8 magyar falu a bakancslistádra: az Alföld legszebb kertjét és a legérdekesebb középkori templomot is felfedezheted
Az országot járva érdemes letérni a főutakról és csavarogni egyet a kisebb településekre is. A falvak a csend és nyugalom mellett sokféle izgalmas látnivalót rejtenek, így a pihenés mellett felfedezheted a múltat, eljuthatsz hírességek lakóhelyére, vagy megismerhetsz még ma is rejtélyes szokásokat.
Tarts velünk, nézz szét néhány kihagyhatatlan magyar faluban.
1. Cégénydányád
A Cégénydányádon álló Kölcsey-Kende Kastély kertje különleges fákat és virágokat rejt. A kiállításon egy 19. századi szakácskönyvet is átlapozhatsz, és kiderül az is, hogy mire való a sötétszoba.
A Szamos partján fekvő Cégénydányád és környéke ősidők óta lakott volt, monostoráról pedig már 1180-ben írtak. A helyet híressé a Kölcsey és a Kende család tette, hiszen ez az ő birtokuk volt. A Kende-kúriát 1833-ban építtette Kende Zsigmond, klasszicista stílusban, a mai alakját végül a későbbi bővítésekkel nyerte el. A homlokzatán látható verset Kölcsey Ferenc írta, kifejezetten ide. A kastély 1958 óta műemlék.
A leromlott állagú kastélyt a Hortobágyi Nemzeti Park 2003-ban vásárolta meg, és 2015-ben teljesen felújítva nyitották meg, benne pedig egy múzeumot hoztak létre. Az állandó kiállításon a nemesi életet, a gasztronómiát, a környező vidék természeti értékeit mutatják be. Van benne a Kölcsey és a Kende család történetét bemutató rész, sőt a belépőt Kölcsey fogadja, és még szelfizni is lehet vele.
A gasztronómiai kiállításon a nemesi és a paraszti konyhával is megismerkedhetünk, konyhai berendezéseket, bútorokat, edényeket láthatunk. Ráadásnak pedig egy 1867-ből származó szakácskönyvbe is belelapozhatunk a technika segítségével.
A kiállítás egyik izgalmas tere a sötétszoba, ami valami különlegességet rejt.
A 100 holdas parkot Kende Zsigmond báró hozta létre, aki maga is lelkes növénygyűjtő volt. A kertnek különleges az állatvilága is. A kastélyt körülölelő parkot az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik. A páratlan értékű növény- és állatvilág megóvása miatt kapott védettséget a hely 1959-ben.
A látnivalókról és programokról bővebben ITT olvashatsz
2. Csaroda
Csarodán áll az egyik legszebb középkori templomunk, a mosolygó szentek temploma. Az épület restaurálásakor bukkantak elő a különös falfestmények.
Meghatóan kedves, mosolygós arcok, békességet sugalló alakok, nagyon is emberi ábrázolások – ők a „mosolygó szentek”. Ez a 13. században épült különleges középkori templomunk a keleti országrészben várja a hívőket és a látogatókat. A késő román stílusban készült épülethez egy körerkélyes, zsindelyes torony is tartozik, a fa harangláb a templom mellett áll.
A csarodai templom a Középkori templomok útjának egyik leghíresebb állomása. A karcsú tornyú épület pedig a Bereg egyik jelképévé vált.
A bizánci freskón többek között Péter, Pál, és János apostolok, Szent Anna és Mária, ölében a kis Jézussal, valamint az orvosszentek, Kozma és Damján láthatók. Az arcukon lévő rejtélyes kis mosolyról kapták a „mosolygó szentek” nevet.
A falakon található mintákról, a szőttesekről, a templom történetéről még többet ITT olvashatsz.
3. Egerszalók
Egerszalóki barlanglakások: egy letűnt kor elevenedik meg, és még a kívánságod is teljesül. A bátrak legyőzhetik Burgonyát, az érdeklődők 3D-s moziban nézhetik meg a múltat, a Sáfránykertben pedig hasznos dolgokat lehet megismerni.
A tufába vájt lakóhelyek – valószínűleg – a 17-18. századtól kezdve készültek itt. Volt köztük lakás, istálló, és pince is. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt itt, mára 18 maradt meg épségben. A lakásokat még a 20. században is lakták.
A megmaradt barlanglakásokban most múzeum működik, ahol – a 2. világháborút megelőző időszakot megidézve - korhűen berendezett bútorokkal, eszközökkel mutatják meg a valaha itt élt emberek hétköznapjait.
Egy 3D-s moziban a terület földtörténetét mutatják be a magyar kötődésű dinóktól napjainkig. Gyakran tartanak előadásokat, koncerteket, ilyenkor kemencében sült finomságokat is kínálnak.
A házakba betérve érdemes óvatosan szétnézni, hiszen az egyikben ül Róza néni, és fogadja a vendégeket. A fejkendős asszonyságról azt tartják, hogy a fülébe súgott kívánságot teljesíti.
A tufába vájt lakások történetéről, az itt élők életéről még több érdekességet ITT találsz.
4. Noszvaj
A Bükk egy csodás részén, Noszvajon az elhagyott barlanglakásokból művésztelepet hoztak létre. A szegények helyét a gazdag fantáziájú, kreatív elmék vették birtokba, és egy romantikus, különös hangulatú helyet varázsoltak belőle. Ez lett a Pocem.
A 19. század óta lakták ezeket a barlanglakásokat, melyek még a múlt század második feléig otthonok voltak. Az üressé vált helyet 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vette birtokba, és a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér. A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre.
A táborban sokféle művész megfordult már, dolgozott itt szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek is, és ők mind hozzátettek valamit a térhez.
A hely egyik különlegessége az akusztikus terem, egy különös fülkékkel teli tér, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek. A terem szabályosan „zeng”, ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.
A Pocem-ról, programjaikról, a különösen zengő teremről, vagy a művészeti sokszínűségről ITT olvashatsz.
5. Palóznak
A Balaton-felvidéki hagyományos falusi hangulat sok pihenni vágyót vonz. A régi épületek mellett a borok és a rendezvények is igen népszerűek.
A Veszprém megyei Palóznakot először egy 970-es évekből származó adománylevélben említik. A hangulatos településén manapság pár százan élnek, de óvják, védik régi faluképüket.
A Bakony lábánál fekvő falu borászattal és turizmussal foglalkozik. A hegynek köszönhetően klímája védett, enyhe az időjárása. A gyümölcsök közül a barackok, a füge és a szőlő mellett a mandula az egyik jellemző, és a vidék élővilága is igen gazdag.
A hely fő vonzereje a hagyományos falusi hangulat, a szép környezet, a csend és nyugalom. A régi épületek közül az Árpád-kori katolikus templom gótikus részletei, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély is érdekes látnivalót kínál.
A helyiek különféle rendezvényekkel is készülnek, ezekről és a falu érdekességeiről bővebben ITT olvashatsz
6. Szatmárcseke
Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben. A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering.
Különös hely a szokatlan csónakos fejfákkal teli temető, melyet 1973-ban műemlékké nyilvánították. Még ma is kerülnek új fejfák a temetőbe, ahol Kölcsey síremléke is áll.
A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik. A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.
A rejtélyes múltú temetőbe még napjainkban is temetnek, és a hely nemzeti zarándokhely is.
A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fákat régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.
A fejfák formáját is sokféle módon magyarázták: hátulról csónakot, oldalról fejkendős nénit, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert láttak bele. Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.
A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített, oszlopos csarnokban álló Kölcsey Ferenc síremlék, mely egy feliratos, címeres urnát vesz körül. Petőfi 1847-ben látogatott el a faluba, és ekkor kereste fel Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.
A Kölcsey síremlékről, a kopjafék készítéséről és történetéről sok érdekességet ITT találsz.
7. Vácrátót
13 000 növényfajt bemutató Vácrátóti Botanikus Kertben a növényeket kedvelők egyben felfedezők is lehetnek. Magyarország legkülönlegesebb botanikus kertjében minden hónapban más-más helyre kalauzolnak el.
Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Ezzel a vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje és egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye.
A kert története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.
Vácrátót igazi családi kikapcsolódás, hétvégenként pedig programokat is szerveznek.
A különleges növényekről, a kert megható történetéről bővebben ITT olvashatsz
8. Vérteskozma
Vérteskozma, a meseszép zsákfalu élő skanzenként működik. A szinte kihalt település mára új életre kelt, az üdülőfalu meseszép fehér házsora, a csend és béke vonzza a kirándulókat, turistákat.
Az egyutcás kis település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Elsősorban a pihenni vágyók keresik fel a falut, ami ma természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik.
A környék, a Vértes sokféle utat, élményt kínál. A látványos, hófehér dolomittömbökkel teli déli oldalon szubmediterrán a klíma, az északi felén azonban inkább alhavasi. Változatos domborzata, klímája miatt sok ritkaság él meg. Ősszel pedig még szebb a látvány, mert az itt elterjedt cserszömörce ezer színben pompázik. A környék állatvilága Európa-hírű.
A környékről, a faluról bővebbem ITT olvashatsz
