SPORT
A Rovatból

Hamiltonnal, Alonsóval, Schumacherrel tér vissza a Forma-1 - összeszedtük a szezon 10 legfontosabb kérdését

Ha az autóversenyzés királykategóriája csak egy kicsit is előrébb lép a tavalyi szezon izgalmaihoz képest, már megéri vasárnaponta a képernyők elé ülni.
Malinovszki András - szmo.hu
2021. március 26.



Már pénteken felbőgtek a motorok Bahreinben, és ezzel visszavonhatatlanul kezdetét vette a Forma-1 2021-es szezonja. A rajt előtt összeszedtük az idei év tíz legfontosabb kérdését, ami közül számos bizonyára olyanokat is érdekel, akik nem a sportággal fekvő és kelő fanatikus rajongók.

Mikor lép be Hamilton a „százasok klubjába”?

Fotó: MTI/AP/Getty Images/Dan Istitene

Mindkét kategóriájában rekordnak számító 95 futamgyőzelmével és 98 rajtelsőségével szinte nem is kétséges, hogy el fogja érni a bűvös százas határt az utóbbi évek verhetetlen bajnoka, a kérdés sokkal inkább az, hogy mikor. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az is, hogy mennyire tudják megszorongatni a Mercedest ellenfelei. Ha a teszteken mutatott gyengeségeik a futamokra is megmaradnak, miközben a Red Bull, esetleg a McLaren hozza az előzetesen mutatott formát, van rá esély, hogy nem rögtön az év elején zsebeli be „százasait” a brit bajnok, de az idénre tervezett 23 futam minden bizonnyal elég lesz, hogy meglegyen a bámulatos álomhatár. És persze nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy vajon meglesz-e az áhított nyolcadik bajnoki cím, amivel lehagyná a legendás Michael Schumachert, és egyedül vezetné az örökranglistát. Azzal már túl messzire mennénk, ha azon töprengenénk: ha minden fontos rekordot megdöntött, vajon tart-e még a motivációja, vagy egy korszak ismét véget ér az F1-ben...

Hova tovább Räikkönen?

Idén 42. életévébe lép a sportág egyik legnépszerűbb, kétségkívül legnagyobb egyéniségnek számító pilótája, 2007 világbajnoka. Akinek ferraris másodévei is már jutalomjátéknak számítottak, az Alfa Romeóval folytatott kalandja pedig már tényleg igazi levezetés. A minden idők legtöbb futamán részt vett finn a Netlfix Drive to Survive (Hajsza a túlélésért) című sorozatában 2020-ban elmondta, hogy a sportág számára már inkább hobbi, mint komoly kihívás – kérdés, mikor lehet erre ráunni. (Ne feledjük, 2010 és '11 között egyszer már hátat fordított ennek a „szabadidős tevékenységnek”.) Kicsi az esély, hogy a patinás nevű csapattal Räikkönen idén jelentősen előre tudjon lépni a középmezőny második feléből, ugyanakkor az emberek még mindig imádják, az életet lazán veszi, a vezetésnél jobban pedig semmit nem szeret, úgyhogy ha a csapata is úgy akarja, kivárhatja, amíg idén 6 éves fia, Robin leváltja a Forma-1-ben...

Továbbviszi-e édesapja örökségét Mick Scumacher?

Fotó: MTI/AP/Getty Images/Dan Istitene

Különleges érzés lesz régi Forma-1 rajongóknak idén újra az M. Schumacher nevet és az MSC névrövidítést látni a sportban. A hétszeres világbajnok legenda, Michael fia, a 22 éves Mick megkezdi az utat édesapja nyomdokain, de nem lesz egyszerű dolga. A sportba nem olyan elemi erővel érkezik, mint tette azt apja majdnem 30 évvel ezelőtt, de az alsóbb kategóriák szorgalmas tanulási időszaka és a tavalyi év Forma-2-es bajnoki címe jó belépő a Forma-1-be. Ahol azonban idén még türelmesnek kell lenniük neve rajongóinak, hiszen a HAAS egyértelműen a leggyengébb csapatnak tűnik, akik ráadásul épp a napokban jelentették be, hogy a 2022-es alapvető szabályváltozásokra spórolva idén nem fejlesztik autójukat. Így az első év rögtön egy próba lesz a szimpatikus és a sajtóval nagyon intelligensen bánó Schumachernek, hogy megmutassa, jól kezeli a nehéz helyzeteket, és hogy készen áll egy nagyobb (gyanúsan a Ferrari csapathoz köthető) kihívásra. Ha stabilan le tudja győzni szintén újonc orosz csapattársát, Nyikita Mazepint, és ha nem múló türelemmel tud válaszolni az apja állapotát firtató kérdésekre, nem lehet különösebben rossz bemutatkozó éve.

Eljön-e az Aston Martinnál Vettel harmadvirágzása?

A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, az egykori Red Bull-os csodagyerek, majd érett profi, másodszor hagyja ott egykor sikeresebb istállóját egy fiatalabb csapattárssal szembeni alulmaradás után. Kétségtelen, hogy a 33 éves német az utóbbi legalább két szezonban nagyon nem találta a ritmust, de róla tudvalevő, hogy nehezebben viseli a nem tökéleteshez közeli helyzeteket. Az nagy kérdés, hogy a tavaly kis híján bronzérmes Racing Point istálló utódjánál, a gyönyörűre festett Aston Martinnál megtalálja-e számítását, és a Forma-1-ben először Mercedes motorral is képes lesz-e a dobogó tetejére röpülni. Ha a nagyon ambiciózus csapat megtartja tavalyi, Vettel pedig megtalálja évekkel korábbi formáját, nincs akadálya, hogy a patinás angol márkát egy német járassa a csúcsra. Akinek azonban meg kell harcolnia fiatal csapattársával, egyben főnöke fiával, az egyre javuló Lance Stroll-lal, és a teszteken jelentkező esetlegesen megmaradó műszaki hibákkal is.

Sikerül-e a visszatérés Fernando Alonsónak?

Fotó: MTI/EPA/XPB Images/FIA

Mikor nagyjából öt évnyi (részben ferraris, nagyobbrészt mclarenes) szenvedés után a kétszeres világbajnok Fernando Alonso búcsút intett a Forma-1-nek páran már pedzegették, hogy van még „elintézetlen ügye”, hisz hihetetlen, hogy a minden idők legjobbjai között is emlegetett spanyolnak a két korai renault-s siker után 2006 óta egyszerűen nem jött újabb elsőség. Páratlanul rossz ütemű átigazolásaival sokszor saját magát gáncsolta el, és bár többször is a vb-cím közelébe került, végül már csak futamgyőzelemig jutott – igaz, azokból a tekintélyes mértékű 32-ig. Aztán úgy tűnt remekül érzi magát a csúcskategória nélkül: többször (bár kis sikerrel) próbálkozott az Indianapolis 500-as oválversennyel, megnyerte a Le Mans-i 24 órást, majd az egész Endurance-világbajnokságot is, és még a Dakar-ralin is bepróbálkozott. Most úgy tűnik, mindez csak edzés volt a nagy visszatéréshez, méghozzá nem máshova, mint egykori sikercsapata, a Renult utódjához, akik idén a sportautó-gyártó Alpine nevén versenyeznek. A Forma-1 nagy visszatérői között voltak olyanok (Lauda, Prost, Mansell), akik „másodkarrierjüket” bajnoki címmel ünnepelték, de akadt olyan is (például Michael Schumacher), akiknek már nem termett babér. Első évében a 40 éves spanyoltól senki nem vár vb-címet, reálisan még győzelmet sem, de aki kicsit is ismeri Alonsót, tudja, hogy (pl. Räikkönennel ellentétben) ő nem szokott csak úgy a poén kedvéért belevágni valamibe.

Kijön-e a gödörből a Ferrari?

Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

1980 óta nem zárt olyan siralmas évet a Ferrari, mint 2020-ban, amikor többször az időmérő edzés első kieséses szakaszából való továbbjutás is kihívást jelentett. 2021-re elhagyta a legendás csapatot az egyre motiválatlanabb Vettel, és érkezett a helyére a sikerre éhes, és azt a McLarennél az elmúlt években már megkóstoló Carlos Sainz. Az olaszok tavaly kényszerűen megváltoztatott motorjukat igyekezték minél jobban átépíteni, és ott van nekik a stabil ember, Charles Leclerc is, aki minden idők leghosszabb távú szerződését kapta a legendás csapattól. Ilyen alapanyagból illene előre lépni, még ha idén a legfanatikusabb szurkolókon (a tifosin) kívül senki nem is vár reálisan győzelmet tőlük. Mellettük szól ugyanakkor az a statisztika, hogy a Forma-1 1950 óta íródó történetében, eddig összesen egyszer, jó 28 évvel ezelőtt volt olyan időszakuk, amikor egymást követő több évben nem tudtak futamgyőzelmet szerezni.

Mire lesz képes a McLaren és a Mercedes második házassága?

Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

A McLaren csapat nemrég már besült egy régi felálláshoz való visszatéréssel: a Senna-Prost korszakot idéző McLaren-Honda második házasság olyan szörnyen sikerült, hogy a két világbajnok pilóta, Alonso és Button is csak az utolsó helyeken harcolt. Most pár év Renault-s intermezzo után a Forma-1 történetének második legsikeresebb csapata visszatér leghosszabb kapcsolatához, és az elmúlt évek verhetetlen gyártójától, a Mercedestől kapja a motorokat. A korábbi ilyen frigyből Häkkinen és Hamilton világbajnok lett, de nem szerepelt rosszul Coulthard, Räikkönen vagy Button sem. A csapat most megszerezte az egyik legsikeréhesebb pilótát, a Red Bull-os évek után újra bizonyítani akaró Daniel Ricciardót, a bizonyítási vágytól szintén fűtött, fiatal Lando Norris pedig már a csapat stabil tagjának számít. Annyi már most bizonyos, hogy a két legviccesebb, a szórakoztató infantilizmus hatását súroló pilótának köszönhetően kétségtelenül a McLaren boksza fog a leghangosabb lenni a csapattagok röhögéseitől. A kompetens csapatvezetéssel talán minden eddiginél közelebb áll az istálló ahhoz, hogy 2012 után végre ismét a dobogó tetején ünnepelhessenek. Ha pedig ez megtörténne, valószínűleg ott nem állnának meg...

Cunoda Juki megtöri-e a „japán átkot”?

A Forma-1 rutinosabb nézőinek bizonyosan mondanak valamit az olyan nevek, mint Kobajasi Kamui, Szató Takuma, Katajama Jukió, Szuzuki Aguri vagy épp Nakadzsima Szatoru. Ők voltak a sportág ismertebb japán pilótái, akikben leginkább az volt a közös, hogy kisebb vagy nagyobb megvillanásaik mellett afféle kamikáze-pilótáknak tartották őket, akik meggondolatlan manővereikkel jelentős anyagi kárt (és álmatlan, autójavító éjszakákat) tudtak szerezni csapatuknak. Voltak közülük többen, akik más kategóriákban aztán bizonyították tehetségüket, de tény, hogy a Forma-1 sosem volt a felkelő nap országa fiainak terepe. Most a fiatal Cunoda Jukin a világ szeme, hogy megmutassa, nemzetének is teremhet babér az autóversenyzés csúcsán. Cunoda a két alsóbb kategóriában ért már el figyelemre méltó eredményeket, és a teszteken is bizonyította, hogy nem ijed meg a feladattól. Középcsapathoz igazolva ráadásul rögtön egy futamgyőztes csapattársat kapott Pierre Gasly személyében, így igazán mély vízben mutathatja meg képességeit. Ha idén még nem is láthatunk tőle csodát, két dologgal mindenképp feltűnést keltett. Egyfelől az egyre „magasodó” Forma-1-es mezőnyben negatív értelemben „kitűnik” mindössze 159 centiméterével, amivel a sportág történetének egyik legalacsonyabb pilótájának számít. Amiben viszont mindenképp rekorder: ő a sport első, 2000-es években született versenyzője – májusban tölti be 21. életévét.

Képes lesz-e legyőzni a Red Bull a Mercedest?

Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

Néhány évig a Vettellel felálló Ferrari számított a teljes, 2014 óta tartó turbókorszakban egyeduralkodó Mercedes csapat első számú kihívójának. De mint fentebb említettük, ezek az idők elmúltak. Most a '10-es évek elejének sikercsapatán, és még mindig piszok fiatal sztárjukon, Max Verstappenen a sor, hogy bizonyítsák, ismét ott a helyük a világ tetején. A feladat persze idén sem egyszerű, bár kétségtelen, hogy a téli tesztek során a Mercik meglepően gyenge (a szokásos „altatásnál” sokkal gyengébb) oldalukat mutatták, míg a Bikák a magabiztosság és a tökéletesség mintaképeinek szerepében tetszetelegtek. Ha hinni lehet a szakemberek számolgatásainak, bár még mindig a német gyári csapat számít az első számú favoritnak, szerencsés csillagzat esetén a Honda motorokkal utoljára próbálkozó Red Bulloknak 7 év után most lehet a legnagyobb esélyük borsot törni Hamiltonék orra alá. Pilótafronton mindenesetre nem bíztak a véletlenben: híres junior-programjuk kifulladása után a páratlanul tehetséges Verstappen mellé leszerződtették a tavalyi év legnagyobb pozitív meglepetését, az autókkal az egyik legkezesebben bánó 30 éves Sergio Pérezt. A mexikói pilóta így 10 év F1-es karrier után végre egy, a tehetségéhez méltó, győztes autóban csillogtathatja meg képességeit.

Lesznek-e nézők a futamokon?

A fenti kérdést úgy is átalakíthatnánk, hogy egyáltalán meg lesz-e tartva a rekordhosszúságú szezon mind a 23 tervezett futama. Tavaly, mint minden másba, a Forma-1 életébe is alaposan belerondított a koronavírus, az utolsó utáni pillanatban lefújt szezonnyitó, és a négy hónapot csúszó szezonrajt után végül az F1 számára új és egykori pályák bevetésével mentették 17 futamosra a szezont – amiből kimarad a legendás helyszínek fele, köztük a patinás Monte Carlo-i verseny. A szezon nagy része azonban így is üres lelátók előtt zajlott, és ugyan a tévé képernyői előtt ülve ez maximum a díjátadókkor szúrt szemet, a versenyzőknek és a csapatoknak így is rendkívül nehéz helyzet lehetett. Most, az új szezon rajtjának pillanatában a legtöbb helyen még javában tombol a járvány (a nyitónak szánt ausztrál futam ezért is került át a szezon végére), de úgy tűnik, a Forma-1 megtanulta kezelni a kihívásokat, és le tudják bonyolítani az összes versenyt, köztük a visszatérő Holland és az újonnan bemutatkozó Szaúd-Arábiai Nagydíjat is. Azt persze még megtippelni is igen nehéz, hogy a jósolhatatlanul viselkedő pandémia miatt melyik versenyen hány néző vehet részt. Például kilátogathatunk-e mi magyarok nyáron a Hungaroringre, és vajon az autósport legnépszerűbb ága is beveti-e a japánok által az olimpiára tervezett, „csak hazaiaknak” szóló engedélyt.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.


Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.

„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.

Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.

Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.

Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.

Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.

A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.

Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.

Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:

„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”

Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.


Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.

A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”

Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.

Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:

„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”

Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.


A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.

A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.

A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.

Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.

A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.

A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.

A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.

A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.

„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.

A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
„Felháborító és botrányos” – Szijjártó Péter fogadta a magyar teniszezőt, akivel nem akart kezet fogni az ukrán ellenfele
Bondár Anna a háború kitörése után elutazott Oroszországba egy versenyre, ezért nem volt hajlandó kezet fogni vele Olekszandra Olijnikova a kolozsvári WTA-tornán. A külügyminiszter szerint a magyar sportoló lejáratására tett kísérlet és „a náci párhuzamok” emlegetése az ukrán teniszezőt minősíti.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta Bondár Anna teniszeszőt, miután ukrán ellenfele megtagadta vele a kézfogást – írta a Nemzeti Sport.

A magyar teniszező február 3-án, a kolozsvári WTA-torna második fordulójában kapott ki Olekszandra Olijnikovától, aki a találkozó előtti fotózást és az azt követő kézfogást is megtagadta. Az ukrán sportoló ezt azzal indokolta, hogy Bondár még 2022-ben – már az orosz–ukrán háború kirobbanása után – részt vett egy szentpétervári tornán.

Szijjártó Péter felháborítónak és botrányosnak nevezte, ahogyan Olijnikova bánt Bondár Annával. „Ha a sportot rosszindulatú emberek összekeverik a geopolitikával, abból mindig baj lesz és méltatlan helyzetek állnak elő. Egyetlen normális ember sem hiheti a világon, hogy a sportolók felelősek lennének a politikusok döntéseiért.

A Bondár Anna lejáratására tett kísérlet és náci párhuzamok emlegetése leginkább az ukrán »sportolót« minősíti”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, reméli, hogy Bondár a következő időszakban kiváló eredményekkel szerez majd örömet a magyaroknak, köztük új egyesülete, a Honvéd szurkolóinak is.

Olijnikova a tettét azzal indokolta, hogy Bondár oroszországi részvétele a Gazprom által szponzorált tornán „morálisan ugyanaz”, mintha „1941-ben a náci Németországban játszana és az auschwitzi és treblinkai haláltáborok áldozataitól elrabolt ékszerekkel fizetséget kapna”.

Az ukrán játékos szerint csak akkor lenne hajlandó kezet fogni a jövőben, ha Bondár nyilvánosan bocsánatot kérne az ukrán néptől és egyértelműen elítélné Oroszország agresszióját.

Bondár Anna higgadtan kezelte a helyzetet.

„Készültem rá, hogy ez lesz… ez az ő döntése, amit el kell fogadjak”

– nyilatkozta a magyar játékos.

A nemzetközi sajtó is felkapta az esetet, kiemelve, hogy az ukrán sportolók eddig jellemzően csak orosz és fehérorosz ellenfeleikkel szemben tagadták meg a sportszerű gesztusokat. Több magyar sportoló is kiállt Bondár mellett, a fair play szellemiségét hangsúlyozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk