történt, néhányan viszont betört ablakokról és levágott áramvezetékekről is beszámoltak, szerintük az idegenek még némelyik portára is bemerészkedtek. Mások egyenesen úgy értesültek, hogy több száz “betyársereges” érkezett a városba, akik helyben készülnek a keddi megmozdulásra.

Jól leírja a hangulatot, hogy az aHang nevű, nyílt levéllel tiltakozó kampányplatform csütörtöki közleménye szerint “szerdán az iskolából hazatérő gyerekek útját állták el helyi kopaszok, és a városban több helyen ‘párban és kisebb csoportokban járőröznek’ a Mi Hazánk és a Betyársereg szimpatizánsai”.

Nem tudni támadásról

Ilyen járőrözésnek pénteken nyomát sem láttuk, a belvárosban csak gyerekeiket tologató anyukákkal és olvasgató idősekkel találkoztunk, jó néhányan közülük nem is hallottak a jövő keddi eseményről, és kopaszokkal sem találkoztak. Egy középkorú nő szerint a romák valódi katonákat láthattak péntek reggel, őket keverhették össze a szélsőségesekkel. “Én is láttam őket munkába menet, leszálltak egy buszról, elsőre ijesztőnek tűnhettek, de szerintem csak a pékséget keresték. Utána továbbmentek”.

Markót Imre polgármester szerint szó sincs róla, hogy százával érkeztek volna ismeretlen emberek a városba, hiszen arról biztosan értesült volna. “Éppen húsz perce beszéltem a rendőrkapitány helyettesével. A rendőrségen sem tudnak róla, hogy csütörtök este támadás érte volna a romákat. Éjszaka több bejelentés is érkezett hozzájuk, mindent ellenőriztek, és semmit sem találtak” – mondta, amikor pénteken délután találkoztunk a polgármesteri hivatal impozáns, szecessziós épületében.

Szerinte azért terjednek ilyen hírek, mert sokan a romák közül is gerjesztik a hangulatot azzal, hogy “fogjunk össze, féljünk együtt, védjük meg magunkat”. Ezt teljesen feleslegesnek tartja, de hiába próbálta múlt szombaton egy roma fórumon megnyugtatni a helyieket, sikertelen volt. “Elmondtam, hogy a rendőrség jelen lesz, és a gyülekezési törvény szigorú előírásai miatt biztosan nem fogják engedélyezni a vonulást”.

“A romáknak szerintem le kellene nyugodniuk, meg kellene várniuk a keddet, és nem szabadna odamenniük a belvárosi demonstrációra. Otthon kellene maradniuk, a közbiztonság védelmét pedig a rendőrségre kell bízni”.

Cigánykártya

“Most mondjam azt, hogy megint előhúzták a cigánykártyát?” – kérdezte Markót, aki 2014-ben pártonkívüliként, de jobbikos jelöltként lett polgármester. Éppen ezért személyesen is ismeri Toroczkai Lászlót, akit mobilon próbált elérni, hogy lebeszélje a vonulásról, de hiába, nem vette fel neki, és nem is hívta vissza. “Ezt a kártyát a Jobbik használta a kétezres évek közepétől a néppártosodásig. Szerintem tavaly a pártból kiszakadt radikálisok csak az alkalomra vártak, hogy újra megjelenhessenek. Lehetett volna ez Dunaújvárosban, Ózdon, vagy bármelyik másik magyar településen is. Az, hogy épp nálunk történt, lehetőséget ad számukra a Jobbik bírálatára is“.

Éppen ezért úgy látja, “ez a történet már nem Törökszentmiklósról szól, hanem a Mi Hazánk Mozgalomról és azokról, akik politikai hasznot akarnak ebből kovácsolni. Valamint azokról az országos roma vezetőkről is, akik éveken át nem kérdezték meg a telepen élőktől, hogy miben segíthetnének nekik, de most hirtelen megjelentek Törökszentmiklóson” – utalt arra a szerdai roma fórumra, amelyen több ismert roma vezető és aktivista is megjelent, és ahol a RomNet beszámolója szerint félelemmel teli volt a légkör.

Szerinte ha nem jelenik meg a felvétel a trafikos támadásról, néhány nap elteltével mindenki elfelejtette volna az esetet. “A látottak brutalitása viszont sokkolta a közvéleményt, és Toroczkaiék erre a jogos felháborodásra tudtak ráugrani. Törökszentmiklóson, éppúgy, mint máshol, előfordul, hogy romák követnek el bűncselekményt, és előfordul, hogy magyarok. Eddig semmilyen roma-magyar ellentét nem volt, kérdés, hogy 21-e után lesz-e. Ezt az aznapi események is befolyásolhatják, de bízom a törökszentmiklósiak bölcsességében és önmérsékletében”.

Bezárkózom, és kész

“Harminc éve itt vettünk házat a férjemmel, azóta ők a szomszédaink. Jóban vagyunk, sőt, ők segítenek rajtam” – mondta egy telepen élő, nem roma nő. Nincs ezzel egyedül, a környéken többen emlegették, milyen gyakoriak a vegyes házasságok. Két fiatal roma nővel is találkoztunk, akik nem roma férjet választottak, és vannak más nem romák is, akik beköltöztek a telepre. Szerintük ezek az esetek mind azt bizonyítják, hogy mostanáig mindenki jól megfért egymás mellett.

Az előbb idézett nő származása ellenére is annyira fél a jövő keddi tüntetéstől, hogy még a keresztnevét sem engedte leírni. “A gyerekeim félcigányok, és ott vannak az unokáim is. Féltem őket”.

“Nekem itt van a két kutyám, ők megvédenek” – nevetett, és hozzátette, hogy esténként nincs egyedül, hiszen olyankor jön haza a férje és az egyik lánya is. “Aznap délutánra van időpontom az orvoshoz, de lehet, hogy lemondom, inkább nem járkálok. Amit lehet, bevásárolok előre, aztán bezárkózom, és kész”.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Igazolhassanak-e a szülők 3 napnál többet a gyereknek az iskolában?
Petíció indult azért, hogy a kisebb betegségek, egyebek miatt ne kelljen orvoshoz rohangálni a szülőknek, hanem igazolhassanak ők is jóval több napot az iskolának, mint eddig. Vélemény.
DPMG cikke, címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. május 19.



Nagyon sokrétű témakör az, amiről most szülők petíciót indítottak országszerte. Arról folyik a véleménycsata, vajon igazolhasson-e le egy szülő 3 napnál többet is iskolás gyereke számára. A jelenlegi szabályozás 3 napot engedélyez a szülői igazolásra (családi okból, betegségből, utazásból eredően), ami további 3 nappal kitolható, ha a szülő kérelmet nyújt be az igazgató számára.

Ez az a téma, amit ha így nézünk, így igaz, ha amúgy nézzük, amúgy is igaz - egy a biztos, hogy újra kell reformálni ezt a kérdést is, mert ami most van, sehogyan sem jó, ráadásul senkinek nem az.

Akik ellenzik és azt mondják, ezzel túl nagy volna a szülő hatalma, csupán egyetlen ellenérvet tudnak felhozni. Azt mondják, egy ilyen módosítással, engedéllyel kvázi legalizálni lehetne szülői egyetértéssel az iskolakerülést. Bennem - szülőként - azonnal felmerül a kérdés,

vajon miért gondolja azt bárki is, hogy a szülőnek érdekében áll, ha a gyereke kamu indokkal lóg?

Megmondom: nem áll érdekében. Ha valami miatt tarthatatlan a helyzet, nem jó az osztályközösség, nincsenek egy hullámhosszon a tanárral, bárkinek jogában áll iskolát váltani és

az nem megoldás, ha egy tankötelezett gyerek szülői támogatással kerüli az iskolát.

Ezt az ellenérvet tehát elvetettük. Mondok viszont néhány példát, csak hogy lássuk, mennyire komoly ez az egész.

Ismerős családnál az édesanya feladta a harcot a rettegett kórral szemben. A gyerekek 3+3 napig nem mentek iskolába, 3 napig azért, mert ezt megtehette az apa, plusz 3 napra pedig kérvényt írt az igazgatónak, aki ezt engedte.

Vajon elegendő idő egy szülő elvesztését kiheverni egy iskolás gyermeknek ez a hat nap?

Az édesapa orvosi segítséget kért, így elintézte az igazolást és a gyerekek három hétig, az édesanya temetése utáni egy-két napig otthon maradhattak.

Mondok egy olyan példát, amely szintén a környezetemben történt, de itt az igazgató nem adott plusz három napot. A külföldön dolgozó édesapa balesetet szenvedett. Az itthon élő család úgy döntött, kisiet hozzá, de az anya csak három napot igazolhatott volna, így az iskolás korú gyereket nem vitte magával, mert ennél több napot már nem kaptak.

Anyuka két hetet töltött kint, mire apukát hazaengedték a kórházból, de a nagyinál táborozó gyerek nagyon nehezen viselte ezt az időszakot, mivel rettegett ő is és nem volt vele az édesanyja, hogy elmesélje, hogyan van apuka.

Telefonon, skype-on azért valljuk be, nem ugyanaz.

Jövök a saját példámmal is. Én gyerekként migrénes voltam, de nagyon - és most itt van a lányom, aki szintén zenész. Havonta, két havonta átesik azon, hogy rendre elájul, vagy leginkább az egész napot magzatpózban töltené el az ágyában. Mit tudok tenni ilyenkor, ha már novemberben leigazoltam a három napomat? Semmit.

El tudom őt zavarni az iskolába, hogy gyerekem, ezt a 6-7 órát kibírod, majd délután fetrengsz, hátha addig el is múlik.

Nem kommentálom.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x