HÍREK
A Rovatból

Csak a lakosság öt százalékának van védettségi igazolványa egy borsodi faluban

Ellenben vannak olyan települések, ahol minden lakos rendelkezik védettségi igazolvánnyal.


A kormány egyelőre nem adott ki pontos adatokat arra vonatkozóan, hogy hány embert oltottak be az ország különböző részein koronavírus ellen.

Ezt többek között Szél Bernadett is szerette volna megtudni, aki saját bevallása szerint régóta küzd azért, hogy a hátrányos helyzetű térségek lakóira nagyobb figyelem jusson az oltási programban. Először az Emberi Erőforrások Minisztériumától kérte, hogy küldjék el neki az oltottak települési szintű adatait, de azt a választ kapta, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. Ezután a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodánál próbálkozott, mert ők üzemeltetik az oltásregisztrációs oldalt, de ott is azt közölték, hogy nincsenek ilyen adataik, és nem is kötelesek „új minőségű” adatot előállítani.

A független országgyűlési képviselő végül a Fővárosi Kormányhivatalnál járt sikerrel: ez az a szerv, amelyik kipostázza a védettségi igazolványokat szerte az országba.

Szél végül így foglalta össze a kapott adatokat, amiket a Facebook-oldalán osztott meg:

• Augusztusig országosan 6 560 942 védettségi igazolványt postáztak ki, ez országosan 66 százalékot jelent.

• Budapesten a lakosság 78,4%-a kapott védettségi igazolványt, ehhez képest Borsod-Abaúj-Zemplénben 23,5 százalékkal kevesebben.

Íme a sorrend:

Győr-Moson-Sopron 72,2%

  • Vas 69,8%
  • Pest 68,5%
  • Fejér 67,7%
  • Veszprém 67%
  • Csongrád 66,7%
  • Komárom-Esztergom 66,4%
  • Zala 64,3%
  • Baranya 63,4%
  • Somogy 63,4%
  • Tolna 63%
  • Heves 62%
  • Nógrád 61%
  • Hajdú-Bihar 60,3%
  • Bács-Kiskun 60,1%
  • Békés 58,7%
  • Szabolcs 56,5%
  • Szolnok 55,7%
  • Borsod 54,9%.

• A Győri, a Budakeszi, a Dunakeszi és a Szombathelyi járásban a legmagasabb, 75 százalék a védettségivel rendelkezők aránya, 74 százalék a Székesfehérvári, Gárdonyi és Veszprémi járásban, és 73% a Szegedi járásban.

• A legalacsonyabb az arány a Kunhegyesi járásban, mindössze 40 százalék, 41 százalék a Mezőcsáti és Ózdi járásban, és 47 százalék a Hajdúhadházi és Csengeri járásban. A legmagasabb és legalacsonyabb arányokkal rendelkező járások között 35 százalék a különbség.

• Vannak olyan települések, ahol mindenkinek vagy majdnem mindenkinek van védettségi igazolványa a lakosok közül. Ilyen a Pest megyei Ipolytölgyes, a somogyi Nemeskisfalud és a szintén Pest megyei Márianosztra.

• 95 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya a Győr-Moson-Sopron megyei Pásztoriban, 94 százalékos a nógrádi Szuhán, 86 százalék a Komárom-Esztergom megyei Várgesztesen.

• A legalacsonyabb arányokkal bíró települések között borsodi, somogyi és szabolcsi falvak vannak:

csupán 5 százaléknyi lakosnak van védettségi igazolványa Csenyétén,

12 százaléknak a szabolcsi Uszkán, 22 százaléknak a borsodi Farkaslyukon, 25 százaléknak a hevesi Tarnabodon, 26 százaléknak a szolnoki Tiszabőn, 28 százaléknak a borsodi Sajónémetiben. 65 faluban 30 százalék vagy az alatti az arány.

• A megyei jogú városok közt a legmagasabb arányokkal Veszprém városa (79 százalék), Székesfehérvár (79 százalék) és Győr (78 százalék) rendelkezik, őket követi szorosan Szombathely, Szeged és Kaposvár.

• A városok között 82 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya Zamárdiban, 80 százalék Tokajon és 79 százalék Gödön.

• A falvak között az első helyeken a már említett Ipolytölgyes, Nemeskisfalud és Márianosztra állnak.

• Az arányokat tekintve a főváros 78 százaléka mellett a megyei jogú városok lakóinak 72 százaléka, a városok lakóinak 64 százaléka, a községek lakosainak 57 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal.

"Az adatok is világosan mutatják, hogy a kormány nem dőlhet hátra, folytatnia kell az oltási kampányt, különösen a hátrányos helyzetű keleti országrészekben"

- vonta le a következtetést Szél Bernadett.

Szerinte rugalmasabbá kell tenni az oltási programot, oltóbuszokkal kellene helybe vinni az oltóanyagot, és előzetes regisztráció nélkül is lehetővé kellene tenni az oltást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A MÁV szerint a kisiklott vonathoz küldött daru nem siklott ki, csak leugrott a sínről
A vasúttársaság közölte: a mentést végző jármű saját erejéből távozott a helyszínről. Állításuk szerint a mentési művelet sikeresen zárult.


A MÁV péntek éjszaka egy 150 tonna teherbírású vasúti darut küldött Magyarkútra, hogy segítsen visszaemelni a sínekről lekerült motorkocsit. Lapunk is beszámolt róla korábban, hogy a segélyszerelvény, amely a helyszínre tartott, szintén kisiklott. A Totalcar egyik olvasója fotókkal is igazolta, hogy a daru kerekei valóban elhagyták a síneket. A lap szerint emiatt elhúzódhat a műszaki mentés, mivel egy újabb járműre is szükség lehet, amely visszaemeli a segélyszerelvényt a sínpályára.

A MÁV közleményben reagált az értesülésekre. A vasúttársaság szerint nem történt újabb kisiklás:

„a daru siklásáról szó sincs: a jármű rendben megérkezett a helyszínre, majd a munka végeztével ugyanígy »saját lábán« távozott.”

Azt is hozzátették, hogy

„a daru első tengelyének kerekei a sérült Bz emelése közben rövid időre leugrottak a sínről, de ez nem okozott semmilyen fennakadást vagy veszélyhelyzetet, hiszen a jármű képes visszaemelni magát a pályára, ebben az esetben is ez történt.”

A MÁV hangsúlyozta: „a daruval végzett mentés teljesen rendben zajlott.”

A baleset péntek délelőtt történt Verőce közelében, Magyarkútnál. Egy több mint 40 éves motorvonat közlekedett a megengedett 50 helyett 38 km/órás sebességgel, amikor az első két kocsijának kerekei teljesen lekerültek a sínekről. A balesetben két vasúti dolgozó – egy jegyvizsgáló és egy pénztáros – könnyebben megsérült.

A történtek után Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója bocsánatot kért, és belső vizsgálatot rendelt el.

A mentést több ütemben végzik. Először a három, kisiklásban nem érintett járművet távolították el, így szabaddá vált a vasúti átjáró, és könnyebbé vált a hozzáférés a helyszínhez. Ezt követően vasúton érkező segélyszerelvénnyel és hidraulikus emelőkkel próbálják visszaemelni a mellékkocsit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor saját kezűleg kezdte meg a poloskák kisöprését
A miniszterelnök szombaton egy rövid videóval jelentkezett: a szállása erkélyét ellepték a rovarok, ő pedig lesöpörte őket. Egy, a felvételen nem látható nő azt kiabálja, hogy „miniszterelnök úr, még sok van”.


Ezen a hétvégén tartja első edzőtáborát a Harcosok Klubja, amin a jelek szerint Orbán Viktor is részt vesz, írja a 24.hu. Erre utalt az is, hogy videót tett közzé a közösségi oldalán, a leírásban jelezve: ő is az edzőtáborba készül. „Csakis poloskamentesen” – írta.

A felvételen az látszik, hogy ahol megszáll, az erkély tele van poloskával, ezeket lesöpri a helyükről. Odaszól egy, a videóban nem látható nőnek, hogy nála is ennyi poloska van-e, mert nála beette őket a fene, és ez borzalmas.

Vágás után egy másik női hang azt kiabálja:

„miniszterelnök úr, még sok van, az a baj”. Orbán erre azt mondja, hogy nem baj, szorgalmasnak kell lenni, „mindenki sorra kerül.”

Orbán ezzel visszatért a poloskák emlegetéséhez, amit először a március 15-i beszédében hozott fel. Akkor erős felháborodás követte, ezért pár nappal később pontosította: poloska alatt csak Magyar Pétert érti, nem minden olyan embert, aki nem ért egyet a politikájával.

A miniszterelnöki söprögetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Románia riadóztatta a F-16-osokat - egy orosz drón sérthette meg az ország légterét
A jelzés 18:05-kor érkezett, 18:23-kor már követték a levegőben Chilia Vechétől nem messze, ezután a célpont eltűnt a radarokról.


Szombaton délután egy orosz drón sérthette meg Románia légterét. A romániai Duna-delta térségében átlépő drón lezuhanhatott, a lakosság nem volt veszélyben. A Hotnews.ro szerint a drónt egy ukrán dunai infrastruktúra elleni támadás részeként küldhették.

A riasztás után helyi idő szerint 18:05-kor két F–16-os vadászgép szállt fel. 18:23-kor a gépek észlelték a repülő tárgyat.

A honvédelmi minisztérium közlése szerint Chilia Vechétől körülbelül 20 kilométerre délnyugatra követték a drónt, majd az eltűnt a radarokról.

A hatóságok figyelmeztető üzenetet küldtek a lakosságnak. A minisztérium szerint a drón nem repült lakott terület felett, és nem jelentett közvetlen veszélyt.

A radarrendszerek továbbra is figyelik a helyzetet. Ionuț Moșteanu védelmi miniszter közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, és a lakosság továbbra sincs veszélyben.

A minisztérium szakértői készülnek a drón lehetséges maradványainak felkutatására.

Ezzel egy időben Lengyelországban is felszálltak a szövetséges vadászgépek, és lezárták a lublini repülőteret az ukrajnai dróncsapások veszélye miatt.

Ebben az esetben nem merült fel, hogy ismét megsértették volna a lengyel légteret az orosz drónok, mint szerdára virradóra.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megkérdezték Donald Trumpot, hogy van Charlie Kirk meggyilkolása után, döbbenetes választ adott
Az elnököt egy interjúban kérdezték meg, hogyan viseli barátja elvesztését. Ő hirtelen a Fehér Ház báltermének építéséről kezdett beszélni.


Nemrégiben arról kérdezték Donald Trump amerikai elnököt, hogyan érinti barátja és támogatója, Charlie Kirk halála. Az elnök a kérdésre, hogy „Hogy van most?” az interjúban elmondta:

„Azt hiszem, elég jól.”

Trump ezután azonnal egy másik témába kezdett bele, ahol arról beszélt, hogy elkezdték építeni az új báltermet a Fehér Házban.

„És egyébként, ott oldalt látod a teherautókat – most kezdték el építeni az új báltermet a Fehér Háznál. Ezt már úgy 150 éve próbálják megvalósítani. És gyönyörű lesz. Egészen lenyűgöző épületet fognak felhúzni”

– mondta az elnök, viszonylag kevés érzelmet pazarolva a 31 éves korában meggyilkolt keresztény-konzervatív aktivista egész országot felkavaró halálára.


Link másolása
KÖVESS MINKET: