JÖVŐ
A Rovatból

Meddig lesz még folyékony aranyunk? A méz jövője a Másfélfok sajtóklubjában

Magyarországon 2022 tavaszára a betelelt méhcsaládok 17,3%-a elhullott. A klímaváltozás, például a korai tavaszi virágzás, majd a hirtelen jött fagy döntően befolyásolja a méhek sorsát. Mit tehetünk?

Link másolása

A méz az emberiség egyik legősibb felfedezése a természet titkai közül, már az ókor óta nagy becsben tartották. Nemcsak fogyasztották, hanem színe, édes íze a bőség, a jóság, a boldogság szimbóluma is lett a bibliai „tejjel-mézzel folyó Kánaántól” Radnóti Miklósig, aki így írt a Nem tudhatom című versében: „A csókok íze számban hol méz, hol áfonya.”

Családomban voltak méhészek, emlékszem, amikor a kaptárak körül szorgoskodtak, olyanok voltak védőmaszkjukban, mint a középkori lovagok. Édesanyám pedig egész életében annyira szerette a mézet, hogy ünnepi ajándékai között mindig biztos volt egy kis mézösszeállítás a hárstól a gesztenyemézig.

Magyarország napjainkban nagyságához képest méznagyhatalomnak mondható, de vajon meddig tartható ez fenn? Hogyan hat a klímaváltozás, a környezetszennyezés az immár veszélyeztetett fajok közé sorolt méhekre? Erről szólt a Másfélfok sajtóklubjának legújabb beszélgetése.

Vigh Péter, a Másfélfok vezetője a bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy élelmiszereink 35%-át a méhek általi beporzásoknak köszönhetjük, és a méztermelés fontos gazdasági tényező hazánkban. A meghívott előadó Vincze Csilla meteorológus, az ELTE doktorandusa volt, aki diplomatamunkáját a méhekre gyakorolt időjárási hatásokról írta, és családjával ő maga is méhészkedik.

Elmondta, a világon mintegy 20 ezer méhfaj él, és Európában az állati eredetű beporzás 84%-os, a trópusokon 90%-os, de vannak Magyarországon is olyan almáskertek, amelyeknek virágbeporzása több mint 90%-ban a mézméhektől függ.

Hazánkban az egy főre jutó évi mézfogyasztás meglehetősen alacsony, 20-30 dkg, a többi – átlagosan 10-15 ezer tonna – exportra kerül. 2019-ben mi voltunk az Európai Unión belül a legnagyobb mézexportőrök.

Egy 2021-es statisztika szerint Magyarország adja az EU méhállományának 6%-át 1,2 millió méhcsaláddal, de 2022 tavaszára a betelelt méhcsaládok 17,3%-a elhullott. Emlékezhetünk a rendkívül rapszodikus időjárásra, a korai enyhülés utáni fagyokra, amelyek óriási károkat okoztak mind a méz-, mind a gyümölcstermelésben.

Vincze Csilla felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás – a hőmérséklet, a légnedvesség, a légnyomás, a napsugárzás intenzitása, a felhőzet, a szélsebesség – döntő hatással van a méhek védekező viselkedésére. Nektárgyűjtésükhöz az optimális főmérséklet 18 és 25 C fok között van, 10 C fok alatt általában ki sem repülnek. A gyűjtés felső határa 35-40 C fok, mivel a hőség káros hatással van a nektárképződésre. Általában arról a növényről gyűjtenek, amelynek cukortartalma eléri a 8-10%-ot, a leghatékonyabban az 50-55% cukortartalmú nektárt tudják gyűjteni.

A szakértők megfigyelték, hogy a méhek intenzívebben gyűjtenek egy esős időszak előtt, jóelőre megérzik a zivatart. És bár jól alkalmazkodnak a hőhullámokhoz, azok akár 70%-kal is megnövelhetik a gyűjtés időtartamát. A globális felmelegedés negatív hatással van a cukortartalomra, és ahhoz a kaptárban biztosítsák a szaporodáshoz szükséges állandó páratartalmat, a dolgozó méheknek kétszer annyi vizet kell hordaniuk.

A fiasítás egyik nagy ellenségei az enyhe telet követő tavaszi fagy. Az enyhe télben elszaporodnak bizonyos élősködők, például az ázsiai eredetű varroa atka, amelyek ellen a hirtelen jött hidegben a méhek nem tudnak védekezni és egész családok kipusztulhatnak.

Az atkák ellen csak bioszereket, például hangyasavat szabad alkalmazni, tilosak a vegyszerek vagy az antibiotikumok – figyelmeztetett Vincze Csilla.

A klímaváltozás miatt a virágzás is korábban kezdődik – ezt még mi városi emberek is tapasztaljuk akár a házak előtti kertek, vagy az utcai fák láttán – ez befolyásolja a méhészeti szezont is. Ugyanakkor az extrém időjárási jelenségek – viharok, aszály – nagyobb gyakorisága negatívan befolyásolják a mézhozamot, emellett a növényvédő szerek, köztük a rovarirtók okozta talajszennyezésnek is áldozatul eshetnek a méhek, mivel a számukra szükséges ásványi sókat rendszerint a talajból szerzik.

Az IPCC szerint az évszázad végére a „legrosszabb forgatókönyv” esetén akár 14,5 %-kal is csökkenhet a világ méztermelése. A klímaváltozás kedvez a paraziták, vírusok, bakteriális és gombás fertőzéseknek is, amelyek ugyancsak nagy mértékben sújthatják a méheket.

És nem felejthetjük el azt sem, hogy a jelenlegi világméretű méztermelés záloga, hogy növekszik az ember által ellenőrzött háziméh-családok száma, ugyanakkor csökken a vadméheké.

Mit tehetünk? Ültessünk virágzó növényeket, biztosítsunk zavartalan a beporzóknak „méhlegelőket”, amelyeket rendszeresen öntözni kell, a kertekben kevesebbet nyírjuk a füvet, hozzunk létre bennük „vad sarkokat”. Készítsünk „méhhoteleket” a magányos méheknek, biztosítsunk a rovaroknak itatókat, leszállóhelyekkel, hogy ne fulladjanak bele a vízbe – tanácsolta végezetül Vincze Csilla.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: