hirdetés
Felújítják végre a gyönyörű esztergomi bazilikát, Magyarország legnagyobb templomát
MTI, Fotó: KOvács Attila/MTI, Kardos Ildikó, Mag Veronika, Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. március 31.


hirdetés

Az esztergomi bazilikán kisebb javításokat a II. világháború után és a 70-es években végeztek, majd 1993-ban a tetőt kellett javítani, miután egy része leégett. Teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor.

Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.

Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna - a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke - maradt épségben.

A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel Pál hatalmas épületegyüttest álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János - Kühnel Pál unokaöccse - módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.

Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Magyarország egyik legkülönlegesebb strandfürdője még romosan is lenyűgöző
A Dunakanyar egyik legnépszerűbb helye volt a Lepencei strandfürdő. A hegyoldalból különleges látvány tárult a fürdőzők elé.
Fotók: Kovács Attila - szmo.hu
2019. április 23.



Különleges fotósorozat készült a múlt századunk egyik leghíresebb hazai strandjáról, a Visegrád mellett található Lepence-völgyi Lepencei Strandfürdőről.

A fotók szerzői jogvédelem alatt állnak, ezért azok közlése, megosztása kizárólag a fotós engedélyével lehetséges. A cikkben szereplő képek Kovács Attila jóváhagyásával jelennek meg.

1971-ben fúrták itt ki azt a kutat, amely több mint 1300 méter mélyről hozta fel a termálvizet. Évek múlva,

1977-ben nyílt meg a hegyoldalban Magyarország egyik legkülönlegesebb strandja. Harminc éven át sokaknak nyújtott felejthetetlen élményt az a panoráma, ami innen tárult a fürdőzők elé.

Az egykor virágzó strandélet, a ma már nosztalgikus "retró-fíling", a csodás kilátás tízezreket vonzott ide.

A létesítmény állaga az idők során annyira leromlott, hogy 2007-ben bezárták. Jelenleg a lepusztult medencék és az elhanyagolt környezet látható a Duna parti útról felnézve.

Az emblematikus hely már megjelenésében is teljesen egyedi volt. A teraszos kialakítás, az építésekor igen korszerűnek számító beton szerkezetű "kagylóhéjak" messziről is impozáns látványt nyújtottak. A strandolók pedig egyik oldalon a Dunakanyarban, másik oldalon a Visegrádi várban gyönyörködhettek.

A 39 fokos termálvíz az egyik legmélyebb hazai termálkútból érkezett

két medencébe, a harmadikban "normál" víz volt a fürdőzőknek.

Mára a medencék romosan, üresen állnak. Ahogy omladoznak a mosdók, a büfék és a gépház is. A betonívek is kopottak, a növények kezdik visszafoglalni a területet.

A többi képért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Húsvétváró: különleges tojásfát állítottak Vác belvárosában
A szervezők célja, hogy annyi tojás legyen rajta, ahány lakosa van a városnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 20.



Vác főterét ellepték a színes, mintás, húsvéti tojások. A szervezők a Március 15. téren lévő fa díszítésre hívták fel a helyieket. Azt szeretnék, ha annyi tojás díszlene az ünnepre, ahány lakosa van a városnak.

Bárki vihet tojást, iskolák, óvodák, cégek, baráti társaságok is kihelyezhetik saját díszüket.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Újra látogatható a Kovács Margit Múzeum Szentendrén, ez az ország egyik legnépszerűbb múzeuma
A kiállításban feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók, a már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiaművek is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 22.



A szentendrei Kovács Margit Múzeum régóta a hazai kulturális turizmus egyik ékköve: mindeddig az egyetlen olyan vidéki kiállítóhely, amely elérte a bűvös évi egymilliós látogatószámot.

Sokáig kötelező programhelyszíne volt a Magyarországra látogató állam- és kormányfőknek – az iráni sahtól az angol királynőn át a spanyol királyig sokan megcsodálták a különleges alkotásokat.

Mostanában is érkeznek a világ minden részéről a Kovács Margit Múzeumba, amely télen az épület műszaki problémái miatt kénytelen volt bezárni. A szükséges karbantartási munkálatok után megújult az állandó kiállítás is, amelynek újrarendezését a múzeum két kurátora, Eged Dalma és Szilágyi Zsófia végezte el.

A kiállításban feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók, a már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiaművek is.

A tárlat nagyban kiszélesíti Kovács Margit életművének bemutatását azzal, hogy a Magyarország területén található, eddig ismert, illetve újonnan azonosított köztéri munkákat is bemutatja, a volt Híradó mozitól a már szintén nem létező Úttörő Áruházig.

A mintegy 150 látható műnek több mint egyharmadát restaurálták a kiállításra, a korábban megsemmisült munkák pedig digitális paneleken láthatóak. Létrejött egy teljesen új múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, és megjelent egy reprezentatív, kétnyelvű katalógus is a tárlatról.

Az újrarendezett kiállítást Vadas József művészettörténész nyitotta meg, a CSAKUGYAN együttes közreműködésével, akik az Agyagozz velünk Margit! kezdetű nagysikerű számukat is előadták.

A múzeum a mai naptól (azaz április 12-től) várja a közönséget.

VIDEÓ: Csakugyan - Margit


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Veszélyeztetett növényfajokat mentenek a Pilisi Parkerdőben
A védett körülmények közül fokozatosan szoktatják vissza a növényeket a természetes közegükbe, így például a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte után a farkasboroszlán vagy a papucskosbor is újra esélyt kaphat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 14.



Évről-évre gyönyörködtetnek bennünket a tavasszal az erdeinkben nyíló virágok, de ritkán gondolunk arra, hogy sok faj megőrzése mögött komoly szakmai munka áll. A Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészeténél egy ilyen, az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.

A Pilisi Parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt helyet foglal el a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított,

ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő,

úgynevezett ex situ program. Az eljárás során a gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. A köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetőek a növényeket ért sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.

Az aktív természetvédelem, - ezen belül az ex situ növényvédelmi eljárások - jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x