Megtanították autót vezetni a patkányokat – kiderült, hogy okosabbak, mint eddig hittük
Kelly Lambert viselkedéstudományi professzor és kollégái alapvetően azt vizsgálják, hogy az összetett feladatok elvégzése hogyan hat a mentális egészségre, a szorongásra és a depresszióra.
A kutatók azt már tudták, hogy a patkányok képesek felismerni tárgyakat, kitalálni labirintusokból, de kíváncsiak voltak arra, vajon megoldanak-e egy olyan bonyolult feladatot, mint egy jármű elvezetése.
A kísérlethez apró autókat építettek, úgy, hogy kerekeket szereltek átlátszó műanyag tartályokra. A sofőrülés aluminium padlóján elhelyeztek három kis rézrudat. Ha a patkányok lábukkal a középsőt nyomták meg, akkor gázt adva egyenesen haladtak, ha bal oldalit, akkor balra, ha a jobb oldalit, akkor jobbra „kormányoztak”.
6 nőstény és 11 hím patkány próbálhatta ki a "vezetést" egy 4 négyzetméteres, téglalap alakú területen. A cél az volt, hogy kis járművekkel eljussanak jutalomfalatjukhoz, az ínycsiklandó édes gabonapehelyhez.
"A patkányok megtanulták irányítani az autót"
- mondja Lambert.
Az „arénában” ezután egyre távolabbi pontokra helyezték el a jutalomfalatokat, és ezért az állatoknak egyre ügyesebben kellett navigálniuk, hogy célhoz érjenek. Ezt az akadályt is sikerrel vették.
“Meggyőződésem, hogy a patkányok okosabbak, mint ahogyan gondoljuk, és ez bizonyos értelemben minden állatra vonatkozik”
– állítja a kutatás vezetője.
VIDEÓ: így vezetnek autót a patkányok
A kísérlet közben folyamatosan vizsgálták a patkányok stresszszintjét. A kortikoszteron nevű hormon növekvő mennyisége a stresszt, míg a dehidroepiandroszteron jelenléte annak csökkenését jelzi. A vezetéstanulás során ez utóbbi aránya láthatóan nőtt a rágcsálóknál.
Úgy tűnik, hogy miközben vezetni tanultak, a patkányok valósággal ellazultak.
Azoknál a patkányoknál, amelyek csak "utasként" vettek részt a kísérletben, nem mutattak ki hasonló változásokat. A tudósok szerint a vezetni képes patkányok sikerként könyvelték el, hogy képesek irányítani a környezetüket.
"Ez épp olyan, mint amikor az emberek megelégedettséget éreznek egy tudás megszerzésekor, és erősödik az önbizalmuk" – magyarázta a kísérlet vezetője a New Scientistnek.
Az is kiderült, hogy azok a patkányok, amelyek előzőleg érdekes tárgyakkal körbevett környezetben éltek, sokkal könnyebben megtanultak vezetni és hosszabb ideig voltak képesek koncentrálni, mint azok, amelyeket laboratóriumi ketrecben tartottak. A tudósok ebből azt a következtetést vonták le, hogy a komplex környezet nagyobb viselekdésbeli rugalmassághoz vezet.
"Ez azt mutatja, hogy agyunk a környezet változásaira reagálva folyamatosan változik" - mondja Lambert.
A kutatás eredményei segíthetnek annak megértésében, hogy az új készségek elsajátítása hogyan erősíti meg bennünk azt az érzést, hogy irányíthatjuk a környezetünket, és ez miképp segít csökkenteni a stresszt.
Sok mentális betegségnél, például a depressziónál vagy a szorongásnál a stressz növekedése súlyosbíthatja a betegek állapotát, és ezeknek a betegségeknek a megelőzésében minden olyan dolog hasznos lehet, ami csökkenti a stresszt.
De a kísérlet eredményeit felhasználhatják az olyan neurodegeneratív betegségek kutatásában is, mint például a Parkinson-kór, ahol fontos, hogyan hat az agy állapotának a kognitív funkciókra, a mozgás autonómiájára vagy épp a térérzékelésre.
