HÍREK
A Rovatból

10 Nobel-díjas, aki kimaradt a középiskolából

Gondoltad volna, hogy Einstein, George Bernard Shaw és Albert Camus sem végezte el a középiskolát?


A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés, amit csak az ember kaphat, ezért ha a díjazottakról esik szó, az adott terület legkiemelkedőbb alakjaira gondolunk. És hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok lettek a legkiválóbbak, akik a legjobb oktatáshoz jutottak hozzá. Nem járunk messze az igazságtól, mégis vannak, akik úgy alkottak maradandót, hogy nem végezték el a középiskolát.

Íme 10 Nobel-díjas, aki kimaradt az iskolából.

10 Joszif Brodszkij

A világ egyik legelismertebb költője 1940. május 24-én született Leningrádban. Tizenöt évesen fordított hátat az oktatásnak, részben iskolai problémái, részben pedig a család siralmas anyagi helyzete miatt, és fizikai munkát vállalt. Mindeközben angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, és a Szentpétervári kör tagjaival eljártak Anna Ahmatova költőhöz, aki elsőként figyelt fel Brodszkij tehetségére.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején a hatóságok arra kényszerítették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. Először Ausztriába ment, majd Wystan Hugh Auden angol költő segítségével az Egyesült Államokban telepedett le. Kilenc verseskötete jelent meg, a Columbián és a Mount Holyoke-on is professzori címet kapott. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta meg. Szívroham következtében 1996-ban halt meg.

9. Arthur Henderson

Glasgow-ban született, 1863. szeptember 13-án. Apja halála után a család elszegényedett, így kénytelen volt kimaradni az iskolából. Anyja később ismét férjhez ment, így Henderson három évig folytathatta tanulmányait, mígnem végleg felhagyott velük.

Tudását újságokból és az öntödében szerezte, ahol inaskodott. 18 évesen belépett az öntőmunkások szakszervezetébe, majd nem sokkal később a newcastle-i szervezet titkára lett. Politikai karrierje 1892-ben indult. Henderson volt a brit Munkáspárt társalapítója 1906-ban, melynek 23 éven át volt a titkára. 1929-ben lett külügyminiszter, majd 1934-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

8. Leon Jouhaux

Párizsban született, 1879. július 1-én. Apja gyufagyári munkás volt, ám egy sztrájk miatt kiesett a keresete, így Leonnak ki kellett maradnia az iskolából. Egy évet még eltöltött egy másik intézményben, mielőtt abbahagyta tanulmányait, hogy támogatni tudja családját. Először a gyufagyárban helyezkedett el, majd belépett a seregbe, de visszahívták a gyárba, mert apja a foszfortól, amivel dolgoztak, megvakult.

Amikor először vett részt sztrájkban, kirúgták, majd ismét visszavették. Ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára, s rengeteg országban tartott beszédet, sürgetve a szakszervezetek összefogását a béke megteremtése érdekében. Később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1949-ben pedig az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. 1951-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

7. Harry Martinson

1904-ben született a svédországi Jamshogban. Hamar árvaságra jutott. 16 évesen megszökött az intézetből és tengerre szállt. Több hajófedélzetén is megfordult, több országban dolgozott fizikai munkásként. Az így szerzett tapasztalatai és emberi kapcsolatai mind megjelennek műveiben. Írásaiban megtalálhatók a nehéz gyermekkor benyomásai, a természet szeretete, és a tudományos érdeklődés. 1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztva kapta az irodalmi Nobel-díjat.

6. George Bernard Shaw

1856. július 26-án született Dublinban. Kezdetben nagybátyja tanítgatta, majd a helyi iskolákba járt, ám nem igazán szerette a szervezett oktatást, így 15 évesen munkába állt. 1876-ban Londonba költözött, hogy elindulhasson az írói pályán. Miután regényei nem találtak épp meleg fogadtatásra, és anyagilag anyja és testvére támogatására szorult, a színdarabírás felé fordult. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Korai művei társadalmi problémákra fókuszáltak, Show jellegzetes humora sikerre vitte őket. 1925-ben ítélték oda neki az irodalmi Nobel-díjat, 13 évvel később pedig egy Oscart is bezsebelhetett a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a Pygmalionért.

eq

5. Herbert C. Brown

1912. május 22-én született Londonban, majd két évvel később a család az Egyesült Államokba költözött. Kitűnő tanuló volt, ám apja halála miatt kénytelen volt kimaradni az iskolából. Miután rájött, hogy az üzleti élet nem neki való, visszaült az iskolapadba, majd főiskolán kémiát hallgatott, végül a Chicagói Egyetemen végzett. 1938-ban doktorált. Kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatos kutatásai a szervetlen reagensek egy új családjának kifejlesztéséhez vezettek.

Több egyetemen is tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává fogadta. George Wittiggel megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 1979-ben. 2004-ben szívroham következtében hunyt el.

4. Albert Camus

Camus Algériában született, 1913. november 7-én. Alig egy évvel később apja meghalt az első világháborúban, és a család az anyai nagymamával, valamint a mozgássérült nagybácsival költözött össze, egy kétszobás lakásban.

Jó nevű középiskolába nyert ösztöndíjat, ám tuberkulózisa miatt nem járhatott. Autodidakta módon folytatta tanulmányait, míg végül bekerült az Algíri Egyetem filozófia szakára. Imádta a színházat, munkásságának mégis a színdarabjai a legkevésbé értékesnek tartott területe. Franciaországban újságíró lett, és megbecsült irodalmár, aki 44 évesen, 1957-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Sajnos alig három évvel később autóbalesetben életét vesztette.

wer

3. William Faulkner

1897. szeptember 25-én született Mississippiben, és igazi déli nevelést kapott középosztálybeli szüleitől. A középiskolát ugyan nem végezte el, de rengeteget olvasott és tanult, először egymaga, majd a család egyik barátjának szárnyai alatt.

1918-ban beállt a brit hadseregbe, de pár hónappal később hazatért. Hallgatott néhány tárgyat az egyetemen, közben pedig versei jelentek meg és szerkesztette az egyetemi lapot. Több regénye is megjelent, melyeket szinte teljes magányban alkotott. Faulkner a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Művei alapvető problémákat feszegetnek, néhány kritikus szerint erőszakosak. Az irodalmi Nobel-díjat 1949-ben kapta meg.

2. José Saramango

Egy apró portugál városkában látta meg a napvilágot 1922-ben. Bár kitűnő tanuló volt, mint oly sok sorstársa ezen a listán, neki is anyagi okok miatt kellett abbahagyni az iskolát. Fordítóként és újságíróként kezdett dolgozni a Diario de Noticias számára.

Első irodalmi sikereit ötvenes évei derekán könyvelhette el, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése kapcsán. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba, nyíltan ateista volt. Saramango nem hitt a tulajdonnevekben, így művei attól is különlegesek, hogy alakjai többségének nincs neve. 1988-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

1. Albert Einstein

Németországban született 1879. március 14-én. Átlagos diák volt, ám rendkívüli érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 15 éves korában úgy döntött, otthagyja az iskolát. Hogy aztán mégis tovább tanulhasson Zürichben, egy svájci középiskolában leérettségizett.

Később Bernbe költözött és a Találmányi Hivatalban kapott állást, szabadidejében pedig elméleti fizikával foglalkozott. Idővel rengeteg publikációja jelent meg, többek közt a relativitás elméletéről.

1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A náci eszmék terjedése miatt az Egyesült Államokba költözött. Utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Albert_Einstein_Head

via Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Hiába támadják a libsik, akkor is megcsináljuk” – Orbán Viktor újabb hírlevelet küldött a digitális polgári körök tagjainak
A levélben szó volt az alaszkai csúcsról, a gazdasági nehézségekről, az ukrajnai háborúról, fővárosi ügyekről, Otthon start programról és augusztus 20-ai ünnepségről is.


Orbán Viktor ismét hírlevelet küldött a digitális polgári körök tagjainak, amely a Magyar Nemzethez is eljutott. A miniszterelnök több témát érintett: írt a gazdasági nehézségekről, az ukrajnai háborúról, a fővárosi ügyekről és az Otthon start programról is.

A miniszterelnök levelében arról írt, hogy az alaszkai csúcs után ugyan elült a nagy diplomáciai zaj, de a tárgyalódelegációk a háttérben dolgoznak. Úgy fogalmazott, még mindig van esély arra, hogy Trump elnök „megcsinálja.”

A kormányfő arra is kitért, hogy szerinte ez a hét az európai behódolás hete volt

„Ahogy ültek ott az elnökkel szemben. Mint beosztottak a vezérigazgatónál, raporton. Ezzel az európai stratégiai autonómiáról szőtt álomnak is vége. Amíg mi, patrióták nem vesszük át a marsallbotot Brüsszelben, Európa csak másodosztályban játszhat”

- írta Orbán.

Kifejtette, hogy az ukrajnai háború gátolja a magyar gazdaság növekedését, és szerinte Ukrajna ellenségesen viselkedik Magyarországgal szemben.

„Az ukránok megint szétlőtték a Barátság olajvezetéket. Brüsszel nem segít nekünk, sőt az ő pártjukat fogja. Az oroszok azt vállalták, hogy néhány napon belül lesz műszaki megoldás. Olaszországban közben elfogtak egy ukránt, aki a gyanú szerint részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában. A bűnösöket mindig utolérik”

- írta a miniszterelnök.

Felidézte azt is, hogy Olaszországban elfogtak egy ukrán férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az Északi Áramlat felrobbantásában, hozzátéve: „a bűnösöket mindig utolérik.”

Orbán a kormány Otthon start programjáról is írt.

„Három százalék. Hiába támadják a libsik, akkor is megcsináljuk. Minden fiatalnak lehessen saját otthona. Visszaszámlálás indul: még 8 nap!”

- fogalmazott a hírlevélben, amiben az augusztus 20-ai ünnepséget is felidézte, amelyen szó volt egy áruló Péterről. A levélben úgy fogalmazott: „akinek mindenről saját maga jut eszébe, azon nem lehet segíteni.”

A hírlevélben a főváros is szóba került. Orbán azt írta, hogy

„most már nemcsak a főpolgármester ég le folyamatosan, hanem a BKV-buszok is”

Ezzel utalt arra, hogy augusztusban több jármű is kigyulladt. Kitért arra is, hogy Szentkirályi Alexandra érdekes számokat mutatott, és arra kérte olvasóit, hogy kövessék a Fidesz–KDNP budapesti vezetőjének oldalát a további részletekért.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Hadházy: 143 négyzetméteres társalgó is van a 193 négyzetméteres ebédlő mellett Hatvanpusztán
Egy újabb fotót tett közzé a független országgyűlési képviselő. Hadházy azt ígéri, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza a hatvanpusztai birtok terveit is, amelyen szerinte egyértelműen leírják a helyiségek funkcióját és méretét.


Újabb fotót és információkat osztott meg a hatvanpusztai birtokról Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő nemrég közzétett egy fotót, amin a „Vendégháznak” nevezett épületrész 193 négyzetméteres ebédlőjének egy kis részlete látszott. Hadházy azt írja vasárnapi posztjában, hogy ezután a bejegyzés után kapott újabb képet, ezúttal az egész helyiségről.

A fotó még az építkezés alatt készült, de a képviselő szerint a kép „így is tökéletesen átadja a »félkész mezőgazdasági üzemnek« hazudott kastélykomplexum impozáns luxusát”.

„A képen nemcsak az étkező, hanem a »Vendégháznak« nevezett épületrész egyik lépcsője és a 143 négyzetméteres (!) »társalgó« is látható”

- írja a képviselő, aki szerint az általa megszerzett tervrajzon a két helyiséget vékony fal választja el, amiről feltételezhető, hogy „ez egy később felszerelt, szükség esetén elhúzható elválasztó elemet jelöl”.

„Értik?! 193 négyzetméter ebédlő és 143 négyzetméteres társalgó...Mi amúgy a családommal hatan lakunk egy 140 négyzetméteres lakásban és az is bőven elég, ebben az országban több millióan élnek ennél jóval kisebb helyen. Ez a 143 négyzetméter viszont az Orbán-klán kastélykomplexumában az egyik szárnynak csak az egyik társalgója...”

- fogalmaz Hadházy.

A képviselő posztjában ismét ígéret tett arra, hogy rövidesen bemutatja az általa megszerzett terveket is, amelyek szerinte egyértelműen leírják a helyiségek funkcióját és méretét.

Szerinte ezekből egyértelműen látni lehet majd, hogy „a 60pusztai édesapám »félkész mezőgazdasági üzeme« nemcsak az urizáló neofeudalizmus, a történelmi létékű korrupció és az ép ésszel felfoghatatlan fideszes luxus jelképe, hanem az egészen nyílt és egészen pofátlan hazudozás emlékműve is lesz. Persze nem mintha az eddigi külső felvételek, a földalatti járatok vagy a hvg által a könyvtárról közzétett fotók nem lettek volna elegek” - jegyzi meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Amíg Orbán Viktor az oligarchák luxusgépén az Adriára repül jachtozni, addig a Fidesz által pénzelt álellenzék igyekszik végrehajtani a Fidesz „győzelmi” tervét”
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány által kapott milliárdokból új pártokat hoznak létre, hátha így sikerül megosztani a rendszerváltást akaró milliók szavazatát.


„Amíg Orbán Viktor az oligarchák luxusgépén az Adriára repül jachtozni, addig a Fidesz által pénzelt álellenzék igyekszik végrehajtani a Fidesz “győzelmi” tervét” – kezdte vasárnapi Facebook-bejegyzését Magyar Péter.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormány által kapott milliárdokból új pártokat hoznak létre és az alig látható politikai pártokat igyekeznek futtatni a propagandában, hátha így sikerül megosztani a rendszerváltást akaró milliók szavazatát.

„Nem fog sikerülni. Mindenki látja már, hogy azon politikusok és “szakértők”, akik a nem létező harmadik útról kamuznak, azok, akik ötödször is a külön indulás szükségességéről beszélnek, ahelyett, hogy dolgoznának, egyértelműen Orbán Viktor hatalomban tartásáért küzdenek. Ne legyenek illúzióink, rengeteg pénzért teszik ezt és cseppet sem érdekli őket a hazánk sorsa” – fogalmazott Magyar, majd hozzátette:

egyre többen látják be, hogy azzal tesznek a legtöbbet a jelenlegi korrupt, embertelen hatalom elzavarásáért, ha 2026-ban félreállnak a változást akaró magyarok milliói útjából.

„Nekik tisztelet jár. A Fidesz hatalmi érdekeit kiszolgáló szatellit pártok felett pedig majd ítéletet mond a magyar nép és a történelem 2026-ban. Oda kerülnek, ahova való” – zárult a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kétmillió forintért rendelt turulszobrot egy alföldi község polgármestere, de nem veszi át és nem fizeti ki az alkotást
A szobrász szerint a kétmilliós alkotás egy éve átadásra vár. Már az is felmerült, hogy másnak adja el a turult, ha a falu nem lép.


Tölgyesi Poós Anna szobrász egy éve készített el egy turulszobrot Kaskantyú település számára, de az alkotást azóta sem vették át.

A művész elmondása szerint a szobor ára kétmillió forint volt, ennek felét a bronzöntés költsége tette ki, a másik fele a tiszteletdíja lett volna, amelyről lemondana a település javára.

Hozzátette, hogy „ha már biztos lesz, hogy sosem kerül az eredeti rendeltetési helyére”, akkor próbálja majd meg eladni másnak, írta meg a 24.hu.

A szobrász augusztus 12-én a község Facebook-oldalán nyílt levélben fordult a polgármesterhez.

Leírta, hogy többször is kereste Újházy Zsoltot, de nem érte el, a telefonhívásaira sem reagált. Az eredeti bejegyzés közel két hétig nem hozott előrelépést.

A helyzet akkor kapott nagyobb figyelmet, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szombaton megosztotta a levelet saját oldalán. Ezt követően több hozzászólás érkezett, volt, aki azt vetette fel, hogy a szobrot inkább másnak kellene eladni.

Tölgyesi Poós Anna azt is közölte, hogy a bronzöntés költségét mindenképp vissza szeretné kapni. Úgy fogalmazott: a tiszteletdíjáról lemondana, „ez lenne az én ajándékom, így csak egymillió forintot kellene valahogy előteremtenie Kaskantyú derék polgárainak, hogy mégis legyen Turul szobor Kaskantyún”.

Újházy Zsolt polgármester továbbra sem reagált az ügyre. A falu vezetőjét független jelöltként a 2019-es önkormányzati választáson és tavaly is megválasztották.


Link másolása
KÖVESS MINKET: