Túlélte a halálos húsevő baktériumot, ami kertészkedés közben juthatott be a szervezetébe
Az antibiotikumokkal és oxigénterápiával kezelt ausztrál nő túlélte a szarvasmarhák és juhok feketeláb-betegségét okozó baktérium okozta fertőzést, ő az első ilyen ember.
A nő orvosai ezen a héten tették közzé az esetet a Medical Journal of Australia című orvosi folyóiratban, miután a másik két ismert emberi eset - az egyik az Egyesült Államokban, a másik Japánban - halálos kimenetelűnek bizonyult.
Dr. Ria Ko, a cikk vezető szerzője, a sydney-i Prince of Wales Kórház orvosa volt, amikor a 48 éves nő tavaly többszervi elégtelenséggel, többek között máj- és veseelégtelenséggel, valamint nagyon alacsony vérnyomással jelentkezett.
A nőt azonnal felvették az intenzív osztályra hasi fájdalmakkal, hasmenéssel és lázzal. Ko felfedezte, hogy a beteg vérében egy olyan baktérium volt a fertőzés kiváltó oka, amelyről korábban még soha nem hallott - írta a Guardian.
Kiderült, hogy a nő éppen költözött és átültette a növényeit, és a karján karmolások voltak a macskáitól.
"Úgy gondoltuk, hogy ennek a baktériumnak a legvalószínűbb behatolási pontja a szennyezett talaj lehet, a Clostridium chauvoei pedig ezeken a karmolásokon keresztül juthatott be a véráramába"
- mondta.
Az állatorvoslásban jól ismert volt a baktérium, mint a szarvasmarhák és juhok feketeláb-kórjának vezető oka, mondta Ko.
Az állatoknál a lábakban lévő izmok elhalását okozza: "A juhok és a szarvasmarhák nem tudnak panaszkodni vagy kommunikálni, hogy fájdalmaik vannak, így a szakirodalomban azt olvastuk, hogy a feketeláb leggyakoribb bemutatkozó tünete a halál, mert a gazdák holtan találják az állatot, aztán jönnek rá, hogy feketelábuk van".
Az ő betegénél a kórokozó toxinokat termelt, ez bélgyulladást okoz, melynek során a bélszövet egyes részei elhalnak, így "húsevőnek" nevezhető - mondta Ko.
David Beggs professzor, a Melbourne-i Egyetem szarvasmarha-állatorvos szakértője elmondta, hogy
a feketelábat okozó Clostridium baktérium a botulizmust és tetanuszt okozó baktériumok rokona, amelyek szintén a talajból kerülnek a szervezetbe, és akkor szaporodnak el, ha oxigénmentes, tápanyagban gazdag környezetbe kerülnek.
Az első héten a nő viszonylag gyorsan felépült, a máj- és a vesefunkciója javult, miután antibiotikumokat és oxigénterápiát kapott, növelték a testszövetekbe jutó oxigén mennyiségét.
A beteget a kórházban töltött negyedik napon bocsátották el az intenzív osztályról. A kilencedik napon azonban a hasi fájdalmai visszatértek, és a CT-vizsgálat lyukat tárt fel a bélfalán, ami sürgős műtétet igényelt.
A nőt két és fél héttel a műtét után hazaengedték a kórházból.
Prof. Anton Peleg, az Alfred kórház és a Monash Egyetem fertőző betegségek osztályának vezetője szerint a nő "szerencsésnek" mondhatja magát, hogy túlélte a fertőzést.
"A szakirodalomban eddig csak két másik leírt eset volt, amikor ez a baktériumtípus súlyos fertőzést okozott, és azokban az esetekben a két beteg elhunyt"
- mondta Peleg.
"A lényeg az, hogy ez nem fertőző betegség" - mondta Beggs. "A baktériumok általában a környezetben vannak, és elég sok körülménynek kell összejönnie ahhoz, hogy akár a szarvasmarha, akár az ember megfertőződjön velük."
A nő orvosai ezen a héten tették közzé az esetet a Medical Journal of Australia című orvosi folyóiratban, miután a másik két ismert emberi eset - az egyik az Egyesült Államokban, a másik Japánban - halálos kimenetelűnek bizonyult.
Dr. Ria Ko, a cikk vezető szerzője, a sydney-i Prince of Wales Kórház orvosa volt, amikor a 48 éves nő tavaly többszervi elégtelenséggel, többek között máj- és veseelégtelenséggel, valamint nagyon alacsony vérnyomással jelentkezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A demencia 5 éven belül akár 1 millió embert is érinthet - te hogyan ne tartozz közéjük?
A Diagnózis podcast legújabb epizódjában nemcsak arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy mi is a demencia és milyen tünetekről lehet felismerni, hanem azt is megtudhatod, hogy mit tehetsz azért már most, hogy ne tartozz később az érintettek közé.
Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.” A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.
Miért kell a demenciáról beszélnünk?
És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.
A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek összessége, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést egyaránt érinti.
Magyarországon 200–500 ezer ember él demenciával, és az előrejelzések szerint öt éven belül megduplázódhat ez a szám.
A kérdés tehát nem az, hogy érint-e bennünket a téma – hanem az, mikor és hogyan.
A Diagnózis egészségpodcast új epizódjában a műsorvezető, Ganzler Orsolya dr. Kázár Ágnes háziorvossal, a Feledhetetlen Alapítvány alapítójával és Stoiber Vivien gyógytornásszal, a „Demenciáról érthetően” információs oldal szerzőjével beszélget. Szó esik többek között arról, hogy mit tehetünk a megelőzésért, hogyan ismerhetjük fel időben a tüneteket, és milyen terhet ró a hozzátartozókra, ha valaki demenciával él a családban.
A demencia általában alattomosan kezdődik: először csak apró feledékenység, eltévedés vagy viselkedésbeli változás jelentkezik, amit könnyű a korral vagy fáradtsággal magyarázni. Mire azonban egy családtag felismeri, hogy baj van, évek telhetnek el, és gyakran ekkorra már előrehaladott állapotról beszélhetünk.
Dr. Kázár Ágnes, aki édesanyja betegségét is végigkísérte, arról mesél az epizódban, hogyan élte meg a kettős szerepet: orvosként és hozzátartozóként egyszerre jelen lenni az anyukája mellett.
Hivatása révén pontosan tudja, mi áll a demencia hátterében és mi következhet az állapot rosszabbodásával – de családtagként, érzelmileg bevonódva ezt feldolgozni egészen más.
Nem is csoda, hogy jó ideig ő maga sem gondolta komolyan, hogy édesanyjának demenciája lenne.
Tehetünk-e bármit a demencia megelőzéséért?
Stoiber Vivien Svájcban dolgozik egy idősotthonban, ahol nap mint nap megtapasztalja, hogy apró lépésekben lehet változást elérni a demenseknél is. Ezzel együtt arra figyelmeztet minden közvetett érintettet, hogy a demencia egy folyamatosan romló állapotot eredményez, hiú ábránd lenne gyógyulásban, tartós javulásban reménykedni.
Amiben azonban teljes joggal reménykedhetünk: mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát.
Már egész fiatalon fontos pilléreket rakhatunk le a megelőzésben, például azzal, hogy tanulunk, fejlesztjük képességeinket.
Később a megfelelő mozgás, a tudatos táplálkozás, a rendszeres alvás és mentális jóllét mind olyan tényezőkké válnak, amelyek segíthetnek abban, hogy ne legyen dolgunk a demenciával.
A beszélgetésben konkrétabb tippeket is kapunk: Ágnes vitaminokat, táplálékkiegészítőket is említ, amelyek szerepet játszhatnak a demencia megelőzésében, valamint a mozgás szerepére is kitér, Vivien pedig bemutat olyan kognitív képességekre ható gyakorlatot, amelyet mi magunk is betanulhatunk, hogy trenírozzuk agyunkat.
Az epizód egyik legfőbb tanulsága, hogy mindenképpen akkor járunk jól, ha mihamarabb begyűjtjük a betegséggel kapcsolatos szükséges információkat, és nemcsak akkor kezdünk el tájékozódni, amikor már szembesülnünk kell egy diagnózissal, vagy megtapasztaljuk a mindennapi életben a demencia okozta nehézségeket.
Hallgasd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy ...
Melyek a demencia korai tünetei?
Hogyan támogathatja a család a beteg mindennapjait?
Mikor jön el az a pont, amikor idősek otthonának segítségére van szükség?
És tényleg lassítható-e a folyamat az életmódunkkal
Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.” A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.
Miért kell a demenciáról beszélnünk?
És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.
A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.
Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.
A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.
Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.
A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.
Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.
A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.
Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?
A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.
A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.
Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.
A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.
Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.
A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.
A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.
A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.
Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.
A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.
Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.
Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.
A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.
A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.
A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.
Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?
A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Soha ne igyál olyan ásványvizet, aminek lejárt a minőségmegőrzési ideje – mutatjuk, miért
Szakértők szerint a műanyag idővel mikroműanyag-részecskékre esik szét, amelyek a vízbe kerülhetnek. Friss kutatások tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is kimutatták ezeket.
A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.
A minőségmegőrzési dátum jellemzően 18–24 hónap, de ez a jelölés a palackra vonatkozik, nem magára a vízre.
A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.
A Natural Hydration Council szerint a víz a dátum után is fogyasztható. Más vélemények úgy látják, hogy a mikroműanyagok már a gyártásnál megjelenhetnek, és ahogy öregszik a palack, egyre több kerülhet a vízbe.
A mikroműanyagok parányi darabkák, akár 2 mikrométeresek is lehetnek, ami nagyjából egy milliméter kétezred része. Friss vizsgálatok tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is találtak ilyen részecskéket, ami felveti, meddig juthatnak el a szervezetben. Dr. Sherri Mason, a WHO-val együttműködő, édesvízi műanyagszennyezést kutató szakértő így fogalmazott: „Összefüggést látunk bizonyos ráktípusok gyakoribbá válása, az alacsonyabb spermaszám, valamint az olyan állapotok, mint az ADHD és az autizmus gyakorisága között. Tudjuk, hogy ezek a környezetben jelen lévő szintetikus vegyi anyagokkal kapcsolatosak, és azt is tudjuk, hogy a műanyagok mintegy eszközként segítik e vegyi anyagok bejutását a testünkbe.”
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a mikroműanyagok többségét a szervezet kiüríti. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy részük a véráramba kerülhet, és létfontosságú szervekben rakódhat le. Egyre több kutatás hozza összefüggésbe ezeket a részecskéket idegkárosító hatással, krónikus gyulladással, valamint a hormonális és anyagcsere-folyamatok felborulásával.
Egy új tanulmány, amelyet Sara Sajedi, a Concordia Egyetem környezetmenedzsmenttel foglalkozó szakértője vezetett, azt találta, hogy
akik rendszeresen palackozott vizet isznak – még a minőségmegőrzési időn belül is –, évente körülbelül 900 000-rel több mikroműanyag-részecskét visznek be, mint akik csapvizet fogyasztanak.
Sajedi az egyszer használatos műanyag palackok kockázatait „súlyosnak” nevezte, és nagyobb figyelmet sürgetett erre az „égető kérdésre”. Hozzátette: „A mikroműanyagok bélflóra-egyensúlyzavart is okozhatnak, felboríthatják a bélbaktériumok egyensúlyát, és belélegezve légúti betegségekhez vezethetnek. Ezek a széles körű, krónikus egészségügyi kockázatok jelzik, mennyire fontos felismerni és kezelni a nano- és mikroműanyagok hatását az emberi egészség védelmében.”
A minőségmegőrzési időn túl az íz és az illat is romolhat, mert a palack lassan lebomlik, ami befolyásolhatja az érzékszervi tulajdonságokat. Ugyanakkor a PET-részecskéket nem tartják olyan vegyületek hordozóinak, mint a ftalátok vagy a BPA. Ha a palackokat meleg helyen tárolják, napfény éri őket, vagy erős szagú vegyszerek mellett állnak, a műanyag gyorsabban gyengülhet, és ez a víz minőségére is rányomhatja a bélyegét. A PET „lélegző” anyag, vagyis idővel egy kevés víz elpárologhat a palackból, és ezzel együtt könnyebben bejuthatnak szennyező részecskék.
A hét elején megjelent vizsgálat arra utal, hogy az élelmiszer-csomagolásban használt mikroműanyagok a bélrendszert is károsíthatják, és ezzel nőhet a vastagbélrák és a depresszió kockázata. Ausztrál kutatók egészséges önkéntesek székletmintáit elemezték, és azt látták, hogy a mikroműanyagok megváltoztathatják a bélben a mikrobiális működést. Néhány változás olyan mintázatot mutatott, amelyet korábban depresszióhoz és vastagbélrákhoz kötöttek. A szakértők „jelentősnek” nevezték az eredményt, és kiemelték: ez volt az első olyan humán vizsgálat, amely bizonyította, hogy a mikroműanyagok képesek átalakítani a bélmikrobiomot.
A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.
A minőségmegőrzési dátum jellemzően 18–24 hónap, de ez a jelölés a palackra vonatkozik, nem magára a vízre.
A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
