Több mint 7 millió embernek javasolták az Egyesült Királyságban, hogy a közelgő hatalmas árvizek miatt készítse össze holmijait egy bőröndbe, írja a Metro. A következő napokban érkező özönvíz 3 millió angliai, valamint további 300 ezer skóciai és walesi otthont fenyegethet.
Az idei nyár második nagyobb hőhulláma hétfőn ért véget, helyébe zivatarok léptek az ország jelentős részén, és hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullott le. Az előrejelzések szerint így minden idők legszárazabb angliai júliusa és egy aszályos időszak után „hihetetlen árvíz” sújthatja az országot.
Az „alacsony fekvésű ingatlanokban” élőknek azt javasolják, hogy készüljenek fel az árhullám érkezésére. Ennek megfelelően az értékeiket és irataikat pakolják össze, és készítsék fel a házak emeleteit arra az esetre, ha egy időre ott kellene meghúzni magukat.
A meteorológusok szerint a szigetországot most elérő heves zivatarok „rossz típusú esők”, mivel a nagy mennyiségben lehulló csapadékot képtelen elnyelni a talaj. Az sem segít a helyzeten, hogy az aszály miatt kiszáradt föld szinte teljesen megszilárdult, és ilyenkor úgy viselkedik, mint a beton, vagyis nem szivárog le a belsejébe a víz, hanem a felszínen elvezeti.
A jelentős mennyiségű csapadék egyelőre az ország déli, délnyugati részein okoz fennakadásokat, így például Cornwall és Devon egyes részei mellett riasztást adtak ki London nyugati területeire is.
Több mint 7 millió embernek javasolták az Egyesült Királyságban, hogy a közelgő hatalmas árvizek miatt készítse össze holmijait egy bőröndbe, írja a Metro. A következő napokban érkező özönvíz 3 millió angliai, valamint további 300 ezer skóciai és walesi otthont fenyegethet.
Az idei nyár második nagyobb hőhulláma hétfőn ért véget, helyébe zivatarok léptek az ország jelentős részén, és hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullott le. Az előrejelzések szerint így minden idők legszárazabb angliai júliusa és egy aszályos időszak után „hihetetlen árvíz” sújthatja az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Tusk: az orosz titkosszolgálat gyújtotta fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
A bevásárlóközpontban 1400 bolt működött, az épület 80 százaléka égett le. Tusk azt írta:
„Az akciót egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta. Az elkövetők egy része már őrizetben van, a többieket azonosították és keresik.” Az üzenetét azzal zárta: „Mindannyiukat el fogjuk kapni!”
A lengyel miniszterelnök a tűzeset után bejelentette, hogy bizottságot állítanak fel, amely az orosz befolyást vizsgálja, mert kémkedéstől tartanak.
A lengyel hatóságok szerint a gyújtogatás egy olyan szabotázssorozat része volt, amelyet Oroszországból irányítottak. A nyomozást egy éven át folytatták a rendőrség és a belbiztonsági ügynökség bevonásával. A vizsgálat során 121 napon keresztül helyszíni szemléket tartottak, 55 ügyész és 100 rendőr dolgozott az ügyön. Több mint 70 tanút, valamint több mint 500 károsultat hallgattak ki.
A Reuters szerint a lengyel hatóságok a litván nyomozókkal is együtt dolgoznak. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.
Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, hogy részletes ismereteik vannak az ügyről. Azt mondták, a gyújtogatásokat egy Oroszországban tartózkodó ember szervezte és irányította.
A két miniszter közös közleményben hangsúlyozta: „Elszántan felelősségre vonjuk azokat, akik ezeket a szégyenletes szabotázsakciókat elkövették.”
Márciusban a litván ügyészség azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz mögött. Ez három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, és ott egyeztek meg a megbízóikkal, hogy üzleteket gyújtanak fel Lettországban és Litvániában. A megbízásért 10 ezer eurót (nagyjából 4 millió forintot) és egy BMW-t ígértek nekik.
Oroszország tagadja, hogy köze lenne európai szabotázsakciókhoz. Korábban más gyanús tüzek miatt is őket okolták, például csomagküldő cégek esetében. Szakértők szerint ezek a támadások az Ukrajnának nyújtott európai támogatást próbálják gyengíteni.
A bejelentés éppen akkor történt, amikor Európa több országában is egyre nagyobb aggodalommal figyelik az orosz titkosszolgálatok titkos akcióit, amelyek célja a térség destabilizálása lehet.
Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Amennyiben valóban léteznek magyar tervek Kárpátalja megszállására, azok csakis egy orosz stratégiához igazítva születhettek meg
Ha a vádak igazak, az Magyarország számára lehet megsemmisítő. Ha hamisak, akkor Ukrajna veszíthet sokat. Buda kívülálló fél bevonását érzi a legjobb megoldásnak.
Ha alaptalanul vádolta meg Ukrajna a magyar kormányzatot a múlt csütörtökön kirobbantott kémügyben, azzal súlyosan megingatná a nyugati államok beléjük vetett bizalmát, de ha a vádakról kiderül, hogy igazak, az megsemmisítő erejű lehet Magyarországnak – mondta a Telexnek Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban nemzetbiztonsági főtisztként a titkosszolgálatnál dolgozott.
A lapnak adott interjújában azonban rögtön leszögezte, hogy kizárólag feltételes módban és elméleti szinten tud megnyilvánulni az ügyben, hiszen „a rendelkezésre álló információk alapján teljes bizonyossággal nem lehet tudni, mi igaz az ukrán hatóságok által – egyébként elég részletesen – leírt vádakból”.
Buda szerint az nem meglepő, hogy minden ország kémkedik és védekezik is ellene. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az elfogott személyek a vádak szerint nem Magyarország védelmében gyűjtöttek adatokat, hanem Ukrajna ellen.
Az ukrán hatóságok állítása szerint ugyanis ezek az emberek az ottani védelmi rendszert térképezték fel, és a társadalmi hangulatot mérték fel. A szakértő szerint ha ez igaz, akkor „abszolút érthető a magyar kormány nagyon zaklatott reakciója, hiszen ezzel egy olyan lépést előkészítő művelet lepleződött le, amely rendkívül komoly veszélyt jelentett úgy a magyar nemzetbiztonságra, mint szövetségesi rendszerünkre”
„Ha a vádak alaptalanok, akkor szintén rendkívül súlyos válságról beszélhetünk, hiszen ez esetben arról van szó, hogy egy szomszédos ország a területe ellen irányuló magyar katonai beavatkozás konkrét vádjával akar lejáratni bennünket”.
– mondta Buda, aki szerint, ha a vádakról kiderülne, hogy hamisak, azzal „Ukrajna óriási nemzetközi bizalomvesztést kockáztatna egy számára rendkívül kritikus időszakban”.
„Ellenséges, háborús készülődéssel vádolni egy NATO-tagországot az egész szervezet egységét és működését destabilizáló kihívás, amivel felettébb nem jó dolog szórakozni úgy, hogy közben e szervezet tagállamainak területén hibrid háború folyik. Ráadásul Magyarország teljes joggal kérdőjelezhetné meg Ukrajna alkalmasságát az EU és NATO-csatlakozásra, és ezek után minden olyan vád, amellyel a magyar kormányt azért illetik, mert akadályozza az Ukrajnának nyújtandó katonai vagy pénzügyi támogatásokat, süket fülekre találhatna” - fogalmazott.
Felmerült az is, hogy az ügy akár hamis zászlós művelet is lehet, például az oroszok részéről, akik így súlyosbítanák az eleve feszült ukrán–magyar viszonyt. Buda szerint „ebben nem lehetséges teljesen megnyugtató módon állást foglalni a nyilvánosan rendelkezésre álló információk alapján”.
Azt ugyanakkor nehezen tudja elképzelni, hogy az ukrán hatóságok nem számoltak ilyen verzióval, és nem zárták le ezeket megnyugtatóan, „mielőtt ilyen súlyos, nyilvános vádakkal találták volna meg Magyarországot, akinek a támogatására egyébként szükségük lenne az EU-csatlakozás és a háborúval kapcsolatos némely szövetségesi döntés meghozatalához”.
A szakértő az interjúban arról is beszélt, hogy nem az keltette a legnagyobb gyanút, hogy kémkedtek, hanem az, hogy a magyar oldal hírigényei arra utalnak, mintha háborús terveik lettek volna.
„Éppen azért, mivel ez a legsúlyosabb aspektusa a történetnek,
kézzelfogható bizonyítékokkal kell tudni alátámasztani egy ilyen állítást.”
– mondta Buda, aki szerint nem volt még olyan a rendszerváltás óta, hogy egy háborúban álló ország, amely EU- és NATO-tagságra törekszik, ilyen váddal állt volna elő egy másik NATO-tagállam ellen.
Éppen ezért úgy gondolja, hogy az eset mindenképpen alapos nemzetközi vizsgálat után kiált.
„A vád rendkívül súlyos, mondhatni, példátlan bizonyos szempontból. Ha hamis vádról van szó, azért, ha valódiról, akkor meg azért”
Februárban magyar részről is elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálatok olyan ukrán műveletet detektáltak, aminek a célja állítólag Orbán Viktor lejáratása. Mindez a parlament nemzetbiztonsági bizottságában téma is szóba került.
A mostani esetre reagálva Szijjártó Péter külügyminiszter először arra kérte az embereket, hogy „minden ilyen ukrán propagandában megjelenő hírrel szemben tanúsítson óvatosságot”. Később Magyarország kiutasított két ukrán diplomatát, pont annyit, ahány embert Ukrajna elfogott. Buda szerint ez inkább úgy hatott, mint a vádak hallgatólagos elismerése, nem pedig mint egy egyértelmű tagadás.
„Alaptalan vádak esetén ugyanis nem fogalmazunk úgy, hogy „várjuk meg, amíg hivatalos értesítést kapunk az ukrán hatóságoktól. Amennyiben ugyanis nem folyik ilyen művelet Ukrajnában, csípőből ki kell kérni magunknak ezeket a vádakat, tekintet nélkül arra, hogy mikor és milyen hivatalos értesítést küldenek erről. Egy kiutasítás pedig tipikusan tükrözni szokta a másik állam által meglépett intézkedést. Vagyis ez esetben két ukrán hírszerző kiutasításával akarva-akaratlan azt ismertük el, hogy ezek szerint az ukránok is két – magyar – hírszerzőt kaptak el”
- fogalmazott a szakértő.
Az interjúban a Ferenciek terén is történt egy látványos elfogás is felmerült. Egy férfit, akit a magyar hatóságok illegális hírszerzőként tartottak számon, fényes nappal kaptak el az utcán. Buda szerint ez egy „kommunikációs látványpékség” volt, mivel a férfi ellen nem indult eljárás, csak kiutasították.
A két ország között nemrég úgy tűnt, javulhat a kapcsolat: Magyarországon járt Ukrajna euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, és új nagykövet is érkezett Budapestre. Mégis, a magyar kormány lemondta a május 12-re tervezett kárpátaljai kisebbségekről szóló tárgyalást.
„Az eset mindenképpen példátlan bizonyos szempontból” – mondta Buda. Szerinte a botrány óriási és kibékíthetetlen ellentétet jelez. Ha a vádak igazak, az Magyarország számára lehet megsemmisítő. Ha hamisak, akkor Ukrajna veszíthet sokat.
A helyzet nagyon könnyen eszkalálódhat. Egyik fél sem engedhet, és emiatt – ahogy Buda fogalmazott – „arra számítok, hogy mindkét oldalon újabb esetek fognak megjelenni.”
A magyar oldalnak vagy azt kellene bizonyítania, hogy Ukrajna vádjai hamisak, vagy hogy Ukrajna készül magyar területek megszállására. Az ukrán oldalnak pedig bizonyítékokat kell felmutatnia.
Buda szerint „elengedhetetlennek érzem kívülálló fél bevonását az eset kivizsgálásába”. Ha valaki ezt megtagadja, azzal gyakorlatilag önmagáról mond ítéletet.
Ha alaptalanul vádolta meg Ukrajna a magyar kormányzatot a múlt csütörtökön kirobbantott kémügyben, azzal súlyosan megingatná a nyugati államok beléjük vetett bizalmát, de ha a vádakról kiderül, hogy igazak, az megsemmisítő erejű lehet Magyarországnak – mondta a Telexnek Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban nemzetbiztonsági főtisztként a titkosszolgálatnál dolgozott.
A lapnak adott interjújában azonban rögtön leszögezte, hogy kizárólag feltételes módban és elméleti szinten tud megnyilvánulni az ügyben, hiszen „a rendelkezésre álló információk alapján teljes bizonyossággal nem lehet tudni, mi igaz az ukrán hatóságok által – egyébként elég részletesen – leírt vádakból”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez nem egyszerűen vesztegetés, hanem csúcskategóriás külföldi befolyás, extra lábtérrel” – Luxusrepülő érkezhet Trumpnak Katarból
A hírek szerint Trump a hivatali idejének végéig használja majd a 144 milliárdos Jumbo Jetet. A demokraták vesztegetésről beszélnek, az elnök környezete szerint nincs itt semmi látnivaló, minden törvényes.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap este jelentette be, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átmenetileg használatba kap egy Boeing 747-es repülőgépet, amely a következő években elnöki gépként szolgál majd. A bejelentés a sajtóhírekre adott reakció volt, amelyek szerint a katari királyi család ajándékozta a járművet a Fehér Háznak.
Trump közölte, hogy a most érkező gép válthatja le a jelenlegi Air Force One-t. Az elnöki repülőgép neve Air Force One, ami arra is utal, hogy az amerikai elnök a hadsereg főparancsnoka.
A Reuters információi szerint egy forrás azt mondta, hogy
a gép egy 747-8 típusú Boeing, és a katari királyi család ajánlotta fel ajándékként, hogy ideiglenesen szolgáljon Air Force One-ként. Ez lenne az egyik legértékesebb ajándék, amit az amerikai kormány valaha kapott. Egy új 747-8-as kereskedelmi repülőgép ára körülbelül 147 milliárd forint. A forrás szerint a gép Trump elnöki könyvtárához kerülne, miután elhagyja hivatalát.
Az amerikai média vasárnap arról számolt be, hogy a gép értéke 147 milliárd forint. A hírek szerint Trump a hivatali idejének végéig használja majd, utána pedig a gép tulajdonjoga az elnöki könyvtárára szállna.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője korábban azt mondta, hogy „bármely, külföldi kormány által felajánlott ajándék elfogadása minden vonatkozó törvény betartásával történhet.”
Hozzátette: „Trump elnök kormányzata teljes átláthatóságra törekszik.”
Trump vasárnap este saját közösségi oldalán, a Truth Socialon így írt:
„Az, hogy a védelmi minisztérium INGYEN kap egy 747-es repülőgépet, hogy ideiglenesen leváltsa a 40 éves Air Force One-t, egy teljesen nyilvános és átlátható ügyletben, annyira zavarja a Csaló Demokratákat, hogy azt követelik, fizessünk TELJES ÁRAT a gépért.”
A katari külügyminisztérium szóvivője, Ali Al-Ansari a New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a gép esetleges átadása még mérlegelés alatt áll, és „még nem született döntés.”
A bejelentés előtt egy nappal Trump bejelentette közel-keleti látogatását, amely Katart is érinti. Az út három országot foglal magában: Katart, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket. Ez lesz Trump első előre tervezett hivatalos külföldi útja januári hivatalba lépése óta.
A Boeing repülőgépgyártó 2018-ban kapott megrendelést két új elnöki gép megépítésére Trumptól. A 3,9 milliárd dolláros projektet a cég a tervek szerint 2029-re fejezi be.
Trump korábban már jelezte, hogy elégedetlen a két új 747-8-as repülőgép szállításának késlekedésével. Első elnöki ciklusa alatt megállapodott a Boeinggel, hogy 2024-re szállítják le a gépeket, de a légierő egyik tisztviselője a múlt héten a Kongresszus előtt azt mondta, hogy a vállalat most 2027-es befejezést javasol.
Trump februárban megtekintette a katari tulajdonban lévő 747-8-as repülőt, amikor az a floridai Palm Beach nemzetközi repülőtéren állt, a Mar-a-Lago üdülőhelye közelében. A Fehér Ház akkor azt közölte, hogy az elnök azért nézte meg a gépet, hogy jobban megismerje az új Air Force One kialakítását.
Április 26-án Trump rendkívüli, egynapos utazást tett Rómába és a Vatikánba, ahol részt vett Ferenc pápa búcsúztatásán és gyászszertartásán.
Chuck Schumer, a Szenátus demokrata vezetője az X-en azt írta: „Semmi sem jelzi jobban, hogy 'Amerika az első', mint hogy az Air Force One-t Katar biztosítja.” Azt is hozzátette: „Ez nem egyszerűen vesztegetés, hanem csúcskategóriás külföldi befolyás, extra lábtérrel.”
Donald Trump amerikai elnök vasárnap este jelentette be, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átmenetileg használatba kap egy Boeing 747-es repülőgépet, amely a következő években elnöki gépként szolgál majd. A bejelentés a sajtóhírekre adott reakció volt, amelyek szerint a katari királyi család ajándékozta a járművet a Fehér Háznak.
Trump közölte, hogy a most érkező gép válthatja le a jelenlegi Air Force One-t. Az elnöki repülőgép neve Air Force One, ami arra is utal, hogy az amerikai elnök a hadsereg főparancsnoka.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„BRÉKING” - ezzel harangozta be a fideszes képviselő, hogy hétfőtől utalják a nyugdíjakat, csak épp mindig ekkor szokták
A Magyar Államkincstár már 2023. decemberében közzétette, mikor érkeznek a nyugdíjak 2025-ben. Korábban Orbán Viktor is jó hírként beszélt arról, hogy a kormány kifizeti, ami törvény szerint jár, például az állampapírok kamatait.
„BRÉKING” – írta vasárnap a Facebookon Nyitrai Zsolt, Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja. Azt jelentette be, hogy hétfőtől utalják a májusi nyugdíjakat. Hozzátette: „Magyarország kormánya nem ígérget felelőtlenül, hanem valóban megbecsüli az időseket”.
A Népszava szerint Nyitrai nem új juttatásról vagy jóléti intézkedésről számolt be, hanem olyan dologról, amit a kormánynak törvény szerint teljesítenie kell. A lap felidézte, hogy korábban Orbán Viktor is jó hírként beszélt arról, hogy a kormány kifizeti, ami törvény szerint jár, például az állampapírok kamatait.
A nyugdíjak utalásának időpontja nem újdonság. A Magyar Államkincstár már 2023. decemberében közzétette, mikor érkeznek a nyugdíjak 2025-ben. Ezek szerint legtöbbször a hónap 12. napján, néha korábban.
A Népszava arra is emlékeztetett, hogy tavaly a nyugdíjak vásárlóértéke 6,4 százalékkal csökkent a fizetésekhez képest, és idén sem számítanak javulásra. Míg 2010 előtt az átlagnyugdíj a nettó átlagfizetés 65,1 százalékát tette ki, most ez az arány már a 48,5 százalékot sem éri el.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, és előrehozott nyugdíjkorrekciót követelt. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata pedig olyan nyugdíjrendszert sürgetett, amely figyelembe veszi az inflációt és a bérek emelkedését is.
„BRÉKING” – írta vasárnap a Facebookon Nyitrai Zsolt, Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja. Azt jelentette be, hogy hétfőtől utalják a májusi nyugdíjakat. Hozzátette: „Magyarország kormánya nem ígérget felelőtlenül, hanem valóban megbecsüli az időseket”.
A Népszava szerint Nyitrai nem új juttatásról vagy jóléti intézkedésről számolt be, hanem olyan dologról, amit a kormánynak törvény szerint teljesítenie kell. A lap felidézte, hogy korábban Orbán Viktor is jó hírként beszélt arról, hogy a kormány kifizeti, ami törvény szerint jár, például az állampapírok kamatait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
