Farkas András: Nagyon nehezen védhető, hogy hagynak több százezer nyugdíjast a mélyszegénység bugyraiba zuhanni

A nyugdíjszakértő szerint jelenleg is 255 ezer nyugdíjas él mélyszegénységben, és még 150-200 ezer ember közel áll ehhez. Ráadásul másfélmillióan számíthatnak siralmasan kis nyugdíjra, például a katások. Nyoma sincs annak, hogy a kormány készülne erre.

Fischer Gábor, fotó: Balázs Attila/MTI - szmo.hu
2024. március 20.

A GKI friss adatai szerint az Európai Uióban szinte mindenhol jobban élnek az átlagnyugdíjasok, mint nálunk. Bár 2023-ra 208 ezer forintra emelkedett a magyar átlagnyugdíj, de euróba váltva ezzel csak 24. helyre kerültünk az unió 27 tagállama közül, vásárlóerő-paritáson mérve pedig a magyar nyugdíjak az uniós átlag 45 százalékát tették ki.

Nemrég a Bankmonitor arról írt, hogy számításaik szerint 900 ezer magyar magyar nyugdíjas kénytelen a létminimum alatt élni, vagyis a nyugdíjasok 40 százaléka. Ha a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot is figyelembe vesszük, szerintük akkor is 700 ezer nyugdíjasra igaz ez a megállapítás. Farkas András nyugdíjszakértővel arról beszélgettünk, tényleg ennyire tragikusak-e a számok, és mire számíthatnak azok, akik a következő években mennek nyugdíjba,

– Valóban ilyen sok nyugdíjas él a létminimum alatt?

– Ez a cikk, amit egyébként kiváló kollégám írt, nagyon alaposan megindokolt, mégis elég riasztó a következtetése. Mégpedig az, hogy 900 ezer nyugdíjas a létminimum alatt él. Ezt azért én kétségbe vonom. Noha természetesen lehet védeni Bulcsú állítását is, le is vezeti, hogyan számolta ki, de azért a magyar nyugdíjrendszer nem annyira tragikus, hogy a nem is egészen kétmillió öregségi nyugdíjasnak a fele a létminimum alatt éljen. Persze definíció kérdése, mit számítunk létminimumnak. A KSH a létminimum-számítást abbahagyta 2015-ben, de van két ma is folytatott KSH adatbázis, amiből érdemes kiindulni. Az egyik az úgynevezett súlyos anyagi és szociális deprivációkban élőkről szóló hivatalos KSH adattábla. Ennek a 2022-es legutolsó adata szerint a 65 pluszos magyar korosztálynak a 9,5 százaléka él ebben a helyzetben. Ez 187 ezer főt jelent.

Tehát ha a szegénységet nézzük, akkor a KSH szerint 187 ezer idősről mondható ki, hogy Magyarországon szegénységben él, azonban ez nem mind nyugdíjas, mert sok embernek nyugdíja sincsen közülük. Ők a nyugdíjra való jogosultságot sem tudták megszerezni.

Tehát az első kiindulópont, ami egyébként egy javuló adat, mert 2005-ben még 12,7 százaléka volt az idős embereknek ilyen nagy szegénységben élő. A másik, amit kimutat a KSH, az az úgynevezett szegénységi küszöb, mert azt meglepő módon számolja továbbra is, mind az egyszemélyes háztartásokra, mind a kétszülős, kétgyermekes háztartásokra. Ebből a nyugdíj miatt minket jobban érint az egyszemélyes háztartás. A 2022-es lezárt adatok szerint az éves minimális jövedelem ahhoz, hogy a szegénységi küszöb fölött tudjon valaki maradni, 2022-ben 1 millió 742 ezer 220 forint volt, vagyis havi 145 ezer forint jövedelmet, keresetet kellett valahogy összekaparni, hogy ne csússzon be a szegénységi küszöb alá az ember 2022-ben. Ha ezt fölszorozzuk a 2023-as inflációval meg a 2024-es eddig ismert inflációval és nyugdíjemeléssel, akkor az jön ki, hogy most az az ember, akinek nem éri el a havi jövedelme a 182 ezer forintot, az becsúszik a szegénységi küszöb alá. Ez magasabb, mint a Bankmonitor számítása. Nagyjából ott vagyunk, de folytatom tovább. Ez kereset tehát 12 hóra vetített keresett, viszont nyugdíjat 13-szor fizetnek. Tehát ha a jelen pillanatban ezt a 182 ezer forintot fölszorozzuk 12-vel, az 2 millió 184 ezer forint lenne a szegénységi küszöbhöz vagy annak az elkerüléséhez szükséges éves jövedelem. Ha ezt elosztjuk 13-al, akkor az jön ki, hogy a nyugdíjnak 168 ezer forintot meghaladónak kellene lennie.

Ha így számolunk, akkor Bulcsú számaival összhangban állunk.

Ő ugye 160 ezer forintot számított ki egy másik metódusból, mert ő a Policy Agendának az adataiból indult ki, de látjuk, hogy nagyjából ugyanide jutunk, tehát a hivatalos KSH adatokból is ez jön ki.

– Ha jók a számok, akkor hogyan lehet más következtetésre jutni?

– Nyilvánvalóan 900 ezer ember nem élhet nagy szegénységben, miközben kapja egy évben 13-szor a nyugdíját, megkapja a nyugdíjemelését, megkapja a nyugdíjprémiumot adott esetben. Inkább az vezet közelebb a dologhoz, ha azt nézzük meg, hogy milyen a jövedelmi eloszlás. A tavalyi mérésből az derült ki, hogy Magyarországon az összes munkajövedelem 32 százaléka és az összes tőkejövedelem 90 százaléka az a társadalom legfelső tizedénél összpontosul. Ha ezt nézzük, akkor hozzájuk képest mindenki szegény, az ország 90 százaléka. Ugye érti, hogy miért mondom, hogy a fénytörések mások, attól függ, hogy milyen adatból indulunk ki. A nyugdíjasoknál 2024 március elején az átlagnyugdíj 231 ezer forint, ami jócskán meghaladja ezt az előbb kiszámolt szegénységi küszöböt vagy létminimumot.

Viszont a medián-nyugdíj, tehát a tornasor közepe, az most 205.800 forint körül van, az szintén meghaladja ezt. Tehát az biztos, hogy a nyugdíjasoknak a fele jelentősen több pénzzel tud gazdálkodni, mint ami akár a szegénységi küszöbhöz, akár a létminimumhoz szükséges összeg.

A nyugdíjasok megélhetését nagyon finoman kell elemezni és összetettebb módon, mint csak egyszerűen megnézni az összesített statisztikai adatokat. Például erősen függ a nyugdíjasok megélhetése és elsősorban az életminősége attól, hogy párkapcsolatban élnek-e, tehát egyáltalán ketten vannak-e a háztartásban, vagy együtt élnek-e a családdal, vagy vannak-e gyerekek és unokák, akik akár támogatják vagy ápolják őket, ha szükséges. Függ az életminőségük attól is, hogy vidéken élnek-e, ahol több lehetőségük van, akár nyugdíj mellett dolgozni is, vagy ahol könnyen elérhető nekik a bevásárlás, könnyen, vagy könnyebben elérhető az orvosi ellátás, a gyógyszertár, és a rehabilitáció, az uszoda például. Vagy esetleg olyan helyen élnek, ahol erről még álmodni sem lehet, mert még buszjárat sincs, vagy vonat sincs, és persze munkalehetőség sincs, messze vannak a gyerekeik, akik meg se látogatják őket. Azért mondom el ezt a sok mindent, mert nemcsak attól függ a nyugdíjas élete, hogy mennyi a nyugdíj összege, hanem attól is, hogy milyenek a családi kapcsolatai, és van-e még egyébként egyéb jövedelme, egyéb bevételi forrása az állami nyugdíjon kívül.

– Ettől még az a tény nem változik, hogy magából az állami ellátásból sokan nagyon alacsony nyugdíjat kapnak vissza egy ledolgozott élet után. Az egyéb bevételi források pedig egy idő után eltűnhetnek.

– Nem véletlen, hogy itt van egy biztonsági B-terv, a kötelező szülőtartás.

Nagyon erősen benne van a magyar jogszabályokban, hogy a rászoruló szülőt a gyereknek el kell tartani, ha előáll ez a helyzet, mert például kicsi a nyugdíj és elfogynak az egyéb forrásai, akkor ott vannak a gyerekek.

Úgyhogy ez már most egy nagyon erős B-terv. Nem lehet a nyugdíjrendszer jobb, mint maga az ország. Tehát az ország gazdasági helyzetével összhangban mozog a nyugdíjrendszerünk is. Ez olyan, mint a dagály. Ha jön a dagály, az emeli az összes hajót. De ez fordítva is igaz. Most recesszió volt, tavaly, tavalyelőtt horrorinfláció az kifektette a magyar gazdaságot is. A magyar nyugdíjrendszer nem lehet jobb még rövid távon sem, mint általában az ország gazdasági helyzete. Amikor megnézzük az európai rangsorokat, akkor Magyarország most az alsó harmadában van, ugyanott, ahol a magyar nyugdíjrendszer. Tehát ezek együtt mozgó tényezők.

– Ez mégsem teljesen így van, hiszen akinek munkajövedelme van, az gyorsabban növekszik, mint a nyugdíjak. De a nyugdíjakat az inflációhoz indexálják, és nem a bérszínvonalhoz, mert ha így tennék, akkor lenne igazán igaz, hogy együtt mozognának a nyugdíjak az ország helyzetével.

– Van egy relatív elszegényedési csúszda.

A nyugdíjasokat ráültetik abban a pillanatban, amikor megállapították a nyugdíjukat, mert való igaz, hogy a nyugdíjakat csak az inflációval emelik, miközben jellemzően az átlagkereset jellemzően az infláció két-három, akár négyszeresével nő.

Persze akkor, ha nem ilyen horrorinfláció van, mint tavaly meg tavalyelőtt. Teljesen igaz, amit ön mond, hogy az olló emiatt nyílik. Egy kicsit a nyílásszöget csökkenti a 13. havi nyugdíj, mert a 13. havi nyugdíj, az a 12 hónapra vetítve olyan, mintha egy plusz 8,3 százalékos nyugdíjemelést adnának minden jogosultnak. Ez egy kicsit becsukja a nyugdíjas szárát ennek az ollónak, de soha nem tudja teljesen bezárni, mert például idén, ha megnézzük az eddigi 6 százalékos nyugdíjemelést meg a 13. havi nyugdíjat, amit már kifizettek, ennek az összhatása nagyjából 14 százalékos, ha 13 hónapot vesszük figyelembe. És az, hogy most mennyivel fognak nőni majd a keresetek idén, most már maga a Czomba államtitkár is azt mondja, hogy kétszámjegyű lesz a növekedés, tehát a 10 százalékot meg fogja haladni, 15-18 százalék sincs kizárva, itt a nominális keresetnövekedést kell nézni, mert az hat a nyugdíjakra, azzal kell összevetni. Ennyi simán benne van az idei keresetnövekedésben. Csak nézzük meg most a pedagógusbéremelést, a szociális szakdolgozók, az egészségügyi szakdolgozók béremelését. Ezek megint csak ugyanezt a tendenciát fogja erősíteni idén is, meg feltehetően jövőre is, hogy tovább nyílhat ez a bizonyos nyugdíjas olló. Ennek az elhárítása megint csak összességében annak a függvénye, hogy emelkedik-e az ország, vagy nem emelkedik, mert még jön a kiegészítő lehetséges jövedelem, a nyugdíjprémium, ami a 3,5 százalékos GDP növekedés fölött bekapcsol, és akkor az még adhat egy kis plusz erőt a nyugdíjasok számára.

– Valószínűleg idén erről szó sem lehet.

– Idén nem. De a tizenharmadik havi nyugdíjat megkapták, a hat százalék, ha minden igaz, több lehet, mint amennyi tényleges infláció várható, mert most minden kollégám 5 százalék körülit számol. Én is hajlamos vagyok azt elfogadni, tehát, a 6 százalékos emeléssel a nyugdíjasok idén egy picit jobban járhattak, vagy járhatnak.

Az én számításaim szerint 255 ezer olyan nyugdíjas van, aki tényleges mélyszegénységben él.

Mert nálam a 120 ezer forint az az alsó határ, ami alatt biztosan tragikusan rossz állapotban vannak a nyugdíjasok.

– Ez körülbelül hány százalék?

– 12-13 százaléka a nyugdíjasoknak.

– Szemben a Bankmonitor által számolt 40 százalékkal.

– Igen. Az is teljesen védhető, Bulcsú is okosan érvel, de szerintem túllő a célon. Ha azt mondják, hogy ez annyira tragikus rendszer, hogy a nyugdíjasok felét a szegénységbe lökte, ez egyszerűen nem igaz. Én amiért állandóan küzdök, hogy adjunk egy szolidaritási korrekciós emelést a legszegényebbeknek, erről a 255 ezerről beszélek.

– És mennyit kellene adni nekik?

– Van egy nagyon egyszerű megoldásom. A 13. havi nyugdíjat, amikor visszahozták, azzal okafogyottá vált a nyugdíjprémium. Ugyanis a nyugdíjprémiumot 2010. január 1-től azért írták bele a nyugdíjtörvénybe, mert 2009. júliustól a Bajnaiék megszüntették a 13. havi nyugdíjat, és hogy legyen valami édesítőszer a keserű szájízre, ezért benyomták, hogy lesz akkor majd nyugdíjprémium, ha jobban megy mindenkinek. Ez a nyugdíjprémium hét évig aludt, mert addig nem fizették ki. 2017-ben volt először nyugdíjprémium fizetés, és ha belegondolunk, 2021-ben visszajött az új 13. havi nyugdíj, 2022-től teljes havi összegben, és ezzel teljesen fölöslegessé tette a nyugdíjprémiumot, hiszen annak semmi más funkciója nem volt, minthogy a hiányzó 13. havi nyugdíj helyzetét egy kicsit javítsa a nyugdíjasok fejében, hogy kapjanak valamit mégiscsak, ha nincs 13. havi nyugdíj. Most van 13. havi nyugdíj, és a nyugdíjprémiumra szintén ott a félretett pénz, ami 20,5 milliárd forint.

Ha ennek a 255 ezer embernek adnák ezt oda, rászorultsági alapon, akkor nekik ez életmentő lehet, mert akkor nem 5-10-15 ezer forintot kapnának, hanem 80-100 ezer forintos egyszeri segélyt évente ilyen módon,

és akkor máris javulhat a helyzetük, és a teljes elszegényedésből ki lehetne rángatni valahogy őket.

– Nyilván politikailag kockázatos elvenni a többségtől a nyugdíjprémiumot is.

– Politikailag minden kockázatos, mert az emberek megszokják a nagyon rossz helyzetet is, tehát alkalmazkodnak, és akkor utána a status quo változtatás nagy fölhördülést kelthet. De az meg

nagyon nehezen védhető egy európai uniós tagállamban a XXI. században, hogy hagy több százezer embert a mélyszegénység bugyraiba belezuhanni.

– A nyugdíjas szegénység az elkövetkezendő években növekszik, stagnál vagy csökken?

– Szerintem csökken. Ha az utóbbi éveket végignézzük, akkor egy lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható. A 13. havi nyugdíj nagyon sokat javított a helyzeten. Azért ne felejtsük el, ez tényleg sok pénz, egy plusz havi nyugdíj, ami még a kicsi nyugdíjakat is 8 százalékkal meghúzta fölfelé minden évben. Tehát én nem arra számítok, hogy több lesz a szegény nyugdíjas, feltéve persze, hogy az ország működik jól és tud majd növekedni. Remélhetőleg a recessziót magunk mögött hagytuk, és idén ugyan szerény növekedés várható csak, de már nem negatív lesz. Tehát, ha beindul a gazdasági növekedés, akkor biztonságban ki lehet majd fizetni a nyugdíjakat, és folytatódhat majd ez a picit javuló tendencia a legszegényebbek részére is, de őket egészen biztosan meg kéne támogatni külön, mert az elszegényedési csúszda automatikusan be van építve minden nyugdíjas számára. Minél korábbi évben állapították meg valakinek a nyugdíját, annál rosszabbul él ma már, mert a szegénységi olló már hosszú ideje csökkenti az ő megélhetési lehetőségeit az aktívakhoz képest.

A legtöbb szegény nyugdíjas azok között van, akinek nagyon régen állapították meg a nyugdíját.

Eleve rossz évben ment nyugdíjba, tehát rosszak voltak a valorizációs szorzók, rosszak voltak a megállapítás feltételei, és azóta meg nagyon hosszú ideig, sem 13-ik havi nyugdíj, sem nyugdíjprémium, nem volt. 2005-ben volt egy törvény, ami korrekciót hozott be, mert ugyanezzel a problémával szembesültek akkor is, hogy a régebbi nyugdíjasok drámai mértékben elszegényedtek. Most a 255 ezer mélyszegénységgel fenyegetett ember felett, még körülbelül jó 150-200 ezer ember közel áll ehhez a szinthez. Azaz összesen én 400-420 ezer ember esetében tartanám indokoltnak, hogy legyen korrekciós mechanizmus beépítve a nyugdíjemelési rendszerbe.

– 30 év telt el a rendszerváltozás óta. Azokban az években tömegesen kényszerítették kényszervállalkozásba azokat az embereket. Egymás után jelennek meg a cikkek hírességekrőlmis, akik nem kis kvalitású teljesítménnyel dolgozták végig az életüket, és szinte a minimálnyugdíjat kapják most. Gondolom, hogy ez a probléma hosszú évekig még tömegesen jelen lesz.

– Teljesen jogos felvetés, hogy van több százezer ember, akinek nagyon alacsony a nyugdíjvárománya, akikre lecsaphat majd ez a szegénységi csapda. Tömegesen várható majd, hogy a kötelező szülőtartás jogintézményét is alkalmazni fogják, pont amiatt, hogy nagyon sok ember élete során minimális járulékokat fizetett, vagy a szürkegazdaságba menekült, vagy most jelen pillanatban finoman fogalmazva is a közteherviselés optimalizációs lehetőségeit keresi, és ilyen esetben az ő nyugdíjvárománya nagyon alacsony. Ez nem a nyugdíjrendszer hibája, mert Magyarországon munkanyugdíjrendszer van, tehát meg kell szolgálni a nyugdíjat, vagy a munkával, vagy a gyerekneveléssel. És ha ennek nincs nyoma, nem fizetünk járulékot, vagy csak alacsony kereset után, esetleg nagyon rövid szolgálati időt tudunk igazolni, akkor a nyugdíj is nagyon pici lesz. Emellett 2013-tól megszűnt a járulékfizetési plafon Magyarországon, lesz sok olyan ember is, akinek meg nagyon magas lesz a nyugdíjvárománya. Tehát itt az átlagok megint eltakarják majd a valóságot, mert lesz egy törpe minoritás extra magas nyugdíjjal, de lesz rengeteg ember elképesztően alacsony nyugdíjjal.

Aki mondjuk hosszú évekig katázott, vagy esetleg az új katára is most átváltott, az ő nyugdíja is siralmasan alacsony lesz.

Ha nincs nyugdíjmegtakarításuk, nincs öngondoskodásuk, nem indítottak el valamilyen tervet, akkor az ő helyzetük nagyon-nagyon nehéz lehet. És itt csak hogy tudjuk, miről beszélünk, az elkövetkezendő 15 évben ez másfél millió embert érinthet. Azaz itt már megint óriás tömegekről beszélünk. Ezért is van szükség egy nyugdíjreformra, amit 2025-re vállalt ugyan a kormány, de nem látom, hogy olyan nagyon nagy előkészítő munka zajlana. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága az egyik fő kérdés, hogy legyen mindig pénz a nyugdíjakra, de a másik cél az, hogy közben megakadályozzuk, hogy tömegesen olyan nyugdíjak szülessenek, melyek valóban a nyugdíjasok nagy részét a szegénységbe löknék.

– Egy nyugdíjreformmal meg lehet akadályozni azt, hogy akik ilyen kevés járulékot fizettek be, azok mégis magasabb nyugdíjat kapjanak?

– Ahhoz olyan paradigmatikus változás szükséges, mint amit például a dánok léptek meg legutóbb. Ők bevezették az állampolgári alapnyugdíjat, és mellette van külön pillérként a foglalkoztatói nyugdíj. Annak mértéke függ attól, hogy ki mennyit dolgozott, mennyi járulékot fizetett.

div class="hatterszin">Az állampolgári alapnyugdíj meg attól, hogy ki hány évet élt az adott államban, tehát annak nincs semmilyen külön feltételrendszere.

Ez szemléleti változást igényel, amit egyébként úgyis ki fog kényszeríteni például az a technológiai robbanás, amiben élünk, és ami az élő munkának a fogalmát is teljes újradefiniálásra kényszeríti. Mert jön a mesterséges intelligencia, meg az Ipar 4.0, meg 5.0, az automatizálás, meg a digitalizáció. Ez a millió robbanásszerű gyorsasággal fejlődő technológiai változás körülöttünk a hagyományos munkáltató-munkavállaló viszonyra épített nyugdíjrendszer reformját ki fogja kényszeríteni. Sokféle megoldás lehetséges, de ez mind nagyon komoly társadalmi vitákat feltételezne, aminek egyelőre a nyomát nem látom.

Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda

Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.

Fischer Gábor, MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. október 08.

Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.

KÖVESS MINKET:

Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?

A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. október 07.

Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”

Kapcsolódó

Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből

A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.

KÖVESS MINKET:

Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert

Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. október 11.

Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.

Kapcsolódó

Lakner Zoltán Varga Judit visszatéréséről: Ha ezt nem látják át, akkor tényleg elvesztették a tájékozódási képességüket

„Ha Varga Judit visszatérne, de már csak azzal is, hogy állandóan szó van róla, a Fidesz ismét magára rántja a kegyelmi botrányt, a Völner-Schadl-Tóni-ügyet és a Pegasus-botrányt is” - fogalmazott a politikai elemző.

KÖVESS MINKET:

„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről

A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.

Malinovszki András / Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2025. október 06.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.

KÖVESS MINKET: