JÖVŐ
A Rovatból

Eltűnhet az európai poszméh fajok 40%-a a következő 30-40 évben, de mi is tehetünk ellene

Már az is sokat segíthet, ha fűszernövényeket vagy virágokat ültetünk az erkélyen - mondja Kovács-Hostyánszki Anikóval, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Link másolása

Globális probléma, hogy Földünkön csökken a beporzók száma, amelyekre szüksége van a növényközösségeknek, valamint az embernek az élethez és a változó környezeti körülmények között való túléléshez.

A különböző növények különböző beporzókat igényelnek. A beporzó rovaroknak fontos tagjai a méhek, a zengőlegyek, a nappali és éjszakai lepkék, a darazsak, bogarak és még sorolhatnánk. A méhek az utódaikat is a virágokról gyűjtött virágporral és nektárral etetik, így az evolúció során az ő életük fonódott leginkább össze a virágokkal, a növények beporzásával. Csoportjukba pedig mind a mézelő-, mind a vadméhek beletartoznak.

Jelenleg az európai méh- és lepkefajoknak a 9%-a veszélyeztetett, egyes országokban pedig a beporzó vadméh fajok 50%-a mutat csökkenő tendenciát. Ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg, akkor ezek a fajok el fognak tűnni.

A beporzás nem kizárólag a gyümölcsök szempontjából nélkülözhetetlen. És kifejezetten fontos, hogy ne kizárólag a háziméheket óvjuk, hiszen a vad beporzó közösségekre ugyanolyan szükség van.

"A szárazföldi ökoszisztémák alapját olyan növényközösségek alkotják, mely fajok jelentős része rovarbeporzású. Azok a táplálékláncok, amelyek ezekre épülnek, vagy az ökológiai folyamatok, amelyek ezekben a növényi közösségekben működnek, nem tudják nélkülözni ezeket a beporzási folyamatokat, így rá kell döbbennünk arra, hogy ez egy esszenciális alapeleme a mindennapi életünknek" - mondta a Szeretlek Magyarországnak Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Egyes növények persze nem igénylik, hogy állatok közreműködjenek a beporzásukban, ilyenek például a gabonafélék, a kukorica, fűfélék. Amikért azonban aggódni kell, mert szükségük van beporzó rovarokra az optimális termés- és magképzéshez, azok például a gyümölcsfák, számos termesztett zöldségféle, a termesztett növények mintegy háromnegyede és a vadon élő zárvatermő virágos növények nagy hányada. Az almafák például keresztbeporzásúak, minden fajtának megvannak a porzófajtái, amelynek a virágpora szükséges a terméshozáshoz, és amely virágpor átviteléhez elengedhetetlenek a beporzó rovarok.

A beporzók csökkenésének hátterében több tényező áll. "Ami talán a legfontosabb, hogy nekik is táplálékra van szükségük, ami megfelelő virágforrást jelent. Ha ez nem elérhető az adott beporzó faj aktivitási időszakában (ami sokszor csupán néhány hét), akkor az a faj nem tud megfelelő táplálékot gyűjteni sem saját magának, sem az utódainak a méhek esetében. Ezáltal pedig csökken a számuk, szélsőséges esetben az adott beporzó faj előbb-utóbb eltűnik" - mondja Kovács-Hostyánszki Anikó.

A beporzók számára táplálékot biztosító vadvirágos területek száma folyamatosan csökken.

Itt nemcsak a vadvirágos rétekre, hanem akár a csatornaszegélyekre, erdőszélekre, útszegélyekre, virágos cserjefajokból álló sövényekre is gondolhatunk, az is mind-mind lehet virágos.

"Ezek azok az élőhelyek, amik egyben fészkelőhelyet is nyújtanak. Akár egy bolygatatlan talaj, vagy egyes fajok számára a növények szára is jelenthet fészkelőhelyet. A lakott vagy ipari területek növelésével csökken az élőlények változatossága, ezért kiemelten fontosak a természetközeli élőhelyek, akár egy mezsgye, akár egy nagyobb kiterjedésű gyep formájában. Amennyiben ez nem marad meg, akkor gond van."

A beépített területek mellett károsak a vegyszerek is, de a klímaváltozási folyamat is hatással van a beporzókra. Amikor ugyanis változik a növények virágzási ideje, akkor változnak a beporzók számára elérhető források is, valamint általánosságban az elterjedési területük is.

Kovács-Hostyánszki Anikó szerint egyes fajoknak a felmelegedés az elterjedési területük északabbra tolódását eredményezi, de az időjárás szélsőséges változásait egy adott ponton túl nem tudják tolerálni.

"Például a következő 30-40 évben az európai poszméh fajok 40%-a tűnhet el. Részben ez a mediterrán régióban jelenthet egy jelentős csökkenést, de az északi területeken már most is látszik, hogy változnak a beporzó közösségek."

Van, ahol úgy próbálják megoldani a problémát, hogy anyagi támogatást kap az a gazda, aki virágsávokat telepít.

"A szántóföld szegélyzónájában virágmagok elvetése költségekkel jár, de meg is térülhet. Ezzel veszít a területének szélén néhány métert, ahova nem veti az általa termesztett növényt, viszont ha ez olyan növény, aminek szüksége van beporzásra, akkor ez meg is térül, hiszen több beporzót vonz a területére, ami magasabb termésátlagot eredményezhet. Erre is vannak már kutatási eredmények. Egyes nyugat-európai országokban ennek már jobban megalapozott a gyakorlata. Tartani kell ebbe az irányba" - magyarázza Kovács-Hostyánszki Anikó.

Vadvirágokra és virágforrásokra a háziméheknek is szükségük van tavasztól őszig. Ez a folyamat tehát a méhészeket is ugyanúgy érinti.

A természetközeli élőhelyek és a vadvirágok megtartása és telepítése mindenkinek közös érdeke, és tehetünk is érte.

"Bárki otthon a saját kertjében vagy az erkélyén ültethet virágokat, vagy biztosíthat fészkelőhelyeket a beporzóknak, ezzel is sokat segítve az előrelépésben. Képzeljük el, ha mindenkinek az erkélyén virágok lennének, az mekkora virágmennyiséget jelent egy lecsupaszított betonfelülethez képest."

Ültetéskor elsősorban őshonos fajokban gondolkodjunk, de lakott területen egyes dísznövények is kiváló virágpor- és nektár-források lehetnek. A beporzók kedvelik a fűszernövényeket is, így például a kakukkfű, a rozmaring vagy a levendula ültetésével duplán jól járunk. Ha kora tavasztól késő őszig biztosítunk különböző időben nyíló virágokat, akkor egyaránt tudunk táplálékot nyújtani az év eltérő időszakaiban aktív beporzó fajoknak.

"Alternatív megoldásként az embereknek mindig beugrik a kínai kézi beporzásos fotó" - mondja Kovács-Hostyánszki Anikó. "A nyolcvanas évekre Szecsuán tartományban a több évtizedes intenzív vegyszerhasználat és a természetközeli élőhelyek eltűnése, művelésbe vonása következtében nagyon megfogyatkozott a beporzók száma. Évente a gyümölcsösökben 8-10 alkalommal permeteztek. Magas gazdasági értéke volt a gyümölcsöknek, viszont beporzók nélkül elég nagy bajban voltak."

Ebben a tartományban a megoldást a kézi beporzás jelentette, ami szó szerint azt jelenti, hogy leveszik az egyik fáról a virágport majd kis tégelyben átviszik a másikhoz és tisztított formában kis ecsetekkel felviszik azt, ami hatalmas munkát jelent.

Napjainkban van példa különféle robotméhek bevetésére, illetve drónos beporzásokra is.

Ilyen az Izraelben alkalmazott megoldás is. "Földön közlekedő tornyok a gyümölcsfák között vonulnak és ebből permeteződik a virágpor a virágokra. Valamint Amerikában létezik ennek a levegőben szálló verziója is, amelynek előnye lehet például a mandulaültetvények esetében, hogy a tavaszi hideg időjárás nem akadályozza a munkában a drónokat, a beporzó rovarokkal ellentétben."

A ötletek tárháza egyre bővül. Poszméheket is lehet már kapni dobozban. Kolóniáikat az üvegházi paradicsomtermesztésben alkalmazzák széles körben. Azon kívül azonban, hogy jelenleg az emberiségnek szüksége van a beporzó rovarok csoportjára, nagyon fontos, hogy akármilyen helyettesítő megoldás is születik, nem szabad a könnyebb utat választanunk, és hátradőlnünk. A biodiverzitás szempontjából a komplex egység szerves részeként kell a beporzókra tekinteni, így mindenki közös érdeke megállítani csökkenésüket.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk