SZEMPONT
A Rovatból

Ruhákat osztogattak, hogy befogadják őket

Amikor Erdőhorvátiba költöztek az értelmi fogyatékkal élők, ruhákat osztogattak a falusiaknak, hogy befogadják őket.


Amikor Erdőhorvátiba költöztek az értelmi fogyatékkal élők, ruhákat osztogattak a falusiaknak, hogy befogadják őket. Három éve élnek tízen egy lakásotthonban, ma már együtt járnak a falu lakóival szüretelni, de favágást is vállalnak egy kis zsebpénzért cserébe, az egyik lakó pedig a falunapon még dj is volt. A lakásotthonban úgy élnek, mint egy nagy család meghatározott szerepkörökkel: megvan, ki főz, ki takarít és kinél alszik Lujza, a terápiás kutya.

A Zempléni-hegységben megbújó kis faluban hoztak létre enyhén értelmi fogyatékosok számára egy lakásotthont és egy foglalkoztató házat, de már épül a második lakásotthon is, ahova újabb 10 embert várnak. Az otthon három éve jött létre, amikor a szakolyi értelmi fogyatékkal élőket összegyűjtő intézet igazgatója, Turcsik László távozott a pozíciójából. Az ottani lakók azonban nem szerettek volna tovább az intézetben maradni nélküle, hiszen már évek óta ismerték és szerették őt, ezért egy hónappal később öten követték a volt igazgatót. Ő hozta létre az erdőhorváti lakásotthont és foglalkoztató házat.

Amikor megérkeztünk a Kele foglalkoztató házba október végén az ott dolgozó tíz értelmi fogyatékos éppen karácsonyi zenéket hallgatott. Volt, aki hangosan énekelt is, pedig Sándor Ágnes, az intézmény vezetője szerint nem szeretik az ünnepeket, hiszen a legtöbb lakónak nincs családja.

a1

Csoportkép a lakásotthonban lakókról a foglalkoztató háznál | Fotó: Hajdú D. András

Bori, Anti és Ica hárman szövik a szőnyegeket, míg a többiek az előkészületekben segítenek: felszabdalják a rongyokat és összecsomózzák őket. A foglalkoztató hátsó kertjébe cirkót vetettek, hogy seprűt tudjanak majd belőle készíteni, de van Erdőhorvátiban egy külön kert is, ahol maguknak termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. A tíz enyhén értelmi fogyatékos között a legidősebb 60 éves, a legfiatalabb pedig 19. A nagy korkülönbség ellenére is jól megértik egymást az itt élők, például a 19 éves fiú, Viktor internetezni tanítja Antit.

Olyanok, mint egy nagy család

A lakók szinte egyikének sincsenek szülei, számukra ez a közösség mégis olyan, mint egy nagy család, ahol Laci bácsit – ahogy ők hívják az intézmény fenntartóját és létrehozóját – úgy szeretik, mintha az apjuk lenne. Ági néni és Laci bácsi mindenben segít nekünk. Laci bácsi nem intézeti gyerekként kezel minket, hanem úgy, mint a saját gyermekeit” – meséli Bori, az egyik lakó, aki még a szakolyi intézetből ismeri Turcsik Lászlót.

Itt szinte minden kapcsolatnak mélyre visszanyúló gyökerei vannak, ezért is érezhetik úgy a lakók, hogy nem idegenekként élnek együtt. Anti és Bori például már 25 éve legjobb barátok, együtt jöttek át a szakolyi intézetből. Antit pedig 11 éves kora óta ismeri Turcsik László, ugyanis sok évvel ezelőtt tanárként dolgozott egy kisegítő osztályban Nyíregyházán.

a2

Bori és Lujza kutya | Fotó: Hajdú D. András

"Engem ő tanított kicsi koromban az iskolában, nagyon régóta ismerem. A nyelvtant is ő verte a fejembe, a számtant, a kémiát is ő tanította” – meséli Anti, az egyik lakó, aki kicsit nehezen beszél és jár.

De nemcsak a lakóknak vannak régre visszamenő kapcsolatai Laci bácsival. Ágnes, az intézmény vezetője is együtt dolgozott Szakolyban vele, előbb mint ápoló-gondozó, később pedig mint a módszertani osztály munkatársa. Mi több, Ágnes szinte együtt nőtt fel azokkal az értelmi fogyatékosokkal, akiknek most a gondját viseli, mert már az édesanyja is abban az intézményben dolgozott.

A falu befogadta őket

Mivel egy körülbelül 600 fős településről beszélünk, nem ment könnyen a beilleszkedés.

"Amikor elterveztem, hogy létre akarok hozni Erdőhorvátiban egy ilyen otthont, akkor megkerestem a polgármestert. Elmagyaráztam neki, hogy kiket akarok idehozni, hogy nem bűnözőket, hanem volt intézménylakókat, akik eljöttek velem. Kértem, hogy adjanak egy esélyt, és hogyha eltelik egy hónap, és baj van velük, akkor továbbállunk" – meséli Turcsik László.

a3

Turcsik László, a lakásotthon fenntartója | Fotó: Hajdú D. András

A lakók mindent elkövettek, hogy jól fogadják őket a faluban: az első nap, amikor megérkeztek, ruhákat osztogattak a szegény falusiaknak, amit vittek is mint a cukrot.

Ma már annyira befogadta őket a falusi közösség, hogy az egyik lakó például rendszeresen jár idős nénikhez fát vágni, behordani vagy a kerti munkálatokban segíteni. Az őszi időszakban Anti kivételével, aki kicsit nehezen mozog, a falusiakkal járnak szüretelni. Ez nemcsak nagy élmény nekik, de még 5000 forintot is kapnak érte naponta. A faluban Turcsiknak egy turista háza is van, ahol szintén a lakók takarítanak.

"Senki nem panaszkodott még arra a vendégek közül, hogy egy értelmi fogyatékos húzta fel az ágyneműjét. Tisztában vannak ők vele, hogy a világnak nem kellettek, de itt kellenek, elfogadja őket a falu" – mondja Turcsik.

Ahogy telik az idő, egyre önállóbbak

Ahogy Borival és Antival sétálunk a faluban, hogy felkísérjenek minket a foglalkoztató házból a lakásotthonba, több falusival is találkozunk, akik mind ismerősként köszöntik őket. A lakásotthon nagyon barátságos, nemrég újították fel, a kert rendezett, Lujza, a vizsla pedig csaholva üdvözöl minket. Turcsik László nem önerőből hozta létre ezt az otthont, több segítséget is kapott a barátaitól és különböző alapítványoktól. Például a házban lévő kicsit retro bútorzatot a Budaörsi 1. Számú Általános Iskola tantestülete gyűjtötte össze. A legnagyobb segítséget mégis az Agape Alapítvány jelenti, akikkel szerződést kötöttek, hogy azoknak a lakóknak, akik csak a térítési díj egy részét tudják fizetni, azoknak kifizetik a különbözetet. Ezért lehetséges az, hogy a tízből három lakó tudja csak a díj 40 százalékát megfizetni, míg négyen semmit se.

a4

Anti, a lakásotthon kertésze és dj-je | Fotó: Hajdú D. András

A lakásotthon főépületében laknak a fogyatékkal élők, a melléképületet pedig raktárként és mosodaként használják. Nincsenek állandó felügyelet alatt, Ágnes a munkán kívül csak este látogat el hozzájuk, hogy egyeztessék, mit akarnak a hétvégén főzni, ugyanis a konyha a lányok reszortja. Bori főz a legjobban, de Ica és Edit is segítenek neki, a fiúkra viszont csak a zöldségek pucolását merik rábízni. A legtöbb receptet Laci bácsitól tanulták, aki megpróbál minden hétvégén ellátogatni hozzájuk, de ő jelenleg Budapesten dolgozik szociális szakreferensként a Szociális Ellátások Főosztályán. Ágnes az utóbbi időben pedig arra ösztönzi őket, hogy az internetet ne csak játékra használják, hanem ott is keressenek receptet.

Anti nemcsak a legügyesebb szőnyegszövő a lakók között, de büszkén mutogatja benzines fűnyíróját, amit 110 ezer forintért vett meg a saját félretett pénzén. Most már ő nyírja a füvet a lakóotthonnál, a foglalkoztató háznál, de még a falu temetőjében is fizetségért. Antinak ezen kívül van egy számítógépe és egy hangtechnikai berendezése is, mert ő dj, ő csinálja a lakásotthonban az összes bulit. Egyszer arra is felkérték, hogy a faluban zenéljen.

A lakók a családias hangulaton túl azért szeretnek itt élni, mert a lehető legnagyobb szabadságot kapják. Az intézményvezető azt meséli, hogy szemmel látható a lakókon a fejlődés, sokkal önállóbbak, mint korábban voltak. Egyedül járnak orvoshoz, a boltba, de bármikor bárhova mehetnek, ha szólnak előtte Ágnesnek. Az egyik lakó annyira önálló lett, hogy nemrég a bíróság felmentette a teljes, kizáró gyámság alól.

"Elmentek szüretelni, de Viktor délbe megunta, és otthagyta a szőlőt. Erre felhívott a főorvos úr, akinél segítettek, hogy úristen eltűnt az egyik lakó. Mondta, hogy kiről van szó, mire mondtam, hogy nem tűnt az el, haza fog menni. Minden ösvényt ismer, mert munka után szokott olyat csinálni, hogy kinéz egy hegyoldalt és elindul" – meséli Turcsik.

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk