HÍREK
A Rovatból

Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Hosszú ideje zajlik a vita a környezetvédő szervezetek és az EU között arról, hogy valóban rákkeltő hatású-e. Közben daganatos betegségben szenvedők pert nyertek glifozáttartalmú gyomirtószereket gyártó vállalat ellen.

Link másolása

Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter képet posztolt a vasúti kocsiból, amiben Debrecenbe utazott: „62 TEK-es sem vigyáz rám évi 1 milliárd forintért”
A Tisza Párt vezetője nem állta meg, hogy hétfő esti posztjában ne szúrjon oda megint a kormánypárti politikusoknak és a kormányközeli médiának.

Link másolása

Ahogy arról vasárnap beszámoltunk, Magyar Péter menetrendszerinti vonaton érkezett meg Debrecenbe, a Tisza Párt első vidéki nagygyűlésére.

Hétfő este ezzel kapcsolatban tett közzé képet és egy posztot a Facebookon. Mint mondja, ezúttal utazásának módján próbált fogást találni a kormányzati sajtó és a Fidesz közeli influenszerek.

„Szinte az egész intetcity a TISZA Párt rendezvényére tartott. A rogáni propaganda (beleértve a köztelevíziót is) elfelejtett beszámolni arról, hogy a valaha volt legnagyobb vidéki politikai demonstrációt tartottuk, azt viszont nagy elánnal hazudozza, hogy a munkatársaim lezárták azt a vasúti kocsit, amiben én utaztam.”

„Ebből természetesen egy szó sem igaz. Az úton a beszédemet írtam és legalább 100 utas jött oda beszélgetni, vagy közös fényképet készíteni”

– írta a NER-t az év elején elhagyó politikus.

Hozzátette: „Arról is ír a Pravda, hogy engem egy magánhadsereg kísért a rendezvényen. Természetesen ebből sem igaz egy szó sem. A 20 ezres rendezvényt nagyjából 10 biztonsági ember biztosította,

én pedig ellentétben a fideszes politikusokkal, nem félek az emberek közé menni, nem magtárban és lezárt utcákon kampányolok és még csak 62 TEK-es sem vigyáz rám évi 1 milliárd forintért, mint Szijjártó elvtársra.”

A már-már szokásos „További jó vergődést” fordulat után még kommentben is odaszúrt a kormány egyik legerősebb emberének, mikor azt írta: „Hajrá, Toni!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Ráhel és Tiborcz István ebbe a patinás svábhegyi villába költözhet – sok fát vágtak ki a környéken
Egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” is épül a területen, de a HVG és a Kutyapárt információi szerint a területet fekvő Dreher-villába költözne a miniszterelnök lánya, veje és családjuk.

Link másolása

A XII. kerületi volt svábhegyi gyermekkórház területének nagyobbik felén Tiborcz István cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet – írta meg a hvg360.

Miközben még a 2000-es évek elején is ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok jellemezzék a budai Svábhegy arculatát, mára jelentősen változott a terület összképe. A lap szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.

Többek között a Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal.

Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. Jellinek aztán 2023-ban eladta a volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Később, szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került.

A Mártonhegyi úton álló 2,6 hektáros, korábban gyerekkórházként hivatkozott telken áll az ún. Dreher-villa (címlapképünkön), amit szinte ingyen adott Dreher Jenő az 1930-as években az akkor nyíló úgynevezett Iskolaszanatóriumnak, ami később Svábhegyi Gyemekkórházként működött – utóbbiról már az ügyet szintén ismertető Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) ír.

A hvg.hu információ szerint az impozáns épületbe Tiborcz István és Orbán Ráhel tervez beköltözni.

Az épület telepítési tanulmánytervét eredetileg a XII. kerületi önkormányzat honlapján is közzétették, amire a Kutyapárt kerületi szervezete hívta fel a figyelmet. Ezután az oldalt azonban az önkormányzat váratlanul jelszóval védte le. A lap szerint a telken álló fák harmadától megválnának, másik harmaduk is csak „lehetőség szerint megtartandó” besorolást kapott. Védelmet elsősorban a két telekrész közötti fasor élvez, ezek pont eltakarják a villát az iroda dolgozói elől.

A Kutyapárt ismertetője szerint az ingatlan értékét bizonyára megnövelte, mikor a Hegyvidéki Önkormányzat 2020. november 30-án úgy változtatta meg az Észak-Hegyvidéki építési szabályzatot, hogy ezen, a 9596-os helyrajzi számú telken lehessenek lakások is, korábban erre nem volt lehetőség. Ezekről részletesebben ITT lehet információt szerezni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Balatonhenyére költözhet az asztalosnak tanuló Varga Judit
A volt miniszter még Magyar Péterrel együtt vette a házat, amire annak idején CSOK-ot vettek fel, amit azonban visszafizettek. A volt miniszter gyakran tűnik fel a faluban, már új párjának is megmutatta a házát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. május 07.


Link másolása

A Blikk videóriportban mutatta be azt a balatoni községet, ahol Varga Judit mostanában több időt tölt: a helyiek szerint a volt miniszter már a költözést tervezi, sőt, új párjával Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével is ellátogatott már a faluba.

A kegyelmi botrányba belebukott, azóta visszavonult Vargával kapcsolatban helyieket szólaltatott meg a riporter. Horváth Károly így beszélt: „Judit már 2010 óta szinte hazajár ide. Nagyon kedves, intelligens, okos, művelt nőnek ismerem.

Szerintem, nehezen viselte a felhajtást maga körül, de lassan megnyugszik. Ehhez biztosan hozzájárul, hogy már olyan sokat látjuk, mintha itt lakna. Úgy gondolom, ha a munkája engedi, hamarosan véglegesen be is költözik a balatonhenyei házba.”

Az is kiderült, hogy a helyiek jobban kedvelik Varga Juditot, mint Magyar Pétert, aminek az is oka lehet, hogy Magyar 2019-ben el akart indulni a polgármester-választáson, ám végül visszalépett a megmérettetéstől. A henyeiek úgy érezték, Magyar cserben hagyta őket – nyilatkozta egy helyi lakos.

Viszont

Varga bántalmazási vádjait a többség annak ellenére sem hiszi el, hogy kedvelik és kedves embernek tartják Varga Juditot.

A csak névrokon Varga József ezt így fogalmazta meg: „Ennek az egésznek sokkal előbb ki kellett volna derülnie, amíg együtt voltak, nem azután, hogy elváltak.”

A 127 fős községben sokan ismerik Vargáékat, a volt politikusnő a fiaival rendszeresen kerékpározik Balatonhenyén. Az is kiderült, már új párjának is megmutatta a falut, sőt egy helybelitől birkát is vásároltak.

A riporter megpróbálta Varga Juditot is megszólaltatni, de a ház körül semmi mozgás nem volt. Az Állami Számvevőszéken keresztül megpróbálták elérni Windisch Lászlót is, de a sajtóosztály csak azt közölte, hogy Windischt megilleti a magánélet védelme.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor szerint a Mentőszolgálat rendszeréből szivárgott ki Magyar Péter mentési esetlapja
Az EESZT rendszere ugyanis kevesebb adatot jelenít meg. Ez alapján ő azt állítja, az adatszivárogtatásért felelős személy a Mentőszolgálatnál dolgozhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. május 07.


Link másolása

Dr. Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő véleménye szerinte csakis az OMSZ rendszeréből tölthette le valaki Magyar Péter mentési esetlapját.

Korábban a Bors nevű KESMA-tulajdonban álló újságban jelent meg a dokumentum, amellyel Varga Judit állítását igyekezett megerősíteni a lap, hogy akkori szerint férje eljátszott egy öngyilkosságot.

Magyar Péter szerint a dokumetum hamis, de feljelentést tett, ugyanis szenzitív egészségügyi adatokat kizárólag az érintett hozhat nyilvánosságra. Az OMSZ bejelentette, hogy vizsgálja az esetet, állítáa szerint ebben akart segíteni Kunetz.

Azt írja bejegyzésében:

„Elég valószínűnek látszik, hogy a Bors propagandalap által bemutatott Magyar Péter egészségügyi adatait tartalmazó mentési esetlap az Országos Mentőszolgálat rendszeréből szivárgott ki.

Több kommentelő is jelezte, hogy az Országos Mentőszolgálat esetlapján, amely Magyar Péter adatait tartalmazza sokkal több információ található, mint azokon az adatlapokon, amelyeket az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, népszerű nevén Felhő) tartalmaz.

A mentési dokumentációhoz az Országos Mentőszolgálat, maga a mentés alanya férhet hozzá, vagy azon személy, aki ismeri a belépési jelszót, illetve az az egészségügyi ellátó, amely a betegellátás érdekében lehívja ezeket az adatokat.

Azonban, ha az adatlapot egészségügyi szolgáltató hívja le azt naplózza a rendszer, így órára, percre, másodpercre pontosan meg lehet mondani, hogy kinek a belépési kódjával történt a letöltés.

Persze, amennyiben ez az EESZT-ből történik és nem máshonnan kerül ki a dokumentum.

És most jön a lényeg, ugyanis a bizonytalanságok és a kommentek miatt megkértem egy kedves ismerősöm, hogy küldje el nekem a saját EESZT fiókjából letöltött mentési dokumentáció képernyőfotóját.

Ez látható felül és jól láthatóan hiányoznak róla azok az alsó képen pirossal bekeretezett részletek, amelyek a Bors által megosztott mentési dokumentáción szerepelnek. Ezek a részletek valós mentési adatokat tartalmaznak, egyáltalán nem valószínű, hogy hamisak lennének. Ráadásul maga az Országos Mentőszolgálat sem vonta kétségbe a Bors által közzétett adatlap valódiságát.

Így nagyon, nagyon erős a gyanú arra, hogy a Bors által ismertetett mentési dokumentum valós, és - miután az EESZT rendszerében más adatlap tölthető le - ez az Országos Mentőszolgálat rendszeréből került ki.

Amennyiben ez a nagy valószínűség igaz, akkor az azt is jelenti, hogy az adatszivárogtatást az Országos Mentőszolgálat rendszeréhez hozzáférő egyén okozta.

Éppen ezért az Országos Mentőszolgálat főigazgatója biztosan nem maradhat az intézmény élén, hiszen közvetve, vagy közvetett módon ő maga is felelős lehet.

Akár egy politikai kampányban, akár egy vitában, vagy csak egyszerűen sem lehet annál aljasabb dolgot elképzelni, mint egy ilyen szigorúan védett személyes egészségügyi adat kiszivárogtatását. Ez nem lehet politikai stratégia, hiszen így senki nem lehet biztonságban!”

Link másolása
KÖVESS MINKET: