A bíróság felfüggesztette a Karácsony Gergely ellen a Pride miatt indított büntetőeljárást és az Alkotmánybírósághoz fordul
A Pesti Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette a Karácsony Gergely elleni büntetőeljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult – tudta meg a hvg.hu. A döntés miatt szünetel a tavalyi Pride felvonulás ügyében indult eljárás, a bírák pedig a gyülekezési jog határait érintő kérdéseket tettek fel.
A bíróság az Alkotmánybíróságtól a gyülekezési és a gyermekvédelmi törvény egyes passzusainak felülvizsgálatát kérte. Indítványuk szerint a szabályozás sértheti a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, sőt az Emberi Jogok Európai Egyezményébe is ütközhet. A bíróság szerint a törvények aránytalanul korlátozhatják a békés gyülekezés jogát, mivel kötelezővé teszik a gyermekvédelmi törvény alapján kifogásolt rendezvények betiltását.
Az ügyészség egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétsége miatt emelt vádat a főpolgármester ellen. A vád szerint Karácsony Gergely önkormányzati rendezvényként hirdette meg a tavaly nyári Pride felvonulást, noha azt a rendőrség gyűlésként értelmezte és megtiltotta. A vádirat szerint „a Budapesti Rendőr-főkapitányság mint gyülekezési hatóság, 2025. június 19-én határozatában megtiltotta a gyűlés megtartását, egyrészt a módosított gyermekvédelmi törvénynek megfelelően, másrészt mert a rendezvény időpontjára és helyszínére korábban más személy bejelentett már egy más jellegű rendezvényt. A vádlott a gyülekezési hatóság határozatáról annak meghozatala napján tudomást szerzett, ellene jogorvoslattal nem élt, a bírósági utat nem merítette ki, majd az így véglegessé váló tiltó határozat ellenére a gyűlést megszervezte.”
A per hátterében a 2025. június végi, minden korábbinál nagyobb budapesti Pride áll, amelynek tömege egy ponton a Madách tértől a Műegyetem rakpartig ért. A felvonuláson több tucat európai parlamenti képviselő, külföldi nagyvárosok polgármesterei és nagykövetek is részt vettek. A rendőrség a tiltás ellenére megtartott esemény után jogbizonytalanságra hivatkozva közölte, hogy a résztvevők ellen nem indít eljárást. A büntetőügy alapját adó jogszabályi környezetet éppen 2025 tavaszán szigorította a parlament: a „gyermekvédelemre” hivatkozva tették lehetővé a Pride-ok betiltását és a résztvevők arcfelismerő rendszerrel való azonosítását, ami komoly nemzetközi és civil jogvédői kritikákat váltott ki.
A vádemelésre Karácsony Gergely a Facebook-oldalán reagált. „Büszke gyanúsítottból büszke vádlott lettem” – írta a főpolgármester, majd hozzátette: „Mert úgy látszik, ez az ára ebben az országban, ha kiállunk a magunk és mások szabadságáért.” A kormányzati álláspont szerint a szigorítások a kiskorúak védelmét szolgálják a „szexuális propagandával” szemben. Az Alkotmánybíróság döntéséig a büntetőper szünetel.
