Több videófelvétel is kering a világhálón tegnap óta arról a jégcsuszamlásról, ami az olaszországi Marmoladának a lejtőin történt.
Az észak-olaszországi Dolomitok legmagasabb hegycsoportjának hegyimentői szerint tucatnyi embert temethetett be a hó, még kutatnak további eltűntek után is.
Eddig nyolc embert sikerült élve kimenteni. A jégtábla Punta Rocca közelében tört le a Marmolada csúcsához vezető útvonal mentén. A mentőegységek azóta emberek tucatjait evakuálták a völgybe. Egy súlyos sérültet mentőhelikopteren Treviso kórházába vittek, másik öt sérültet is ott kezelnek, két másikat pedig Belluno klinikáján.
Több videófelvétel is kering a világhálón tegnap óta arról a jégcsuszamlásról, ami az olaszországi Marmoladának a lejtőin történt.
Az észak-olaszországi Dolomitok legmagasabb hegycsoportjának hegyimentői szerint tucatnyi embert temethetett be a hó, még kutatnak további eltűntek után is.
Eddig nyolc embert sikerült élve kimenteni. A jégtábla Punta Rocca közelében tört le a Marmolada csúcsához vezető útvonal mentén. A mentőegységek azóta emberek tucatjait evakuálták a völgybe. Egy súlyos sérültet mentőhelikopteren Treviso kórházába vittek, másik öt sérültet is ott kezelnek, két másikat pedig Belluno klinikáján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
35 milliárd forint közpénzt adott a magyar kormány Erdélynek: jutott az RMDSZ közelébe, de focira és jégkorongra is
A Bethlen Gábor Alap 2025-ben 34,92 milliárd forintot ítélt meg Erdélynek. Az RMDSZ-hez köthető Iskola és Eurotrans Alapítványok közel 5 milliárd forintot kaptak.
Tavaly a magyar kormány 34,92 milliárd forint közpénzt utalt Erdélybe, a pénz jelentős része azonban nem független civil szervezetekhez, hanem az RMDSZ és a NER közelébe került.
A Bethlen Gábor Alap 2025-ben összesen 90,94 milliárd forint sorsáról döntött a határon túli magyar közösségek javára, és ennek több mint a harmada jutott Erdélybe – írta a Transtelex.hu.
Az RMDSZ-hez szorosan kapcsolódó két szervezet együtt 4 milliárd 950 millió forintot kapott. Ebből az Iskola Alapítvány 4 milliárd forint támogatást kapott, amiből többek között a nagyváradi Sonnenfeld-palota és egy tusnádfürdői villa felújítását finanszírozzák. A másik nagy kedvezményezett, az Eurotrans Alapítvány 950 millió forinthoz jutott. Ez a szervezet intézi a könnyített honosítást, és kiemelt feladata a kettős állampolgárok regisztrálása a magyarországi országgyűlési választásokra. Nem mellékes körülmény, hogy mindkét alapítványt Nagy Zoltán Levente vezeti, aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetigazgatója.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szintén stabil kedvezményezett, 6,5 milliárd forint működési támogatást kapott. Az intézmény évek óta a magyar kormány egyik kiemelt erdélyi projektje, finanszírozása biztosított. A sporttámogatások is jelentősek maradtak. Az FK Csíkszereda 1,27 milliárd forintot, a Sepsi OSK 720 millió forintot, a Partium Labdarúgó Akadémia pedig 520 millió forintot kapott. A jégkorong területén a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémiát fenntartó Mens Sana Alapítványnak 931,5 millió forintot ítéltek meg 2025-ben. Ez az alapítvány Kelemen Hunor szülőfalujában működik.
A Bethlen Gábor Alapon keresztüli támogatások mellett más csatornákon is érkezik magyar közpénz Erdélybe.
A Pro Economica Alapítványon keresztül 2025 októberében több mint 7,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztottak ki tizenhat erdélyi vállalkozás között. A nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítására, ahol Magyar Ház létesül, az Iskola Alapítvány már korábban is kapott 2,47 milliárd forintot. A projekt befejezését 2026-ra tervezik, a felújítás azonban váratlan többletköltségekkel jár.
A kormány azzal indokolja a támogatásokat, hogy azok a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradását és intézményrendszerének erősítését szolgálják.
Ennek része a „Szülőföldön magyarul” program is, amely tavaly 227 ezer külhoni magyar gyermeket és fiatalt támogatott.
Tavaly a magyar kormány 34,92 milliárd forint közpénzt utalt Erdélybe, a pénz jelentős része azonban nem független civil szervezetekhez, hanem az RMDSZ és a NER közelébe került.
A Bethlen Gábor Alap 2025-ben összesen 90,94 milliárd forint sorsáról döntött a határon túli magyar közösségek javára, és ennek több mint a harmada jutott Erdélybe – írta a Transtelex.hu.
Az RMDSZ-hez szorosan kapcsolódó két szervezet együtt 4 milliárd 950 millió forintot kapott. Ebből az Iskola Alapítvány 4 milliárd forint támogatást kapott, amiből többek között a nagyváradi Sonnenfeld-palota és egy tusnádfürdői villa felújítását finanszírozzák. A másik nagy kedvezményezett, az Eurotrans Alapítvány 950 millió forinthoz jutott. Ez a szervezet intézi a könnyített honosítást, és kiemelt feladata a kettős állampolgárok regisztrálása a magyarországi országgyűlési választásokra. Nem mellékes körülmény, hogy mindkét alapítványt Nagy Zoltán Levente vezeti, aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetigazgatója.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy könnyeivel küszködő műsorvezető jelentette be vasárnapra virradó éjjel, hogy meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt és egyhetes munkaszünetet rendeltek el.
Az iráni állami televízió hivatalos közleménye szerint Hamenei
„egy egész életnyi, hoszeini szellemiségű küzdelem után – lankadatlanul és fáradhatatlanul –, az iráni Iszlám Köztársaság szent oltárának védelméért folytatott útján megízlelte a mártíromság édes és tiszta italát, és csatlakozott a Legfelsőbb Mennyek Birodalmához.”
A hírt az állami Press TV egyik láthatóan megrendült bemondója olvasta fel.
Videón, ahogy az állami televízió műsorvezetője zokogva jelenti be Hámenei halálát.
An anchor for the Islamic Republic's state media wept on air early Sunday while announcing the death of Supreme Leader Ali Khamenei. pic.twitter.com/LspINVo9GK
— Iran International English (@IranIntl_En) March 1, 2026
A halálhír után az iráni alkotmánynak megfelelően azonnal megkezdődött a hatalmi átmenet. „Az alkotmányos eljárásnak megfelelően a hatalomátvétel folyamata vasárnap megkezdődik, hogy biztosítsuk az állam működésének folytonosságát” – közölte Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ország irányítását ideiglenesen egy háromfős tanács veszi át, amelynek tagja az elnök, az igazságszolgáltatás vezetője és a Vallástudósok Tanácsának egy jogtudósa.
Miközben a kormányzat gyászgyűléseket szervez, az ellenzéki és külföldön élő források több iráni városból is ünneplésről és megkönnyebbülésről számoltak be. A hivatalos narratíva szerint Hamenei mártírként halt meg egy külföldi agresszióban, és kemény megtorlást ígérnek, míg a rendszer kritikusai történelmi pillanatnak és a valódi politikai átmenet lehetőségének tekintik a halálát.
Ali Hamenei 1989 óta, több mint három évtizeden át volt Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Irányítása alatt állt a Forradalmi Gárda, és ő hozta meg a végső döntéseket olyan kulcskérdésekben, mint az ország nukleáris programja. Hatalmát a 2022-es, nők jogaiért indult országos tiltakozáshullám sem tudta megingatni. Halálával hatalmi vákuum keletkezett, utódlása pedig komoly regionális és nemzetközi kockázatokat hordoz. A következő napokban dől el, hogy a Szakértők Gyűlése mikor és hogyan választja meg az új legfőbb vezetőt, és hogy az átmenet békés lesz-e, vagy további eszkalációhoz vezet a Közel-Keleten. Minderről itt olvashattok bővebben:
Egy könnyeivel küszködő műsorvezető jelentette be vasárnapra virradó éjjel, hogy meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt és egyhetes munkaszünetet rendeltek el.
Az iráni állami televízió hivatalos közleménye szerint Hamenei
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.
Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.
„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”
Trump állítása szerint Hámenei nem tudta elkerülni az amerikai hírszerzést és a „rendkívül kifinomult nyomkövető rendszereket”, és az Izraellel való szoros együttműködés miatt sem ő, sem a többi, vele együtt meggyilkolt vezető nem tehetett semmit. Az elnök úgy véli, ez az iráni nép számára a legnagyobb esély, hogy visszaszerezze országát. Azt is írta, hogy értesülései szerint sok, az Iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) tartozó katona és a biztonsági erők más tagjai már nem akarnak harcolni, és mentességet kérnek. Ezzel kapcsolatban egy korábbi üzenetét is idézte:
„Ahogy tegnap este mondtam: »Most még megkaphatják a mentességet, később csak a halált!«”
Trump reményét fejezte ki, hogy az IRGC és a rendőrség békésen egyesül az „iráni hazafiakkal”, hogy az ország visszanyerje méltó nagyságát. Bejegyzésében azt állította, hogy nemcsak Hamenei halt meg, hanem az ország is „egyetlen nap alatt nagy mértékben megsemmisült, sőt, teljesen elpusztult”. Hozzátette, hogy a „súlyos és pontszerű bombázások” a héten át, vagy ameddig szükséges, megszakítás nélkül folytatódnak, hogy elérjék céljukat, ami a béke a Közel-Keleten és valóban az egész világon.
Szombaton Izrael és az Egyesült Államok légitámadás-sorozatot zúdított Iránra. A hadművelet célpontjai iráni katonai és nukleáris létesítmények, valamint a teheráni vezetés központjai voltak. Trump közölte, a „nehéz és pontos bombázás” a héten is folytatódik, majd hozzátette: „Ez a legnagyobb esély az iráni nép számára, hogy visszavegye az országát.” Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a hivatalos iráni bejelentés előtt arról beszélt, hogy „sok jel mutat arra”, hogy a legfőbb vezető már nincs életben, és felszólította az irániakat, hogy „özönöljenek az utcákra, és fejezzétek be a munkát.”
Irán válasza nem késett: az Iszlám Forradalmi Gárda „kemény, határozott és megbánást kiváltó megtorlást” ígért, miközben az állami televízióban síró műsorvezetők jelentették be a „mártírhalált”. Az iráni alkotmány értelmében az új legfőbb vezetőt a teokratikus szervezete, a Szakértők Gyűlése választja meg, de az utódlás folyamata bizonytalan.
A lépést a republikánusok a „béke erőn keresztül” elvét hangoztatva üdvözölték, míg a demokraták élesen bírálták. „Ez a háború törvénytelen. Szükségtelen. És katasztrofális lesz” – közölte Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő. Ilhan Omar képviselő szerint Trump „egy illegális és igazolhatatlan háborúba rángatja az országot”. A kritikusok szerint a művelethez hiányzott a kongresszusi felhatalmazás, ami sérti a háborús jogkörökről szóló törvényt.
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket. Az ENSZ a deeszkalációra és a feszültség csökkentésére szólított fel, míg Reza Pahlavi, a száműzött iráni trónörökös „humanitárius beavatkozásnak” nevezte a történteket, amely esélyt adhat a népnek a győzelemre.
„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.
Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.
„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iráni fenyegetés miatt feszültség a Hormuzi-szorosnál, a világ olajellátásának ötöde kerülhet veszélybe
Az iráni Forradalmi Gárda rádióüzenetben jelentette be a Hormuzi-szoros lezárását a hajóforgalom elől. A bejelentés hatására több tartályhajó leállt, a biztosítási díjak pedig az egekbe szökhetnek.
Szombaton rádióüzenetben figyelmeztette az iráni Forradalmi Gárda a Hormuzi-szorosban közlekedő hajókat, hogy lezárják a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb útvonalát.
„Nem engedik át a hajókat a Hormuzi-szoroson” – közölte a Reutersszel az Európai Unió haditengerészeti missziójának egyik tisztségviselője. Nagy-Britannia tengerhajózási biztonsági szolgálata szintén megerősítette a rádióüzenetek hírét, de hangsúlyozták, hogy az ilyen közlések jogilag nem kötelező érvényűek. Több tengeri szállítmányozási vállalat jelezte, hogy egyelőre felfüggesztik tevékenységüket a szoroson keresztül, műholdfelvételeken pedig látszik, hogy számos tartályhajó megállt a közeli kikötőknél, például az Egyesült Arab Emírségek-beli Fudzseirában.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amelyen a globális tengeri olajforgalom mintegy ötöde, valamint Katar cseppfolyósított földgáz exportjának jelentős része halad át.
A forgalom a figyelmeztetések ellenére nem állt le teljesen, de jelentősen lelassult. A Bloomberg adatai szerint néhány hajó továbbra is áthaladt a szoroson, miközben legalább 14 cseppfolyósított földgázt szállító tanker lelassított, megállt vagy visszafordult a térségben.
Az Egyesült Államok Tengerészeti Hivatala „jelentős katonai tevékenység” miatt adott ki riasztást, és azt javasolta az amerikai érdekeltségű kereskedelmi hajóknak, hogy tartsák a kapcsolatot a haditengerészettel. A görög hajózási minisztérium is azt tanácsolta a hajóknak, hogy kerüljék el a térséget.
A lépés előzménye, hogy szombaton amerikai és izraeli erők csapásokat mértek iráni célpontokra. Irán korábban is jelezte, hogy képes lezárni a szorost, február 17-én egy hadgyakorlat idejére már korlátozta is a forgalmat néhány órára.
A feszültség azonnal éreztette hatását a biztosítási piacon. A Financial Times szerint a térségben közlekedő hajók háborús kockázati biztosítási díjait a cégek akár 50 százalékkal is megemelhetik, és több szerződés újratárgyalása várható.
A következő napok kulcskérdése, hogy Irán hivatalosan is bejelenti-e a lezárást, vagy a rádiós figyelmeztetés csupán elrettentő lépés marad. Emellett a nemzetközi haditengerészeti jelenlét és az esetleges konvojkíséretek megszervezése is meghatározza majd, hogy a forgalom helyreállhat-e a kulcsfontosságú útvonalon.
Szombaton rádióüzenetben figyelmeztette az iráni Forradalmi Gárda a Hormuzi-szorosban közlekedő hajókat, hogy lezárják a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb útvonalát.
„Nem engedik át a hajókat a Hormuzi-szoroson” – közölte a Reutersszel az Európai Unió haditengerészeti missziójának egyik tisztségviselője. Nagy-Britannia tengerhajózási biztonsági szolgálata szintén megerősítette a rádióüzenetek hírét, de hangsúlyozták, hogy az ilyen közlések jogilag nem kötelező érvényűek. Több tengeri szállítmányozási vállalat jelezte, hogy egyelőre felfüggesztik tevékenységüket a szoroson keresztül, műholdfelvételeken pedig látszik, hogy számos tartályhajó megállt a közeli kikötőknél, például az Egyesült Arab Emírségek-beli Fudzseirában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
