A Népszava a Superpower című, az orosz-ukrán háborúról és Volodimir Zelenszkijről szóló dokumentumfilm premierjén beszélgetett Sean Penn rendezővel.
Az Oscar-díjas színész elmondta, hogy akkor lett számára szimpatikus Zelenszkij, mikor nem hódolt be Trumpnak, és Vlagyimir Putyintól sem ijedt meg.
A film forgatása alatt önként vonult be a frontvonalra is.
„Nem túl gyakori, hogy az emberek a legjobb formájukat hozzák a legválságosabb időkben. Ez jellemző az ukránokra, 2014 óta olyan koherens erő tartja őket össze, hogy szembe mertek szállni az agresszióval, nem csak katonai, de civil szinten egyaránt. Az, hogy tanárok, művészek, értelmiségeik, pékek vagy gyári munkások Molotov-koktélt dobálnak orosz harci járművekre olyan szintű bátorság, melyet eddig nem ismertem. Ezt mindenképpen hatott rám”
– mondta arról, hogyan élte meg az ottani tapasztalatokat.
Úgy gondolja, hogy a háború csak az ukránok győzelmével érhet véget, csak arról lehet tárgyalni, hogy hány orosz ítélnek el háborús bűnök miatt.
A filmet nyíltan az ukránok álláspontjából készítette, nem is akart másfajta igazságot bemutatni. Ezért nincs megemlítve Orbán Viktor, és az orosz elnök is csak pár pillanatig látható.
„A magyar álláspont megegyezik az orosszal, ezekről már túl sokat is hallottunk Putyin részéről, Orbán csak ezt ismételgeti. Ugyanakkor szeretnénk, ha a film eljutna Magyarországra, sőt, Oroszországba is, mivel életbevágó, hogy egyre több olyan ember legyen ezekben az országokban, akik látják és értik, mi a tét és a miért zajlik a háború most Ukrajnában. Hallom, vannak, akik kritizálják a szankciókat is. Pedig ezeket csak erősíteni kell, mert minél jobban megszorongatjuk Putyint és a rendszerét, annál hamarabb lehet letörni a hatalmát. Tévedés ne essék, a világ nagy része nem az ő pártján áll, de ő zseniálisan felülkerekedik ezen"
– fejtette ki.
Azt is elmondta, hogy az oroszokon kívül elszámoltatná Donald Trumpot is, aki szerinte meghülyítette az amerikaiakat, illetve Izraelt is, ahol nem tekintenek menekültként az Ukrajnából érkezőkre, és közben Izraelből származó drónokkal támadnak ukrán zsidókra is.
A Népszava a Superpower című, az orosz-ukrán háborúról és Volodimir Zelenszkijről szóló dokumentumfilm premierjén beszélgetett Sean Penn rendezővel.
Az Oscar-díjas színész elmondta, hogy akkor lett számára szimpatikus Zelenszkij, mikor nem hódolt be Trumpnak, és Vlagyimir Putyintól sem ijedt meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.
A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.
A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.
A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:
„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”
A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.
„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:
04.22 hétfő: 1500
04.23 szerda: 2500
04.24 csütörtök: 8500
04.25 péntek: 7500
04.28 hétfő 12.000
04 29 kedd 17.500
04.30 szerda 37.500
05.05. hétfő 34.000 db
05.06. kedd 36.500 db
05.07. szerda 71.500 db
05.08. csütörtök 50.500 db
05.09. péntek 54.000 db
„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.
„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).
A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.
Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.
„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:
ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.
Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?
„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:
04.22 hétfő: 1500
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint az üzletember három társával együtt, mint a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjai, egy 2020-as üzleti ügylet során okoztak jelentős vagyoni hátrányt.
A vádirat szerint a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladását úgy készítették elő, hogy nem határoztatták meg a társaság valódi értékét. Varga Zoltán 2020 áprilisában nyújtotta be a vételi ajánlatot, és kiemelte, hogy a cég többet ér, mint amit az ajánlat tükröz.
A dokumentum alapján az egyik vádlott javaslatára, a többiek támogató szavazatával, a részvények 99 százaléka 459,3 millió forintért cserélt gazdát, miközben azok tényleges értéke 737 millió forint volt. Ez a tőkealapnak 277,7 millió forintos kárt jelenthetett.
az ügyészség 2 év és 6 hónap börtönbüntetést javasolt Varga Zoltánnak, aki elsőrendű vádlottként szerepel az ügyben.
A médiavállalkozó neve korábban a Pegasus-ügyben is felmerült. Egyike volt azoknak, akiket a kiszivárgott adatok alapján megfigyelhettek a kémszoftverrel, egyik vacsorapartnerét pedig bizonyítottan figyelték.
Varga korábban többször is beszélt arról, hogy „Orbánék az Index után az ő lapját is be akarják darálni”.
Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint az üzletember három társával együtt, mint a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjai, egy 2020-as üzleti ügylet során okoztak jelentős vagyoni hátrányt.
A vádirat szerint a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladását úgy készítették elő, hogy nem határoztatták meg a társaság valódi értékét. Varga Zoltán 2020 áprilisában nyújtotta be a vételi ajánlatot, és kiemelte, hogy a cég többet ér, mint amit az ajánlat tükröz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, ki lesz Orosz Anna helyett momentumos képviselő - visszatér az exjobbikos politikus
Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult. Stummer János 2022-ben csatlakozott a Momentumhoz, most újra országgyűlési képviselő lesz.
Stummer János visszatér az Országgyűlésbe: a Momentum őt jelölte Orosz Anna megüresedett parlamenti helyére, írja a 24.hu. Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult.
A Momentum csütörtöki közleményében azt írta: „parlamenti képviselőként is a szabadság ügyét fogja szolgálni az Országgyűlésben a következő egy évben”.
Stummer 2024 óta a párt elnökségi tagjaként dolgozik, 2022-ben csatlakozott a Momentumhoz, miután kilépett a Jobbikból.
Korábban, 2018-ban még a Jobbik listájáról jutott be a Parlamentbe. Később, 2019 decemberétől 2022-ig a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt. A 2022-es választáson egyéni képviselőként indult, de vereséget szenvedett Herczeg Tamástól, a Fidesz jelöltjétől, így nem szerzett mandátumot.
Ugyanebben az évben a Jobbik elnöki posztjáért is ringbe szállt Jakab Péterrel szemben, de csak a szavazatok 27 százalékát szerezte meg. Ezt követően a XVIII. kerületi önkormányzatnál vállalt munkát.
Orosz Anna lemondása előtt még részt vett a Momentum egyik látványos akciójában, amelynek során a párt politikusai és támogatói blokkolni próbálták a Parlament bejáratait. Az Alaptörvény tizenötödik módosításának elfogadását szerették volna megakadályozni, mivel az – különösen a gyülekezési jog szigorítása miatt – komoly kritikákat váltott ki. Az akció során a rendőrség fizikai kényszert alkalmazott Orosz Annával szemben, a blokádot pedig felszámolták.
A politikus ezután jelentette be lemondását, és azt is közölte, hogy a 2026-os választáson már nem indul. Döntését azzal indokolta: országgyűlési képviselőként már nem érzi úgy, hogy továbbra is „az újbudaiak és a magyarok érdekében” tudna dolgozni legjobb tudása szerint.
Stummer János visszatér az Országgyűlésbe: a Momentum őt jelölte Orosz Anna megüresedett parlamenti helyére, írja a 24.hu. Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult.
A Momentum csütörtöki közleményében azt írta: „parlamenti képviselőként is a szabadság ügyét fogja szolgálni az Országgyűlésben a következő egy évben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!