HÍREK
A Rovatból

Putyin nukleáris teszttel üzenne a Nyugatnak, ha Ukrajna engedélyt kapna nyugati fegyverek orosz földön történő bevetésére

Komoly eszkalációs kockázata van egy ilyen lépésnek. Kérdés, az orosz vezető meddig szorítható sarokba.


Vlagyimir Putyin legutóbbi figyelmeztetése komoly eszkalációra utalhat, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának, hogy amerikai ATACMS vagy brit Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén belüli célpontok ellen. A Reuters elemzői szerint

Putyin válaszlépései szélsőséges esetben akár egy nukleáris tesztet is magukban foglalhatnak,

hogy világossá tegye: Oroszország nem tűri a Nyugat közvetlen beavatkozását a háborúba.

A helyzet a Kelet és Nyugat közötti feszültségek új, veszélyes szakaszába lépett, miközben Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tárgyalt arról, hogy lehetővé tegyék Ukrajnának a rakéták használatát. Putyin csütörtöki figyelmeztetése a legvilágosabb eddig:

ha a Nyugat ilyen lépést tesz, az „közvetlen harcot jelentene Oroszországgal”, és megváltoztatná a konfliktus természetét.

„Megfelelő választ fogunk adni” – mondta az orosz elnök, bár nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelenthet.

Ulrich Kuehn, a hamburgi Békekutatási és Biztonságpolitikai Intézet fegyverszakértője szerint Putyin nem zárja ki a nukleáris fegyverek tesztelését, hogy megfélemlítse a Nyugatot. „Ez egy drámai eszkaláció lenne” – mondta Kuehn, hozzátéve, hogy

a nyomás hatására Putyin kényszerhelyzetbe kerülhet, és a Nyugat növekvő támogatása Ukrajnának egyre inkább sarokba szoríthatja az orosz vezetőt.

„Mi marad Putyin eszköztárában, ha a Nyugat továbbra is halad előre, azon kívül, hogy ténylegesen nukleáris fegyvert használjon?”

Oroszország 1990 óta nem hajtott végre nukleáris tesztet, és egy ilyen robbantás a hidegháború utáni legveszélyesebb korszak kezdetét jelezhetné. Kuehn szerint a nukleáris teszt „új elem lenne”, és Oroszország „számos nemzetközi biztonsági megállapodást” már felrúgott az utóbbi években, így ez a lépés illeszkedne a mostani orosz stratégiai irányvonalba.

Hasonló véleményen van Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem biztonságpolitikai szakértője is, bár szerinte kevésbé valószínű, hogy Putyin nukleáris fegyvert vetne be. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy egy nukleáris tesztet hajtanak végre.

„Az oroszok már minden szükséges előkészületet megtettek. Robbantani tudnának egy taktikai nukleáris fegyvert az ország keleti részén, csak hogy megmutassák, komolyan gondolják a fenyegetést”

– mondta Mangott.

A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő szintén megerősítette, hogy Putyin legutóbbi figyelmeztetése „rendkívül világos és egyértelmű volt”. Az orosz vezetés szerint, ha a Nyugat engedélyezi Ukrajnának a hosszú hatótávolságú rakéták használatát, akkor az „közvetlen agressziónak” minősülne, és nem maradna válasz nélkül.

Szergej Markov, egykori Kreml-tanácsadó a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy ha London engedélyezi Ukrajnának a Storm Shadow rakéták használatát, akkor Moszkva „közvetlen fegyveres agresszióként” fogja kezelni az Egyesült Királyság részvételét a konfliktusban.

„Oroszország válaszlépései között a brit nagykövetség bezárása, brit drónok és harci repülőgépek támadása is szerepelhet, például a Fekete-tenger térségében. Sőt, akár F-16-os vadászgépek bázisait is célba vehetik, Romániában vagy Lengyelországban”

– tette hozzá.

Putyin több alkalommal próbált már vörös vonalat húzni a Nyugat előtt, de a NATO folyamatos ukrajnai támogatása ellenére eddig nem sikerült megfékeznie a nyugati fegyverszállításokat. Most azonban elemzők szerint Putyintól elvárják, hogy tegyen valamit, ha London vagy Washington valóban engedélyezi a rakéták bevetését Oroszország ellen.

Mangott szerint Putyin most olyan helyzetbe került, amelyben „bizonyítania kell”. A figyelmeztetések visszhangja az orosz állami médiában folyamatosan erősödik, ami elvárásokat támaszt az elnökkel szemben.

„Putyin legutóbbi figyelmeztetéseit már sokszor ismétlik az orosz állami televízióban, ami azt jelenti, hogy tényleges lépéseket kell tennie”

– mondta Mangott.

Egyes elemzők szerint, ha a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát és engedélyezi a hosszú hatótávolságú rakéták bevetését, akkor Putyin válasza súlyos eszkalációhoz vezethet. Kuehn szerint Oroszország hagyományos eszközökkel is fokozhatja a támadásait Ukrajna ellen, például a polgári infrastruktúra elleni csapásokkal. Emellett hibrid módszerek is várhatóak, mint például

szabotázsakciók Európában vagy beavatkozás az amerikai választásokba.

A Nyugat számára azonban továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy hol húzódnak Putyin vörös vonalai, és mi válthatja ki Oroszország végső válaszát. Mangott szerint sokan tévednek, amikor azt mondják: „Semmi sem fog történni, csak csináljuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.


„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorában.

Hozzátette:

„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”

Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”

A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Ráhel és Tiborcz István elhagyta az országot
A politikus információ szerint a miniszterelnök lánya és veje délután indultak el Milánóból. Az korábban sem volt titok, hogy Amerikába költöznek.


Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjában Magyar Péter.

Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.

Magyar Péter posztjában hozzátette: „Vajon ez már az orbáni "győzelmi terv" része?”

Korábban Orbán Ráhel a költözéssel kapcsolatban a sajtótól a gyerekei védelmét kérte – akikkel nagyapjuk, Orbán Viktor rendszeresen fotózkodik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.


A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.

Később frissítésükben közölték:

15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.

Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.

A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”

Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.

A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:

Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyugdíjválság fenyeget Magyarországon reformok nélkül a 2030-as évek végén – állítja a nyugdíjszakértő
A Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása megterheli a rendszert, miközben a kormány lemondott a reformokról és eltüntette a szakértői tanulmányt.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 28.



Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: