Újabb veszélyes trend terjed a TikTok-on: körömreszelővel esnek fogaiknak a tinik

A magyar vízilabda több mint száz éve nemzeti büszkeségünk része. Egy sportág, ahol a történelem aranyérmekben íródott, és ahol a múlt sikerei iránytűként mutatják az utat a következő generációnak.

Új fejezet kezdődik

A szingapúri világbajnokságon mind a férfi-, mind a női válogatott döntőt játszott, és végül ezüstéremmel tértek haza. Mondhatni letették névjegyüket a következő olimpia legfényesebb medáliájáért küzdő csapatok előtt – mert a világ második legjobbjának lenni a sportágban igenis nagy eredmény, hiába vagyunk szurkolóként abban az elkényeztetett helyzetben, hogy csak az aranyérmeket tudjuk igazán értékelni.

A mostani válogatottak valódi generációváltás jegyében szerepeltek: a férfiaknál tizenegy játékosnak ez volt az első világbajnoksága, míg a női csapatban kilencen most mutatkoztak be először felnőtt világversenyen. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az elmúlt két évtizedben a magyar vízilabda folyamatosan ott volt a világ élvonalában: a férfiaknál három olimpiai arany (2000, 2004, 2008), világbajnoki cím (2013), Európa-bajnoki sikerek, a női válogatott pedig több vb- és Eb-döntőt játszott, és 2021-ben olimpiai bronzérmes lett. Az, hogy most ennyi újonccal is döntőig jutott mindkét csapat, a sportág erejét, stabil utánpótlását jelzi.

Különleges és embert próbáló helyzet

A fizikai felkészültség önmagában nem elég. Az első nagy tornák mentálisan is komoly kihívást jelentenek a fiatal sportolóknak: ott lenni a világ legjobbjai között, összezárva, nyomás alatt, sokszor ezer kilométerekre az otthoniaktól.

A vízilabdában szerencsére nem nehéz példaképeket találni. Biros Péter, Molnár Tamás, Drávucz Rita – csak néhány név azok közül, akik korábbi olimpikonként, világklasszisként a sportág örökös legendáivá válták. És akik nemcsak múlt időben inspirálnak, hanem ma is jelen vannak: odafigyelnek például a megújult válogatottak szereplésére, sőt, személyes sztorikkal bátorítják őket.

Ezért is különleges az a rövid videó, amely a világbajnokság alatt készült: a három vízilabdalegenda néhány mondatban személyes üzenetet küldött az ifjú játékosoknak. Nem olyan gyújtó hangulatú beszédekre gondoljunk, amilyenekre a döntő meccsek előtt az öltözőkben van szükség, sokkal inkább emberi, támogató gondolatokra például arról, hogyan lehet lelkileg is felkészülni a nagy pillanatokra. Mi segített nekik korábban, mit javasolnak a jövő bajnokainak?

A videó az OTP Bank támogatásával készült – a hitelintézet a Magyar Vízilabda Szövetség büszke támogatója. Mert a sport nemcsak az eredményekről szól, hanem az emberekről is – múlt, jelen és jövő találkozásáról.

▶ Nézd meg a videót itt:

Egy új internetes trend miatt törte el a gerincét egy orosz influenszer. Az ún. „tűsarkú-kihívást” Nicki Minaj 2013-as High School című videoklipje ihlette. Érdekes, hogy a dal már réginek számít, viszont a póz az utóbbi időben lett igazán népszerű, sőt, a közösségi médiában még nehezebbé is tették az eredeti mutatványt.

A videóban látottak nyomán sokan próbálnak tűsarkúban egyensúlyozni különböző tárgyakon, például súlyzón, sámlin vagy konyhai eszközökön, hogy aztán néhány lájk reményében megosszák az erről készült videót a közösségi médiában.

az Instagram-oldalán.

A konyhapultjára egy lábost és egy tápszeres dobozt tett, majd ezekre igyekezett fél lábbal ráállni és leguggolni, persze tűsarkúban.

A kórházban kiderült, hogy ún. kompressziós csigolyatörése van. Erről később azt írta: „Irónia? Karma? Vagy csak az élet, ami mindig a legváratlanabb pillanatban teszteli az erőnket.” A következő videójában még több részletet árult el a felépülése folyamatáról. Úgy fogalmazott: „Az életért, a boldog anyaságért és a kizárólag előre vezető úthoz vezető motivációért vagyok itt.”

A kompressziós csigolyatörések nagy részét egyébként nem kell gerincsebészeti módszerrel kezelni – ahogy az a jelek szerint Mariana esetére is igaz. Ezt a fajta sérülést – amennyiben nem súlyos – lépcsőzetes fájdalomcsillapítás és megfelelő külső rögzítő (pl. fűző) alkalmazása mellett 2–3 hónap alatt ki lehet heverni, igaz, huzamosabb ideig igényelhet gyógytornát.

Egy orvos elárulta, hogy van egy testrész, ami árulkodhat arról, mekkora egy férfi pénisze. Ez az információ kiegészíti azt a korábbi tudást, hogy milyen életkorban rögzül végleg a hossz és a vastagság – írja a LADbible.

Sokan ismerik a mondást a nagy kézről vagy a nagy lábról, de Dr. Jen Caudle szerint ez nem így működik. „Meg lehet állapítani egy férfi péniszméretét a keze és a lába alapján? A popkultúra elhiteti velünk, hogy csak körbenézünk az emberek kezeit és lábait figyelve” – mondta, majd hozzátette: „De ez nem így működik!”

A doktornő egy kutatásra hivatkozott, amely egy másik testrész és a pénisz mérete közötti kapcsolatot vizsgálta. „Ez a kutatás 2015 és 2019 között készült, 126 férfi igazságügyi boncolási esetét vizsgálták” – mondta. „Japánban végezték, 30 és 50 év közötti holttesteken, a kutatók megnézték a testmagasságot, a testsúlyt, valamint a pénisz hosszát nyújtott és petyhüdt állapotban.”

Ez volt az első kutatás, ami kapcsolatot mutatott az orr mérete és a pénisz hossza között.

– mondta, majd hozzátette: „Ne feledjük, hogy ezt a kutatást kis számú holttesten végezték, egy nagyon specifikus japán férfi populációban, meghatározott életkorban, tehát vannak korlátai. De szerintem ez figyelemre méltó, és érdemes további figyelemmel kísérni.”

Dr. Jamin Brahmbhatt urológus és szexuális egészségügyi szakértő szerint a pénisz növekedése a pubertás végén befejeződik. „A pénisz növekedésének nagy része a pubertás alatt történik, amikor a tesztoszteronszint megemelkedik” – mondta. „Körülbelül 18 éves korra – ami a legtöbb fiúnál a középiskola vége – a hossz és a vastagság lényegében véglegessé válik.”