Olaszországban súlyos szabályokat hoztak az oltatlanokkal szemben

A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.

A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.

A Kamara szerint az orvosbárói hatalom három fő pilléren nyugszik: a pozíció-, a tudás- és az eszközmonopóliumon.

Emellett szorgalmazzák az átlátható, érdemeken alapuló kinevezési rendszert, a felső vezetők számára nyilvános vagyonnyilatkozatot, valamint a beszerzések és a pályázati források elosztásának független auditját. A tudásmonopóliumok megtörésére a tudásmegosztás intézményesítését, a független, alulról szerveződő etikai rendszer létrehozását sürgetik.

A megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy a karrierjét már negatívan befolyásolta ezen szereplők jelenléte, és közel 90 százalékuk várja el a döntéshozóktól a visszaszorításukat.

A felmérés szerint az elmúlt három évben a leggyakoribb torzító hatás az autoriter döntéshozatal, a rokoni kapcsolatok által befolyásolt előmenetel és a betegutak irányítása volt.

A kormányzat korábbi lépése, a hálapénz kriminalizálása és a jelentős béremelés a Kamara szerint történelmi jelentőségű volt, de önmagában nem számolta fel a torz hatalmi viszonyokat.

Az állami várólisták növekedése egyenesen üzletfelhajtó erőként szolgálja az orvosbárókat, miközben az állami pozíciójukat és kapcsolataikat megtartják a betegutak és a kollégák feletti kontroll érdekében.

Sőt, egyes állami intézmények alapítványokon, belsős cégeken keresztül alakítanak ki informális magáncsatornákat. A Kamara szerint mindez súlyos következményekkel jár a betegbiztonságra és az orvosi utánpótlásra nézve.

A MOK szerint a megoldás a strukturális garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák a hatalom informális koncentrációját.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleményben értékelte az Európai Unió Bíróságának döntését, mely szerint a 2021-es propagandatörvény elfogadásával a magyar állam megsértette az uniós jogot. A bíróság többek között az EU alapértékeinek, alapvető jogoknak és a belső piaci szabályoknak a sérelmét állapította meg.

A szervezetek szerint a döntés két okból is történelmi. „Egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.”

A jogszabályt orosz mintára elfogadottnak tartják, amely szerintük rendszerszintű diszkriminációt vezetett be. Úgy fogalmaznak, a törvény „megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást« népszerűsítik vagy jelenítik meg.”

Hozzáteszik, hogy 2025-ben a kormány a gyülekezési jogra is kiterjesztette a korlátozást, hogy betilthassák a Pride-felvonulásokat. Emlékeztetnek, hogy ezekben az ügyekben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

A közlemény kiemeli a bíróság indoklását, miszerint egy tagállam nem takarózhat a nemzeti identitásával, ha az uniós alapértékeket sérti.

A szervezetek jelezték, hogy a bíróság a kormány gyermekvédelmi érveit is elutasította. „Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányul, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani.” Emlékeztettek, hogy a gyermekek védelmére már a törvény előtt is léteztek szabályok.

A bíróság azt is megállapította, hogy a törvény előítéleteken alapul. „Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat.”

A szervezetek szerint tehát a döntés után egyértelmű feladat hárul a törvényhozásra.

„Pontatlan és személyemet ismételten rossz színben tünteti fel” – így reagált Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia az RTL-nek Magyar Péter kijelentésére, mely szerint most kapott letelepedési vízumot az Egyesült Arab Emírségekben.

Matolcsy Ádám szerint a valóság ezzel szemben az, hogy már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.

– közölte az RTL Híradóval. További részleteket a ma esti adásban lehet megtudni.

A volt jegybankelnök fia a napokban a Telex kérdésére, miszerint a választások előtt valóban Dubajba szállította-e a vagyontárgyait, ahogy azt a 444.hu megírta, azt állította, ez valótlan állítás.

– magyarázta.

Az MNB-üggyel kapcsolatban is kérdezte a lap, arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az elmúlt egy évben kereste-e őt bármilyen hatóság. Azt viszont hangsúlyozta, hogy „személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben és az azokkal kapcsolatos döntésekben.”

A Legfőbb Ügyészség kedden jelentette be, hogy a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást az MNB-ügyben. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert „a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége ügyészségi nyomozás keretében biztosítható”.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke így reagált a döntésre: „A legfőbb ügyész megvárta, míg a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval. Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozást… Eső után köpönyeg” – írta közösségi oldalán.

Kedden folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat, miniszterelnökökkel és államfőkkel egyeztet, és gimnáziumi igazgatókkal is beszél délután – jelentette be Magyar Péter egy délelőtti Facebook-videóban.

Elmondása szerint a nap folyamány tíz miniszterelnökkel és államfővel egyeztet telefonon, köztük Robert Fico szlovák és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel. Az irodájában fogadja Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, akivel azt szeretné végigvenni, milyen módon tudja segíteni a Tisza-kormány „az erdélyi és a partiumi honfitársainkat”.

– mondta a videóban.

Arról is beszélt, hogy hétfőn megkereste őt 17 neves gimnázium igazgatója a leendő kormány oktatáspolitikai programja és az oktatási miniszter személye kapcsán. Mint mondta, örömére szolgál, hogy már ma délután 16 órakor fogadhatja őket.

A videóban reagált arra a hírre is, hogy a legfőbb ügyész ügyészségi hatáskörbe vonta a Nemzeti Bankot érintő ügy nyomozását.