Napi rekord: hétfőn több mint 20 ezer új Covid-fertőzöttet azonosítottak Izraelben
Már több mint negyedmillióan vették fel a 60 év felettiek és a veszélyeztetett csoportok tagjai közül az összesen negyedik - második emlékeztető - oltást.
Izraelben a koronavírus megjelenése óta hétfőn rekordszámú, több mint húszezer új fertőzöttet azonosítottak, és jelentősen nőtt a súlyos esetek száma is - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.
A vasárnap elvégzett mintegy 160 ezer teszttel 21.514 újabb izraeli bizonyult vírushordozónak, ez az eddigi legmagasabb napi szám, 13,3 százalékra emelkedett a pozitív tesztek aránya.
A reprodukciós ráta jelenleg 1,95 az egészségügyi minisztérium honlapja szerint, vagyis jelenleg 100 fertőzött 195 embernek adja át a vírust, ami a korábbiaknál gyorsabban terjedő omikron változat sebes terjedését jelzi.
Az ötödik járványhullámban a jelenleg kórházi ellátást igénylő 608 eset közül 222-en vannak súlyos állapotban, és 58-an szorulnak lélegeztetőgép segítségére.
Már több mint negyedmillióan vették fel a 60 év felettiek és a veszélyeztetett csoportok tagjai közül az összesen negyedik, második emlékeztető oltást Izraelben.
A járvány megjelenése óta a 9,4 millió lakosú országban 1 519 268 fertőzöttet regisztráltak a hatóságok az egészségügyi minisztérium adatai szerint. Jelenleg Izraelben 133 928 aktív fertőzöttet tartanak nyilván, többségük tünetmentes, vagy nagyon enyhe tünetei vannak.
Az ország közel nyolcvan százaléka, 186 település már "piros", vagyis jelentősen fertőzött, 34 közepesen fertőzött, vagyis "narancssárga" besorolásban van, 25 "sárga" települést tartanak nyilván, ahol kismértékben van jelen a koronavírus, és 35 hely számít "zöldnek", tehát alig, vagy egyáltalán nem fertőzöttnek.
Izraelben tavaly december vége óta 6 630 886 ötévesnél idősebb embert - az ország lakosságának 71,31 százalékát - oltották be legalább egyszer a Pfizer/BioNTech vakcinájával. 4 334 829-en, a lakosság 46,61 százaléka már három oltást kapott.
A SARS-CoV-2 vírus okozta Coovid-19 betegségben tavaly február óta 8269-en, az utóbbi hét napban tizenketten haltak meg Izraelben.
Izraelben a koronavírus megjelenése óta hétfőn rekordszámú, több mint húszezer új fertőzöttet azonosítottak, és jelentősen nőtt a súlyos esetek száma is - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.
A vasárnap elvégzett mintegy 160 ezer teszttel 21.514 újabb izraeli bizonyult vírushordozónak, ez az eddigi legmagasabb napi szám, 13,3 százalékra emelkedett a pozitív tesztek aránya.
A reprodukciós ráta jelenleg 1,95 az egészségügyi minisztérium honlapja szerint, vagyis jelenleg 100 fertőzött 195 embernek adja át a vírust, ami a korábbiaknál gyorsabban terjedő omikron változat sebes terjedését jelzi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Orvosi Kamara szerint óriási a baj, így számolnák fel az orvosbárók rendszerét
A Magyar Orvosi Kamara egy vitairatban tette közzé javaslatait az úgynevezett orvosbárói struktúrák lebontására. A felmérésük szerint az orvosok közel 90 százaléka elvárja a döntéshozóktól a jelenség visszaszorítását.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
A Kamara szerint az orvosbárói hatalom három fő pilléren nyugszik: a pozíció-, a tudás- és az eszközmonopóliumon.
Ennek felszámolására konkrét intézkedéseket javasolnak, többek között a vezetői pozíciók (osztályvezető, tanszékvezető) időkorlátossá tételét és rotációját, például kétszer négyéves ciklusokban, ahol az újrapályázás feltétele egy független szakmai és etikai értékelés.
Emellett szorgalmazzák az átlátható, érdemeken alapuló kinevezési rendszert, a felső vezetők számára nyilvános vagyonnyilatkozatot, valamint a beszerzések és a pályázati források elosztásának független auditját. A tudásmonopóliumok megtörésére a tudásmegosztás intézményesítését, a független, alulról szerveződő etikai rendszer létrehozását sürgetik.
A javaslatok mögött komoly orvosi elégedetlenség áll: egy tavaly decemberi, 4000 fős kamarai felmérés szerint a szakma 93 százaléka úgy látja, léteznek a definíciónak megfelelő orvosbárók a rendszerben.
Forrás: MOK
A megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy a karrierjét már negatívan befolyásolta ezen szereplők jelenléte, és közel 90 százalékuk várja el a döntéshozóktól a visszaszorításukat.
A felmérés szerint az elmúlt három évben a leggyakoribb torzító hatás az autoriter döntéshozatal, a rokoni kapcsolatok által befolyásolt előmenetel és a betegutak irányítása volt.
A kormányzat korábbi lépése, a hálapénz kriminalizálása és a jelentős béremelés a Kamara szerint történelmi jelentőségű volt, de önmagában nem számolta fel a torz hatalmi viszonyokat.
A vitairat szerint a hálapénz 2021-es betiltása után a hatalmi struktúrák gyorsan alkalmazkodtak. A befolyásos szereplők a gyorsan bővülő magánszektorban építették tovább a pozícióikat, kihasználva az állami ellátás szűkülő kapacitásait.
Az állami várólisták növekedése egyenesen üzletfelhajtó erőként szolgálja az orvosbárókat, miközben az állami pozíciójukat és kapcsolataikat megtartják a betegutak és a kollégák feletti kontroll érdekében.
Sőt, egyes állami intézmények alapítványokon, belsős cégeken keresztül alakítanak ki informális magáncsatornákat. A Kamara szerint mindez súlyos következményekkel jár a betegbiztonságra és az orvosi utánpótlásra nézve.
A MOK szerint a megoldás a strukturális garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák a hatalom informális koncentrációját.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy Ádám visszavágott Magyar Péternek: Személyemet ismételten rossz színben tünteti fel
Matolcsy György fia visszautasította a Tisza Párt elnökének állítását, miszerint most kapott letelepedési engedélyt Dubajban. Az RTL Híradóval azt közölte, már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
„Pontatlan és személyemet ismételten rossz színben tünteti fel” – így reagált Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia az RTL-nek Magyar Péter kijelentésére, mely szerint most kapott letelepedési vízumot az Egyesült Arab Emírségekben.
Matolcsy Ádám szerint a valóság ezzel szemben az, hogy már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
„A munkám miatt rendszeresen külföldön tartózkodom, mindazonáltal gyakran látogatok Magyarországra is. Az Egyesült Emírségek területén több mint négy éve rendelkezek ún. residency permit-tel”
– közölte az RTL Híradóval. További részleteket a ma esti adásban lehet megtudni.
A volt jegybankelnök fia a napokban a Telex kérdésére, miszerint a választások előtt valóban Dubajba szállította-e a vagyontárgyait, ahogy azt a 444.hu megírta, azt állította, ez valótlan állítás.
„Bútoripari vállalkozásom a közel-keleti régióban is rendelkezik megbízásokkal, így a térségbe irányuló szállítmányozás korábban is, és jelenleg is folyamatos üzleti tevékenység része”
– magyarázta.
Az MNB-üggyel kapcsolatban is kérdezte a lap, arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az elmúlt egy évben kereste-e őt bármilyen hatóság. Azt viszont hangsúlyozta, hogy „személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben és az azokkal kapcsolatos döntésekben.”
A Legfőbb Ügyészség kedden jelentette be, hogy a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást az MNB-ügyben. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert „a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége ügyészségi nyomozás keretében biztosítható”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke így reagált a döntésre: „A legfőbb ügyész megvárta, míg a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval. Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozást… Eső után köpönyeg” – írta közösségi oldalán.
„Pontatlan és személyemet ismételten rossz színben tünteti fel” – így reagált Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia az RTL-nek Magyar Péter kijelentésére, mely szerint most kapott letelepedési vízumot az Egyesült Arab Emírségekben.
Matolcsy Ádám szerint a valóság ezzel szemben az, hogy már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megegyeztek a pártok: hat bizottságot kap az ellenzék, május 9-én alakulhat meg az új parlament
A kormányoldal és az ellenzék megállapodott a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője szerint készen állnak arra, hogy a jövő héten lezárják az egyeztetéseket, hogy az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
„A bizottsági helyek megosztásáról szóló egyezséggel kapcsolatban az új kormánytöbbség azt jelezte, hogy ezt nem tekinti biankó felhatalmazásnak, azaz az egyes személyek esetén is kontrollt kíván gyakorolni az ellenzéki pártok által jelölt bizottsági és országgyűlési tisztviselők felett”
– mondta Gulyás Gergely az MTI tudósítása szerint.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője az egyeztetést követően arról beszélt újságíróknak, hogy a bizottsági struktúrában sikerült megállapodniuk, a tárgyalást konstruktívnak nevezte. Úgy fogalmazott, élnek, de nem élnek vissza azzal a felhatalmazással, amit a szavazók bizalmából kaptak. Hangsúlyozta, hogy átgondolták az ellenzéki pártok kéréseit, és nagyvonalúan jártak el.
Azt is elmondta, hogy az alakuló üléshez kapcsolódó egyeztetések következő körét jövő hét keddre tervezik, amikor már az Országgyűlés alelnökeinek, illetve a bizottságok elnökeinek és alelnökeinek személye lesz a téma.
„Vannak még technikai kérdések, amelyeket meg kell beszélni, de azt gondolom, készen állunk arra, hogy a jövő héten lezárjuk ezeket az egyeztetéseket, és az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani”
– mondta.
Arról is beszélt, hogy az ülésrenddel kapcsolatban később nyilatkoznak. A házszabály módosítása szükséges ahhoz, hogy az ülésrend változzon, az ezzel kapcsolatos terveikről viszont még nem tudott részleteket megosztani. Bujdosó Andrea azt is közölte, hogy a költségvetés vélhetően később fog a parlament elé kerülni.
A tervezett húsz parlamenti bizottsággal kapcsolatban azt mondta, a bizottsági struktúra leképezi a minisztériumit, emellett lesznek olyan bizottságok is, amelyek állandó részei a parlamenti munkának.
A részletek kidolgozása még hátravan, a Fidesz-KDNP csütörtökön tárgyal a Mi Hazánkkal arról, hogy az ellenzéken belüli tisztségek megosztása pontosan hogyan történjen.
A Mi Hazánk korábban már jelezte, kulcspozíciókat követel a parlamentben, megnövekedett frakciójára hivatkozva.
Nem ez az egyetlen nyitott kérdés, amelyben a leköszönő és az új kormányoldalnak dűlőre kell jutnia. Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn kérte a távozó kormánytól a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzet május 31-ig történő meghosszabbítását.
Gulyás Gergely erre úgy reagált, olyan megoldást fognak találni, ami elfogadható az új kormánynak.
Ennek két technikai lehetőségét vázolta: az egyik a veszélyhelyzet meghosszabbítása a kért időpontig, a másik pedig a veszélyhelyzeti szabályok törvényi szintű elfogadása az átmeneti időszakra.
A miniszter jelezte, a leköszönő kormány mindkét megoldásra nyitott.
A pártok közötti egyeztetések már korábban megkezdődtek az új Országgyűlés felállásáról. Ennek keretében Magyar Péter bejelentette, hogy a parlament alakuló ülésének napjára országos rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter telefonon tárgyalt Robert Ficóval, kemény feltételeket szabott az együttműködéshez
A leendő kormányfő világossá tette a szlovák miniszterelnöknek, hogy csak akkor hajlandó bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciákat kap a felvidéki magyarokat érintő kérdésekben. A tárgyalásokat Brüsszelben folytatják majd személyesen.
Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetett kedden Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki kemény feltételekhez kötötte a további érdemi párbeszédet a szlovák kormánnyal.
A leendő miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a magyar fél csak akkor hajlandó bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciákat kap a felvidéki magyarokat érintő kérdésekben.
„Világosan elmondtam neki, hogy akkor tudunk bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva”
A szlovák jogszabály a „második világháború utáni rendezés” nyilvános megkérdőjelezését teszi akár hat hónap börtönnel büntethetővé; a jogértelmezések szerint ebbe a körbe tartoznak a Beneš-dekrétumok is, amelyek a magyar és német kisebbséget kollektív bűnösség elve alapján fosztották meg jogaitól és vagyonától.
„Abban állapodtunk meg, hogy személyesen folytatjuk a tárgyalásokat a soron következő Európai Tanács alkalmával Brüsszelben” – közölte Magyar.
A Tisza Párt elnöke megerősítette, hogy a leendő kormánya a magyar-szlovák kapcsolatok erősítésén és a Visegrádi Együttműködés újjáépítésén dolgozna, de csak a feltételek teljesülése után.
Hangsúlyozta, hogy „a mindenkori magyar kormány számára a legfontosabb prioritás a szlovák-magyar viszonylatban a magyar honfitársaink jogainak védelme”.
Robert Fico korábban jelezte, hogy az első személyes találkozón magyarázatot vár Magyar Pétertől egy korábbi kijelentése miatt, amely szerint az Orbán-kormány a 2023-as szlovák választás előtt szándékosan a határra irányította a migránsokat, ezzel segítve Fico kampányát.
Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetett kedden Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki kemény feltételekhez kötötte a további érdemi párbeszédet a szlovák kormánnyal.
A leendő miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a magyar fél csak akkor hajlandó bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciákat kap a felvidéki magyarokat érintő kérdésekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
