Kínában titokban kivégzett elítéltek szerveit használhatják fel a transzplantációkhoz

Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.

A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.

Ezzel párhuzamosan saját táborában 4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják őt.

A közvéleményt élénken foglalkoztató ügyek közül a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos események a választók szerint nagymértékben rontották a Fidesz választási esélyeit. A kormány korábban 133 milliárd forintos állami támogatást nyújtott a gyár bővítésére, miközben a beruházással kapcsolatban környezetvédelmi és munkaügyi aggályok is felmerültek. Ezzel szemben a Magyar Pétert támadó rejtett kamerás felvétel kétélűnek bizonyult: ugyanannyian gondolják, hogy a felvétel a Tiszának ártott, mint ahányan úgy vélik, hogy inkább a Fidesz jött ki rosszul az ügyből.

Februárban már a társadalom 73 százaléka vélte úgy, hogy nem látott még ilyen kemény politikai küzdelmet. Még az általában kevésbé kritikus Fidesz-szavazók 57 százaléka is úgy gondolja, hogy az idei kampányban vannak határátlépések.

Az erősödő politikai érdeklődéssel összhangban a választásokon való részvételi szándék is hónapról hónapra emelkedett. Míg 2024 júliusában a szavazókorú népesség 78 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne egy „most vasárnapi” választásra, addig februárban már 86 százalék állította ugyanezt.

A pártok mozgósító képességében ugyanakkor nagy a különbség: a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka jelezte biztosra a részvételét, míg a fideszesek körében ez az arány 85 százalékos.

Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.

Czepek a határátlépés előtt hangsúlyozta:

Az államtitkár szerint „a több ellátottság nagyobb biztonságot jelent a magyar embereknek és a rezsivédelemnek is”.

A küldöttségről egy héttel ezelőtt jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben. A kormány a Molt is felkérte, hogy delegáljon tagot a testületbe, a további tagokról Czepek Gábor döntött.

Az orosz kőolajszállítások a Barátság déli ágán január 27-én álltak le, miután az ukrán hatóságok orosz dróntámadás okozta károkra hivatkoztak a nyugat-ukrajnai Brody térségében. A leállás miatt a kormány februárban a stratégiai nyersolajtartalék egy részét is felszabadította az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.

A vita azóta kiélesedett Magyarország és Ukrajna között. Orbán Viktor korábban egy videóban jelentette be, hogy a kormány rendelkezésére álló műholdfelvételek és információk alapján a vezeték üzemelhetne. Ezzel szemben az ukrán fél kitart amellett, hogy a föld alatti, tehát műholdról nem látható vezeték továbbra is sérült, és a javításához tűzszünetre lenne szükség.

A viszonyt egy, a napokban kirobbant súlyos diplomáciai botrány is nehezíti. A magyar hatóságok elfogtak két ukrán páncélozott pénzszállítót az M0-ás autópálya alacskai pihenőhelyénél. Habár a bank alkalmazottai hazatérhettek, a pénzt a magyar kormány nem adta vissza Kijevnek.

Az ukrán autóban szállított hatalmas mennyiségű készpénz és arany sorsa továbbra is bizonytalan, de a a páncélozott pénzszállítókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaadja.

A múlt héten lefoglalt ukrán banki konvojt a múlt héten, március 5-én tartóztatták fel a Terrorelhárítási Központ emberei. Az ukrán állami takarékbank, az Oschadbank alkalmazottjai 40 millió eurót, 35 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat vittek, ezt a magyar hatóságok lefoglalták. A TEK akciójáról videó is készült, amelyen maszkos kommandósok láthatók. A feltartóztatott hét ukrán állampolgárt már március 6-án elengedték, illetve kiutasították az országból.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében azt írta, hogy

A nyomozóhatóság szerint a járműveket formálisan le sem foglalták, így sem a lefoglalásról, sem annak megszüntetéséről nem született határozat. Ezt vitatja az ukrán fél jogi képviselete. „Azt feltételezzük, hogy a TEK által foganatosított március 5-i, 15:00 órai elfogástól a 49/2026. (III.9.) Kormányrendelet hatálybalépésének március 9-i, 23:00 órájáig terjedő időszakában, azaz

– áll Horváth ügyvédi irodájának közleményében.

Az ügyben pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a magyar hatóságok. A kormány március 9-én este egy rendeletet is kiadott, amely 60 napos vizsgálati időt biztosít a NAV-nak, és kimondja, hogy az értékeket ezalatt lefoglaltnak kell tekinteni. A vizsgálat célja, hogy kiderítsék a pénz és az arany eredetét, célját, és hogy részesülhettek-e belőle magyarországi bűnözői vagy politikai szervezetek.

Az ukrán külügy szerint a konvoj Ausztriába tartott, és egy rendszeres, állami bankok közötti szolgáltatás keretében szállított készpénzt. Az ukrán nemzeti bank közlése szerint a háború kezdete óta a készpénz- és aranyszállításokat kénytelenek közúton, jellemzően heti rendszerességgel lebonyolítani. A lefoglalást és az értékek visszatartását jogellenesnek tartják, és a teljes szállítmány visszaadását követelik.