McCann-ügy: javítóintézetbe adták a megvádolt német férfit a nevelőszülei, mert nem bírtak vele

Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy kivizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a magyar kormány hírszerzőket küldött Brüsszelbe, hogy információkat gyűjtsenek az Európai Unió intézményeiről és magyar uniós tisztviselőket szervezzenek be - írja a Politico.

Ahogy mi is megírtuk, a Direkt36 tényfeltáró központ belga és német újságírókkal közösen készített cikkében arról írt, hogy a magyar hírszerzés az Európai Bizottság több magyar munkatársát, uniós alkalmazottakat is megpróbált beszervezni a 2010-es években, viszont ezt annyira nyilvánvalóan és szakmaiatlanul csinálták, hogy lebuktak, és szétesett a hálózatuk.

Az Európai Bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján Ujvári Balázs szóvivő azt mondta:

Azt is közölte, hogy egy belső munkacsoportot fognak alakítani az ügy kivizsgálására. Ennél több információt biztonsági okokból egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

Az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviseletet (ÁK) 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki ezután biztosként vállalt szerepet az Európai Bizottságban. A Direkt36 cikke szerint Várhelyi pozíciójából adódóan minden bizonnyal tudott arról, mi történik az ÁK-n, és többször járt az Információs Hivatal vezetésénél is. Az Euronews kérdésére, miszerint tisztában voltak-e ennek gyanújával, amikor Várhelyi a kinevezésekor átesett az ilyenkor szokásos biztonsági vizsgálaton, Ujvári azt válaszolta: „Nem hiszem, hogy lennének ilyen típusú információink”

A Telex megkérdezte azt is, általánosságban jelezné-e a Bizottság, ha egy kormányzat a cikkekben leírt viselkedést mutatná. A testület vezető szóvivője, Paula Pinho erre nem adott egyértelmű választ. A lap ennek kapcsán megemlíti, hogy az egyik uniós alapszerződés lojális együttműködésre kötelezi a tagállami hatóságokat, és ez számos per alapja is volt már az EU bíróságán.

Az Európai Parlamentben Elio Di Rupo képviselő, volt belga miniszterelnök eseti vizsgálóbizottságot kezdeményezett, és azt kérte, hogy az új testület tisztázza a helyzetet. Mint mondta,

A magyar kormány részéről eddig Szijjártó Péter külügyminiszter szólalt meg az ügyben.

Miskolcon új helyszínre került a türelmi zóna, számolt be róla az RTL Híradó. A közgyűlés a korábbi területet néhány száz méterrel arrébb jelölte ki, buszmegálló közelébe, a Fruska gyermekotthon szomszédságába. Az országban korábban először itt jelöltek ki olyan utcát, ahol a prostitúció törvényesen folytatható.

Az előző, baloldali többségű városvezetés négy éve döntött a korábbi helyszínről. Most a fideszes többségű testület vitte át a zónát. Az ellenzéki képviselők a háromszáz méteres védőtávolságra hivatkozva nem támogatták a rendeletet. A Fruska gyermekotthon közel van az új területhez, az intézményben családjukból kiemelt, lelkileg sérült, bántalmazott, 10–12 éves kislányok élnek.

Barta György, az MSZP önkormányzati képviselője szerint a gyermekotthon túl közel van a kijelölt helyszínhez. Úgy fogalmazott, hogy ha az egyik oldalról mérik, megvan a 300 méter, a másik irányból viszont nincs.

A városvezetés azzal indokolta a változtatást, hogy a régi helyen nincs átmenő forgalom és közvilágítás. Szerintük emiatt a nők a közeli lakótelepen jelentek meg, ahol a közbiztonság romlott, és erre volt, aki panaszkodott. Baranyi László azt mondta, a lányok szolgáltatást nyújtanak, vannak, akik vigyáznak rájuk, és a környéken sok ilyen eset fordul elő.

A gyermekvédelmi központ vezetője közölte, hogy

A fideszes városvezetést megkérdezték, miért nem egyeztetett az intézménnyel a döntés előtt, választ nem adtak. A helyi frakció szerint minden szabályt betartottak. Bajusz Gábor önkormányzati képviselő azt mondta, a gyermekvédelem az egyik legfontosabb ügy, ezért született olyan közgyűlési döntés, amelynek lényege az volt, hogy egy játszótér és lakótelep mellől elvigyék a türelmi zónát.

Az ügyben Magyar Péter is megszólalt a közösségi oldalán:

Az Európai Parlament elutasította Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság visszahívását: mind a szélsőbaloldal, mind a patrióta frakció bizalmatlansági indítványa megbukott.

A csütörtöki szavazás után Magyar Péter a Facebookon kommentálta az eseményeket:

- írta a posztban a Tisza Párt vezetője. Magyar ezután külön odaszúrt a Fidesz egyik EP-képviselőjének:

„Mondjuk Deutsch Tamás pont a fontos szavazásnál ment ki az ülésteremből (valószínűleg nem értette angolul miről lesz döntés…).”

Ezután egy mondat erejéig még visszatért a miniszterelnökre is:

„Orbán Viktor évekig élt Soros György pénzén, évtizedekig az Európai Néppárt pénzcsapján csüngött, ma pedig már jó a rubel is.”

A szervezők közlése szerint október 23-án reggel 9 órakor az Elvis Presley téren gyülekeznek azok, akik részt vesznek a Békemeneten. Innen a tömeg 10 és 11 óra között indul a Margit híd–Nyugati tér–Alkotmány utca–Kossuth Lajos tér útvonalon, derül ki a Telex cikkéből.

A szervezők közleménye azt is hangsúlyozza, hogy a menet célja a Békemenet lámpásának „magasra tartása”. Ahogy írták: „Számunkra, szellemi honvédőknek, békemenetelőknek fontos, hogy úgy, ahogy 2012-ben tettük, üzenjük, hogy nem leszünk gyarmat, megvédjük hazánk szuverenitását. Akik velünk tartanak bizonyítják, hogy a haza minden előtt, keresztény-nemzeti-konzervatív értékeinket továbbra is kincsesládánkban őrizzük.”

Orbán Viktor aznap a Kossuth téren mond beszédet. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta,

Az esemény hivatalos bejelentését Orbán Viktor szeptember 20-án, a Papp László Sportarénában tartott Digitális Polgári Kör-gyűlésen tette. Ott a miniszterelnök arról beszélt, hogy a következő hónapokban meg kell kétszerezni a digitális erőket, „be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot.”

Ugyanezen a napon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter bejelentette, hogy október 23-án megtartják „a valaha volt legnagyobb rendezvényt”. A Tisza Párt tervezett Nemzeti Menete 14 órakor indul a Deák Ferenc térről, és a Hősök terére vonulnak.