hirdetés
tt5.jpg

Mi, magyarok imádjuk az összeesküvés-elméleteket

Tóth Tibor, a Konteóblog szerzője mondja el, miért sejtünk ennyi minden mögött titkos háttérhatalmakat.
Szegedi Éva interjúja - szmo.hu
2015. október 18.


hirdetés

Ki áll a Konspirációs teóriák című blog mögött?

Rendőrnyomozóként részt vett a Seuso-kincsek feltételezett megtalálója, Sümegh József kiskatona rejtélyes halálával kapcsolatban indított nyomozásban. Nyomozott többek között a móri bankfiókban történt, nyolc rendbeli emberölés elkövetője és az 1998-ban agyonlőtt magyar médiacézár, Fenyő János gyilkosa után.

2009-ben leszerelt, azóta civilként él. Több blogba is belevágott, végül fő szenvedélye, az összeesküvés-elméletek felderítése győzött. A Konspirációs teóriák blogot, azaz a Konteóblogot 2008 decemberében indította. Egy-egy bejegyzése több tízezer emberhez is eljut, és több száz, esetenként több ezer komment érkezik rá. Olvasóival együtt próbálta meg kideríteni például, hogy mi történhetett a Lánchídnál titokzatos módon eltűnt francia diáklánnyal, akinek a holtteste később Csepelen került elő.

Az 1962-ben, Temesváron született, és 1987 óta Magyarországon élő Tóth Tibor - vagyis Tiboru - már a harmadik könyvét jelentette meg, a Kémek krémjét, amelyben híres titkos ügynökökről írt. Kíváncsiak voltunk arra, hogy miért ilyen hihetetlenül népszerűek az összeesküvés-elméletek, hogy többet aggódunk és rettegünk-e, mint más nemzetek, és hogy mi, magyarok milyen konteókat szeretünk a legjobban. Legfőképpen arra, ki a népszerű Konteóblog szerzője. Ezért született ez az interjú.

tt2

- Mi, magyarok többet parázunk, mint más népek?

- Az olaszokat és a Közel-Keletet nehéz lekörözni, de azért álljuk a versenyt. A történelmünk alakulása meghatározza mindenféle hivatalos magyarázathoz való viszonyulásunkat.

"
Nálunk szerencsésebb nemzetek nem érezték több száz éven keresztül, hogy átveri őket a mindenkori hivatalos gazdasági vagy politikai elit.

Bár itt, Közép-Európában az élbolyban szereplünk, a románokra, csehekre vagy a szlovákokra ugyanúgy érvényes ez. Érzékenyek vagyunk a hivatalos verziókra, és amelyik nem ad kielégítő, kimerítő magyarázatot, azt megkérdőjelezzük.

- A csernobili titkolózás is ráerősíthetett erre?

- Az egy jelenség volt, ha szabad így fogalmaznom, csupán csepp a tengerben. A régi Szovjetunió által folytatott és örökölt beidegződések még mindig működnek: inkább hallgassunk, és akkor nem lesz baj.

"
Közép- és Kelet-Európában a kormányok részéről hiányzik az a karakánság, amelyet svájci, japán vagy skandináv példákból ismerünk: ha gáz van, kiállok, elmondom, nem beszélek mellé.

VIDEÓ: Rövid összefoglaló a Seuso-kincsekről a Duna Televízión

- Önnek melyik a kedvenc konspirációs teóriája?

- A Gyatlov-hágó (más változatban Djatlov-hágó) rejtélye, illetve azok, amelyek olyan bűntettek alapján születtek, amelyekkel kapcsolatban én is kifejtettem némi tevékenységet – gondolok itt a Fenyő-ügyre és a móri bankfióki emberölésekre. Utóbbit ugyan megoldották, de érdekel az utóélete.

A Gyatlov-incidens néven elhíresült eset hátborzongató. Egy csapat orosz fiatal indult táborozni 1959. januárjában az akkori Szovjetunióban. Egyikük betegség miatt visszafordult. A fiatalok az ott élők által Halálhegynek nevezett helyen táboroznak le. Miután február közepén hiába várják őket haza, a család hivatalos segítséget kér a felkutatásukra. Amit a mentőcsapat talált a helyszínen, az maga a horror. A nyomozás iratait titkosították, és csak 1990-ban, részlegesen oldották fel a titkosítást. A rejtélyes esetről részletesen itt olvashattok.

djatlov3

djatlov2

- Nekünk, magyaroknak melyek a kedvenc történeteink?

- Minden olyan összeesküvés-elmélet, amely megtörtént bűncselekményekkel foglalkozik, mint az előbb említett gyilkosságok. Ezen kívül a francia diáklány, Ophélie Bretnacher eltűnése és a holttestének megtalálása, illetve az Elbert János-konteó népszerű nálunk. A valós hátterű történetek felkeltik az emberek érdeklődését, és aktivitásra késztetik őket - gyakran hosszú évekkel a megtörtént események után is.

Top 7 hazai vonatkozású konteó

1. Miért kérdőjelezzük meg Elbert János állítólagos öngyilkosságát?

2. Kinek állhatott érdekében eltenni láb alól Fenyő Jánost?

3. Mi történt a móri bankfiókban 2002-ben?

4. Nagy Magyar Rendőrkorrupció Konteó

5. Hogyan és honnan kerültek elő a Seuso-kincsekként emlegetett, felbecsülhetetlen értékű lelet, és hogyan kerülhetett külföldre? Hogyan halt meg 1980-ban az amatőr kincsvadász, Sümegh József?

6. A körmendi gyermekgyilkosság

7. Kik lőtték le 1975-ben a Malév MA-240-es bejrúti járatát és miért?

- Mennyire számítanak itthon népszerűnek a világszerte ismert hírességekkel kapcsolatos konteók?

- Diana hercegnével kezdeném. A mai napig olyan elképesztő hullámokat vet a halálával kapcsolatos konteózás, hogy az még számomra is meglepő, pedig nyolc éve foglalkozom intenzíven összeesküvés-elméletekkel. Érdekes módon a művészek inkább az adott szubkultúrát, illetve az adott zenei irány, az adott előadó rajongótáborát késztetik fokozott aktivitásra.

Például miután írtam Per Ohlin, a Mayhem frontemberének rejtélyes haláláról, a metálosok rácuppantak a bejegyzésre, és olyan kiegészítő információkkal láttak el a témával kapcsolatban, hogy csak álltam, és pislogtam. Meglehetősen alapos munkát szoktam végezni, de Norvégiában megjelenő, skandináv death metalról szóló folyóirat cikkéhez nem jutottam hozzá – ezt az olvasók szemlézték nekem.

mayhem1

41_artist

A Mayhem egykori frontembere, a szőke fiatalember. 1991 tavaszán brutális módon végzett magával - vagy végeztek vele. 22 éves volt. Máig nem tudni, mi történhetett pontosan. A haláleset helyszíne az erős idegzetűeket is sokkolhatja, ezért nem közlünk róla fotókat. A lehetséges konteókat itt olvashatjátok el.

- Mennyi időt vesz igénybe egy-egy blogbejegyzés elkészítése?

- Vannak könnyebben ellenőrizhető hátterű, gyorsabban megírható konteók, és vannak olyanok, amelyekkel sok munka adódik. A megírással, szerkesztéssel, betördeléssel, illusztrációkkal együtt átlagosan 30-50 órát vesz igénybe egy poszt. Fele az anyaggyűjtés (15-20 óra), ehhez jön a forráskutatás, a megírás.

Bár volt olyan, amit 4 óra alatt megírtam, ez a ritkább eset. A Gyatlov-hágó pedig az egyik leghosszabb ideig készülő anyag volt, több mint 60 órát dolgoztam vele, ami annak is betudható, hogy nem tudok oroszul, így nehezebb volt az eredeti források használata.

- Kapott már kemény kritikát egy-egy poszt, például azért, mert egy olvasónak nem tetszett?

- Olyan ritkán fordult elő hogy valakinek egy téma ne tetszett volna. Az viszont már gyakrabban, hogy azt írták: na, ezt nem kellett volna. Például a körmendi gyermekgyilkossággal kapcsolatban, mivel az roppant érzékeny téma. A lehetséges verziók között ugyanis szerepelt egy magát nagyon erősen tartó elmélet, amelyről az emberek beszéltek: hogy feltűntek a színen kaftános, pajeszos emberek, és egy kóser üdítőitalokat gyártó üzem megnyitása előtt emberáldozatot mutattak be. Ezek után voltak negatív vélemények is, sokan megkérdőjelezték a döntésem, hogy ezt a változatot is megírtam.

Én magam is sokkolónak tartom ezt az elméletet, és megvan róla a magam véleménye. Azonban a szakmai korrektség miatt ezt is megemlítettem, mivel ez is egy konteó, és úgy éreztem, nem hagyhatom ki a történetből…

- Melyik bejegyzés produkált eddig kiemelkedő olvasottságot?

- A hazai vonatkozású ügyek közül Ophélie Bretnacher esete volt népszerű, a külföldiek közül a Djatlov-hágó. Posztonként 30-40 ezres egyedi látogatói számmal bírnak. Számomra meglepő módon szerették az OOPART-tal foglalkozó bejegyzést is. Illetve azokat is szeretik, ahol a tudomány találkozik a paratudománnyal. Például Szent Malakiás próféciái (amelyek közül az egyik szerint egy Péter nevű pápa lesz az utolsó), de az időutazás is népszerű téma.

enyed1

Hogyan kerülhetett a Nagyenyed közelében talált alumíniumtárgy az egymillió évesre saccolt üledékes rétegbe? Ezt a fémet csupán 1883 óta használhatjuk nagyipari mennyiségben. Fotó forrása: Konteóblog

OOPART: tárgyak rosszkor, rossz helyen

Olyan tárgy (lelet), melynek időben és/vagy térben (logikailag és kronológiailag) nem lenne szabad ott lennie, ahol rábukkantak a természet törvényeinek, a történelemnek megfelelően. Az angol szaknyelv ezeket OOPART-nak nevezi, ami az out-of-place artifact-ból származik.

A főként a régészet által feltárt ilyen leletek mentén természetesen felsorakoztak az összeesküvés-elméletek is, amelyek – a különböző konteós iskoláknak megfelelően – hol időutazásokban, hol földönkívüliek látogatásaiban, hol féreglyukakban vagy a párhuzamos világegyetemek létezésében látták a megoldásokat.

Egy példa: a Komi Köztársaságban, az Uráltól keletre négy méter mélyen, kőzettörmelékből molibdén-vanádium ötvözetből készült rugók, csavarok spirálok kerültek elő. Márpedig ilyen ötvözetet csupán 50 éve vagyunk képesek gyártani.

Forrás: Konteóblog

- Reális veszélyei lehetnek a konteózásnak, illetve annak, ha valaki mélyen elmerül az összeesküvés-elméletekben?

- Megkülönböztetném egymástól a konteót és a konteóst, illetve az összeesküvés-elméleteket és azok fanatikus híveit.

"
Az a különbség a konteós és az összeesküvés-elméletben hívő között, mint a borszakértő és egy alkoholista között.

Mindkettő szereti az alkoholt, ám a fogyasztás módja és körülményei meglehetősen eltérnek egymástól. Az összeesküvés elméletek elvakult hívei azok, akik válogatás és kritika nélkül mindent elhisznek: a gyíkemberré átváltozó angol királyi családtól a Hold túloldalán létező náci bázisokig.

Mi, konteósok pedig minden elméletet egészséges gyanakvással fogadunk és megkérdőjelezünk. Megpróbálunk a színfalak mögé nézni, de nem hisszük, hogy az emberiség sorsa azon áll vagy bukik, hogy a Bilderberg-csoport következő ülésén arról döntenek, hogy meg kell-e hülyíteni az embereket. A konteózás az én elméletem szerint intellektuális kihívás, szellemi játék, és ha megfelelő társaságba kerül az ember, nagyon jó hangulatú beszélgetések alakulnak ki.

- A sokak fantáziáját izgató chemtrailről mi a véleménye?

-Többek között azért nem írtam róla, mert elcsépeltnek tartom a témát, és akkora nonszensznek, hogy nem számít intellektuális kihívásnak. Nem érdekel sem engem, sem az olvasóim jelentős részét.

Tóth Tibor 2

Miért éli reneszánszát a konteók gyártása?

Tóth Tibor szerint egyrészt azért, mert gyanakvóak vagyunk, gyakran átverve érezzük magunkat, ezért nem hisszük el a hivatalos magyarázatokat.

A második oka is lélektani eredetű. A horror vacui elmélet szerint a természet irtózik a légüres tértől, kitölti a rendelkezésre álló teret. Tiboru úgy gondolja, ugyanez a helyzet az emberi elmével is: ha hiányos magyarázatot kapunk, a fantáziánk segítségével kitöltjük a lyukakat, és megszületik a konteó. Például ha egy jelentős eseményről egy pár mondatos MTI hír jön le, és csak az egymás után megjelenő elméletek után szaladnak a hivatalos magyarázatok, az óriási kommunikációs baklövés, és az összeesküvés-elméletek táptalaja lesz.

A harmadik magyarázat a konteók népszerűségére, hogy az embereket mindig is foglalkoztatták a titkok. Nagyszerű érzés ugyanis rátapintani egy rejtélyes ügy gyenge pontjára, és kinyomozni, mi történt valójában. "Ha utólag egy hivatalos magyarázat még meg is erősíti, hogy igaz, amit gondoltunk, az ember a saját vállát is megveregetné örömében."

A negyedik ok pedig az, hogy az emberiség történelme tele van olyan esetekkel, amikor utólag, évtizedekkel vagy évszázadokkal később bizonyosodik be, hogy a konteósoknak volt igazuk. A kémkedéssel vádolt Dreyfusról például utólag derült ki, hogy egyáltalán nem volt áruló, a gleiwitzi (gliwicei) rádióadó elleni 1939-es támadás viszont Hitler által elrendelt titkos önmerénylet volt, hogy ürügyet szolgáltasson Lengyelország lerohanására.

"Persze nem kell alufóliás sapkában járnunk, de újra és újra bebizonyosodik, hogy a konteókban van valami igazság."

- Melyik bejegyzéshez érkezett a legtöbb komment?

-A Gyatlov-hágóhoz, és miután négyezer hozzászólásról beszélünk, annak, aki nem ismeri a blogot és eddig nem követte a posztot, nem is javasolnám, hogy a kommentek olvasásával kezdje. A Djatlov-rejtély után a Voynich-kézirat váltotta ki a legtöbb reakciót. A kéziratról azt kell tudni, hogy 1912-ben vásárolta Wilfrid Michael Voynich az ismeretlen írásjelekkel és nyelven készült könyvet, amelynek nem ismerjük a szerzőjét, de még a korát sem tudjuk teljes bizonyossággal meghatározni.

Na, ennél a posztnál kiderült, miért szeretem annyira ezt a csapatot, miért olyan jók a magyar konteósok. Elképesztően megmozgatta az olvasók fantáziáját. Olyan megoldási ötletek, javaslatok, változatok hangoztak el, logikai, nyelvészeti, tudományos levezetéssel alátámasztva, hogy

"
amikor a kommentekből készítettem egy kivonatot, lefordítottam angolra és elküldtem két Voynich-kutatónak, egyikük azt válaszolta: rajtam keresztül gratulál a magyar konteós közönségnek.

30-40 verziót szedtek össze a Konteóblog olvasói, és ezek közül ötről még nem is hallottak a kutatók.

- Ennyire kreatívak vagyunk mi, magyarok?

-A Djatlov-rejtélyre, mint már említettem, több ezer komment érkezett. Az oroszul jól tudó Konteóblog-olvasók visszajeleztek, hogy ők nagyon sok orosz nyelvű Djatlovos fórumot látogattak, de szerintük azokon a több éve működő fórumokon a kommentelők ötletparádéban és konteó gyártásban meg sem közelítik a magyar kommentelőket.

Ha egy konteó felkelti az emberek érdeklődését, és kapnak egy kis szellemi üzemanyagot gondolkodáshoz, óriási dolgokat hoznak ki egy-egy ügyből. Igaznak tűnik az az amerikai mondás, hogy

"
a magyar az, aki a forgóajtón a hátad mögött megy be és előtted jön ki. A kreativitásunk és a fantáziánk szinte határtalan.

Érdekesnek találtad az interjút? Köszönjük, ha másoknak is ajánlod!


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
vekerdy-1.jpg

Vekerdy Tamás talán utolsó interjúja: „Ver minket az Isten, mert választott népe vagyunk”

A Szombat című lapba készült alig pár hete, és halála előtt három nappal hagyta jóvá – vagyis helyette már a felesége.
Várnai Pál cikke a Szombat című folyóiratban - szmo.hu
2019. október 10.



Az alábbi beszélgetés Vekerdy Tamással néhány hete készült, és három nappal ezelőtt – az akkor már nagyon legyengült interjúalany helyett – a felesége küldte vissza a javított változatot. Könnyen lehet, hogy a szerdán elhunyt író, pszichológus életében ez volt az utolsó interjú.

Nemrég egy étkezdében egy asszonnyal beszélgettem, és kamasz unokáját látva megemlítettem, hogy épp a napokban láttam Vekerdy Tamást a tévében. „Imádom Vekerdyt” – mondta az asszony, “annyira ért a gyerekekhez.” Honnan ért Ön annyira a gyerekekhez?

Első válaszom az, persze, hogy fogalmam sincs. A második pedig az, hogy van nálunk egy ilyen családi örökség. Nagyon sok óvónő, tanár, gyógypedagógus, gyámügyi jogász volt a családomban. Van egy olyan emlékem is, hogy Steiner Béla, zseniális gyermekorvosunk egyszer megérkezett hozzám, amikor 40 fokos lázzal, kanyaróban feküdtem.

Leült mellém, roppant elegánsan és frissen mosott kezével megfogta a pulzusom. Tüstént jobban lettem. Ebből látszott nekem, hogy ő egy varázsló. Akkor határoztam el, 4-5 éves koromban, hogy én is varázsló, én is gyerekorvos akarok lenni.

A mostani oktatásról sokszor elmondta, megírta a véleményét. Gyakran hangsúlyozza, hogy az oktatásnak védeni kell a gyerekek túlterhelésétől, a lexikális megközelítéstől, mert a tények hamar elfelejtődnek. Nagy súlyt helyez az érzelmi intelligenciára való nevelésre, a kreativitásra. Voltaképpen milyen iskolát szeretne?

A világ érdekes, az ember érdekes. Nem igaz, hogy halálosan unalmas és szorongató kell, legyen a világgal való találkozásunk. Amikor a gyerek találkozik a felnőttel, a tanítóval vagy a szülővel, annak boldog egymásra ismerésnek kéne lennie, ahol rácsodálkozunk együtt a világ nyilvánvaló titkaira, ahogyan Goethe szokta volt mondani.

Hogy hol tűnik el a világ érdekessége, ezt nagyon nehéz megragadni. Mindjárt maga a szó, kötelező, jelzi, hogy itt eltűnőben van, ami érdekes. Mert, ami kötelező olvasmány, az nem tetszhet. Érzelmi részvétel nélkül nincs hatékony tanulás, mondja ki 1996-ban az agykutatás, és hiába hívják fel erre a figyelmet kutatók, mint például Freund Tamás és mások, ezt mindmáig nem hisszük el nekik. Érdeklődés, öröm nélkül nincs hatékony tanulás. Sajnos csak a kényszerben hiszünk.

Visszatekintve az iskoláimra, egynek azért nagyon örülök, hogy rengeteg verset kellett kívülről fújnunk. „Nyelvében él a nemzet”.

Igen, a nyelv tesz bennünket valakivé, azon a helyen, ahol élünk. Ha tetszik, a nyelv tesz bennünket magyarrá, a nyelv tesz zsidóvá. A nyelvnek van egy sajátos hordozó géniusza, amely beavat minket a világnak olyan titkaiba, amelyekhez különben nem jutnánk hozzá. És ilyen értelemben a verseket inkább zenének tekinteném. Mert a vers érzelmileg megragadó, magával sodró, művészi élmény. És minden művészi élmény mélyen hat ránk.

Ön nem hisz az osztályozásban. Hogyan lehet másképpen felmérni egy tanuló felkészültségét?

Hogy miért rossz az osztályzás? Mert akkor nem az a fontos, hogy milyen az a kristály, milyen illata van a növénynek, milyen simogató az állat prémje, hanem, hogy hányasra felelsz belőle holnap. Nincs a világról, a vele való összefüggésünkről érzelemmel átjárt élményünk. Az osztályzás elterel a világtól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
NB6.png

Egy magyar, aki a Föld legextrémebb hegyvidékein kutatja a klímaváltozás hatásait

Nagy Balázs szerint ha az emberiség túl akarja élni, arra kell felkészülni, hogy ez a krízis jóval tovább tart majd, mint egy háború. Igényeinknek, szokásainknak, a világhoz való hozzáállásunknak is meg kell változnia.
Göbölyös N. László - fotók: dr.Nagy Balázs - szmo.hu
2019. október 10.



Képes lesz-e az emberiség évtizedeken át szembeszállni az éghajlat szélsőségeivel? Hová vezet a hőmérséklet és a tengerszint folyamatos emelkedése? Ezek a fő témái Túléljük a klímakatasztrófát? című science show-nak, amelyet október 17-én tartanak a budapesti Mesterek és Módszertanok Házában. Az est egyik előadója Dr. Nagy Balázs klímakutató, a Földgömb magazin főszerkesztője. Vele beszélgettünk a klímaváltozás néhány gyakori, ellentmondásos kérdéséről.

- Az elmúlt évszázadban az emberiség folyton „túlélt” valamit: két világháborút, hidegháborút, lágereket, rendszereket. De nekem úgy tűnik, hogy ezekből a túlélésekből nem tanultunk semmit. Valamit túléltünk, aztán minden megy tovább...

- Ez egy másfajta, még ki nem próbált túlélési helyzet. Nyilvánvaló, ha az emberiség túl akarja élni, arra kell felkészülni, hogy ezúttal egy hosszabb periódusú krízisről van szó, mint például egy háború esetében. Az Ön által említett krízisek többnyire néhány éves stresszt jelentettek, a mostaniak viszont vélhetően hosszabb távúak és az is nagyon kérdéses, hogy miként tudunk hozzájuk alkalmazkodni.

Egy politikai vagy háborús katasztrófához az emberek, ha nagy nehézségek árán is, de tudtak alkalmazkodni. Kérdés, hogy miként éljük meg azokat, amelyek emberöltőkön keresztül nyomást jelentenek.

- Rengeteg megközelítése van napjaink klímaváltozásának, nem könnyű a tudományos és különböző érdekeltségű érvek, ellenérvek között eligazodni. Ön szerint mik a valós veszélyek és mik azok, amelyek inkább csak riogatások?

- A nagyon rövid távú folyamatok háttere egyáltalán nem biztos, hogy az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik. A legjobb példa erre az árvizek kérdése. Bármikor, bárhol árvíz pusztít, azonnal rásütik, hogy a klímaváltozás miatt vannak. És ez eltakarja azt, hogy egy árvíznek lehet teljesen más oka is. Tény, hogy a klímaváltozás miatt nagyon nagy árvízszint-növekedések lehetnek, de nemcsak ezért.

Amit biztosan látunk - mert műszerekkel mért adatok állnak a rendelkezésünkre - hogy a klímaváltozás hatására változik a környezet, a Föld nagy részéről fogy a jég, emelkedik a tengerszint.

Mi elsősorban konkrét földi környezeti átalakulásokkal, például a jégmennyiség csökkenésével foglalkozunk, és látjuk, hogy ilyen változások a múltban is lezajlottak. Azt azonban jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy a mai folyamatokban pontosan mekkora mértékű az ember szerepe.

- Ön számos klímaexpedíciónak volt tagja.

- Elsősorban az ember által nagyon kevéssé érintett helyszíneken dolgozunk. Éppen azért, hogy lássuk: emberi hatástól távol fekvő tájakon is megtörténik-e az, ami máshol. Ezeknek a folyamatoknak lehetnek teljesen természetes okai is, az emberi beavatkozásra akkor derül fény, amikor az adatokat elemezzük: vajon olyan-e a változások lefutása, mint évszázadokkal ezelőtt, vagy nem? Egy árvíz esetében például közvetlenül látjuk az ember szerepét abból, hogy milyen gátak készültek, milyen feltöltődések zajlanak. A klímaváltozásnál ez sokkal bonyolultabb.

- Merre járt legutóbb?

- Több mint tíz éve dolgozunk az Andokban, ebben az évben is több hónapot töltöttem az ottani, száraz magashegységekben. A Föld legextrémebb hegyvidékein kutatunk, amelyek hidegek, szárazak, szelesek, ráadásul a magas hegyek felszínén nincs jég, viszont vannak örökfagyott területek, amelyek elkezdtek felolvadni. Mi ezt a felolvadást mérjük. Ennek alapján lehet megállapítani, hogy milyen vízbázis-változások történtek és történnek a jövőben egy-egy területen. Az egy teljesen más kérdés, hogy az ember mennyire aknázza ki, vagy mennyire hagyja békén ezt a vizet, mi elsősorban a klímaváltozás hatására bekövetkezett folyamatok működését igyekszünk tisztázni.

- Mennyire érintik ezek a folyamatok Magyarországot? Azt érezzük, hogy felborult a megszokott négy évszak, iszonyú hőhullámokat élünk át nyáron, tucatjával jelennek meg eddig soha nem látott rovarok…

- Valóban, akkor látjuk ezeket a folyamatokat, amikor a bőrünkig hatolnak, amikor például egyre hosszabbak és gyakoribbak a hőhullámok. Azért persze az ember emlékezete erősen átalakítja a múltat. Mindenki úgy gondol a gyerekkorára, hogy mekkora hó volt, akkor még igazi telek voltak... De ha adatszerűen megnézzük, ez nem biztos, hogy igaz. A klasszikus példát Vissy Károly meteorológus adta jó pár éve, amikor végigvette a 20. század teleit és megállapította, hogy országosan összesen hét fehér karácsony volt – de tulajdonképpen mindenki többre emlékezik.

Azt viszont helyesen érezzük, hogy kiszámíthatatlanabb az időjárás, hogy a nyarak és a telek is szélsőségesebben alakulnak.

Ebből sok minden következik, például az árhullámok levonulásának gyakorisága és magassága vagy éppen az aszályok előfordulása, egy erdő összetételének átalakulása évtizedes távlatban, de az is, hogy egy kórokozó hogyan jelenik meg és meddig van itt, hogy miként terjedhetnek el bizonyos rovarfajok, szúnyogok felénk. Igen, melegszik a klímánk, de ebből nem arra kell következtetni, hogy nemsokára Szicília lesz Magyarországból, hanem sokkal inkább egy kontinentális hatásokkal, a szélsőségek növekedésével vegyes melegedésre számíthatunk.

Például a telek kiszámíthatatlanul hidegek lehetnek, de el is maradhatnak. A nyarak viharokkal szaggatottak lehetnek, de egyre több hőhullámot hoznak.

Az ilyen, szélsőségekkel teli helyzetekre kell készülni, illetve mindazokra, amik ezekkel párosulhatnak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!