ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Életmódváltáson töröd a fejed? Ezek a tippek segíthetnek

Az egészséges élet része a rendszeres mozgás, a rossz szokások elhagyása és a helyes táplálkozás is. Így kezdj neki.


Az életmódváltás – bár elsőre lehet, hogy ijesztően hangzik – nem egy végtelen diéta vagy lemondások sorozata, hanem az arra irányuló cselekvés, hogy új, az egészségedre nézve előnyös szokásokat vegyél fel az esetleges régi, károsok helyett. Ha valaki életmódváltásra adja a fejét, annak számos oka lehet. A leggyakoribb az elhízás, de van, aki a stresszes mindennapjaiba szeretne rendszert vinni. Bármi is legyen az ok, az életmódváltás sok kis lépésből áll, türelem szükséges hozzá, de ha kitartasz, sokkal jobban fogod magad érezni a bőrödben.

Az alapok

Magyarország előkelő helyen szerepel Európában az elhízottak arányát tekintve: a felnőtt lakosság 65 százaléka küzd túlsúllyal vagy elhízással. A többletsúly azonban nemcsak esztétikai okok, hanem egészségünk szempontjából is gondot okozhat. Az ülőmunka és különösen most a home office sem segítenek, de nagyon sok múlik az étkezésen és a rossz szokásokon.

Ha plusz kilókkal küzdesz, gyakran hallhattad azt a tanácsot, hogy diétázás helyett válts életmódot. Bár drasztikusnak hangozhat, valóban hosszútávon ez hozhatja a legjobb eredményt, hiszen a gyors diéták gyakran megerőltetők a szervezet számára, és amint visszatérsz a régi szokásaidhoz, a jojo effektusnak köszönhetően gyorsan visszaszaladhatnak a leadott kilók. Ehelyett szabadulj meg azoktól az ételektől, hozzávalóktól, amik nem segítenek, figyelj jobban az étkezésedre. Ez nem koplalást jelent, csupán azt, hogy tudatosan odafigyelsz, miből, mennyit és mikor fogyasztasz.

Ha bizonytalan vagy, kérheted dietetikus segítségét is, hogy rávezessen a helyes útra. Ilyen lehet a rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a szénhidrátok csökkentése. Ha minden alkalommal ettél desszertet, most cseréld gyümölcsre, ha csak este ettél, válts át napi öt, de kisebb étkezésre. Alapvetően semmit sem kell véglegesen kiiktatnod az életedből, a lényeg a mértéken van: azaz, ha eddig minden esti filmezéshez benyomtál egy zacskó chipset, attól bár búcsút kell mondanod, de nem jelenti azt, hogy például kéthetente vagy havonta egyszer ne tarthatnál a barátaiddal egy nassolós görbe estét.

Az étkezésre azonban nemcsak azoknak kell figyelni, akik többlet súllyal küzdenek, hiszen az egészséges táplálkozás, a megfelelő tápanyag-, vitamin-, és folyadékbevitel akkor is számít, ha éppen az a problémád, hogy nem tudsz kilókat magadra szedni.

Új szokások

Az egészséges életmód másik lényegi eleme a rendszeres mozgás. Nem kell megijedni, ez nem jelenti azt, hogyha egész életedben kerülted a tesi órákat, akkor most bárki azt várná, hogy jövő héten maratont fuss. Itt is a lényeg a fokozatosságon van és azon, hogy megtaláld a neked megfelelő mozgásformát.

A napi 8-10 óra ülőmunka és a tömeges home offie nem igazán segít a helyzeten, főleg, hogy sokaknak így el sem kell hagyni mindennap a lakást, kimarad a munka és az otthon közötti út is. A túl sok ülőmunka és mozgáshiány azonban nem csak az elhízás miatt veszélyes, fokozza különböző érrendszeri betegségek kockázatát is, a nem megfelelő testtartás pedig kedvez a különféle mozgásszervi bántalmaknak. Ezért is ajánlják az otthonról dolgozóknak, hogy tartsanak szüneteket, mozogjanak, nyújtsanak, és figyeljenek a helyes testtartásra ülés közben is, hogy később ne legyen problémájuk. Kezdetben az is segíthet, ha mindennap sétálsz egy fél órát a környékeden, lift helyett a lépcsőzést választod, messzebb parkolsz a kocsiddal vagy egy megállóval korábban szállsz le.

Nem kell rögtön fejest ugrani a sportok világába, és ha megvan a megfelelő, akkor is csak fokozatosan emeld a nehézséget. Mozogj hetente két-három alkalommal alacsony pulzustartományban (ekkor még tudsz beszélni mozgás közben levegőkapkodás nélkül), majd lassan fokozhatod a terhelést és a tempót. A legkézenfekvőbb sokaknak a futás és a biciklizés, és talán ezeket a legkönnyebb beépíteni a mindennapokba is, de kísérletezz bátran. Lehet, hogy neked valamelyik tornavideó jön be, a jóga, valamilyen izzasztó táncforma, falmászás, úszás vagy éppen egy harcművészet. Még ha az elején nehéz is rávenni magad a mozgásra, meglátod, ha belejössz, nem fogod megbánni.

Vizsgáltasd ki magad!

Ha megjött a kedved a sportoláshoz és az életmódváltáshoz, egy vérvizsgálat segíthet abban, hogy mielőtt belevágsz, megtudd, minden rendben van-e. A SYNLAB Magyarországnál amatőr és rekreációs sportolóknak is készítenek sportdiagnosztikát, amely során megnézik, van-e dietetikai és sportélettani szempontból releváns eltérés. A vizsgálatba beletartozik például a máj- és vesefunkció vizsgálata, mely szükséges a megfelelő fehérjebevitel beállításához, vagy például a vasháztartás követése, amely rendkívül fontos az igen gyakori sportolói anaemia felismerésében és étrendi kezelésében. Továbbá a vérzsír paraméterek vizsgálata speciális alul- vagy túltáplálásra hívhatják fel a figyelmet.

Adj magadnak időt

A változás nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Van, hogy el kell telnie akár egy-két hónapnak is, mire megérzed a pozitív változást. A lényeg, hogy tarts ki a terved mellett. A testnek szüksége van időre az átalakuláshoz, de az agynak és a léleknek is kell az idő, hogy felvegye az új szokásokat. Utána viszont, ha kitartó vagy, a mozgás és a helyes táplálkozás természetes részévé válik az életednek. Hogy könnyebb legyen, kitűzhetsz akár apró részcélokat is, hogy gyakrabban legyen sikerélményed. Ezt kötheted súlyvesztéshez vagy teljesítményhez is, például, hogy 5 km lefutása után megjutalmazod magad valamivel.

A szokások kialakításában jó szolgálatot tehetnek különféle mobilos applikációk is. Van olyan, ahol követheted étkezéseidet, máshol a mozgást tudod jegyezni, vagy beállíthatod, hogy a mobilod emlékeztessen az aznapi edzésre. A lényeg, hogy türelemmel és kitartással hatalmas változásokra vagy képes egy egészségesebb önmagadért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk