TECH

Újabb világ-összeesküvés, avagy miért lett fizetős a Facebook???? - Amit erről tudni érdemes

A Meta-EU-meccs ezzel még nem futott le teljesen. Lehet, hogy az lesz a vége, hogy itt nem fog tovább működni se az Insta, se a Fb, egyszerűen nem lesz elérhető a szolgáltatás. Persze, lehet az is, hogy valahogy mégis megegyeznek majd.

Link másolása

Felszántotta a magyar Facebook-felhasználók körében a netet, hogy fizetős lesz/lett a Facebook, valamint az ezzel kapcsolatos különféle konteók is terjedni kezdtek. Szinte megdöbbentő, mekkora az információhiány, a tanácstalanság, a pánik és a düh ennek kapcsán. Nézzük meg, melyek ezzel kapcsolatban az előzmények, a legfontosabb tények.

1. Az Európai Unió, illetve annak adatvédelmi hatósága a nyáron mintegy 150 milliárd forintnyi (!) büntetést szabott ki a Facebookot és az Instagramot birtokló Metára a felhasználók adatainak nem megfelelő kezelése, illetve azok nem elégséges védelme miatt. Továbbá előírta, hogy a felhasználók adatait célzott hirdetések elhelyezése érdekében nem tárolhatja és nem használhatja fel. Ha mégis, akkor be kell szüntetnie a tevékenységét az Európai Unióban.

2. A Meta válaszul kitalálta, hogy minden egyes felhasználótól engedélyt kér erre (vagyis hogy tárolhassa és felhasználhassa az adatait célzott reklámozás céljából). Aki pedig erre nem ad engedélyt, annak felkínálja az előfizetés lehetőségét: így egyáltalán nem tárolják és használják fel az illető adatait, hiszen nem is kap egyáltalán reklámokat.

3. A Meta ennek megfelelően most minden egyes felhasználót az EU területén megkérdez, hogy szeretne-e előfizetni. Aki azt választja, hogy nem, ezzel engedélyt ad a vállalatnak arra, hogy felhasználja és tárolja az adatait a továbbiakban is, ahogy eddig.

Mit is jelent ez?

A Facebook és az Insta (ahogy egyébként a Youtube és más hasonló oldalak is) úgy működik, hogy minden felhasználójáról személyre szóló adatokat gyűjt. Olyasmikre kell gondolni, mint pl. hogy földrajzilag hol használja (leginkább) a netet; milyen korosztályba tartozik; milyen napszak(ok)ban használja jellemzően a Fb-ot/Instát; a lájkolási szokásai alapján, vagy például az alapján, hogy milyen posztokat néz több ideig (tehát valószínűleg szívesen), és melyeket meg kevés ideig (tehát valószínűleg nem szívesen) várhatóan milyen termékek/szolgáltatások érdekelhetik stb.

Ezek alapján a minden egyes felhasználóról egyedileg gyűjtött és tárolt adatokból kiindulva pedig targetált - célzott -, másképpen szólva személyre szabott hirdetéseket jelenít meg a felhasználóknak. Tehát pl., ha te sokszor facebookozol hajnali háromkor is, kaphatsz például gyógynövényes altatóról hirdetéseket, de kaphatsz energiaitalról is vagy kávéról, hogy fenn tudj maradni.

Ha felnőtt férfi vagy, kaphatsz erotikus oldalakról hirdetéseket, ha felnőtt nő vagy, kaphatsz konyhai eszközökről vagy kozmetikumokról hirdetéseket, ha több spiri csoportban vagy tag, elvonulásokról és hangfürdőkről szóló hirdetésből jóval több lesz a faladon, és így tovább.

A Fb/Insta üzleti modellje ezen alapul: te ingyen használod, cserébe eltűröd, hogy ők az adataid értékesítsék a hirdetőknek és célzott reklámokat kapj az arcodba. Ez neked azért jó, mert a világ - és Magyarország - még mindig messze a legnépszerűbb és legjobb közösségi oldalát, ahol messze a legtöbb ismerősöd is jelen van, ingyen használhatod. Nekik pedig azért, mert ezzel a módszerrel óriási pénzeket akaszthatnak le a kisebb, de főleg a nagyobb hirdetőkről, akiknek még így is nagyon megéri, mert ennyire jól sehol másutt nem tudják a célcsoportjaikat becélozni a reklámjaikkal. Tehát nekünk van egy ingyenes, de reklámokkal teli Fb-unk, plusz kereskednek az adatainkkal, Mark Zuckerberg pedig degeszre keresi magát rajtunk és egyre és egyre csak gazdagabb.

Ebbe a levesbe köpött most bele az EU, Marknak és a Fb-nak egyébként eszébe nem jutott volna bevezetni az előfizetés lehetőségét. Most kénytelenek voltak, mert így, aki nem azt választja, egyúttal azzal, amiket ilyenkor kipipál és leokéz, azokat a felhasználói szerződéseket meg ilyesféle dokumentumokat is jóváhagyja hivatalosan, amelyekkel a Metát jogilag felhatalmazza, hogy nyugodtan tárolja csak és használja fel reklámértékesítés céljából az adatait.

Tehát ha te előfizetsz, az adataid teljes biztonságban vannak, és nem látsz több reklámot (ezt az EU adatvédelmi hatósága is garantálja innentől). Ha nem fizetsz elő, akkor engedélyt adsz rá, hogy minden menjen tovább ugyanúgy, ahogy az elmúlt években mindig is ment. Ennyi a történet, nem több.

Illetve annyival több, hogy a Meta-EU-meccs ezzel még nem futott le teljesen. Az EU ugyanis a jelek szerint nem teljesen elégedett ezzel a megoldással, az adatvédelmi hatóság ugyanis arra kötelezte az írországi hasonló szervet (az az illetékes, ugyanis az EU-ban a Meta helyi vállalata Írországban van bejegyezve), hogy teljesen tiltsa meg a fent leírt módon történő adattárolást és -kezelést a Metának. Magyarán az EU azt akarja elérni, hogy a Meta itt egyáltalán ne tároljon és használjon fel ilyen adatokat a felhasználókról, és ne is kereskedjen velük. Mondjuk ennek szinte biztos, hogy az lenne a vége, hogy akkor itt nem fog tovább működni se az Insta, se a Fb, egyszerűen nem lesz elérhető a szolgáltatás. Persze, lehet, hogy valahogy mégis megegyeznek majd, ez egyelőre még nem világos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
Mi az adathalászat és hogyan védekezz ellene?
A csalók sokféleképpen támadnak és akár jelentős anyagi károkat okozhatnak, de a módszereik megismerésével könnyebben elkerülheted a visszaéléseket. Mutatunk pár tippet!

Link másolása

A gyanútlan embert a digitális térben legalább annyi veszély fenyegeti, mint a valós világban. Többen utaznak az adatainkra, mint arról sejtelmünk lenne, és olyan információink is értékesek lehetnek valakinek, amelyekről nem is gondolnánk. Az adathalászatra egész iparág épült, de a veszély nagy részét némi odafigyeléssel elkerülhetjük.

Az adathalászat problémaköre már nagyjából az internet elterjedésével egy időben megjelent, hiszen az 1990-es évek közepétől már létező jelenségnek számított. Ezek a korai támadások azért lehettek sikeresek, mert addig teljesen ismeretlennek számítottak a felhasználók számára. Az adathalászat mind a mai napig élő probléma maradt, és immár több mint 20 éve élnek vele az internetes csalók. Ami nem könnyíti meg a dolgunkat az az, hogy a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki, ezért nagyon fontos a legapróbb gyanús jelek felismerése és a körültekintő viselkedés az online térben.

Mi az adathalászat?

Az adathalászat olyan támadás, amely során megkísérlik ellopni a felhasználó pénzét vagy identitását: ráveszik, hogy feltárja személyes adatait – például a hitelkártya számát, banki adatait vagy jelszavait – olyan webhelyeken, amelyek szabályosnak látszanak.

Az adathalász kísérletek, csalások célja, hogy az elkövetők különböző cégekre hivatkozva olyan adatokat csaljanak ki gyanútlan személyektől, amelyeket felhasználva hozzáférhetnek a csalás elszenvedőjének pénzéhez, ezzel akár súlyos anyagi károkat is okozhatnak áldozatuknak.

Mely adatokat akarják a leggyakrabban megszerezni a csalók?

- A számla vagy bankkártya birtokosának személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét stb.),

- az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót,

- biztonsági kódot, jelszót vagy

- a bankkártya adatait (bankkártya száma, lejárati dátuma, háromjegyű CVC-kódja, PIN-kódja).

Hogyan zajlik az adathalászat?

Az egyik leggyakoribb adathalász-technika egy bank vagy közüzemi szolgáltató, az utóbbi időben csomagküldő szolgálat megszemélyesítése e-mailben, amivel ráveszik a felhasználót arra, hogy egy hamis – az e-mailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot töltsön ki, vagy látogasson meg egy weboldalt, amely a belépéshez kéri a fiókjának adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat. Napjainkban a támadók kifinomult módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá teszik a törvényes hasonmásukhoz. A lopott információkat rendszerint arra használják, hogy kiürítsék az áldozatok bankszámláit vagy eladják adataikat az interneten. Hasonló támadások végezhetők telefonhívásokkal csakúgy, mint SMS-üzenetekkel, de a közösségi médiában és a Google keresésnél is figyelni kell, nehogy olyan oldalra kattintsunk, ami veszélyes lehet.

FOXPOST-os tanácsok az adathalász csalások megelőzésére

Sajnos az elmúlt hónapokban a FOXPOST is áldozatul esett a fent említett adathalászat különböző formáinak! A FOXPOST nevében küldött e-mailben, üzenetben és telefonon is próbálkoznak a csalók, felhasználóik banki adatait megszerezni. Az adathalász csalásokat legjobban úgy tudod megelőzni, ha ismered a FOXPOST folyamatait. Legyél tudatos, ne hagyd magad átverni!

Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudod használni a szolgáltatásukat, látogass el honlapjukra erre a linkre kattintva és találd meg a válaszokat kérdéseidre, hogy ne kelljen várnod se futárra, se egyéb segítségre!

Mik az árulkodó jelek?

Gyanús link

Mindig ellenőrizd az oldalakra mutató linkeket, vagy ha megnyitsz egy oldalt, akkor a felső sávban ellenőrizd az url-t.

Ha nem az van a link vagy url végén, hogy …..foxpost.hu, hanem bármi egyéb van az utolsó pont előtt, mint önmagában a "foxpost" szó ÉS az utolsó "." (pont) után más, mint hu, akkor az csaló (!) link. Csak a foxpost.hu!

Az eladott terméked árát nem kell begyűjtened!

A csalók egyik megtévesztése, hogy azt hitetik el veled, hogy a neked érkező eladási árat be kell gyűjtened. Egy link segítségével egy tökéletesen klónozott banki bejelentkező felületre terelnek, ami teljesen úgy néz ki, mint a valódi banki felület belépőoldala. Itt megtévesztően arra ösztönöznek, hogy banki adataidat megadd és ezzel téged becsapva meg is szerzik a te valós banki belépő adataidat. Ne dőlj be nekik, ne add meg belépő adataidat! Hagyd el az oldalt!

Ha online piactereken adsz el valamit, az alábbi három úton érkezhet meg hozzád a vételár:

- A vevő átutalja a saját számládra a vételárat

- A vevő utánvéttel fizeti ki a vételárat

- Az egyik online piactér esetében a piactér felületén keresztül történik a pénzmozgás

A FOXPOST nem folyik bele az adásvételi folyamatba!

Az online piactereken a FOXPOST egy közvetített szolgáltatás, tehát csak a szállítást intézi neked. Gyanúsnak kell lennie, ha egy olyan oldalon, ami úgy néz ki, mintha a FOXPOST oldala lenne (de valójában ez az oldal csaló klónozása és ha fent megnézed, az url sincsen rendben, hiszen biztosan áll még valami a foxpost.hu után) a pénzed átvételére, begyűjtésére vagy a vásárlás megerősítésére akarnak rávenni. Ilyen funkciókat az igazi FOXPOST oldalakon nem találsz!

A visszaélések megelőzése érdekében, ha eladsz valamit online felületeken, kérj előre utalást és miután megérkezett bankszámládra az összeg, te magad indítsd a FOXPOST csomagfeladást.

Legyél nagyon körültekintő, figyelj oda a részletekre, most már te is felismered a csalásra utaló gyanús jeleket! További hasznos tippeket gyűjtöttek neked össze ide kattintva az aloldalukon, olvasd el ezeket is!

Amikre figyelj még!

A következőkben felsorolunk néhány tanácsot, melyek segíthetnek felismerni az adathalász üzenetet.

Általános vagy baráti köszöntés – Amennyiben egy üzenet nélkülözi a személyességet (pl.: „Tisztelt Ügyfelünk”) és alakiságot, akkor valószínűleg ott valami nem stimmel.

Személyes információkra vonatkozó kérés – Az adathalászok sűrűn alkalmazzák ezt a technikát, de a bankok, pénzintézetek és a legtöbb internetes szolgáltatás rendszerint kerüli.

Szegényes nyelvi eszközök – Az elütések, helyesírási hibák és szokatlan kifejezések gyakori jellemzői a hamisítványoknak (de ezek bármelyikének hiánya nem bizonyítéka a törvényességnek).

Váratlan levelezés – A kéretlen megkeresés egy banktól vagy internetes szolgáltatótól nagyon szokatlan és ezért gyanús.

A sürgetés bármely formája – Az adathalász üzenetek gyakran próbálnak rávenni a gyors és kevésbé megfontolt cselekvésre.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat? – Ha egy üzenet túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem is az.

Gyanús cím – Tényleg küldhet e-mailt egy amerikai vagy német bank kínai címről?

A személyes adatok megszerzésének, és az azokkal való visszaélésnek ez a módja nem lesz kevésbé népszerű a közeli jövőben, sőt - azért különösen fontos, hogy legyen róla fogalmunk, és ne érjen minket váratlanul. Internetezz körültekintően!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TECH
Videón, ahogy kicsomagolnak és beüzemelnek egy 137 milliárd forintot érő litográfiai gépet
A holland ASML cég által gyártott, körülbelül 150 tonnás csúcsgép teljes és sikeres telepítésén összesen 250 mérnök dolgozik majd fél évig.

Link másolása

Látványos videót tett közzé az Intel chipgyártó vállalat arról, hogyan érkezett meg az oregoni gyárukba a holland ASML cég által gyártott, 380 millió dolláros (mintegy 137 milliárd forintot érő) High-NA litográfiai gép – írja a HVG.

A körülbelül 150 tonnás litográfiai gép teljes telepítése 250 ASML- és Intel-mérnök fél évi munkája nyomán készül majd el. Az ASML a múlt év végén kezdte meg az első nagy NA-értékkel rendelkező extrém ultraibolya (EUV) litográfiai rendszerének leszállítását az Intelnek. Az NA a Numerical Aperture, azaz a numerikus apertúra rövidítése. Ez az érték mutatja meg, hogy a rendszer mennyire képes a fényt fókuszálni. Minél magasabb ez a szám, annál kisebb chipek készíthetők.

Az Intel közzétett egy videót, amely bemutatja a gép telepítését az oregoni Hillsboro melletti gyárába. Az ASML Twinscan EXE:5000 High-NA EUV nevű litográfiai gépet tartalmazó konténert egy teherszállító repülőgép vitte Hollandiából az oregoni Portlandbe, az összeszerelése után a teljes telepítése és kalibrálása pedig még hónapokig tart majd.

Az ASML gépe 8 nm-es felbontásban képes nyomtatni, jelentősen javítva a jelenleg használt Low-NA EUV szkennerek teljesítményét, amelyek egyetlen expozícióval 13 nm-re korlátozódnak. A mostani fejlesztés lehetővé teszi olyan tranzisztorok építését, amelyek a jelenleginél körülbelül 1,7-szer kisebbek, ami majdnem háromszoros tranzisztorsűrűséget jelenthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
Mi az adathalászat és hogyan védekezz ellene?
A csalók sokféleképpen támadnak és akár jelentős anyagi károkat okozhatnak, de a módszereik megismerésével könnyebben elkerülheted a visszaéléseket. Mutatunk pár tippet!

Link másolása

A gyanútlan embert a digitális térben legalább annyi veszély fenyegeti, mint a valós világban. Többen utaznak az adatainkra, mint arról sejtelmünk lenne, és olyan információink is értékesek lehetnek valakinek, amelyekről nem is gondolnánk. Az adathalászatra egész iparág épült, de a veszély nagy részét némi odafigyeléssel elkerülhetjük.

Az adathalászat problémaköre már nagyjából az internet elterjedésével egy időben megjelent, hiszen az 1990-es évek közepétől már létező jelenségnek számított. Ezek a korai támadások azért lehettek sikeresek, mert addig teljesen ismeretlennek számítottak a felhasználók számára. Az adathalászat mind a mai napig élő probléma maradt, és immár több mint 20 éve élnek vele az internetes csalók. Ami nem könnyíti meg a dolgunkat az az, hogy a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki, ezért nagyon fontos a legapróbb gyanús jelek felismerése és a körültekintő viselkedés az online térben.

Mi az adathalászat?

Az adathalászat olyan támadás, amely során megkísérlik ellopni a felhasználó pénzét vagy identitását: ráveszik, hogy feltárja személyes adatait – például a hitelkártya számát, banki adatait vagy jelszavait – olyan webhelyeken, amelyek szabályosnak látszanak.

Az adathalász kísérletek, csalások célja, hogy az elkövetők különböző cégekre hivatkozva olyan adatokat csaljanak ki gyanútlan személyektől, amelyeket felhasználva hozzáférhetnek a csalás elszenvedőjének pénzéhez, ezzel akár súlyos anyagi károkat is okozhatnak áldozatuknak.

Mely adatokat akarják a leggyakrabban megszerezni a csalók?

- A számla vagy bankkártya birtokosának személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét stb.),

- az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót,

- biztonsági kódot, jelszót vagy

- a bankkártya adatait (bankkártya száma, lejárati dátuma, háromjegyű CVC-kódja, PIN-kódja).

Hogyan zajlik az adathalászat?

Az egyik leggyakoribb adathalász-technika egy bank vagy közüzemi szolgáltató, az utóbbi időben csomagküldő szolgálat megszemélyesítése e-mailben, amivel ráveszik a felhasználót arra, hogy egy hamis – az e-mailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot töltsön ki, vagy látogasson meg egy weboldalt, amely a belépéshez kéri a fiókjának adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat. Napjainkban a támadók kifinomult módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá teszik a törvényes hasonmásukhoz. A lopott információkat rendszerint arra használják, hogy kiürítsék az áldozatok bankszámláit vagy eladják adataikat az interneten. Hasonló támadások végezhetők telefonhívásokkal csakúgy, mint SMS-üzenetekkel, de a közösségi médiában és a Google keresésnél is figyelni kell, nehogy olyan oldalra kattintsunk, ami veszélyes lehet.

FOXPOST-os tanácsok az adathalász csalások megelőzésére

Sajnos az elmúlt hónapokban a FOXPOST is áldozatul esett a fent említett adathalászat különböző formáinak! A FOXPOST nevében küldött e-mailben, üzenetben és telefonon is próbálkoznak a csalók, felhasználóik banki adatait megszerezni. Az adathalász csalásokat legjobban úgy tudod megelőzni, ha ismered a FOXPOST folyamatait. Legyél tudatos, ne hagyd magad átverni!

Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudod használni a szolgáltatásukat, látogass el honlapjukra erre a linkre kattintva és találd meg a válaszokat kérdéseidre, hogy ne kelljen várnod se futárra, se egyéb segítségre!

Mik az árulkodó jelek?

Gyanús link

Mindig ellenőrizd az oldalakra mutató linkeket, vagy ha megnyitsz egy oldalt, akkor a felső sávban ellenőrizd az url-t.

Ha nem az van a link vagy url végén, hogy …..foxpost.hu, hanem bármi egyéb van az utolsó pont előtt, mint önmagában a "foxpost" szó ÉS az utolsó "." (pont) után más, mint hu, akkor az csaló (!) link. Csak a foxpost.hu!

Az eladott terméked árát nem kell begyűjtened!

A csalók egyik megtévesztése, hogy azt hitetik el veled, hogy a neked érkező eladási árat be kell gyűjtened. Egy link segítségével egy tökéletesen klónozott banki bejelentkező felületre terelnek, ami teljesen úgy néz ki, mint a valódi banki felület belépőoldala. Itt megtévesztően arra ösztönöznek, hogy banki adataidat megadd és ezzel téged becsapva meg is szerzik a te valós banki belépő adataidat. Ne dőlj be nekik, ne add meg belépő adataidat! Hagyd el az oldalt!

Ha online piactereken adsz el valamit, az alábbi három úton érkezhet meg hozzád a vételár:

- A vevő átutalja a saját számládra a vételárat

- A vevő utánvéttel fizeti ki a vételárat

- Az egyik online piactér esetében a piactér felületén keresztül történik a pénzmozgás

A FOXPOST nem folyik bele az adásvételi folyamatba!

Az online piactereken a FOXPOST egy közvetített szolgáltatás, tehát csak a szállítást intézi neked. Gyanúsnak kell lennie, ha egy olyan oldalon, ami úgy néz ki, mintha a FOXPOST oldala lenne (de valójában ez az oldal csaló klónozása és ha fent megnézed, az url sincsen rendben, hiszen biztosan áll még valami a foxpost.hu után) a pénzed átvételére, begyűjtésére vagy a vásárlás megerősítésére akarnak rávenni. Ilyen funkciókat az igazi FOXPOST oldalakon nem találsz!

A visszaélések megelőzése érdekében, ha eladsz valamit online felületeken, kérj előre utalást és miután megérkezett bankszámládra az összeg, te magad indítsd a FOXPOST csomagfeladást.

Legyél nagyon körültekintő, figyelj oda a részletekre, most már te is felismered a csalásra utaló gyanús jeleket! További hasznos tippeket gyűjtöttek neked össze ide kattintva az aloldalukon, olvasd el ezeket is!

Amikre figyelj még!

A következőkben felsorolunk néhány tanácsot, melyek segíthetnek felismerni az adathalász üzenetet.

Általános vagy baráti köszöntés – Amennyiben egy üzenet nélkülözi a személyességet (pl.: „Tisztelt Ügyfelünk”) és alakiságot, akkor valószínűleg ott valami nem stimmel.

Személyes információkra vonatkozó kérés – Az adathalászok sűrűn alkalmazzák ezt a technikát, de a bankok, pénzintézetek és a legtöbb internetes szolgáltatás rendszerint kerüli.

Szegényes nyelvi eszközök – Az elütések, helyesírási hibák és szokatlan kifejezések gyakori jellemzői a hamisítványoknak (de ezek bármelyikének hiánya nem bizonyítéka a törvényességnek).

Váratlan levelezés – A kéretlen megkeresés egy banktól vagy internetes szolgáltatótól nagyon szokatlan és ezért gyanús.

A sürgetés bármely formája – Az adathalász üzenetek gyakran próbálnak rávenni a gyors és kevésbé megfontolt cselekvésre.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat? – Ha egy üzenet túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem is az.

Gyanús cím – Tényleg küldhet e-mailt egy amerikai vagy német bank kínai címről?

A személyes adatok megszerzésének, és az azokkal való visszaélésnek ez a módja nem lesz kevésbé népszerű a közeli jövőben, sőt - azért különösen fontos, hogy legyen róla fogalmunk, és ne érjen minket váratlanul. Internetezz körültekintően!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Ezért tiltják be a TikTokot az USÁ-ban, avagy, hogyan figyel meg és befolyásol minket a közösségi média?
Úgy fest, a TikTok lesz az első nagy közösségi platform, amit betiltanak az Egyesült Államokban. Mutatjuk, hogy a közösségi oldalak milyen módszerekkel figyelnek meg minket és mire használják a kincset érő tudást.

Link másolása

Joe Biden elnök szerdán aláírta az egy nappal korábban a szenátusban is elsöprő többséggel (79-18-as arányban) megszavazott jogszabályt, amivel lényegében betiltják a TikTok működését az Egyesült Államok területén, hacsak az üzemeltető ByteDance nem adja el a benne lévő részesedését egy megbízható vállalatnak, legfeljebb 270 napon belül, ami 90 nappal meghosszabbítható. A TikTok azonban inkább lekapcsolja a szolgáltatását az USA-ban – állította James Lewis, a stratégiai és nemzetközi tudományok professzora a New York Timesnak.

A szakértő képtelenségnek nevezte az értékesítés kikényszerítését, mondván, ha a ByteDance hajlandóságot is mutatna arra, hogy inkább eladja a részét, csak ne érje horrorisztikus veszteség az amerikai piac elvesztésével, még mindig ott van a folyamatban a kínai állam.

A kínai kormány gond nélkül képes lenne meghiúsítani az üzletet azzal, hogy a TikTok eladását technológiai exportnak minősíti, amit aztán nem engedélyez.

Az amerikai politikusok szerint a ByteDance mindenképpen az állampárt befolyása alatt áll és eszközként használja a közösségi platformot Kína ellenfelei, köztük az USA gyengítésére. Ugyanettől tartva tiltotta be jóval korábban Kína az összes amerikai közösségi médiumot, a Facebooktól a Twitterig.

A törvény szignója ettől függetlenül érdekes fordulat Biden jelenleg is zajló elnökválasztási kampányában, hiszen a csapata évek óta dolgozik a TikTokon (még influencerekkel is együttműködve), hogy megszilárdítsa a demokrata országvezető népszerűségét a fiatal szavazók körében. Az AP megjegyzi: a kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti amerikaiak egyharmada számára a TikTok elsődleges hírforrássá vált. A platform emellett jelentős gazdasági tényező is: 170 millió amerikai felhasználójából 7 millió vállalkozás.

Mi a baja az Egyesült Államoknak a TikTokkal?

Bár az amerikai kormány határozottan ellenzi a TikTok tevékenységét az országban, nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat arról, hogy a felhasználók adatai rossz kezekben lennének a ByteDance-nél vagy a cég a Kínai Kommunista Párt propagandáját terjesztené. A vádak ehhez képest elég konkrétak, és ezek mentén több lépcsőben igyekeznek ellehetetleníteni a videós közösségi alkalmazást: kezdetben az állami szféra dolgozóinak tiltották meg a használatát, majd kezdeményezték a közösségi szintű betiltást.

A platform az ellenzők szerint

  • kínai politikai nézeteket népszerűsít és ezzel befolyásolni akarja, többek között az amerikai választásokat,
  • gyűlöletbeszédet és más diszkriminatív (rasszista, szexista, homofób és transzfób) tartalmakat terjeszt,
  • hamis híreket, például kitalált történéseket, manipulált képeket és videókat, valamint félrevezető állításokat közvetít.

Ha mindez nem lenne elég, az oldal évek óta össztűz alatt áll a világ számos országában a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.

A platformot érő kritikák azóta izzanak a legjobban, hogy a Center for Countering Digital Hate (nagyjából: Digitális Gyűlöletkeltés Ellenes Központ) kísérlete kimutatta:

a TikTok algoritmusa 2,6 percenként öngyilkossággal kapcsolatos, 39 másodpercenként mentális egészséghez kapcsolódó, nyolc percenként pedig étkezési zavarral összefüggő videókat mutogatott a szervezet által létrehozott, 13 éves kamaszokat imitáló profiloknak.

Ha a politikai okok nem is elegendőek a betiltáshoz, a gyermekek védelmére hivatkozva, ugyebár, nagyon sok mindent le lehet nyomni a közvélemény torkán. Ezt a témát zászlajára tűzve az amerikai kormány sem feltétlenül szenvedne el komoly népszerűségvesztést, ha végül (és valójában politikai okokból) leállítaná az országban a TikTokot.

A közösségi oldalak aggasztóan sokat tudnak rólunk

Valójában az a helyzet, hogy bármelyik közösségi oldalt nézzük is, igaznak bizonyul a mondás: „ha ingyen kapsz valamit, akkor te vagy az árucikk”.

Azokon a webes felületeken, amelyeken nem vásárolunk magunknak reklámmentességet és más előnyöket (ezáltal ingyen szörfölünk), azt hasznosítják belőlünk a tulajdonosok, amit az ingyenességért cserébe adunk: az adatainkat. A rólunk felhalmozott tudás óriási csomag: mintha minden felhasználóról írnának egy többezer oldalas könyvet, benne az aktivitásairól, a beállításairól, a politikai, vallási és vásárlói preferenciáiról meg még sok minden másról.

A rólunk készült „kötetekben” benne van minden, a személyes adatoktól a hely- és eszközadatainkon át a legutolsó hobbinkig – amibe talán csak ezután készülünk belevágni.

A Facebook jobban ismer minket, mint a párunk vagy a saját anyánk, hiszen algoritmusok tömege elemzi minden tettünket és keresésünket, amelyekből pillanatok alatt lezavart számításokkal biztosabban tudja, mire vágyunk, mint a hozzánk legközelebb állók vagy akár mi magunk.

Ezt a tudást sokféleképpen hasznosítják a közösségi platformok: fontos cél a felhasználói élmény javítása, hogy még elkötelezettebb usert faragjanak belőlünk, de lényeges a termékfejlesztési és kutatási cél, ahogy persze a jól becélzott reklámok elhelyezése is.

És akkora adathalmaz birtokában, amekkora ezeknek a szolgáltatóknak áll a rendelkezésére, nagyon sok mindent meg lehet tenni a felhasználókkal, sőt, a közvéleménnyel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a gyeplő egy social media cég élén – már ha még mindig ember az illető és nem egy mesterséges intelligencia.

A TikTok gyakorlatilag teljesen automatizált algoritmusai úgy vannak beállítva, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyekkel valószínűleg elköteleződnek a platform felé.

Ez sajnos azt is jelenti, hogy gyakrabban láthatnak olyan tartalmakat, amelyek megerősítik a meglévő félelmeiket – akár igazak, akár nem.

Ha egy user például fél a cápáktól, nyilván hevesebb érzelmi reakciót vált ki belőle a tengeri ragadozó látványa, és szomjazza a róla elérhető tudást – hiszen, minél jobban ismeri az „ellenséget”, annál nagyobb biztonságban van. Gondolja ő. Mert a közösségi médiából ráömlő tartalom nem növeli a biztonságérzetét, hiszen a félelemmel remekül le lehet kötni a figyelmet. Az alkalmazások célja pedig éppen ez: minél több időt megszerezni az osztatlan figyelmünkből.

Vegyünk példának egy cápáktól rettegő felhasználót, akiről az általa használt közösségi app pontosan tudja, mitől retteg, ergo: mi az, amire nagyon odafigyel. Mivel az egyik legfőbb fóbiája a tengeri ragadozó, egyre több cápatámadásról szóló videó jelenik meg számára, például a TikTokon, és emiatt elmélyül benne, hogy a cápánál nincs veszélyesebb dolog a világon, holott a támadás esélye 1:3,7 millióhoz. Ezzel szemben egy halálos autóbaleseté 1:101-hez, vagyis egy személyautó 37 ezerszer veszélyesebb, mint egy cápa.

A legtöbb TikTok felhasználóval rendelkező országok, 2024 januárjában. Forrás: DataReportal

A közösségi platformok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználóikról, beleértve a demográfiai adatokat, a helyadatokat, a böngészési előzményeket, a keresési lekérdezéseket, a bejegyzéseket, a kedveléseket, a megjegyzéseket, a megosztott tartalmakat, a kommunikációt, az eszközadatokat és még sok minden mást. Ezt az adatgyűjtést általában a platform használatának feltételeként követelik meg, de gyakran titokban történik, a felhasználók tudta nélkül. Hiszen mégis ki olvassa végig a 80-100 oldalas felhasználási feltételeket?

Az óriási adatmennyiségből dolgozó botok, amilyeneket például a TikTok is használ, képesek hamis tartalmak terjesztésére, ezáltal arra, hogy mesterségesen növeljék bizonyos témák népszerűségét, vagy éppen ellenkezőleg: a témák, személyek, társadalmi csoportok és jelenségek iránt érzett gyűlöletet.

Ezekkel az eszközökkel kiváló propagandahálózat építhető és akár összehangolt kampányokat is lehet indítani.

Ebből a legemlékezetesebb eset a Donald Trump elnöki győzelmét eredményező, 2016-os botrány, aminek közvetlen előzménye, hogy a Cambridge Analytica vállalat 87 millió Facebook-felhasználó adatait (beleegyezés nélkül) összegyűjtve indított dezinformációs kampányt, ezzel Trump felé terelve a szavazatukat.

Így csinálják

A közösségi oldalak mögött duruzsoló óriási szerverek és a rajtuk futó mesterséges intelligencia modellek sütik és weboldalakba ágyazott láthatatlan képpontok (követőpixelek), sőt, akár arcfelismerés vagy hangazonosítás segítségével követik nyomon a felhasználók online tevékenységét. Ez lehetővé teszi a platformok számára, hogy átfogó képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köreiről és viselkedéséről, még akkor is, ha azok nem használják aktívan a felületet.

A fentebb már írt algoritmusok a felhasználók adatainak elemzésére és profilozásra jók – ezek alapján pedig remekül jeleníthetők meg célzott reklámok vagy ajánlott tartalmak.

A platformok gyakran megosztják a felhasználók adatait harmadik felekkel, például marketingcégekkel, adatbrókercégekkel és kormányzati szervekkel. Ez az adatmegosztás a felhasználók tudta vagy beleegyezése nélkül is történhet.

A TikTok betiltásának vagy az eladás kikényszerítésének szándéka persze nem független a geopolitikai szempontoktól, Amerika és Kína egyre élesebb rivalizálásától sem.

Az Egyesült Államok pontosan tudja, mekkora érték az az adatvagyon, amire Kína a TikTok működtetésével szert tehet, hiszen az amerikai tulajdonú közösségi platformok, például a Facebook és az Instagram is hasonló módon működnek.

Nem véletlen, hogy tavaly tavasszal az Európai Unió épp a Facebook anyavállalatát, a Metát büntette meg 1,2 milliárd euróra, vagyis 450 milliárd forintra, amiért nem kellően védte meg az európai felhasználók adatait az amerikai megfigyeléssel szemben. Azt is kikötötték, hogy a Meta azonnal függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba.

Novemberben újabb, 108 milliárdos bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi szabályok megsértése miatt, valamint megtiltották, hogy a Meta az európai felhasználók személyes adatait igénybe vegye a célzott hirdetésekhez.

Míg tehát Amerika a teljes tiltással igyekszik megakadályozni a kínai adatszerzést az Egyesült Államokban, Európa megabírságokkal próbálja korlátozni Amerika hasonló képességeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: