ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Új őrület: ezért szedik le a fiatalok a márkajelzéseket a ruháikról

Külön videóblogok működnek, amelyek megmutatják, hogyan távolíthatóak el a legkönnyebben a márkát jelző emblémák.
Forrás: Independent - szmo.hu
2017. január 03.



Az ezredforduló környékén, különösen az 1990-es években nyugaton és nálunk is nagy divat volt, hogy ha híres márkák ruhadarabjait öltöttük magunkra, minél nagyobb és messziről is kivehető volt a gyártó logója, annál menőbbnek számítottunk. Ez a trend azonban ma megfordulni látszik: a 2000-es évek környékén születettek ma már tanácsadó blogokat vezetnek arról, hogyan távolíthatjuk el a legkönnyebben új ruháinkról a márkajelzéseket.

A tehetősebb országokban nagyjából az új évezred első évtizedének feléig volt érvényben az a trend, hogy illett minél világosabban láthatóvá tenni, milyen márkájú ruhát hordtunk. Magyarországon ez talán tovább tartott, és valószínűleg itt más társadalmi okokra vezethető vissza: a rendszerváltás után a „kapitalista” értékrendhez való tartozásunkat fejezte ki, pont mint az, hogy minden új boltnak vagy terméknek angol nevet adtak. Az Independent szerint a gazdagság és a siker jelképévé vált az akár egész pólón szétterülő cégembléma.

Ezzel szemben viszont a ma huszonéves korosztály egyenesen kellemetlennek tartja a gyártó kihangsúlyozását még akkor is, ha esetleg egy világmárkától vásároltak. Ennek érdekében külföldön népszerűvé váltak azok a videoblogok, amelyeken azzal kapcsolatban nyújtanak tanácsokat, hogyan kell eltüntetni egy varrott vagy hímzett logót anélkül, hogy a ruhanemű sérüljön, vagy hogyan lehet lekaparni a napszemüveg száráról a feliratot úgy, hogy ne maradjon a helyén karcolásnyom vagy folt. Bizonyos praktikák és házi trükkök szerint a műanyagra nyomott pecséteket elég mindössze körömlakklemosóval múlttá tenni.

Az Independent által idézett 2015-ös kutatás szerint a nyugati, Y-generációba tartozó fiatalok többsége (akik a 90-es években vagy később születtek) előnyben részesíti a lehető legkisebb márkajelzéssel bíró divattermékeket, amire az a legfőbb magyarázat, hogy

egyszerűen nem akarnak sétáló reklámtáblákká válni.

A vizsgálat során Instagram-képeket mutattak Y-generációs fiataloknak, akik érdekes módon taszítóbbnak találták azokat az embereket, akik nagyobb márkajelzésű ruhákban fotózták magukat.

Szakértők szerint ez azért van, mert a fiatalok szerint ha levágjuk a cégneveket magunkról, teret adhatunk saját személyiségünk kifejezésére az adott márka sajátos és korlátozó identitásteremtő erejével szemben.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a márkahűség eltűnt volna: a mai tinik vagy a náluk kicsivel idősebb fiatal felnőttek továbbra is az ismert ruhagyártók termékeit részesítik előnyben, de többnyire csupán minőségi megfontolásból.

Míg régebben a márka tette az embert, ma a ruha stílusa, a szabás vonala és az anyag finomsága vagy textúrája. Ha ránézünk valakire, mindezek magukért beszélnek – nem kell ismerni hozzá a bilétát.

Az alábbi vicces mém jól illusztrálja, hogy a mai nyugati tizen- és huszonévesek hogyan vélekednek a márkákról: ha nem szednék le magukról, az évek folyamán egyre nagyobbá válna a logó a divatcikkeken, mígnem a Ralph Lauren lovat ábrázoló márkapecsétje nyomán maga a viselő is lóvá alakulna át. Vagyis elvesztenék valódi énjüket, miközben hagynák, hogy ők maguk is az adott ruhagyártó vállalat képviselőivé váljanak, pedig nem is biztos, hogy tudnak vagy akarnak azonosulni vele.

Mivel ez a trend egyre nagyobb teret hódít a gazdagabb országokban, néhány márka kénytelen volt kisebbre szabni logóját az eladásra kínált ruhákon. Az Egyesült Államokban egyik legismertebb cég, az Abercrombie & Fetch (A&F) az iskolások körében népszerűségnek örvendő felsőikről és kapucnis pulóvereikről eltüntették a hivalkodó jelzéseket. A nálunk kevésbé jelen lévő táskagyártó Coach és a Michael Kors nevű márkák pedig nemrég kollekcióik radikális módosítására kényszerültek, mert eredetileg óriási logókat varrtak rájuk, azonban így túl kevesen vásárolták meg őket.

Az Independent Marx Ilich amerikai divattanácsadót idézi: „Miért reklámoznék másokat ingyen?” – utalt ezzel a 47 éves szakértő arra, miként éreznek a fiatalok.

A cikk azonban nem tért ki arra, hogy mi a helyzet a különböző kulturális és anyagi háttérből jövőkkel – a tapasztalatok alapján minél szegényebb környezetből származik valaki, annál valószínűbb, hogy fontosabb lesz számára a márkamegjelenítés. Ez egyrészt az eltérő társadalmi szokásokhoz, másrészt pedig a fent márt említett "logó mint társadalmi helyzet- és vagyonjelkép" elgondolásra vezethető vissza. Azért lehet így, mert a szegényebbek először anyagi elismerésre vágynak, míg akinek már ez megadatott, továbbmegy: a személyiségét szeretné kihangsúlyozni.

Címkép: Pixabay

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!

fghjk

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Vencel trükkje: így lehet egész napra feltankolni a SZIN fesztiválon
Nézd meg a cikkben található TikTok videónkat, hogy mi volt Vencel megoldása a túlélésre – és igen, a Lidl-ing külön jól jött hozzá. Ha még nem vagy feketeöves fesztiválozó, érdemes megismerned Vencel trükkjeit.


Egy fesztivál reggelén a legnagyobb kihívás sokszor nem a kedvenc koncertre való bejutás, hanem az, hogy újra lendületbe kerülj. A SZIN-en a koránkelők és a későnfekvők is ugyanazzal a problémával szembesülnek:

Korgó gyomor, fáradt test és az a bizonyos „Na jó, ma hogyan fogom végigcsinálni?” - érzés.

Vencel is pontosan így indult neki a napnak, amikor történt valami – de ezt videón is megörökítette, hogy akár Ti is lemásolhassátok az ő fesztiválmentő megoldását.

NÉZD MEG A VIDEÓT ITT!

@szeretlekmagyarorszag.hu #lidlmagyarorszag #szinfesztival #magyar #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Reggeli rántottával a startvonalon

A TikTok-videóban rögtön látszik, hogy Vencel nem a színpad felé vette az irányt, hanem a Lidlnél kötött ki. És milyen jól tette!

Nem valami gyors, összecsapott harapnivalót kapott, hanem egy meleg, frissen készült rántottát, amihez a tojást a Lidl FesztMarketjében vásárolta. Ráadásul úgy készítették el neki, ahogy ő szerette volna: sok sajttal, lágyan.

Ez egy fesztiválon olyan, mintha prémium szolgáltatást kapnál. A reggeli után Vencel szemmel láthatóan visszanyerte az energiáját, és a videóban is megjegyzi, hogy így már könnyebb nekiindulni egy teljes napnak. És tényleg: aki próbált már fesztiválon reggelizni, tudja, mekkora különbség, ha nem egy horrorárú szendvics vagy egy előző napról maradt félcsomag keksz az egyetlen opció.

Bevásárlás egész napra – horrorárak nélkül

A Lidl FesztMarket nem csak a reggeli miatt volt nyerő. Vencel gyorsan feltankolt pékáruból, gyümölcsből és üdítőből, így a nap további részére is bebiztosította magát. Az árakban nem volt semmi „fesztivál-felár”, minden ugyanannyiba került, mint egy bármilyen másik Lidl üzletben. A polcokon ráadásul nem csak a klasszikus „chips és kóla” kombó található: friss zöldségek, nemzetközi készételek és még vegán opciók is várják a vásárlókat.

Szett, kupon, bónusz – így lesz a fesztivál outfited is nyerő

A fesztiválon nemcsak az számít, hogy mit eszel, hanem az is, hogyan nézel ki közben. Vencel már rutinos fesztiválozó, a Campuson már megtanulta, hogy megéri Lidl-ingben érkezni, mert így nemcsak extrává teszi a szettjét, hanem egy exkluzív Lidl Plus kupont is bezsebelhet. A kuponnal pedig Vencel desszertet is be tudott szerezni – és ki mondana nemet egy fagyira, amikor 30 fok van a Tisza-parton?

Aki pedig nem készül Lidl-ruhadarabbal, az sem marad hoppon: a helyszíni Gift Store-ban válogathat a menő merch cuccok közül. Sőt, ha valaki 2.500 Ft felett vásárol a FesztMarketben, ajándékba is választhat egy új darabot. A fotótükröknél pedig egy pillanat alatt le is lehet csekkolni, mennyire áll jól az új outfit.

Amíg a telefonod tölt, töltődj te is!

Délután, amikor már kezd erősen tűzni a nap, ki ne vágyna egy kis hűsölésre, megpihenésre a fesztiválos forgatagban?

Érdemes megkeresni a Lidl chillzónát és ott belehuppanni az egyik babzsákfotelbe – csak aztán nehogy az legyen a gondod, hogy nem is akarsz onnan felállni.

Amíg Te lazulsz, a telefonod töltődhet: itt ugyanis ingyenesen használható töltőpontokat is találsz. De ha mégis inkább aktív maradnál, akkor bepillanthatsz abba, hogy milyen lehet a Lidlnél dolgozni, akár még a cég HR-eseivel is beszélgethetsz erről. A hangulat itt teljesen olyan, mintha a fesztiválon belül lenne egy külön kis közösségi tér, ahol egyszerre lehet pihenni, játszani és persze új emberekkel találkozni.

És mi van akkor, ha valaki túl sokat vásárolt, és maradt a szatyor alján egy-két zsemle vagy gyümölcs? Jó hír, hogy a Lidl a SZIN-en is figyel a fenntarthatóságra: a megmaradt élelmiszereket nem dobják ki, hanem karitatív partnereknek ajánlják fel.

Vencel fesztiválozása végül úgy alakult, hogy nemcsak, hogy túlélte a nehezen induló napot, de a komfortra és a pénztárcabarát megoldásokra is rátalált a Lidlnél.

A cikk a Lidl támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: