Hamiltonnal, Alonsóval, Schumacherrel tér vissza a Forma-1 - összeszedtük a szezon 10 legfontosabb kérdését
Már pénteken felbőgtek a motorok Bahreinben, és ezzel visszavonhatatlanul kezdetét vette a Forma-1 2021-es szezonja. A rajt előtt összeszedtük az idei év tíz legfontosabb kérdését, ami közül számos bizonyára olyanokat is érdekel, akik nem a sportággal fekvő és kelő fanatikus rajongók.
Mindkét kategóriájában rekordnak számító 95 futamgyőzelmével és 98 rajtelsőségével szinte nem is kétséges, hogy el fogja érni a bűvös százas határt az utóbbi évek verhetetlen bajnoka, a kérdés sokkal inkább az, hogy mikor. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az is, hogy mennyire tudják megszorongatni a Mercedest ellenfelei. Ha a teszteken mutatott gyengeségeik a futamokra is megmaradnak, miközben a Red Bull, esetleg a McLaren hozza az előzetesen mutatott formát, van rá esély, hogy nem rögtön az év elején zsebeli be „százasait” a brit bajnok, de az idénre tervezett 23 futam minden bizonnyal elég lesz, hogy meglegyen a bámulatos álomhatár. És persze nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy vajon meglesz-e az áhított nyolcadik bajnoki cím, amivel lehagyná a legendás Michael Schumachert, és egyedül vezetné az örökranglistát. Azzal már túl messzire mennénk, ha azon töprengenénk: ha minden fontos rekordot megdöntött, vajon tart-e még a motivációja, vagy egy korszak ismét véget ér az F1-ben...
Idén 42. életévébe lép a sportág egyik legnépszerűbb, kétségkívül legnagyobb egyéniségnek számító pilótája, 2007 világbajnoka. Akinek ferraris másodévei is már jutalomjátéknak számítottak, az Alfa Romeóval folytatott kalandja pedig már tényleg igazi levezetés. A minden idők legtöbb futamán részt vett finn a Netlfix Drive to Survive (Hajsza a túlélésért) című sorozatában 2020-ban elmondta, hogy a sportág számára már inkább hobbi, mint komoly kihívás – kérdés, mikor lehet erre ráunni. (Ne feledjük, 2010 és '11 között egyszer már hátat fordított ennek a „szabadidős tevékenységnek”.) Kicsi az esély, hogy a patinás nevű csapattal Räikkönen idén jelentősen előre tudjon lépni a középmezőny második feléből, ugyanakkor az emberek még mindig imádják, az életet lazán veszi, a vezetésnél jobban pedig semmit nem szeret, úgyhogy ha a csapata is úgy akarja, kivárhatja, amíg idén 6 éves fia, Robin leváltja a Forma-1-ben...
Fotó: MTI/AP/Getty Images/Dan IstiteneKülönleges érzés lesz régi Forma-1 rajongóknak idén újra az M. Schumacher nevet és az MSC névrövidítést látni a sportban. A hétszeres világbajnok legenda, Michael fia, a 22 éves Mick megkezdi az utat édesapja nyomdokain, de nem lesz egyszerű dolga. A sportba nem olyan elemi erővel érkezik, mint tette azt apja majdnem 30 évvel ezelőtt, de az alsóbb kategóriák szorgalmas tanulási időszaka és a tavalyi év Forma-2-es bajnoki címe jó belépő a Forma-1-be. Ahol azonban idén még türelmesnek kell lenniük neve rajongóinak, hiszen a HAAS egyértelműen a leggyengébb csapatnak tűnik, akik ráadásul épp a napokban jelentették be, hogy a 2022-es alapvető szabályváltozásokra spórolva idén nem fejlesztik autójukat. Így az első év rögtön egy próba lesz a szimpatikus és a sajtóval nagyon intelligensen bánó Schumachernek, hogy megmutassa, jól kezeli a nehéz helyzeteket, és hogy készen áll egy nagyobb (gyanúsan a Ferrari csapathoz köthető) kihívásra. Ha stabilan le tudja győzni szintén újonc orosz csapattársát, Nyikita Mazepint, és ha nem múló türelemmel tud válaszolni az apja állapotát firtató kérdésekre, nem lehet különösebben rossz bemutatkozó éve.
A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, az egykori Red Bull-os csodagyerek, majd érett profi, másodszor hagyja ott egykor sikeresebb istállóját egy fiatalabb csapattárssal szembeni alulmaradás után. Kétségtelen, hogy a 33 éves német az utóbbi legalább két szezonban nagyon nem találta a ritmust, de róla tudvalevő, hogy nehezebben viseli a nem tökéleteshez közeli helyzeteket. Az nagy kérdés, hogy a tavaly kis híján bronzérmes Racing Point istálló utódjánál, a gyönyörűre festett Aston Martinnál megtalálja-e számítását, és a Forma-1-ben először Mercedes motorral is képes lesz-e a dobogó tetejére röpülni. Ha a nagyon ambiciózus csapat megtartja tavalyi, Vettel pedig megtalálja évekkel korábbi formáját, nincs akadálya, hogy a patinás angol márkát egy német járassa a csúcsra. Akinek azonban meg kell harcolnia fiatal csapattársával, egyben főnöke fiával, az egyre javuló Lance Stroll-lal, és a teszteken jelentkező esetlegesen megmaradó műszaki hibákkal is.
Mikor nagyjából öt évnyi (részben ferraris, nagyobbrészt mclarenes) szenvedés után a kétszeres világbajnok Fernando Alonso búcsút intett a Forma-1-nek páran már pedzegették, hogy van még „elintézetlen ügye”, hisz hihetetlen, hogy a minden idők legjobbjai között is emlegetett spanyolnak a két korai renault-s siker után 2006 óta egyszerűen nem jött újabb elsőség. Páratlanul rossz ütemű átigazolásaival sokszor saját magát gáncsolta el, és bár többször is a vb-cím közelébe került, végül már csak futamgyőzelemig jutott – igaz, azokból a tekintélyes mértékű 32-ig. Aztán úgy tűnt remekül érzi magát a csúcskategória nélkül: többször (bár kis sikerrel) próbálkozott az Indianapolis 500-as oválversennyel, megnyerte a Le Mans-i 24 órást, majd az egész Endurance-világbajnokságot is, és még a Dakar-ralin is bepróbálkozott. Most úgy tűnik, mindez csak edzés volt a nagy visszatéréshez, méghozzá nem máshova, mint egykori sikercsapata, a Renult utódjához, akik idén a sportautó-gyártó Alpine nevén versenyeznek. A Forma-1 nagy visszatérői között voltak olyanok (Lauda, Prost, Mansell), akik „másodkarrierjüket” bajnoki címmel ünnepelték, de akadt olyan is (például Michael Schumacher), akiknek már nem termett babér. Első évében a 40 éves spanyoltól senki nem vár vb-címet, reálisan még győzelmet sem, de aki kicsit is ismeri Alonsót, tudja, hogy (pl. Räikkönennel ellentétben) ő nem szokott csak úgy a poén kedvéért belevágni valamibe.
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj1980 óta nem zárt olyan siralmas évet a Ferrari, mint 2020-ban, amikor többször az időmérő edzés első kieséses szakaszából való továbbjutás is kihívást jelentett. 2021-re elhagyta a legendás csapatot az egyre motiválatlanabb Vettel, és érkezett a helyére a sikerre éhes, és azt a McLarennél az elmúlt években már megkóstoló Carlos Sainz. Az olaszok tavaly kényszerűen megváltoztatott motorjukat igyekezték minél jobban átépíteni, és ott van nekik a stabil ember, Charles Leclerc is, aki minden idők leghosszabb távú szerződését kapta a legendás csapattól. Ilyen alapanyagból illene előre lépni, még ha idén a legfanatikusabb szurkolókon (a tifosin) kívül senki nem is vár reálisan győzelmet tőlük. Mellettük szól ugyanakkor az a statisztika, hogy a Forma-1 1950 óta íródó történetében, eddig összesen egyszer, jó 28 évvel ezelőtt volt olyan időszakuk, amikor egymást követő több évben nem tudtak futamgyőzelmet szerezni.
Fotó: MTI/EPA/Valdrin XhemajA McLaren csapat nemrég már besült egy régi felálláshoz való visszatéréssel: a Senna-Prost korszakot idéző McLaren-Honda második házasság olyan szörnyen sikerült, hogy a két világbajnok pilóta, Alonso és Button is csak az utolsó helyeken harcolt. Most pár év Renault-s intermezzo után a Forma-1 történetének második legsikeresebb csapata visszatér leghosszabb kapcsolatához, és az elmúlt évek verhetetlen gyártójától, a Mercedestől kapja a motorokat. A korábbi ilyen frigyből Häkkinen és Hamilton világbajnok lett, de nem szerepelt rosszul Coulthard, Räikkönen vagy Button sem. A csapat most megszerezte az egyik legsikeréhesebb pilótát, a Red Bull-os évek után újra bizonyítani akaró Daniel Ricciardót, a bizonyítási vágytól szintén fűtött, fiatal Lando Norris pedig már a csapat stabil tagjának számít. Annyi már most bizonyos, hogy a két legviccesebb, a szórakoztató infantilizmus hatását súroló pilótának köszönhetően kétségtelenül a McLaren boksza fog a leghangosabb lenni a csapattagok röhögéseitől. A kompetens csapatvezetéssel talán minden eddiginél közelebb áll az istálló ahhoz, hogy 2012 után végre ismét a dobogó tetején ünnepelhessenek. Ha pedig ez megtörténne, valószínűleg ott nem állnának meg...
A Forma-1 rutinosabb nézőinek bizonyosan mondanak valamit az olyan nevek, mint Kobajasi Kamui, Szató Takuma, Katajama Jukió, Szuzuki Aguri vagy épp Nakadzsima Szatoru. Ők voltak a sportág ismertebb japán pilótái, akikben leginkább az volt a közös, hogy kisebb vagy nagyobb megvillanásaik mellett afféle kamikáze-pilótáknak tartották őket, akik meggondolatlan manővereikkel jelentős anyagi kárt (és álmatlan, autójavító éjszakákat) tudtak szerezni csapatuknak. Voltak közülük többen, akik más kategóriákban aztán bizonyították tehetségüket, de tény, hogy a Forma-1 sosem volt a felkelő nap országa fiainak terepe. Most a fiatal Cunoda Jukin a világ szeme, hogy megmutassa, nemzetének is teremhet babér az autóversenyzés csúcsán. Cunoda a két alsóbb kategóriában ért már el figyelemre méltó eredményeket, és a teszteken is bizonyította, hogy nem ijed meg a feladattól. Középcsapathoz igazolva ráadásul rögtön egy futamgyőztes csapattársat kapott Pierre Gasly személyében, így igazán mély vízben mutathatja meg képességeit. Ha idén még nem is láthatunk tőle csodát, két dologgal mindenképp feltűnést keltett. Egyfelől az egyre „magasodó” Forma-1-es mezőnyben negatív értelemben „kitűnik” mindössze 159 centiméterével, amivel a sportág történetének egyik legalacsonyabb pilótájának számít. Amiben viszont mindenképp rekorder: ő a sport első, 2000-es években született versenyzője – májusban tölti be 21. életévét.
Fotó: MTI/EPA/Valdrin XhemajNéhány évig a Vettellel felálló Ferrari számított a teljes, 2014 óta tartó turbókorszakban egyeduralkodó Mercedes csapat első számú kihívójának. De mint fentebb említettük, ezek az idők elmúltak. Most a '10-es évek elejének sikercsapatán, és még mindig piszok fiatal sztárjukon, Max Verstappenen a sor, hogy bizonyítsák, ismét ott a helyük a világ tetején. A feladat persze idén sem egyszerű, bár kétségtelen, hogy a téli tesztek során a Mercik meglepően gyenge (a szokásos „altatásnál” sokkal gyengébb) oldalukat mutatták, míg a Bikák a magabiztosság és a tökéletesség mintaképeinek szerepében tetszetelegtek. Ha hinni lehet a szakemberek számolgatásainak, bár még mindig a német gyári csapat számít az első számú favoritnak, szerencsés csillagzat esetén a Honda motorokkal utoljára próbálkozó Red Bulloknak 7 év után most lehet a legnagyobb esélyük borsot törni Hamiltonék orra alá. Pilótafronton mindenesetre nem bíztak a véletlenben: híres junior-programjuk kifulladása után a páratlanul tehetséges Verstappen mellé leszerződtették a tavalyi év legnagyobb pozitív meglepetését, az autókkal az egyik legkezesebben bánó 30 éves Sergio Pérezt. A mexikói pilóta így 10 év F1-es karrier után végre egy, a tehetségéhez méltó, győztes autóban csillogtathatja meg képességeit.
A fenti kérdést úgy is átalakíthatnánk, hogy egyáltalán meg lesz-e tartva a rekordhosszúságú szezon mind a 23 tervezett futama. Tavaly, mint minden másba, a Forma-1 életébe is alaposan belerondított a koronavírus, az utolsó utáni pillanatban lefújt szezonnyitó, és a négy hónapot csúszó szezonrajt után végül az F1 számára új és egykori pályák bevetésével mentették 17 futamosra a szezont – amiből kimarad a legendás helyszínek fele, köztük a patinás Monte Carlo-i verseny. A szezon nagy része azonban így is üres lelátók előtt zajlott, és ugyan a tévé képernyői előtt ülve ez maximum a díjátadókkor szúrt szemet, a versenyzőknek és a csapatoknak így is rendkívül nehéz helyzet lehetett. Most, az új szezon rajtjának pillanatában a legtöbb helyen még javában tombol a járvány (a nyitónak szánt ausztrál futam ezért is került át a szezon végére), de úgy tűnik, a Forma-1 megtanulta kezelni a kihívásokat, és le tudják bonyolítani az összes versenyt, köztük a visszatérő Holland és az újonnan bemutatkozó Szaúd-Arábiai Nagydíjat is. Azt persze még megtippelni is igen nehéz, hogy a jósolhatatlanul viselkedő pandémia miatt melyik versenyen hány néző vehet részt. Például kilátogathatunk-e mi magyarok nyáron a Hungaroringre, és vajon az autósport legnépszerűbb ága is beveti-e a japánok által az olimpiára tervezett, „csak hazaiaknak” szóló engedélyt.
