hirdetés
szemetszed0.jpg

Zsuzsa a férje miatt költözött Indiába, most hetente szed szemetet a tengerparton, több száz önkéntessel

Láng Dávid - szmo.hu
2019. szeptember 09.


hirdetés

– India hatalmas és nagyon változatos ország, államonként más és más népcsoportok, szokások, vallások vannak, így nem lehet igazán általánosítani. A lakását, a háza környékét, megjelenését minden indiai maximálisan tisztán tartja, azonban sajnos a közterületekre ugyanez nem jellemző. Bár manapság egyre jobban terjed a nem szemetelés tudatossága, főleg az új generációnál, még mindig rengetegen szemetelnek szemrebbenés nélkül. Hogy mi az oka, arra még nem sikerült rájönnöm. Vannak viszont olyan szegény emberek, akik abból keresik megélhetésüket, hogy az utcán eldobott palackokat, dobozokat, egyéb újrahasznosítható dolgokat szedik össze.

A háztartások nem pazarolnak. Például az otthon összegyűjtött újrahasznosítható dolgokat, mint újság, egyéb papír, műanyag flakon, üveg, ruha, régi bútor, elektromos készülékek mind eladhatóak. Majdnem minden környékén van "old paper mart", ami hasonló lehet, mint az ószeres. Házhoz is jön, így nem kell szállítani. Igaz, nagy összeget nem fizetnek, viszont újrahasznosításra megy.

A lakásokból a szemetesvödröt is a szemetesek gyűjtik össze. Amit még ők átválogatnak, és még egyszer a kukásautón is a kukások. Így a szeméttelepre tényleg csak az kerül, ami nem hasznosítható újra. Legnagyobb probléma a műanyag zacskó, abból találunk a legtöbbet a parton is.

– Mikor és hogy jött a szemétszedő akciók ötlete?

– A szemétszedő akció ötlete akkor született meg, amikor a kisfiunk elkezdett járni. Sokat mentünk le a tengerpartra vele, és mint kíváncsi manó mindent fel akart szedni. Csak sajnos őt inkább a színes műanyag hulladékok vonzották, mint a homok és a kagylók. Férjem itt nőtt fel, fiatalon sok időt töltöttek barátokkal a parton, és ő még úgy emlékszik rá, hogy érintetlen és ragyogóan tiszta mindig.

Ezért jegyezte meg egy ilyen családi séta alkalmával, hogy bárcsak mind össze tudnánk szedni a szemetet. Erre én mondtam, hogy hát akkor miért nem tesszük azt?

Utána minden alkalommal, mikor mentünk, 2-3 nagy táskát teleszedtünk szeméttel, hazafelé pedig a kukába dobtuk. Pár hétig így folytattuk serényen, a férjem csinált néhány fotót.

Aztán ezeket felrakta közösségi Facebook-oldalakra, mondván hogy jövő héten is itt leszünk, ha van jelentkező, csatlakozzanak hozzánk. Bár sok reagáló volt erre a felhívásra, az adott napon senki sem jött. Néhány héttel később újabb próbálkozás, újabb fotók, újabb poszt... Sok ígéret, aztán újra semmi.

– Mi volt a fordulópont, ami után elkezdtek jönni az önkéntesek?

– A felhívásainkat meglátta egy helyi újságíró, aki aztán interjút készített velünk, újságokban és tévében is szerepeltünk. Ez sokat segített, innen indult végül is ki az egész. Az első 4-5 hónap sok sikerrel zajlott, aztán persze csökkent az emberek lelkesedése. Volt amikor csak egyedül mentünk, máskor 60-70 ember csatlakozott hozzánk, de olyan is előfordult, hogy ötszáz.

A mai napig kb. 55 ezer tonna szemetet szedtünk össze a csapattal, 2000 körüli önkéntes dolgozott velünk már, ezek között nagyon sok a visszatérő. Idősek, fiatalok, családok, egyesületek, helyi sportcsapatok, természetbarátok csatlakoztak már hozzánk.

– A faültetés hogy jött hozzá a fentiekhez?

– Ez csak úgy adódott. Először a parton talált néhány hajtásnak indult kókuszpálmát nevelgettük, majd később kiültettük őket a partra. A legutóbbi facsemetéket egy helyi jótékonysági egyesülettől kaptuk, így az ő támogatásukkal ültettük el.

– Melyik eddigi eredményükre a legbüszkébb?

– Szívesen emlékszem vissza arra, amikor meghívtak bennünket az ENSZ környezetvédelmi napján tartott rendezvényre, ahol többek között mi is kaptunk egy kis díjat eddigi munkánkért.

A másik pedig, hogy a gyerekeim a játszótéren játszva ma már szó nélkül felveszik a mások által eldobott csokipapírt, chipses zacskót és egyéb szemetet, és kidobják a kukába.

– A hivatalos szervek tudnak a tevékenységükről? Ha igen, mit szólnak hozzá, kapnak-e segítséget tőlük?

– A hivatalos szervek tudnak a munkánkról. Az összeszedett szemét elszállításában mindig segítenek, a faültetésekhez szükséges engedélyeket intézik, és biztosítják a kijelölt helyet. Valamint szemeteskukákat is telepítettek már a partra.

– Mennyire adottak a körülmények Indiában a műanyagmentes, fenntartható élethez?

– Én úgy érzem, itt sokkal könnyebben kivitelezhető a műanyagmentes vásárlás, ha az ember tényleg akarja. Zöldséget, gyümölcsöt szinte mindenki a piacon vesz, vagy az utcai árusoktól, ahol nincsenek előre csomagolva.

A palackozott vizet a legtöbb ember 20 literes kiszerelésben veszi, amit házhoz szállítanak, és szinte mindenki újratölthető palackot használ. A húsféléket a hentesnél szerzik be, szintén nem előre csomagolva, ráadásul amúgy is rengeteg ember vegetáriánus.

Van tejbolt, ahol a friss tejterméket kimérve lehet venni. A nagy szupermarketekben is van kimérve rizs, lencse, bab, gabonafélék, ami nincs előre csomagolva.

A legnagyobb probléma a nagy populáció: Mumbai lakossága például önmagában kb. kétszer annyi, mint egész Magyarországé. És ahol sok az ember, ott sajnos sok a szemét is. Az utcaseprő emberek és a kukásautók napi szinten viszik el a hulladékot, mégis nagyon hamar összegyűlik újra.

A Vasai Beach Cleaners Facebook-csoportját sok fotóval és beszámolóval IDE KATTINTVA lehet elérni.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x

hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!