Mint arról beszámoltunk, a kormány döntése után megindult az iskolák, óvodák pedagógusainak tömeges tesztelése. Két napja pedig kiderült, hogy leáll a pedagógusok tesztelése.
Az eddigi tesztek alapján az látszik, hogy az előző hetinél is kevesebb fertőzött pedagógust találtak a második körben – kicsivel több mint 1500 pozitív esetet rögzítettek a célzott tesztelések során.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Népszavának azt mondta, az iskolák harmadában kellett intézkedni emiatt.
Egyelőre nem folytatják a pedagógusok tesztelését. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány cserbenhagyta a frontvonalban dolgozó pedagógusokat.
"Nem erről volt szó. Azt ígérte az oktatáspolitika, hogy folyamatos tesztelést végez, és sajnos ezt az állítását nem tartotta be"
- mondta Szabó Zsuzsa elnök, aki sajnálja, hogy megint bizonytalanságban tartják a pedagógusokat.
A Miniszterelnökség az RTL Híradó kérdésére megismételte, hogy az operatív törzs a későbbiekben dönt arról, hogy indokolt-e folytatni a pedagógusok tesztelését. Azt tanácsolták, hogy ha egy tanár tüneteket észlel, forduljon a háziorvoshoz, aki elrendelheti a tesztelését.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Mint arról beszámoltunk, a kormány döntése után megindult az iskolák, óvodák pedagógusainak tömeges tesztelése. Két napja pedig kiderült, hogy leáll a pedagógusok tesztelése.
Az eddigi tesztek alapján az látszik, hogy az előző hetinél is kevesebb fertőzött pedagógust találtak a második körben – kicsivel több mint 1500 pozitív esetet rögzítettek a célzott tesztelések során.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb két ember jelezte, hogy soha nem töltötte le a Tisza Párt Tisza Világ alkalmazását, ezért az adataik sem szivároghattak ki onnan.
A Mandiner korábban arról írt, hogy ellenzéki közszereplők és újságírók neve is szerepel a kiszivárgott adatcsomagban, amelynek forrása valószínűleg az app.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója egy posztban cáfolta, hogy ő is érintett lenne.
„Ma tudtam meg a kormányoldali szennylapok kiváló tényfeltárásából, hogy Tisza-app felhasználó vagyok. Lássuk be: ha valóban az lennék, akár állampolgárként, akár politikai elemzőként, abban sem lenne semmi különös. Csakhogy én soha életemben nem töltöttem le az említett alkalmazást. Jó lenne, ha a propagandamédia nem terhelné az olvasóit ismételten unalmas, kitalált történetekkel”
- fogalmazott hozzátéve:
„úgy tűnik, itt nem csak adatszivárgási/adatlopási és személyes adatokkal való visszaélési botrányról van szó (biztos csak véletlen, de én eddig kizárólag a kormányoldali »médiában« láttam neveket), hanem vegytiszta dezinformációról is”.
A Válasz Online cikket is írt az ügyről, melyben jelezték, hogy a Mandiner újságírói a cikkük megjelenése előtt megkeresték őket, és többek között Vörös Szabolcs újságírótól is megkérdezték, hogyan lehetnek ott az adatai a kiszivárgott információk között.
„Természetesen nem szerencsés, ha felhasználók bizalmas adatai nyilvánosságra kerülnek. A Mandinerhez eljutott információk azonban lehet, hogy felülvizsgálatra szorulnak, ugyanis nem vagyok Tisza Világ-felhasználó. Így aztán bizalmas adatom sem szivároghatott ki. A párt kizárólag a munkahelyi elérhetőségeimet ismeri — de ebben, újságíróként, talán ön sem talál kivetnivalót”
- írta a Mandinernek küldött válaszában az újságíró.
Mint arról mi is beszámoltunk: Alföldi Róbert neve is felmerült, de ő is közölte, hogy nem töltötte le az appot. Ugyanakkor kiemelte, hogy a személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi kategória, ezért „az adataimat jogosulatlanul kezelő sajtóorgánum(ok) ellen a szükséges jogi lépéseket megtesszük”.
Újabb két ember jelezte, hogy soha nem töltötte le a Tisza Párt Tisza Világ alkalmazását, ezért az adataik sem szivároghattak ki onnan.
A Mandiner korábban arról írt, hogy ellenzéki közszereplők és újságírók neve is szerepel a kiszivárgott adatcsomagban, amelynek forrása valószínűleg az app.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy ártatlan kislány meghalt” – felháborodott az ítéleten az apuka, akinek 6 éves kislányára rádőlt egy mászóka az óvodában
Bár felfüggesztett börtönre ítélték a polgármestert és az óvónőt, a család nem elégedett a döntéssel. A vádlottak a mai napig nem ismerik el a felelősségüket a hatéves kislány halálában.
Felfüggesztett fogházbüntetést kapott Csány polgármestere és az óvoda korábbi vezetője a 2019-es mászókatragédia ügyében – számolt be róla az RTL Híradó. A helyi óvoda udvarán öt évvel ezelőtt egy hatéves kislány, Mercédesz halt meg, miután rádőlt egy nehéz fajáték. A balesetben két másik gyerek is könnyebben megsérült.
A bíróság a 2025. november 4-én meghozott elsőfokú ítéletében halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben mondta ki bűnösnek a falu polgármesterét és az intézmény egykori vezetőjét. Az ügyészség szerint mindketten évek óta tudtak arról, hogy a mászóka balesetveszélyes, a játékot már 2011-ben problémásnak minősítették. Ennek ellenére a vádlottak az utolsó szó jogán sem érezték magukat bűnösnek, és megalapozatlannak tartották a vádat.
A bíróság a polgármestert 1 év 6 hónap, 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre és 1,2 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Papp-Csertyaszki Melinda bírónő az ítéletet így részletezte: „Ezért a bíróság 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 300 napi tétel, napi 4 ezer forint, összesen 1 millió 200 ezer forint pénzbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggeszti.”
Az egykori óvodavezető szintén másfél éves, két és fél évre felfüggesztett büntetést kapott, emellett 750 ezer forintot kell fizetnie, és két évig nem tölthet be intézményvezetői pozíciót. A bíróság mindkét vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, ami azt jelenti, hogy az elítélés ténye nem fog szerepelni az erkölcsi bizonyítványukban.
„Amikor már 30–40 percen át újraélesztik a gyereket, az ember fejében csak az jár, hogy hátha van remény. De itt nem volt remény”
– idézte fel a tragédia napját a kislány édesapja, Radics Béla.
A család nem elégedett az ítélettel. „Megkapta az ítéletét; tudtuk, hogy börtönt nem kap, de egy ártatlan kislány az ő gondatlansága miatt halt meg” – tette hozzá az apa. A gyászoló szülőt az is felháborítja, hogy a felelősök a bírósági ítélet után sem ismerik el a hibájukat.
„Még hat év után sem tudják beismerni, hogy hibáztak? A bíróság kimondta, hogy hibáztak, megkapták az ítéletet – mire fellebbeznek?”
Az ügynek ezzel nincs vége, a szülők ugyanis polgári pert is indítottak, amelyben 70 millió forint sérelemdíjat követelnek. Ebben az eljárásban a bíróság már megállapította az óvoda jogi felelősségét.
Felfüggesztett fogházbüntetést kapott Csány polgármestere és az óvoda korábbi vezetője a 2019-es mászókatragédia ügyében – számolt be róla az RTL Híradó. A helyi óvoda udvarán öt évvel ezelőtt egy hatéves kislány, Mercédesz halt meg, miután rádőlt egy nehéz fajáték. A balesetben két másik gyerek is könnyebben megsérült.
A bíróság a 2025. november 4-én meghozott elsőfokú ítéletében halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben mondta ki bűnösnek a falu polgármesterét és az intézmény egykori vezetőjét. Az ügyészség szerint mindketten évek óta tudtak arról, hogy a mászóka balesetveszélyes, a játékot már 2011-ben problémásnak minősítették. Ennek ellenére a vádlottak az utolsó szó jogán sem érezték magukat bűnösnek, és megalapozatlannak tartották a vádat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, hogy legszívesebben megbüntetné azokat a betegeket, akik nem mennek el a lefoglalt vizsgálati időpontjukra, de tanácsadói szerint ez „túl rendőrös gondolkodás” lenne – számolt be róla a HVG.
A miniszter ambiciózus célt tűzött ki: Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét tervezi felépíteni, ehhez azonban szerinte növelni kell a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, és biztosítani kell minden beteg számára a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést.
Pintér továbbra is a teljes központi irányításban látja a megoldást. A tervek szerint egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert vezetnek be a kórházakban. A belügyminiszter egyik legnehezebb feladatának a szociális ellátás és a gyógyítás teljes szétválasztását nevezte. Ennek részeként a kórházakban hagyott 300 csecsemőt 2025. december 31. és 2026 március 31. között nevelőszülőknél vagy bölcsődékben helyezik el.
Pintér elismerte, hogy „jelen pillanatban nincsen elég háziorvos a rendszerben”, ezért több fronton is beavatkoznának.
Egy új rendelettel bővítenék a háziorvosok kompetenciáját, így olyan gyógyszereket és laborvizsgálatokat is felírhatnának, amiért eddig szakorvoshoz kellett menni.
Az utánpótlás érdekében az orvostanhallgatóknak előírnának 3 hónap kötelező háziorvosi gyakorlatot. „Hátha időközben kedvet kapnak ehhez a területhez” – jegyezte meg a miniszter. A háziorvosoknak ugyanakkor a jövőben alaposan meg kell majd indokolniuk, miért utalnak be valakit kórházba, amivel kapcsolatban Pintér Sándor elismerte: „nagy ellenállás lesz”.
Azt is mondta, hogy növelni kell az e-beutalók számát a jövőben. Jelenleg a beutalók 85 százaléka e-beutaló, de a miniszter azt szeretné, ha ez közelítené a 100 százalékot. Azzal kapcsolatban, hogy a betegek egy része nem jelenik meg az előre lefoglalt időpontokon, ezt mondta:
„Az én lelkemhez közel áll az is, hogy aki a feladatát nem végzi el, azt szankcionáljuk is. Ettől nagyon óvnak engem, hogy ezt tegyem, azt mondják, hogy ez túl rendőrös gondolkodás”
Pintér Sándor az orvosok és a kórházigazgatók szigorúbb ellenőrzéséről is beszélt. A járóbeteg-rendelőkben beléptetőrendszerekkel ellenőriznék a munkaidő betartását, miután egy felmérés szerint 1964 rendelő több mint felében nem volt betegellátás az első félórában, 719 esetben pedig az utolsó 30 percben.
A kórházigazgatók teljesítményét pedig egy 31 pontból álló indikátorrendszerrel mérik majd.
„Mindent mérni kell, ami mérhető, vagy ha nem mérhető, akkor azzá kell tenni” – fogalmazott a miniszter, majd vészjóslóan hozzátette, hogy az első eredmények alapján „sokan kiesnek majd az NB I.-ből”.
A konferencián szó esett a várólistákról is: míg a szürkehályog-műtétek terén Magyarország Európa élvonalában van, addig az ultrahangra 30-38 napot kell várni. A CT- és MR-vizsgálatoknál novembertől államosítják a rendszert, az állam felvásárolta a közkórházakban működő magángépeket és 221 szakembert képeztek ki a kezelésükre.
A belügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány idén 230 milliárd forintot fordít a kórházak adósságainak rendezésére. Pintér arra kérte az igazgatókat, hogy aki úgy látja, az év végéig több adósságot fog felhalmozni a megengedettnél, az most szóljon. „November eleje van, most jelezzék, ha valaki bajban van” – üzente a kórházvezetőknek.
Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, hogy legszívesebben megbüntetné azokat a betegeket, akik nem mennek el a lefoglalt vizsgálati időpontjukra, de tanácsadói szerint ez „túl rendőrös gondolkodás” lenne – számolt be róla a HVG.
A miniszter ambiciózus célt tűzött ki: Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét tervezi felépíteni, ehhez azonban szerinte növelni kell a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, és biztosítani kell minden beteg számára a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést.
Pintér továbbra is a teljes központi irányításban látja a megoldást. A tervek szerint egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert vezetnek be a kórházakban. A belügyminiszter egyik legnehezebb feladatának a szociális ellátás és a gyógyítás teljes szétválasztását nevezte. Ennek részeként a kórházakban hagyott 300 csecsemőt 2025. december 31. és 2026 március 31. között nevelőszülőknél vagy bölcsődékben helyezik el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
