ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Feleségek árulták el, miért idegesítő, amikor az esküvő után máris azt kérdezik, "mikor lesz gyerek?"

Ezért ne zaklassuk a friss házasokat a családalapítással.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2018. szeptember 10.



Az emberek hajlamosak lineárisan gondolkodni, ha a nagyobb életeseményekről van szó. Egyértelműnek tűnik, hogy az óvoda után az iskola jön, a középiskola után az egyetem, a tanulás után a munka, a házasságkötés után pedig a családalapítás. Pedig nem mindig a társadalom által "elvárt" sorrendben történnek az ilyen nagy horderejű dolgok, például sokan már a házasság előtt vállalnak gyereket.

Általában viszont fordítva történik, tehát az esküvő után vágnak bele a párok a babaprojektbe, amit a családtagok, a rokonok, a barátok és az ismerősök is szorgalmaznak.

Amint véget ér a nagy nap, egyre gyakrabban jönnek a "na és mikor lesz gyerek?" típusú kérdések, ami sok házaspárt kikészít.

Az Elle három újdonsült feleséget kérdezett meg arról, miért idegesítő számukra az, ha állandóan a gyerek témáról faggatják őket. A válaszuk tanulságos, és kicsit meglepő is.

A 29 éves Amy 10 évig járt férjével, Gavinnel, mielőtt 2016-ban összeházasodtak - akkor ő majdnem 28, párja éppen 30 éves volt. Elmondása szerint az esküvő életük legszebb napja volt, házassági fogadalmukat pedig két héttel később Las Vegasban is megerősítették. Két évvel a mennyegző előtt állandóan arról kérdezgették őket, hogy mikor kelnek egybe, most pedig már a családalapítással zaklatják őket.

"Amikor visszatérsz a nászútról, mindenki azt várja, mikor leszel terhes. Legtöbbször ez csak egy ártatlan kérdés olyanoktól, akik nem ismernek minket olyan jól, és csak arra jó, hogy megtörjük a csendet és egy udvarias beszélgetésbe elegyedjünk. Egy kicsit azért mégis zavar. Egyszer valaki kiszúrta a jegygyűrűmet és megkérdezte, hogy 'hamarosan babád lesz?'. Ennyi erővel én is megkérdezhettem volna, hogy 'milyen kopaszként élni?' - lehet, hogy ez egy örökletes betegség eredménye, vagy csak egyszerűen kopasz akart lenni.

Sosem tudhatod, min mentek keresztül az emberek - az is lehet, hogy mi hiába próbálkozunk a teherbeeséssel, netán többször elvetéltem már. A nemi betegségek, a szex és a vetélés olyan tabutémák, amikről az embereknek nem kellene kíváncsiskodni, habár ártalmatlan kérdéseknek tűnnek"

- mondta.

Amy általában csak megvonja a vállát, vagy annyit válaszol, hogy "még nem most", amikor azt kérdezik, mikor lesz gyerekük, de hangsúlyozta, hogy nem azért, mert nem állnak készen a családalapításra, hanem azért, mert most más dolgokra fókuszálnak. Mint mondta, az állandó kérdezgetés nem változtatta meg a kapcsolatukat vagy a szülőségről alkotott véleményüket, de arra viszont hatással van, hogy jobban aggódnak a koruk és a termékenység miatt.

"Ismerek olyanokat, akik küzdöttek a terhebeeséssel, és ezért mondták nekünk is, hogy ha szeretjük egymást, ne vesztegessük az időt. Tudjuk, hogy biztosan lesz majd gyerekünk, de sosem lesz erre megfelelő idő. Akkor lesz majd babánk, amikor lesz, és ez senki másra nem tartozik"

- véli a feleség.

A 30 éves Georgie már 5 éve volt együtt a barátjával, amikor tavaly összeházasodtak. Ő akkor 29, a párja pedig 28 éves volt. Nem tagadja, hogy nehéz volt eljutni odáig a család elvárásai miatt, de csodálatos volt a nagy napjuk. Ők is már a nászútról való hazaérkezés után megkapták a családalapításra vonatkozó kérdéseket.

Szerinte a legzavaróbb az volt, amikor azt mondták, hogy "szülnie KELL egy babát, hogy továbbvihesse a férje nevét".

A nő megtartotta a leánykori nevét, a férfit pedig nem érdekli különösebben a névöröklődés, ezért érthetetlen, hogy mások miért foglalkoznak ezzel. Mint mondta, meglepő módon inkább a nők zaklatják ezekkel a kérdésekkel.

"Olyan, mintha az anyukák azt akarnák, hogy csatlakozz a klubba, és hozz egy életreszóló döntést ezért. Ebben határozottan van egy kis neheztelés, amiért te még szabad vagy. A válaszom általában az, hogy "istenem, dehogyis, utálom a gyerekeket", ami persze nem teljesen igaz, de legalább egy kínos nevetésre jó"

- mondta, hozzátéve, hogy szerinte ha semmitmondó válasszal rukkolnak elő a párok ilyenkor, azzal utat nyitnak a további kíváncsiskodásnak. Bizarrnak tartja, hogy az emberek azt gondolják, hogy a témáról való beszélgetéssel befolyásolhatják mások életre szóló döntéseit.

"Van elég nyomás a nőkön, nem kell még azzal is nyomasztani őket, hogy azt kérdezgetik, mikor lesznek gyerekek. Az embereknek gondolkodniuk kellene, mielőtt beszélnek. Szerinted milyen érzés, amikor egyfolytában arról kérdeznek, hogy lesz-e baba, ha ez az, amit a legjobban szeretnél a világon, de sajnos nem lehet gyereked? El tudom képzelni, hogy elég sz*r."

A 33 éves Madeleine a munkahelyén ismerte meg a férjét, Grahamet, akivel egy évvel később össze is házasodtak. Nem is egy, hanem két esküvőjük volt: a polgári szertartást Londonban tartották, ami után egy hotelben ünnepeltek a családtagokkal és a barátokkal, majd egy háromnapos lagzit is szerveztek Ausztriában. Őket már az eljegyzés óta zaklatják a gyerek-kérdéssel.

Vannak, akik udvariasan érdeklődnek ("a baba lesz a következő lépés?") és vannak sokkal tolakodóbbak is (szerinted lesznek a közeljövőben gyerekeitek?"). Mint mondta, még a barátok szülei és az exbarátai is kíváncsiskodtak.

A legmeglepőbb viszont az volt, hogy többször is úgy kérdeztek rá a dologra, hogy rajta múlik-e, és mikor fog rá időt szánni, mert a nő köztudottan elfoglalt, pánikbeteg, és van egy kutyája, aki minden szabadidejét lefoglalja.

"Nagyon érdekes, hogy hirtelen mindenkit ennyire érdekel, hogy van-e valami a méhemben. A gyerekvállalás nyomása nagyon makaccsá tett: nem akarok senkinek megfelelni azzal, hogy babát szülök. A házasság egy hűségeskü, amit azért teszel, mert szeretsz valakit, és az nagyon szép dolog, ha egy baba is teljessé teszi, de ez nem egy kötelező dolog. Ez az attitűd annyira fel tud idegesíteni"

- mondta.

A nő rámutatott arra, hogy számtalan gátja lehet a családalapításnak az impotenciától kezdve a szüléstől való félelemig, amiket érdemes végiggondolni, mielőtt arról kérdezősködünk, mikor jön már a gyerek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk