Kit kell menteni, ha baleset történik egy vezető nélküli autóval?
A fedélzeti számítógépnek azonnal döntenie kell: egyenesen folytatja-e a kocsi az útját, belegázolva a tömegbe, vagy pedig balra fordul, ahol a piros jelzésre ügyet sem vető gyalogosok kelnek át?
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a vancouveri British Columbia egyetem felmérést készített arról, hogy miként vélekednek az emberek az autonóm autók terjedésével kapcsolatos problémákról – írta a Technology Review .
A Moral Machine nevű felmérésben több mint 200 ország közel kétmillió polgára vett részt. Tizenhárom különböző helyzetben kellett dönteniük a gépkocsi helyett, hogy kiket áldozzon fel: saját utasait, a gyalogosokat, a gyalogosok közül a férfiakat, a nőket, a gyerekeket, az időseket, a kutyákat, a macskákat…
A Nature-ben publikált eredmények nyomán nem lesz könnyű eldönteni, mit kódolnak be az autonóm autók számítógépeibe, pedig dönteni kell, mert ezek a járművek és a velük kapcsolatos problémák szaporodni fognak – mondják a kutatók.
„Sok filozófus és technológus egyetért abban, hogy az autonóm autónak azonnal vészhelyzetben nem kellene megváltoztatnia az irányát, hogy olyan emberek kerüljenek veszélybe, akik különben nem fenyegetettek, csak azért, hogy megmentsen két embert és egyet elgázoljon – magyarázza Azim Shariff erkölcs-pszichológus a British Columbia egyetem kutatója – De azt tapasztaljuk, hogy azok, akik válaszoltak a tesztünkre, nem fektettek nagy súlyt a dilemma erkölcsi dimenziójára. A másik kérdés, amely megosztja a szakértőket és a közvéleményt, az autó utasai mentésének elsősége a gyalogosokkal szemben. A felmérésben résztvevők az autóban ülőket mentenék előbb, az etika szakértői a gyalogosokat. Egy 2016-os felmérésben arra a kérdésre, hogy milyen döntést várnak az autonóm autó részéről, sokan azt válaszolták, hogy nem akarnak etikus autót vásárolni, hanem olyant, hanem védelmet nyújt akár nagyobb számú ember élete árán.”
Globális szinten a legnagyobb egyetértés a résztvevők részéről abban volt, hogy a mentésben az embereket választanák először, nem az állatokat, egy népesebb csoportot a kis számúval szemben, először a fiatalokat, aztán az öregeket, a nőket előbb, mint a férfiakat, és a törvénytisztelőt, aki a zöldön ment át…
„Meglepődtünk – mondta Shariff – hogy sokan azokat az embereket mentenék először, akiknek magasabb a társadalmi státusa. Ez a preferencia azokban az országokban gyökeresedett meg jobban, ahol nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek. Egy másik furcsaság: 2 millióan a normális testalkatúakat előbb mentenék a kövéreknél.”
A felmérésből az is kiderült, hogy a három nagy kultúra, a nyugati, a keleti és a déli, amely főleg a latin-amerikai országokat foglalja magába, egyes kérdésekben más-más állásponton van.
„A fiataloknak és a magasabb státusúaknak adott mentési prioritás markánsabban jelentkezik a déli kultúrában, mint a keletiben. Ezenkívül a déli országok kevesebb hajlandóságot mutatnak, mint a nyugatiak és a keletiek arra, hogy elsősorban a kutyákat és a macskákat mentsék. Többen választják viszont azokat, akik nem túlsúlyosak” – magyarázta Shariff.
Egyelőre tehát nem eldöntött kérdés, hogy az egyes kultúrák álláspontjához igazodva kódolják-e az autonóm kocsik számítógépét, vagy pedig várják még egy egyetemes mérce jóváhagyását.
Közben éppen a Google képen látható vezető nélküli autója kapta meg a világon elsőként az engedélyt arra, hogy úgy teszteljék Kalifornia útjain, hogy egyáltalán nincsen benne élő ember, aki sürgős esetben átvehetné a volánt.
