Ezért imádják a finn gyerekek az iskolát – a magyar oktatáskutató lerántotta a leplet a finn „oktatási csodáról”
Fenvyesi Kristóf oktatáskutató, a Jyväskyläi Egyetem oktatója volt az RTL Reggelijének vendége csütörtökön. A műsorvezetők arról kérdezték az éppen síszünetét töltő tanárt, mi mindenben különbözik a szinte legendássá vált finn oktatási modell a magyartól.
Fenyvesi szerint a legfontosabb szemléletbéli különbség, hogy Finnországban az oktatás szükségletalapú. Azaz a pedagógusok sokkal inkább azon gondolkoznak, hogy a diákoknak egyénileg mire van szüksége, mintsem azon, hogy mit kellene a „fejükbe préselni”.
Ezen kívül kiemelt hangsúlyt fektetnek az iskola és az óvoda közötti átmenetre, vagyis az első osztályt egy úgynevezett iskola előtt oktatás előzi meg – tette hozzá. A gyerekek itt tanulnak meg olyan alapvető készségeket, amelyek elengedhetetlenek az iskolakezdéshez. Az iskola előtti oktatásnak pedig szerves része a játékos tanulás.
– mesélte az oktatáskutató.
Finnországban a magyaországinál zordabb klíma ellenére minél többet igyekeznek a szabad levegőn tölteni a gyerekekkel, hisz Fenyvesi szerint az alapelvük, hogy „nincs rossz időjárás, csak nem megfelelő öltözet”. Az északi országban esőben, hóban, fagyban is kiviszik a gyerekeket az udvarra vagy a közeli erdőbe, parkokba vagy játszóterekre, mert felismerték, hogy a szabad levegőnél nem sok minden serkenti jobban a diákok teljesítményét.
Elmondta azt is: nem igaz a mendemonda, miszerint a finn gyerekeket ne tanítanák meg kézzel írni. Szépírást viszont nem oktatnak és kérnek számon, és házi feladatot is egyénre szabottan osztanak ki. Ráadásul hiába állnak ott is 15-25 főből az elsős osztályok, a pedagógusok munkáját pszichológusok és szociális munkások segítik, és egymás között is megosztják a munkát, például közös tanítással.
