HÍREK
A Rovatból

Palya Tamás: „Kimentem az osztályomhoz, ott már többen is zokogtak. Ez már nekem is sok volt, sírtam én is”

A Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárát nem érdekli sem Pintér Sándor, sem Maruzsa Zoltán.


Több százan gyűltek össze péntek este a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, miután a tankerület kirúgta az iskola több tanárát, amiért polgári engedetlenségben vettek részt. Három tanárnak mondtak fel azonnali hatállyal, és vélhetően két másik kollégájukat is ki fogják rúgni. Őket azért nem tájékoztatták erről, mert épp nem voltak az iskolában.

A Partizán péntek esti műsorában nyilatkozott Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik kirúgott tanára. Osztályfőnökként és matektanárként dolgozott az iskolában, 30 éve tanít.

Amikor beleállt a tiltakozásba, diákjai azt mondták neki, hogy vigyázzon, mert mi lesz velük, ha kirúgják, hiszen érettségire készülnek.

„Néha azt kell mondani, hogy elég, és fejjel kell menni a falnak, mert az nem sztrájk, hogy közben órákat kell tartaniuk.”

- válaszolta.

A műsor után közösségi oldalán búcsúzott diákjaitól:

"Nem gondoltam volna, hogy az 52. születésnapom után 10 nappal véget ér a tanári pályafutásom. De véget ért.

Emlékszem, amikor 1993 nyarán - 23 évesen - először mentem a püspökladányi vasútállomástól a gimnáziumig, akkor az merült fel bennem: vajon kell-e még itt jönnöm? Kellett. 24 évig dolgoztam ott, voltam osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő tanár, iskolarádió felelőse, tanítottam matekot, kémiát, analitikát, ott voltam, amikor elindult a környezetvédelmi képzés, én tervezhettem meg a labort.

Aztán 2014-ben odaküldtek egy igazgatót a Fidesz-frakcióból. Szörnyű évek jöttek, és 2017-ig tartott mire felismertem: itt nekem nincs jövőm.

Közben azért voltak tanítványaim, akik országos versenyeredményeket értek el az Irinyi, Curie, Kökél és OKTV versenyeken. És nagyon sok diákot segítettem hozzá a sikeres emelt szintű érettségihez. Azt gondolom, hogy a kollégáim megbecsültek, hiszen többször választottak meg a Közalkalmazotti Tanács tagjává.

2017-ben teljesen véletlenül választottam a budapesti Kölcsey Gimnáziumot, ami azzal járt, hogy Püspökladányban feladtunk mindent, újra kezdtük az életünket. Nagyon szerettem a Kölcseyben tanítani. Furcsa, hogy ez a mondat már múlt időben van. Itt is voltak sikereim: Irinyi, Kökél, OKTV. De nagyon büszke voltam arra, hogy olyanok is szerették az óráimat, akik nem rajongtak a kémiáért. És aztán beleálltam olyan akciókba, amik miatt ma is tükörbe tudok nézni. És nekem ez nagyon fontos!

Aztán ma megérkezett az elbocsátó, szép üzenet, amit személyesen kaptam meg a tankerület vezetőjétől, akinek inkább le sem írom a nevét, mert számomra ő egy erkölcsi hulla. Mindezt úgy, hogy éppen kezdtem volna a 6. órámat. Ezután visszamentem az órámra és közöltem a gyerekekkel, hogy kirúgtak. Először azt hitték viccelek. De nem.

Többük szemében könnyeket láttam. Aztán a kollégákkal beszélgettem. Aztán kimentem az osztályomhoz, ott már többen is zokogtak. Ez már nekem is sok volt, sírtam én is.

Aztán egy másik osztály tagjai vettek körül a folyosón, ahol 'csak' kémiát tanítottam és legnagyobb megdöbbenésemre többen zokogtak.

Annak ellenére, hogy kirúgtak és többé nem csinálhatom azt, amit legjobban szeretek, most inkább azt érzem, hogy milyen jó, hogy tanár lettem! Mert ezekért a pillanatokért megérte.

Egész délután üzenetekre válaszoltam. Aztán pedig már a Partizán stúdiójából láttam, hogy mi van a Kölcsey előtt. Megdöbbentő és megható volt. És még most is, éjfél felé közeledve, jönnek az üzenetek. Köszönöm mindenkinek!

És nem érdekel sem Maruzsa Zoltán, sem Pintér Sándor, sem Marosi Beatrix (na, csak leírtam a nevét), ha attól jobb lesz a magyar közoktatás, hogy Palya Tamás már nem része ennek, akkor legyen úgy. Sok sikert hozzá!

Miattam pedig nem kell aggódni, már van állásajánlatom, nem fogok éhen halni."

A Partizán stúdiójában Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egy másik tanára is megszólalt. Elmondta, hogy zavarodott és megrendült, mert még nem kapta kézhez a kirúgásáról szóló levelet, és azóta sem álltak vele szóba a tankerületnél. De arra számít, hogy őt is kirúgják.

Ítéletvégrehajtóknak nevezte a tankerület dolgozóit, szerinte nem ők döntöttek a kirúgásokról. Palya Tamás mellett ő is perre fog menni, ha hivatalossá válik a kirúgása, mert szerinte aránytalan, hogy a polgári engedetlenség miatt kirúgják őket.

Törley szerint talán most már egyre többen értik ezt, és egyre többen szólalnak fel az oktatásban tapasztalható problémák miatt. Úgy gondolja, a hatalom emiatt nyúlt ilyen erős eszközhöz most.

„Ez fenyegetés a többi tanár felé.”

- vélekedett az elbocsátásukról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lezárta a gödi akkugyárat Dúró Dóra, a rendőrök is a helyszínre mentek
A Mi Hazánk alelnöke szerint az üzem szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis pénzeli. A képviselők lemondtak mentelmi jogukról az eljárás miatt.


Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.

„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”

– állítja bejegyzésében.

Dúró Dóra szerint: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely fellép a magyarok egészségének védelmében, és nem áldozza fel a lakosság érdekeit a globális multik gazdagodásának oltárán.”

A politikus arról is írt, hogy a helyszínre kiérkeztek a rendőrök, akik igazoltatták őket.

„Ellenünk indítanak szabálysértési eljárást;

a mentelmi jogunkról természetesen lemondtunk, mint a Mi Hazánk képviselői minden esetben”

– fogalmazott. Dúró Dóra szerint egy normális országban ez a helyzet ki sem alakulhatott volna. Úgy véli, a gödi akkugyár szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis támogatja, miközben az állami erőszakszervezet velük szemben intézkedett. A képviselő posztja azzal zárul, hogy a láncra, amivel lezárták a bejáratot, láthatósági narancshéjakat helyeztek el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a gödi mérgezésről: Akkuipari szakhatóságot állítunk fel, kivizsgálunk minden visszaélést és nyilvánosságra hozzuk a titkos kormánydöntéseket
A TISZA Párt vezetője szerint a kormány a külföldi cégeknek való behódolás közben nem törődött az emberek egészségével. A politikus súlyos vádakat fogalmazott meg.


Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője hétfő délutáni Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte az Orbán-kormány 2023 körül megpróbálta eltitkolni, hogy a gödi Samsung-gyárban embereket mérgeznek és súlyos természetkárosítás zajlik. A politikus szerint az ügyben minden megjelent, ami az Orbán-rendszer lényegét adja.

„Minden volt itt, ami az Orbán-rendszer lényege: korrupció, titkosszolgálat, a sajtó elhallgattatása, gazdasági migránsok behozatala, százmilliárdos támogatás olyan beruházásra, amelynél magyarokat rákkeltő anyagokkal mérgeztek, a Dunakanyar vízbázisának veszélyeztetése, Mészáros-beruházás és a külföldi cégeknek való behódolás. Egy dologgal nem foglalkozott Orbán Viktor kormánya: a gyárban dolgozó és a környéken élő emberek egészségével”

– állítja Magyar.

Bejegyzésében

ígéretet tett arra, hogy egy leendő TISZA-kormány kivizsgálja az összes akkumulátoripari beruházással kapcsolatos visszaélést, és nyilvánosságra hozzák a titkos kormánydöntéseket.

Állítása szerint azt is kiderítik, kinek a felelőssége, hogy az emberi egészséget súlyosan károsító üzemek akár engedély hiányában is működhettek.

„A TISZA országos akkuipari szakhatóságot állít fel, minden üzem környezetvédelmi és működési engedélyét felülvizsgálja.

Az uniós és magyar egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat maradéktalanul betartatja. Amennyiben bármely üzem akár az ott dolgozók, akár a környéken élők egészségét veszélyezteti, úgy az érintett üzem működését haladéktalanul felfüggesztjük” – zárta posztját a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Terroristára” nevezte át a wifijét egy utas, vadászgépek kísérték a Wizz Air Tel-Avivba tartó járatát
A Londonból induló járatot az izraeli hatóságok a Ben Gurion repülőtér egy távoli állóhelyére irányították. Az ízléstelen vicc kiötlőjét egy életre eltiltotta a légitársaság.


Vadászgépek kísérték a Wizz Air Londonból Tel-Avivba tartó járatát vasárnap reggel, miután egy utas gyanús viselkedése miatt biztonsági protokollt léptettek életbe a fedélzeten. A gépet egy ideig nem engedték be az izraeli légtérbe, leszállás után pedig a termináloktól távol vizsgálták át az utasokat és a csomagokat.

Izraeli sajtóhírek szerint a riasztást az válthatta ki, hogy egy utas „fenyegető üzenetet” kapott egy másik útitárstól. Utóbbi állítólag „terroristára” nevezte át a személyes wifi hotspotját

– írta a 24.hu. A lap megkereste a Wizz Air-t, akik az alábbi közleményt juttatták el nekik:

„A fedélzeten észlelt, a repülés biztonságát potenciálisan érintő magatartást a személyzet a vonatkozó eljárás szerint jelezte az illetékes hatóságok felé.

Ennek következtében a repülőgépet rövid ideig nem engedték belépni az izraeli légtérbe, majd a leszállásig kíséret mellett folytatta útját.

A földet érés után a járat a termináloktól távoli állóhelyen állt meg, ahol az utasokat és csomagjaikat átvizsgálták. A hatósági ellenőrzés során robbanószerkezetet nem találtak” – közölte a Wizz Air.

A légitársaság elárulta, hogy a helyzetet előidéző utasokkal szemben a legszigorúbb intézkedést alkalmazzák: törlik minden jövőbeni foglalásukat, és végleg kizárják őket a Wizz Air járatain történő utazásból.

„A Wizz Air zéró toleranciát alkalmaz minden olyan magatartással szemben, amely akár közvetve is veszélyeztetheti a repülésbiztonságot vagy az utasok nyugalmát” – jelezték.

A W9 5301-es járat a Földközi-tenger felett várakozott, amíg a hatóságok felmérték a helyzetet. A leszállást követően rendőrök és kutyás egységek várták a gépet, az utasokat pedig egyenként ellenőrizték. Az Izraeli Repülőtéri Hatóság közleménye szerint az eljárásrendnek megfelelően jártak el, és megállapították, hogy „nem történt valós incidens.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: