prcikk: Szűz Máriát is bevetették a szexmunkások ellen Rákosmentén | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Szűz Máriát is bevetették a szexmunkások ellen Rákosmentén

A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben, de mivel a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene. Ezidáig.
Az abcúg írása, fotók: Hajdú D. András - szmo.hu
2017. május 30.



A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben.

Mivel azonban a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene.

A polgármester azonban két éve gondolt egyet, azt mondta, ravasznak kell lenni, és felépíttetett egy Szűz Máriát ábrázoló vallási szobrot

a kérdéses útszakaszon, azóta pedig arra, illetve egy nem üzemelő temetőre hivatkozva akarja kipenderíteni a szexmunkásokat a kerületből. A lányok nem értik, hová mehetnének, hiszen sehol sem látják őket szívesen, a polgármester pedig azt mondja, ha kell, körbebástyázzák magukat vallási szobrokkal, csak tűnjenek el.

2016 júniusában szokatlan tömeg gyűlt össze a Rákosmentét Nagytarcsával összekötő országút szélén. Ott volt a kerület polgármestere, a térség egyik önkormányzati képviselője, illetve a görögkatolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjének érseke is. A gyülekezés apropója egy kis vallási szobor, egy úgynevezett úti ikon átadása volt, amelyet az önkormányzat pénzügyi támogatásával az egyházmegye állított.

Hasonló ikonok több helyen is találhatóak az országban (elsősorban a keleti országrészben), a céljuk pedig, hogy lelki támaszt adjanak az útra kelőknek. A középső országrészben, a Tarcsai úton felállított ikon az első. Ez az ikon azonban elsősorban nem vallási okból került oda, ahová: a kerület vezetése a Szűz Máriát ábrázoló kegyhelyet használva akarja elűzni a környékről az évek óta a Tarcsai úton dolgozó szexmunkásokat.

Miért alkalmas erre egy vallási építmény, és mi köze mindehhez a kerület másik felén lévő gazos temetőnek?

Legális, de mindenhonnan kiutálnák őket

Szexmunkásnak lenni legális tevékenység Magyarországon, bizonyos szabályok betartásával bárki, bárhol végezheti. Ilyen szabály például az egészségügyi igazolás megléte, illetve az, hogy a szexmunkások nem állhatnak sem főutakon, sem olyan helyen, amelynek a háromszáz méteres körzetében például iskola, templom vagy közintézmény van.

Budapest környékén több olyan hely is van, ahol rendszeresen dolgoznak szexmunkások, ezek főleg olyan helyszínek, amelyek megfelelnek a fentebb leírt szabályoknak. Ilyen például a Szabadkai út, a Dunakeszi út vagy a XVII. kerület egyes útjai, például a Lőrinci és a Tarcsai út.

Hiába legális azonban ez a munka, és hiába számítanak ezek az útszakaszok olyan helynek, ahol a prostituáltak törvényszerűen dolgozhatnak, a hivatalok és hatóságok mégis a legkülönfélébb módokon próbálják akadályozni a munkájukat (erről a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének az ügyvédje ebben az interjúban mesél részletesen). Arra azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan zajlik, a legjobb példa a XVII. kerület.

szexmunka1

Szexmunkások a Tarcsai úton

A Tarcsai úton és a Lőrinci úton régóta állnak szexmunkások, ezek többségében kieső, erdősávok mellett húzódó útszakaszok, bár a lakóövezetektől sincsenek messze. Utóbbi okoz is feszültséget a prostituáltak és a helyiek között, bár az nem egyértelmű, hogy mekkorát.

Az utóbbi években volt már aláírásgyűjtés a szexmunka ellen,

a kerületi közmeghallgatásokon pedig többször is panaszkodtak már egyes lakók arra, hogy zavarják őket a közelükben dolgozó lányok.

Volt azonban olyan helyi, aki az Abcúgnak azt mondta, sosem zavarta, hogy szexmunkások dolgoznak a tőszomszédságában, egy, a Lőrinci úton dolgozó szexmunkás, Zsófi, pedig azt mondta az Abcúgnak, évek óta dolgozik a kerület ezen részén, és kifejezetten jó a kapcsolata a helyiekkel, akiktől még papírt is kapott arról, nem zavarja őket, hogy ott van. Zsófiék több mint 8 éve állnak már a Lőrinci út kérdéses pontján, tavaly azonban új helyet kellett keresniük, a rendőrség ugyanis egy gazos, gondozatlan temetőre hivatkozva elkezdte bírságolni őket munka közben.

Sírkövek sincsenek, mégis temető

A rákosmentei önkormányzat vezetése évek óta hangsúlyozza, hogy nem szeretne a kerületben szexmunkásokat látni, a kerületi közgyűléseken pedig rendszeresen felmerül, hogyan lehetne kipenderíteni őket a kerületből.

A helyi rendőrkapitánynak többször is el kellett magyaráznia, hogy a szexmunka önmagában nem bűncselekmény,

így azon kívül, hogy kimennek és ellenőrzik a lányokat, nem igazán tudnak mit kezdeni velük. Egy 2011-es ülésen még azt is hozzátette, hogy az ellenőrzéskor minden lánynál szokott lenni igazolvány, egészségügyi igazolás, sőt, némelyeknél vállalkozói engedély is. Így, mivel törvényesen dolgoznak, nem tehetnek ellenük semmit.

2014-ben azonban az önkormányzat elkezdte keresni azokat a lehetőségeket, hogyan tudják ellehetetleníteni a szexmunkásokat Rákosmentén. Első körben a kerületben kiépített térfigyelő kamerarendszertől vártak megoldást.

Riz Levente polgármester úgy fogalmazott, hogy a kamerákat kihelyezik azokra a helyekre is, ahol a lányok dolgoznak, és azt remélik, hogy ennek visszariasztó hatása lehet. Egy évre rá pedig sorompókkal lezárták az erdőbe vezető bekötő utakat is, hogy a lányok ne tudjanak elvonulni a kuncsaftjaikkal.

szexmunka2

Sorompó a Lőrinci úton

Ez azonban nem volt elég, és folyamatos ötletelés után végül így jutottak el a Bocskai út és a Lőrinci út sarkán lévő egykori temetőhöz. A területen derékig ér a gaz, sírköveket nem látni, a helyiek szerint pedig összesen egy embert temettek oda, azt is még az ötvenes években. Még a polgármester is azt mondta róla a közgyűlésen, hogy nem üzemel.

Ettől függetlenül levélben kérte a kerületi rendőrkapitányt, hogy a temetőre hivatkozva indítson eljárást a terület szomszédságában dolgozó szexmunkások ellen. A törvény szerint ugyanis egy kegyeleti hely háromszáz méteres környéke védett övezetnek számít, és ott szexmunkások nem dolgozhatnak.

Több tízezer forintra büntették őket, odébb mentek

Zsófi azt mondta, hogy 2015-ben kezdték el bírságolni őket a hatóságok. Végül összesen negyvenezer forintnyi bírságot kellett kifizetniük, 11 eljárás pedig még most is folyamatban van ellenük.

Tavaly vitték be őket utoljára, utána kimértek háromszáz métert a gazzal benőtt temető sarkától, és arrébb álltak. Így egy alig párméteres sávjuk maradt dolgozni, arrébb ugyanis nem mehetnek, mert ott már vége szakad az erdősávnak, és lakóházak következnek. “Senki kapujába nem akarunk állni” – mondta.

szexmunka3

A temető a Lőrinci úton

Az, hogy a nem működő temetőre hivatkozva bírságolják a hatóságok a szexmunkásokat, nem új, 2008-ban már megpróbálkoztak ezzel a rendőrök. Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének ügyvédje szerint akkor a bíróság azt mondta ki, hogy nem lehet egy nem létező temetőre hivatkozva szabálysértést megállapítani.

2016-ban újra bíróság elé vitték az ügyet, akkor azonban a bíróság már azt az ítéletet hozta, hogy a gazos terület temetőnek számít, ugyanis egykoron annak minősítették, és hiába temettek oda mindössze egy embert 60 év alatt, nem ürítették ki szabályosan, így tilos mellette szexmunkásoknak szolgáltatni. Az ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordult, amelynek a döntéséig a folyamatban lévő 11 szabálysértési eljárást felfüggesztették.

A törvények engedékenyek, ezért ravasznak kell lenni

A kerület másik oldalán lévő Tarcsai út szomszédságában azonban nincs temető, sőt templom és iskola se, ezeket Riz Levente polgármester állapította meg a közgyűlési üléseken. Emiatt oda más megoldást kellett keresni.

“Bár a Tarcsai úton nincs temető, ki tudunk alakítani olyan vallási emlékhelyet, amely alapján a rendőrség jogosult lesz intézkedni. Egy emlékhelyet fogunk létesíteni, amelytől kezdve a 300 méteres szabály életbe lép” – mondta Riz az egyik 2015-ös ülésen.

Ez az emlékhely lett a görög-katolikus egyház által felszentelt úti ikon.

A közgyűlési ülések jegyzőkönyvei szerint a polgármester kifejezetten a szexmunkások elűzése céljából szorgalmazta az úti ikon megépítését. Egy későbbi közgyűlésen azt mondta, a magyar törvények “sajnos nagyon engedékenyek”, ha prostituáltakról van szó, “ezért okosnak és ravasznak kell lenni, hogy ezt a dolgot vissza tudjuk szorítani”.

Közel egy évre rá, 2016 júniusában pedig már arról számolt be, hogy megállapodott a görög-katolikus egyházzal az úti ikon megépítéséről, azt meg és építették, és még azzal is elbüszkélkedett, hogy a saját polgármesteri keretéből finanszírozták. Az úti ikon átadásával pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy szabálysértési eljárásokat indítsanak az ott dolgozó szexmunkások ellen.

szexmunka4

Úti ikon a Tarcsai úton

“A célunk, hogy kiszorítsuk a kerületből, a Tarcsai út környezetéből őket. Hogy hova mennek, az nem érdekel. Egy biztos, hogy azon a területen ne jelenjenek meg, tűnjenek el minél hamarabb onnan. A rendőrség kész intézkedni.” – mondta ugyanazon a 2016-os ülésen Riz Levente, majd még a végén hozzátette, hogy az egyház ezen a célon túl is “lélekemelő” dolgot valósított meg, hiszen jó gondolat az, ha a kerület útjain nem csak kamerák, hanem úti ikonok is vigyáznak. “Ahogy Érsek Atya mondta, ez ablak a mennyországra” – fejezte be.

Sehová sem tudnak menni, mindenhol zaklatják őket

“Ahol nyugodtan állhatnál, ott sem hagynak békén” – mondta Zsófi. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment el a Lőrinci útról, és az egész kerületből, amikor elkezdték őt bírságolni, azt válaszolta, mindegy, hogy hová megy. A Gubacsi úton és a Szemétégetőnél is folyamatosan zaklatják a lányokat, “a Tarcsai útra meg kirakták a Szűz Máriát és felszentelték a helyet”, azaz bárhová menne, ott zaklatásnak lenne kitéve.

szexmunka5

Térfigyelő kamera és úti ikon is vigyázza a Tarcsai utat

A Tarcsai úton dolgozó szexmunkások az ikon felszentelése után arrébb álltak, éppen háromszáz méterrel. Most egy útszéli földtulajdonostól bérelnek egy placcot, de elég szűkös helyük, a másik oldalon ugyanis ott az autópálya, amelynek szintén nem állhatnak a háromszáz méteres körzetében.

Volt, aki azt mondta, nem zavarja, hogy arrébb kellett menniük, mást igen, mert így kevésbé látszanak az útról. Azt azonban egyikük sem értette, mi szükség volt erre, mindannyian hangsúlyozták, hogy megvannak az engedélyeik, és felváltva mutogattak a placcuk mellett lévő szemeteszsákokra, mondván, hogy még csak nem is szemetelnek, mindent magukkal visznek. “Mi lesz, ha ide is tesznek egyet?” – kérdezte egyikük.

Erre megvan az esély. Egy 2016. végi közgyűlésen a polgármester azt mondta, tudomása van róla, hogy a szexmunkások arrébb mentek. “Nagyon rafinált társaság” – mondta, majd kicsit később hozzátette, hogy “amit a jogszabály megenged, azt megtesszük, ha kell, körbebástyázzuk magunkat úti ikonokkal, nem szeretnénk látni ilyen tevékenységet a XVII. kerületben”.

Lenne megoldás, de a polgármester hallani sem akar róla

Megkerestük a görög-katolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjét azzal a kérdéssel, hogy mennyire tartják összeegyeztethetőnek az úti ikon-állítás céljával a prostituáltak elűzését.

Azt válaszolták, hogy ők keresték meg az önkormányzatot azzal, hogy szívesen építenének egy ikont a kerületben, és hol lehetne ilyet elhelyezni. “Az egyáltalán nem merült fel, hogy az úti ikon felállításával bárkit is elűzzünk onnan. Hiszen pontosan az a szándékunk ezzel, hogy minél több embert az Istenhez vezessünk” – írta a kérdéseinkre Kocsis Fülöp érsek-metropolita, az ikon felszentelője.

Az érsek szerint jó helyre került a szobor, mert az autópálya felől érkezők rögtön találkozhatnak vele, és bár később hallott olyanokat, hogy ez majd azt is eredményezheti, hogy a környéken ne legyen prostitúció, ez akkor, amikor az önkormányzattal egyeztettek, még nem merült fel.

szexmunka6

A szexmunkások egyre kisebb útszakaszra tudnak állni a Lőrinci úton

Megkerestük a rákosmentei önkormányzatot is. Többek között az után érdeklődtünk, hogy milyen illegális tevékenység alapján űzné ki a polgármester a szexmunkásokat a kerületből, milyen lakossági panaszok érkeztek rájuk, és hogy az önkormányzat mennyire tekinti jogi eszköznek az út szélén felhúzott ikont. Mindössze annyit írtak, hogy nem áll módjukban válaszolni a feltett kérdésekre.

Az után is érdeklődtünk, hogy jelöltek-e ki a kerületben úgynevezett türelmi zónát. Ez a törvény szerint egy olyan övezet, amelyet akkor kell kijelölnie egy önkormányzatnak, ha a területén folyamatossá válik a prostitúció.

Ennek a célja éppen az, hogy a szexmunkások egy, az önkormányzat által kijelölt területen tudjanak dolgozni (és ne máshol), a kijelölése pedig a törvény szerint kötelező lenne.

A rákosmentei önkormányzat erre a kérdésünkre sem válaszolt, Riz Levente polgármester azonban egy régebbi, 2010-es közgyűlésen kifejtette a véleményét a türelmi zónák kijelöléséről.

"
A türelmi zóna a bűn melegágya, amely nem csak a prostitúciót vonzaná, hanem minden egyéb bűnözési formát. Ilyet nem kívánok kijelölni sehol a XVII. kerület közigazgatási területén

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter napi három órát alszik, azt sem tudja, mikor volt utoljára szabadnapos – videón a Tisza Párt vezetőjének egy napja
A Telex stábja egy teljes napon át követte a TISZA Párt alelnökének országjárását. A három megyét érintő körúton a politikus a választási esélyekről is beszélt még szombaton.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



A Telex stábja két héttel a választás előtt egy teljes napot töltött Magyar Péterrel, végigkísérve országjárásának hat helyszínét három megyén keresztül. A nap hajnalban indult, és éjfél előtt ért véget.

A TISZA Párt elnöke elmondása szerint nem emlékszik, mikor volt utoljára szabadnapja. „Hát nem lesz már szünnap” – tette hozzá, jelezve, hogy a kampány hajrájában napi hat, hét, sőt akár nyolc-kilenc helyszínt is felkeresnek. A sűrű tempó megviseli, ezt maga is elismeri.

„Le vagyok amortizálódva, azt kell, hogy mondjam” – fogalmazott. A politikus azt is elárulja, hogy két hónapja tudott utoljára edzőterembe vagy futni menni.

Azt mesélte, hajnali kettőkkor feküdt le, de ötkor már fel is kelt. Ilyenkor szöveget ír, sajtót olvas, és néha már fél hétkor hívogatja a kollégáit.

A politikus még mindig maga kezeli a közösségi oldalait. Elmondása szerint a kormányoldalról már szinte mindenhonnan letiltották. „Egy év kellett nekik, hogy rájöjjenek, hogy amikor mindig odaszólok, akkor kiröhögik az oldalaikat több ezren” – mesélte, hozzátéve, hogy a miniszterelnök és a kormány hivatalos Facebook-oldala után nemrég az Instagram-oldalukról is letiltották.

A szombati nap első állomása Őrbottyán volt, ahol a helyi jelölt, Szimon Renáta nem kívánt nyilatkozni a stábnak. Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a jelöltjeik rengeteget nyilatkoztak már, de a párt kommunikációját a párt szervezi.

„Egyelőre még nem a sajtó szervezi a Tisza Pártnak a kommunikációját” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem kellene a szabad sajtónak úgy tennie, mintha egy normálisan működő országban élnénk, ahol a médiafelületek 70 százalékát nem az állami propaganda tartja fenn. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén a megválasztott képviselők rendelkezésre fognak állni.

A nap folyamán robbant a hír, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen a TISZA Párt egykori informatikusát hallgatják meg. Magyar Péter épp a kocsiban értesült a fejleményről.

„Pont maguk bizonyítják be, hogy mire használták a titkosszolgálatokat”

– reagált, felvetve a kérdést, ki oldotta fel a felvétel titkosítását, és hogyan kerülhetett az a kormány YouTube-csatornájára. Szerinte az ilyen anyagok kiszivárogtatása nevetségessé teszi a magyar titkosszolgálatokat.

A riport forgatása előtt három nappal jelent meg a Direkt36 interjúja Szabó Bencével, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori nyomozójával, aki arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálat próbálhatta meg bedönteni a TISZA Pártot. Magyar Péter ezt „game changernek”, fordulatot hozó pillanatnak nevezte.

Elmondása szerint több mint egy éve értesült a titkosszolgálati akcióról, de úgy döntöttek, kivárnak, és egy független igazságszolgáltatás és egy átvilágított nemzetbiztonság felállása után vizsgálják ki az ügyet. A fideszes vádra, hogy a pártjukban külföldi szolgálatoknak dolgozó emberek lehetnek, úgy reagált: „Minket nem a külföldi szolgálatok fenyegetnek, hanem a magyar szolgálatok jelenleg, akik pártutasításra járnak el.”

A kampány során Magyar többször is éles kritikával illette Orbán Viktort. A miniszterelnök győri kiabálásáról azt mondta: „ott látszott, hogy nála ott eltört valami.”

Szerinte a kormányfőt elzárták a valóságtól, és most szembesül azzal, hogy „már nagyon nincs vele az ország.”

A beszédeiben használt gúnynevekről, mint a „wannabe császár”, úgy vélekedett, hogy ezeket a politikai kommunikációban az emberek jobban megjegyzik, mint a milliárdos összegeket.

A nap során Gyálon, Tatabányán, Oroszlányban, Móron és Székesfehérváron is tartott lakossági fórumot, a helyszíneken támogatók és érdeklődők várták.

Magyar Péter a kampány érzelmi terhéről is beszélt. „Néha egyébként a bizalmat nehezebb elviselni lelkileg, mint az ordibálást, meg a gyűlöletet, mert az lepattan az emberről, de amikor egy ilyen nagy szeretetet, meg reményt érez az ember, az nagyon megható, és egyben megterhelő is” – mondta.

Amikor arról kérdezték, hogy vereség esetén beül-e majd a parlamentbe, magabiztosan válaszolt pártjai esélyeiről.

„Nem fog veszíteni a TISZA” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Fidesz „még csalással sem nagyon tud nyerni”, és lélekben már feladták a küzdelmet.

Úgy véli, a kormányváltás után az „iratmegsemmisítők még nagyobb kapacitásra kapcsolnak majd”.

A nap végén, Székesfehérváron Magyar megkérdezte a stábtól, hogy a miniszterelnökhöz is mennek-e egy hasonló egynapos forgatásra. A riporter elmondta, hogy keresték Orbán Viktor stábját, de visszautasították a kérésüket. „Sad story” – reagált Magyar Péter éjfél előtt nem sokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Gáspár azt mondta, a magyar katonák vérrel fognak tapasztalatot szerezni Csádban - állítja volt bajtársa
Pálinkás Szilveszter szerint a miniszterelnök fia a csádi misszió tervezésekor azzal számolt, hogy a magyar katonák fele meg fog halni. Orbán Gáspár egyébként a kiválasztási folyamatot megkerülve végezhette el a Brit Királyi Akadémia 30-40 millió forintba kerülő katonai képzését.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.



Pálinkás Szilveszter százados, a Magyar Honvédség korábbi arca két órás interjút adott a Telexnek, ebben Orbán Gáspárról is sokat beszélt, akivel együtt végezte el a világ egyik leghíresebb és legdrágább katonai képzését Nagy Britanniában.

Pálinkás 2019-ben, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként jutott ki a Brit Királyi Katonai Akadémiára. Néhány hónappal később telefonhívást kapott az akkori vezérkari főnöktől, aki egy fontos politikai személy érkezését jelezte.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”

Nem sokkal később megérkezett Orbán Gáspár főhadnagy, akivel Pálinkás szerint barátok és bajtársak lettek. A problémát abban látta, hogy a miniszterelnök fiát a rövid alapkiképzés után küldték ki a 30-40 millió forint értékű elitképzésre.

„Neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”

Pálinkás szerint a katonákra mindez demoralizálóan hatott. „Nyilván azért, mert ez abszolút igazságtalan. Azért, mert a katonaságban törekszünk arra, hogy egyenlőek legyünk. Törekszünk arra, hogy a parancsnoki rendszer igazságos legyen. Törekszünk arra, hogy betartsuk úgymond a parancsnoki hierarchiát. Tehát hogy a rendfokozati rendszer, és az, hogy minden szabály mindenkire vonatkozik, szerintem ez az alappillére egy hadseregnek.”

A százados biztos abban, hogy Orbán Gáspár „a saját képességeiből fakadóan, úgy, hogy nem a miniszterelnök fia, nem jutott volna ki.”

Szerinte mindez azért történt, mert az akkori katonai vezetés jó pontot akart szerezni a miniszterelnöknél.

Ugyanakkor a kiképzés során nem kivételeztek a miniszterelnök fiával.

Orbán Gáspár hazatérve egyből a miniszteri kabinetbe került. „Én készültem már fel az amerikai felderítő tanfolyamra, ő pedig egyszer csak felkerült a Karmelitába, egy irodát kapott főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját.”

Pálinkás szerint az szintén nagyon szokatlan volt, hogy ilyesmi történjen egy főhadnaggyal. „Arra, hogy ő stratégiai szinten részt vegyen tervező folyamatokban, rendfokozatából vagy a beosztásából fakadóan, arra egyébként nem lett volna esélye, hogyha nem a miniszterelnök fia.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ezt akkoriban azzal indokolta, hogy speciális jogi ismeretei és nyelvtudása miatt van rá szükség a csádi misszió előkészítésében. A miniszter akkor hozzátette: „ez egy hadsereg, nem kívánságműsor, és ő feladatot teljesít.”

Csakhogy Pálinkás százados azt állítja, az egész csádi misszót Orbán Gáspár találta ki.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”. És valahogy ez a narratíva, ez a – nevezzük téveszmének – benne maradt a fejében.”

Pálinkás szerint az, aki a katonai vezetésben dolgozott, nagyon jól tudta, hogy igazából ez Orbán Gáspár magánakciója. Tudták, hogy nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz, és szakmailag, pénzügyileg vagy logisztikailag sem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadműveletet hajtsunk végre.

Csakhogy senki sem mert a miniszterelnök fiának nemet mondatni. „Olyan körökben és olyan szinteken mozgott, ahol valójában rájuk is fenyegetettséget jelentett – tehát az ő székükre is. Ki tudja, hogy Orbán Gáspár egyébként a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani. Vagy éppenséggel a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak.”

„Számomra ez elfogadhatatlan volt: a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, legyen az bármekkora hülyeség is.” - fogalmazott a százados.

Ennél is rémisztőbb volt Pálinkás számára, amikor Orbán Gáspár beszélt neki a részletekről.

„Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezésének a részleteit, ahol elmondta azt, hogy ő kint, a misszió során 50%-os harcérték-veszteséggel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban a magyar katonák 50%-a meg fog halni.”

Pálinkás azt mondja, próbálta meggyőzni, azokat az érveket hozta fel, amiket Sandhurstben tanultak. Szerinte egy ilyen misszióban, ha tudják azt, hogy a katonák 50%-a meg fog halni, és nem fűződik hozzá nemzeti érdek, akkor nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét.

„Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”

A szakmai vita miatt a baráti kapcsolatuk ezután megszakadt, Pálinkás elhatárolódott tőle. A csádi misszót ugyan nem hajtották végre, de a százados szerint elképzelhető, hogy csak a választás miatt tették félre, és a következő ciklusban folytathatják, ha nyer a Fidesz.

„Számomra egyébként megdöbbentő az, hogy a kormány jelenlegi kommunikációja az, hogy Ukrajnába, vagy esetlegesen – fogalmazzunk így – háborúba nem küldünk magyar katonát meghalni. De hogyha arról van szó, hogy a miniszterelnök fiának afrikai missziója, oda viszont küldünk meghalni magyar katonát” - tette még hozzá a százados, aki arra számít, hogy az interjúja után elküldik a hadseregből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Annyi a kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll” - Kitálalt a Honvédség korábbi toborzóarca
Pálinkás Szilveszter szerint a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 02.



Pálinkás Szilveszter százados, a Honvédség korábbi toborzóarca a Telexnek adott interjúban beszélt arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A katona szerint egy háborús veszélyhelyzetben minden állampolgárnak joga van egy igaz helyzetképhez a magyar honvédség vonatkozásában, különösen, hogy az adófizetők pénzéből tartják fenn. Tudatában van annak, hogy az interjúval megszegte a szolgálati szabályzatot, amiért fegyelmi eljárás vár rá.

„Úgy gondolom, hogy meg fogják szüntetni a szolgálati viszonyomat”

– jelentette ki. Döntését az elmúlt négy hétben hozta meg, miután a tavaly nyáron benyújtott leszerelési kérelme után hónapokig sikertelenül próbálta visszaépíteni a rendszer által elveszített hitét.

A százados elmondása szerint 2017-ben csatlakozott a Honvédséghez, mert fizikai kihívásra vágyott. A katonaságot hivatásnak tekinti, és az esküjét, miszerint élete feláldozása árán is megvédi a hazát, nagyon komolyan vette. Amikor 2023-ban felkérték, hogy legyen a toborzókampány arca, kihívásként tekintett a feladatra. Állítása szerint a miniszter sajtófőnöke hívta fel, majd másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternél kellett jelentkeznie. Mielőtt a miniszterhez ment volna, az akkori katonai vezetés egyértelművé tette számára, hogy ha nemet mond, az a karrierje végét jelenti.

„Bármit is kér a miniszter úr, és ha arra én nemet mondok, akkor véget vetnek a katonai karrieremnek”

– idézte fel a százados, hozzátéve, hogy azzal is megfenyegették, hogy egyetlen beosztásban fogja tölteni a hátralévő idejét, és nem mehet külföldre tanulni.

A toborzókampány során Pálinkás szerint egyre nagyobb ellentmondást érzett, mert egy olyan pozitív képet kellett közvetítenie, ami szerinte nem volt valós, miközben látta, hogy katonatársai szenvednek és sorra adják be a leszerelési kérelmüket.

„Közvetítenem kellett egy olyan képet a Magyar Honvédségről, ami abszolút nem volt valós. Hogy itt minden rendben van, itt minden nagyszerű, gyertek és vonuljatok be katonának”

– mondta. A kampány social media anyagaival kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg: úgy érezte, a miniszteri kabinet sajtóosztályának katonai tudás híján készült videóival „a legszebb hivatás humor tárgya lesz”.

Leszerelési kérelme után a minisztérium azt közölte, hogy egy fontos feladattal bízták meg Tatán, amit követően közös megegyezéssel távozhat. „Ezt a fontos feladatot a mai napig egyébként keresem” – fogalmazott Pálinkás, aki szerint a tatai beosztás valójában „egy száműzés, egyfajta büntetés” volt, mert felderítőként Szolnokon tudta volna a leghasznosabban szolgálni az országot.

A leszerelési kérelmét a miniszteri kabinetfőnök állítása szerint úgy kommentálta, hogy ő egy „hazaáruló”, és a miniszter „nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”.

Pálinkás elmondása szerint a kabinetfőnök azt is közölte vele, hogy Böröndi Gábor vezérezredeshez kerül, hogy „szolgálatot és alázatot tanítson” neki. Azt is a fejére olvasták, hogy ne merje azt mondani, nem volt katonai karrierje, mert „tőzsét álltam a miniszter mellett”.

Pálinkás Szilveszter szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf a leszerelési kérelmét politikai helyezkedésnek vette, és Magyar Péterhez, valamint Ruszin-Szendi Romuluszhoz hasonlította. A százados szerint

a miniszterben „abszolút egy csőlátás alakult ki”, és mindenhol Ruszin-Szendi követőit látta, akiket „minden áron írtani” akart.

Pálinkás úgy véli, a miniszternek semmilyen katonai tapasztalata nem volt a kinevezése előtt, ami alapvető probléma. „Valójában hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat, honvédelmi miniszterként, hogyha egyébként a kérdést sem érted, amiben dönteni kell” – jelentette ki.

A százados szerint

a 2023-as „fiatalítás” valójában arról szólt, hogy a miniszter eltávolította az utolsó olyan felsővezetői generációt, amelyik még önálló véleménnyel rendelkezett, és lojális emberekkel töltötte fel a pozíciókat.

Ezt követte a katonák jogállásáról szóló új kormányrendelet, amely szerinte csak elvett a katonáktól: eltörölték a túlórapénzt, a pótlékokat, és bevezették a sávos illetményrendszert, ami szerinte „túl nagy hatalmat ad az alakulatparancsnokok kezébe” és „kiskirályságok” kialakulásához vezethet.

Pálinkás legsúlyosabb állítása, hogy rengeteg a leszerelési kérelem.

„Olyan sok leszerelési kérelem van beadva, és annyi kiábrándult katona, hogy a Magyar Honvédség és az országvédelem az addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint ezt feloldják, mindenki le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy tud-e jót mondani a miniszter négy évéről, egyértelmű nemmel felelt: „Olyan döntést, amivel katonai szakmailag egyetérzek, olyat nem tudok mondani.” Hozzátette:

„Nem gondolom, hogy a Magyar Honvédség történelmének, vagy a Honvédelmi Minisztérium történelmének volt ennyire rossz minisztere.”

A százados beszélt a katonák rossz körülményeiről is: szerinte sokan saját pénzből veszik a felszerelésüket – az övé például másfél millió forintba került –, az egyenruha könnyen elszakad, a laktanyák állapota lepusztult, a gyakorlatokon pedig az élelmezés minősége is hagy kívánnivalót maga után. Kritizálta az „Embert a vasra” kampányt is, amely során az új, fiatal katonáknak bruttó 737 ezer forintos fizetést ígértek, ami szerinte „óriási bérfeszültséget” okozott a régóta szolgáló, jóval kevesebbet kereső állománnyal szemben.

A politikai helyzetről szólva Pálinkás azt állította, a katonák 90%-a nem a Fideszt támogatja. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kormányzati kommunikációt a katonák körében „vicc tárgyának” nevezte.

Elmondása szerint a magyar kormány oroszbarátnak tűnő álláspontja miatt a NATO-szövetségesek bizalmatlanok. „Több olyan NATO gyakorlaton vettem részt, az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása óta, ahol más NATO tagállamok katonái konkrétan megkérdezték tőlünk, magyar katonáktól, hogy egyébként ti az oroszokkal vagytok?” – mesélte, hozzátéve, hogy felderítőként több olyan NATO-ülésre sem engedték be, ahol az ukrán-orosz konfliktusról volt szó.

Pálinkás Szilveszter a brit királyi katonai akadémián (Sandhurst) tanult, ahová állítása szerint Orbán Gáspár kiválasztási folyamat nélkül, pusztán azért került be, mert ő a miniszterelnök fia. Azt is elmondta, hogy az akkori vezérkarfőnök többször is felhívta azzal a kéréssel, hogy mindenben segítse Orbán Gáspárt.

„Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat”

– állította.

A százados szerint a csádi misszió Orbán Gáspár személyes projektje volt, amit egyfajta vallási meggyőződés vezérelt. Pálinkás azt állítja, Orbán Gáspár egy beszélgetésük során azt mondta neki, hogy a misszió során 50%-os harcértékveszteséggel számol, ami azt jelenti, a magyar katonák fele meghalhat.

Amikor Pálinkás ezt szóvá tette, szerinte Orbán Gáspár azt válaszolta: „de ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.” A százados szerint a katonai vezetés sem örült Orbán Gáspár jelenlétének a Honvédségben, mert fenyegetést jelentett a pozíciójukra.

Végül a Sárkányok Kabul felett című filmről is beszélt, amelynek katonai szakértője volt. Állítása szerint a forgatás alatt két, darabonként 5-10 millió forintot érő éjjellátó is eltűnt. Azt is elmondta, hogy a Honvédség és a produkció között nem volt hivatalos együttműködési megállapodás, a katonákat és a haditechnikát mégis kirendelték, amit ő „súlyos szolgálati szabályzatszegésnek” és a katonák „öncélú alkalmazásának” tart. Miután benyújtotta leszerelési kérelmét, a produkció megszakította vele a kapcsolatot, nevét katonai szakértőként levették a stáblistáról, és a bemutatóra sem hívták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Egy volt rendőr százados tálalt ki: A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei
Bartha Károly volt rendőr százados a győri események kapcsán a testületre nehezedő politikai nyomásról beszélt. „Van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.


A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei – állítja egy, a HVG-nek nyilatkozó volt rendőr százados. Bartha Károly szerint a testület kétségbeesetten próbál kimaradni a politikai csatározásokból, de ez nem mindig lehetséges. Az Orbán Viktor országjárásán feltűnt fekete ruhás csoporttal kapcsolatban úgy fogalmazott: tevékenységük ugyanolyan rendbontás volt, mint amit bárki más csinál.

Bartha Károly századosként szerelt le a rendőrségtől, ahol többek között a Készenléti Rendőrségnél és a BRFK sajtóosztályán is dolgozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen írt szakdolgozata éppen a politikai rendezvények tömegkezeléséről szólt. A Covid-járvány alatt hagyta ott a testületet, ezt a döntését egy folyamat lezárásának nevezte.

„Amikor a 24.hu-nak beszéltem erről, akkor úgy hivatkoztam erre, mint egy bántalmazó párkapcsolatra, aminek a végén az ember azt mondja, hogy ez most már végképp többet visz, mint hoz” – fogalmazott. Azt mondta, nem akart 40 évesen gyomorfekélyben meghalni.

A volt százados nemrég egy videóban állt ki Szabó Bence, volt rendőr nyomozó mellett. Ezt azzal indokolta, hogy felháborította, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter beszélt Szabó Bencéről.

„Én azt gondolom, hogy Szabó Bence egy kiváló rendőrtiszt, egy olyan nyomozó, aki tényleg hisz abban, amit csinál, szívvel-lélekkel teszi, és akár önmaga, az egzisztenciája és a teljes jövője, karrierje feláldozásával is kiáll az igazság mellett” – mondta Barta, aki szerint a kérdés az, hogy „milyen rendőrökre van szükség, ha nem ilyenekre?”

Bartha Károly szerint a rendőrségen belüli problémás működés, amiről a videójában beszélt, valójában csak egy tünet. „A betegség az, hogy maga a rendőrség egy politikai harapófogóban van” – állítja. Ezt úgy írta le, hogy a kormányoldal nevezi ki a rendőri vezetőket, az ellenzék pedig a rendőrségen keresztül támadja a kormányt, így a testület a politikai csatározás színterévé válik. Úgy véli, a rendőrséget ki kellene emelni ebből a helyzetből, a vezetőket nem a politikának kellene kineveznie, és nem is nekik kellene elszámolással tartozniuk.

A győri eseményeket is ennek a helyzetnek a következményeként látja. Szerinte a rendőrség „mindenáron megpróbál kimaradni ebből a helyzetből”, ami kampányidőszakban különösen nehéz. Hozzátette: „Csak van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Bár az ORFK közleménye szerint a politikai rendezvények biztosítása a szervező felelőssége, Barta szerint Győrben megalapozottan lehetett számítani ellentüntetőkre, hiszen eddig mindenhol megjelentek. A biztonsági szolgálat jogszerűen eljárhatott volna a rendzavarókkal szemben, de szerinte ami Győrben történt, az nem ez volt. Azt látni, hogy a biztonsági szolgálattól elkülönülten megjelent egy csoport, akik „azonos ruházatban vannak, szándék- és akarategységben cselekszenek”, és kifejezetten tagadták, hogy a hivatalos biztosításhoz tartoznának.

„Ráadásul volt, aki az arcát is eltakarta. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy nyilvános rendezvényen ez jogsértés” – emelte ki a volt százados. Szerinte egyértelműen megállapítható, hogy ezek az emberek nem tartoztak a rendezvényhez. „Innentől kezdve az a tevékenység, amit végeztek, kvázi ugyanolyan rendbontás, mint amit bárki más csinál.”

Bartha Károly szerint az, hogy nem láttak egyenruhásokat a helyszínen, nem jelenti azt, hogy nem voltak ott, lehettek tartalékban vagy civilben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvényen részt vett Magyarország első számú védett vezetője, akit korábban meg is fenyegettek. „Most egy ilyen helyzetben Orbán Viktor kiáll a színpadra, és nincs ott, csak a Valton? Kérdezem én. Ott volt egy hadsereg, jó. Csak nem láttátok” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy egy civil ruhás rendőrnek mikor kell beavatkoznia, azt mondta, a jogi határ a bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése. „Akkor a szabálysértési törvény és a Btk. alapján fel kell lépni. Az muszáj. De amíg valaki csak csúnyán néz ki…” – magyarázta. A csoportos garázdasággal kapcsolatban elmondta, hogy ahhoz legalább három fő kell, és olyan kihívó, közösségellenes magatartás, ami másokban riadalmat kelt. De hangsúlyozta, minden esetet egyedileg kell vizsgálni.

A rendőrségi sajtóosztály működéséről, ahol maga is dolgozott, azt mondta, a testület próbál kimaradni a nehéz helyzetekből. Ha a sajtó kérdez, a rendőrség sokszor védekezik, mert támadást feltételez.

„Az a probléma a politikai harapófogó, amiben a rendőrség van. Egyrészt meg kell felelniük az elvárásoknak – a videóban említett dolgok mind a megfelelési kényszerből fakadnak. Másrészt pedig próbálják kimozogni, kivédeni az ellenzék támadásait, ahelyett, hogy a dolgukkal foglalkoznának”

– fejtette ki.

A politikai nyomás egyik eszközeként említette, hogy a parancsnoki láncban egy osztályvezetőt indoklás nélkül el lehet mozdítani. Arra a kérdésre, hogy látott-e erre példát, igennel felelt. „A lényeg, hogy ha valami nem tetszik, fel lehet állítani” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk