ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Orbán Ráhel: „Én is nagy családból jövök, mi is egymás ruháit hordtuk, egymás játékaival játszottunk, ugyanabban a kiságyban aludtunk”

Megnyílt Orbán Ráhel bababoltja, az ODU Store. Az üzlet tulajdonosa és megálmodója elmondta, honnan indult a bolt ötlete, miért fontos számára a fenntarthatóság, és miért szeretne menedék is lenni az ODU az anyák számára. A HYPEANDHYPER interjúja.
Forrás: HYPE&HYPER - szmo.hu
2022. május 17.



A HYPE&HYPER egy közép- és kelet-európai design- és életmódmagazin, amely a régió innovációi és kreatív projektjei mellett üzleti, stratégiai és közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Célunk összegyűjteni és bemutatni azokat az egyedi történeteket, vállalkozásokat és kezdeményezéseket, amelyek nemcsak a világnak ezt a részét alakítják, hanem globálisan is relevánsak lehetnek.

A mai napon megnyitja kapuit a Hegyvidék Bevásárlóközpontban az a hazai berkekben eddig példa nélküli bababolt, ami a vásárlás lehetősége mellett közösségi térként is szolgál majd, ahol egy egymást segítő és támogató szülői közösség jöhet létre. A leginkább „concept store”-ként jellemezhető üzlet tulajdonosát és megálmodóját, Orbán Ráhelt kérdeztük. Interjúnk.

– Organikus, Dekoratív, Egyedi. A szavak angol megfelelőjéből áll össze az ODU Store neve, ami egyúttal már önmagában is igazi kuckóhangulatot teremt. De mi is pontosan a bolt célja, missziója? Honnan indult az ötlet, és mi inspirált a megalkotás során?

– Nagyjából hat és fél évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy egyszer szeretnék nyitni egy bababoltot. Akkoriban voltam ugyanis várandós az első gyermekemmel, Alízzal. Huszonhét évesen, azt hiszem, eléggé tudatos kismama voltam, a korosztályom átlagos képviselője. Az én generációmra talán egy kicsit jellemzőbb, hogy a digitalizációnak köszönhetően mindennek utána néz, mindenre rákeres az interneten egy-egy döntés előtt. Az első gyermek születésekor óriásinak tűntek azok a kérdések, hogy milyen babakocsit, vagy milyen bababútort vegyünk. Nagy a nyomás abban a tekintetben, hogy szeretnénk a lehető legjobb döntést meghozni, hiszen a nulláról kell berendezkedni az új jövevény érkezésére, ami első körben sok kiadással jár. Én is keresgélni kezdtem, de azt vettem észre, hogy hosszas kutatómunkát igényel, hogy végül a legmegfelelőbb terméket találjuk meg. Tisztában vagyok vele, hogy ilyenkor az anyukák nem igazán kapnak segítséget, hiszen korábban még nem volt szükség például gyerekülésre és nem is állt ekkora választék a mi szüleink rendelkezésére.

Ekkor találtunk rá például egy olyan babakocsira, amit kicsire össze lehet csukni, így könnyen elfér bárhol, ez pedig meg tudja könnyíteni a szülők életét egy-egy kirándulás vagy utazás során.

Egyre gyarapodott a listám ezekről a szükséges és egyben praktikus dolgokról, egyfajta babakelengye-lista lett belőle, mely járt barátnőről barátnőre és folyamatosan bővült. Így a második és harmadik gyermekem születésénél egyre kevesebb dolgot kellett vennem. Persze ez azzal jár, hogy Berci fiam szegény néha rózsaszín sportcipőben jár (nevet). Ugyanakkor büszke voltam arra, hogy akár 3-4 gyerek is hordta ugyanazokat a ruhákat.

– Ez a hozzáállás is jól tükrözi, hogy számotokra fontos a környezettudatosság, a fenntarthatóság, ahogy arról a honlapotokon is olvashatunk. Miben nyilvánul ez meg pontosan, és miért gondoljátok úgy, hogy egy bababolt esetében fontos erre odafigyelni?

– A fenntarthatóság egy olyan szempont, amit manapság nem lehet figyelmen kívül hagyni. Védeni kell a környezetet, hiszen ez az egy bolygónk van, a gyermekeink is itt élnek. Ugyanakkor nem szeretnék képmutató sem lenni, nem minden termékünk készül száz százalékig fenntartható alapanyagokból. A fenntartható szemléletre igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni, azáltal, hogy hosszú távon is tartós termékeket kínálunk, amiket akár több gyermek is használhat, viselhet, vagy amelyek beilleszthetők egy családi házba, és nem lomként jelennek meg, hanem hozzájárulnak az otthon harmóniájához.

Mindig is tudtam, hogy több gyereket szeretnék. Én is nagy családból jövök, mi is egymás ruháit hordtuk, egymás játékaival játszottunk, ugyanabban a kiságyban aludtunk. Ezeknek a dolgoknak számomra értéke van. Nem csak fenntarthatósági, hanem érzelmi okok miatt is lényeges volt, hogy minden gyermekemet ugyanabba a kiságyba fektessem le és ne kelljen egy ruhát három mosás után kidobni, hiszen emlékek fűződnek azokhoz a ruhadarabokhoz.

Nem szerettem volna fölösleges dolgokat venni, nem tartom célravezetőnek a „fast fashion”-felfogást. Érdekes, hogy az ember egy boltot nyit, és mégis valahogy arra próbálja ösztönözni az embereket, hogy ne vegyenek annyi mindent. Ez egy furcsa paradoxon, de valahol erről van szó. Elég a kevesebb, ha az jó.

– Hogyan tudnád jellemezni a kínálatban található játékokat? Milyen jellegű termékek találhatóak meg az ODU Store-ban?

– Először is szeretném hangsúlyozni, hogy a webshopon és a boltban található kínálat nem fedi egymást. A boltunkban jóval szélesebb kínálattal találkozhatnak a vevők, hiszen nekünk nem csak az értékesítés számít, szeretnénk egy közösségi teret kialakítani, amihez fontos a személyes találkozás, kapcsolat.

A fejlesztő eszközökre is nagy hangsúlyt fektettünk a termékek kiválasztásánál, például Montessori módszer alapján készült játékokat, könyveket is vásárolhatnak nálunk.

A termékek között megtalálhatók bababútorok, babakocsik, egyéb szállítási eszközök, de gyerekruhák, mesekönyvek, játékok, készségfejlesztő eszközök, gyerekbiciklik is, a teljesség igénye nélkül. Kiemelt szempont ugyanakkor az is, hogy a kismamák különleges figyelmet kapjanak az ODU világában, ezért külön nekik szóló termékek, ápoló olajok vagy például relaxációs habfürdő, tea is található a polcokon.

– Van esetleg személyes kedvenced a játékok között?

– Nehéz lenne egy dolgot kiemelni, hiszen minden terméket személyesen én válogattam, így nagyon sok közel áll hozzám. Például van egy különleges kozmetikai termékcsalád, akiknél létezik egy olyan filctoll, ami teljesen természetes, fenntartható módon készült, vízzel lemosható, így a gyerkőc szabadon firkálhatja össze magát, rajzolhat a kezére. Nem kell aggódnunk a véletlenül rossz kezekbe került alkoholos filc miatt. Aztán ott van még a pocakcsengettyűnek is nevezett nyaklánc, amit régóta viselnek kismamák, de mi egy újragondolt, dizájnosabb verziójára bukkantunk. Az ékszer lényege, hogy a harang lágy hangját hallva megnyugtatja a magzatot, és ezt a hangot a szülés után is felismeri a baba. Nagyon hasznos az az esőruha is, amit viselve az esőben is ki lehet mozdulni a friss levegőre. Igyekeztünk szórakoztató, de egyben dekoratív és fejlesztő termékeket találni.

– Háromgyermekes családanyaként te magad is bizonyára átéled, milyen nehéz létrehozni az egyensúlyt a háztartás vezetése, a gyermeknevelés és adott esetben még egy munkahely között is. Az időhiány, az addig ismeretlen, új élethelyzet, tanácstalanság mind nehezítő tényezők. Hogyan tud ebben segíteni a fiatal szülőknek az ODU Store?

– Kihívásokkal teli volt Spanyolországból intézni a bolt elindításához szükséges folyamatokat, de az online világnak köszönhetően ma már ez is kivitelezhető volt. A BDPST Konceptben hotelek és éttermek narratívájának, koncepciójának, márkastratégiának megalkotásával foglalkozunk. Az ODU egy kicsit a két tevékenységem találkozása, hiszen az anyaságban és a közgazdaságban szerzett tapasztalataimat ötvözöm a vendéglátással.

Ahogy azt a neve is jelzi, az ODU menedék is szeretne lenni. Azt látom, hogy mindenki beskatulyázza az édesanyákat – dolgozó anyák, otthon ülő anyák, stb. –, én azonban nem szeretem ezeket a jelzőket. Ők ugyanis sokkal inkább főállású anyukák, és mindent csinálnak, csak nem otthon ülnek. Szóval ez óriási nyomás, mi pedig egy olyan helyet szerettünk volna létrehozni, ahol ilyesmitől nem kell tartani.

Ide előítéletek nélkül várunk mindenkit, hogy egy olyan közösség alakulhasson ki, ahol egymásnak adnak tanácsot, átsegítik egymást ezen a csodaszép, de egyben kihívásokkal teli időszakon. Ennek a szükségességére pedig a Covid csak még jobban rávilágított. Sok anyukát láttam, akik a járványidőszakban egyedül maradtak a kérdéseikkel, hiszen nem volt olyan hely, ahol találkozhattak volna olyanokkal, akik hasonló cipőben jártak.

Idekapcsolódik az is, amit már említettem: segíteni szeretnénk, hogy a szülők jobban be tudják illeszteni gyermeküket a saját világukba. Annyiszor láttam, az apukákat próbálják bepakolni a harminc fokban a nehéz babakocsit a csomagtartóba, ami sehogy sem akar beférni. Vagy a szanaszét hagyott játékokat, amire minden pillanatban rálép valaki és sehogy sem illeszkednek a lakásba. Azt szeretném, ha az ODU egy olyan hely lehetne, ami segít abban, hogy a gyermekvállalás az örömről szóljon és kevésbé a nehézségekről.

– Egy interaktív játszósarok, szoptatósarok és egy kávézó is van a boltban. Ezáltal valóban a „concept store” elnevezés illik leginkább rá, hiszen sokkal több ez egy egyszerű boltnál. Mit gondolsz, ez a szemlélet mennyire hat újdonságként a magyar vásárlókra, mennyire lesznek fogékonyak arra, hogy a babajátékok vásárlását már ne egy egyszerű bevásárlásként fogják fel, hanem egy olyan délutánként, amikor találkoznak a környékbeli szülőkkel, és kicsit kikapcsolódhatnak?

– Szerintem abszolút fogékonyak lesznek erre Azt szeretném, ha az ODU-ba nem csak azért térne be valaki, hogy vásároljon. Ide akkor is be lehet jönni, ha valaki szívesen nézeget például babaholmikat. Kismamaként én is nagyon szerettem a bababoltok kirakatait nézegetni, számomra ez kikapcsolódás volt. Akkor is szívesen látunk mindenkit, ha csak meginna egy finom kávét és megállna egy pillanatra.

– Kiket szólít meg szerinted elsősorban az ODU Store, kik alkotják a bolt célközönségét?

– Ahogy említettem: ez a bolt tényleg mindenkinek szól. Minden anyukának és apukának kedvezni szerettem volna, hiszen nagyon sokféle család létezik, így figyelembe vettük a különbözőségeket a stratégia kialakításakor.

A helyválasztás elsősorban annak köszönhető, hogy én is a 12. kerületben nőttem fel, ide kötődik a gyerekkorom, de jelenleg is itt lakom. A gyerekek ide járnak majd szeptembertől iskolába, óvodába.

Kutatásokat végeztünk, számos kiállítást megnéztem, rengeteg beszállítóval egyeztettem, sok szempontot megvizsgáltunk a bolt kialakításakor, fő szempont volt a különbözőség kiszolgálása. Várjuk az anyukákat, apukákat, nagyszülőket, leendő szülőket, az ajándékvásárlókat. Mindenkinek nagyon fogok örülni! Konkrét célközönségünk nincs, mindenkit szeretettel várok, a vidékről érkezőket, a Budán élőket, a Pesten élőket, teljes állású anyukákat, dolgozó anyukákat, mindenkinek ugyanannyira fogok örülni.

– Hova tovább? A webshop februárban már elindult, amit a fizikai bolt megnyitása követ most májusban. Mik a jövőbeli tervek?

– A közösségi tér részeként szeretnénk a későbbiekben tematikus eseményeket szervezni, több előadóművésszel is beszéltünk már egy-egy tervezett felolvasóest kapcsán, de számos további ötletünk is van. Hosszú távon szeretnénk létrehozni egy saját márkát, és a BDPST Koncepttel dolgozunk a BOTANIQ brand sport klub stratégiájának megalkotásán, ahol egy ODU Kids Club is helyet kap majd. A fő célunk viszont a jövőben is az marad, hogy segíthessük, támogathassuk a szülőket, hogy a gyermekvállalás első időszaka még szebb legyen.

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPE&HYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kipróbáltam a latex vákuumágyat és a korbácsolást – Az ország legnagyobb fetish rendezvényén jártam (+18)
Sosem éreztem magam nagyobb biztonságban, mint a Freedom Fetish 800 fős, felszabadítóan szexpozitív partiján. Íme a perverziót nem csak nyomokban tartalmazó, edukatív beszámolóm – fotógalériával.


Rendkívül izgatottan készültem hazánk leggrandiózusabb fetish bulijába a Freedom Fetish szervezésében, amelyet nem a szokásos klubjukban tartottak – mivel ezen négyszer annyian vettek részt, mint amennyit a törzshely elbír –, hanem ezúttal egy Pest külterületén található rendezvényhelyszínen. Már előre elolvastam a részletes, öltözködésre és kulturált viselkedésre kiterjedő szabályzatot, illetve a programlistát, úgyhogy nem ért váratlanul, amikor a bejáratnál leragasztották a mobilom kameráját egy matricával, valamint egy szívélyes transzvesztita ellenőrizte (sőt, meg is dicsérte) a dresscode-omat. Utcai ruhában tilos a belépés, úgyhogy aki nem kocsival érkezett, nem feltétlenül találta komfortosnak, hogy az utcán például szegecses testhámban és platformtalpú, lakk combcsizmában flangáljon – ezért az alsó szinten található öltözőt sokan igénybe is vették.

Alapvetően magas az ingerküszöböm, de belépve a rendezvényre elfelejtettem pislogni egy ideig, és a pupillám akkora lett, mint az a részletesen megmunkált szájpecek, amelyet az egyik bőrdíszműves kínált a vásártéren. Már a ruhatárosokon sem volt túl sok ruha, de a közönség nagy része csupán egy-egy falatnyi kiegészítőt viselt, például bimbótapaszt, rafinált tangát vagy bőrszíjakat. Ami pedig más eseményeken a welcome drink szerepét tölti be, az itt egy dupla élőtál volt, azaz többféle bonbon és macaron meztelenül fekvő emberekre felszolgálva, komoly gasztronómiai igényességgel.

– Tiéd itt a legszebb farok! – nevettem fel hangosan, miután megláttam egy tetőtől-talpig rókajelmezes férfit, akinek realisztikusan mozgott hátul a méteres rókafarka. Mint kiderült, applikációval vezérelte a farok mozgását.

Akadt Borat-tangás férfi is békatalpakkal, ugyanakkor frakkot viselő úriember is, sőt, péniszketrecet, valamint heresúlyt vagy análdugót viselő fazonok is felbukkantak.

De a személyes kedvencem hatalmas ördögpatát, szőrős lábvédőt, mellkas-hámot és busómaszk-szerű álarcot viselt. Egy gazellavékony, szép lány áttetsző fűzőt viselt, és láttam egy vagány, idős hölgyet is nevetni egy sarokban ülve (végre valaki, aki nem az SZTK-ban ücsörög panaszkodva, éljenek az ilyen nyugdíjasok!). Minden látogató végtelenül békés, kedves és udvarias volt, mintha egy szupermarketben sétálgatnánk a polcok közt. Fontos tudni, hogy a fetish partikon a szokásosnál szigorúbban veszik, hogy minden közeledéshez szóbeli jóváhagyást kell kérni és kapni.

Kifejezetten érdekes látnivalónak bizonyult a felnőtt játszótér, ahol kipróbálható szexbútorok voltak kihelyezve szép számban, például ketrecek, paskolók, András-keresztek és tantra-fotelek. Izgalmasnak tűnt továbbá a bondage helyiség is, ahol egymást kötözgethették az emberek kényükre-kedvükre, akár profi segítséggel.

Erre a tematikára egyébként felfűztek egy önkötöző performance-t is, amelyben egy mosolygós hölgy hajóinasokat megszégyenítő módon függesztette fel magát japán shibari kötelekkel.

További előadások is követték egymást BDSM, erotikus légtornászat és korbácsolás fókusszal a színpadon.

Kíváncsivá tett a kihelyezett „touch box”, amelybe beleállhattál inkognitóban, vagy bele is nyúlhattál a szűk, semmit nem láttató lyukakon keresztül. Itt is élt a szabály, miszerint ha valaki bent eltakarja magát egy testrészén, azt kerüld el. Az egyik legfurcsább programnak az állatsimogatót találtam, amely gyakorlatilag egy állatjelmezes embersimogató: egy boci-maskarás hölgy láhatóan élvezte, hogy fedetlen kebleit cirógatják az arra járó fetisiszták. A tánctéren pedig végig kiváló hangulat uralkodott a profi DJ-knek és az UV-fénytől látványos neonfüggönyöknek köszönhetően.

A személyzet folyamatosan rendelkezésre állt, ha kérdésed vagy problémád akadt volna, de mindenhol ki is volt függesztve a házirend, például hogy nem érhetsz hozzá másokhoz engedély nélkül. Tanúsítom, hogy valóban senki nem zaklatott, szólt be vagy tapogatott az este folyamán – nem úgy, mint sajnos egyéb divatos szórakozóhelyeken –, mindössze egyetlen tisztelettudóan feltett kérdést kaptam egy karika-nyakörves férfitól: „te sub vagy, vagy dom?”

Az egyik ott dolgozó, Ádám nevű srác elmesélte nekem, hogy az évek alatt mindössze párszor kellett kikísérnie valakit hasonló rendezvényről, például tiltott fotózás vagy félreértés miatt.

Dicsérendő, hogy volt HIV- és szifilisz-gyorsszűrés a helyszínen, valamint a kizárólag pároknak fenntartott szex-szeparé elé egy kosár óvszer volt kihelyezve. De az egyedül érkezők számára is akadt lehetőség huncutkodni a dark roomban, ahol nevéhez híven tényleg nagyon sötét volt.

És hogy mi a különbség egy swingerbuli és egy fetish parti között? Erre az egyik főszervező, Molli válaszolt nekem:

„Míg a swinger klubba a direkt szexért mennek az emberek, a fetish bulikban a szabad partizás a cél, és a szex csak egy lehetőség. Mi szexpozitív partinak hívjuk ezt: a szexualitás megjelenése teljesen elfogadott, itt is van, aki szexel, van, aki más erotikus játékot játszik, de legtöbben csak azért jönnek hozzánk, hogy táncoljanak, ismerkedjenek, beszélgessenek egy izgalmas, nyitott és elfogadó közösségben.

Olyan ez, mint a nachos a moziban. Moziba elsősorban a filmélményért mennek az emberek, és az, hogy lehet nachost is venni, az csak egy lehetőség, és így is a legtöbben simán a popcornt (a mi esetünkben a szabadon bulizást) választják, és köszönik, nem kérnek mást, hiába a lehetőség.”

Ami a saját élményeimet illeti, elsőként az álló vákuumágyat próbáltam ki, amelyhez két kifeszített latexponyva közé kellett bemásznom – cipő és hegyes kiegészítők nélkül –, és megfognom belül kétoldalt az oszlopokat. Egy kis köralakú nyíláson bújtattam ki a fejem, hogy kapjak levegőt. A segítő kollegina rendkívül empatikusan érdeklődött a hogylétem felől, és hogy indíthatja-e a vákuumozást, valamint jelezte, hogy bármikor leállíthatja, és kiszállhatok. Aláírtam egy nyilatkozatot is arról, hogy a hivatalos fotós lefotózhat ebben egy belső használatra készülő galériához.

Amikor rácuppant a testemre elöl-hátul a latex, de úgy, hogy a kisujjam végét se tudtam volna megmozdítani benne, egyszerre volt kiszolgáltatott és felszabadító: a kontrollvesztésnek ezt a fajtáját még nem éltem át, de kifejezetten extatikus volt, ahogyan a kiengedés is, ahogy hirtelen visszakaptam a testem.

Ám itt nem értek véget a kalandjaim aznapra: a saját dark zenei szubkultúrámból már ismertem pár arcot a közönség soraiban, és az egyikőjük – immár kétgyerekes édesanya – elárulta, hogy azért jött ide, hogy megkorbácsolják a fenekét. Én pedig „miért ne” alapon fogtam magam, és neki is láttam az elnáspángolásnak, hiszen egy jó úttörő ott segít, ahol tud. A háttérben szóló elektronikus zene ritmusára korbácsolás meglepően szórakoztatott, közben néha megkérdeztem, hogy ilyenre gondolt-e, illetve gyengébben vagy erősebben szeretné.

Miután végeztem a bravúrral, rájöttem, hogy vannak itt igazi feketeövesek is: egy ötvenes éveikben járó pár hölgytagja olyan intenzíven fenekelte el a párját, ráadásul egy büntetőbíró szigorával az arcán, egy pillanatra sem esve ki a szerepből, hogy már nekem fájt a látvány.

„Általában a vendégeink fele a párjával vesz részt egy ilyen buliban – foglalta össze Molli a statisztikákat –, most a legutóbbi Freedom Fetish után kiküldött kérdőívünk alapján ez 52% volt, 20% jött egyedül, a többiek pedig barátokkal. A közösség összetételéről elmondható, hogy nagyon vegyes, 18-tól a 60-asokig minden korosztály képviselteti magát, ezen belül legnagyobb számban a 30-asok vannak, alatta és felette pedig nagyjából egyenlően oszlanak el az emberek.

A nemi arányokat tekintve szinte fele-fele a fiú és lány megoszlás, épp csak egy kicsit billen a mérleg a fiúk javára, de szép számban vannak a magukat be nem soroló, queer emberek is. A szexuális irányultsági skáláknak is minden tagja jelen van, sőt, az aszexuális vendégeink körében is kifejezetten kedveltek a fetish események.

Mindig vannak külföldi vendégeink is, a Freedom Fetish 2019-es indulása óta elég jó hírrel van benne az európai kinky köztudatban, sokan kifejezetten emiatt az esemény miatt látogatnak el Magyarországra.”

Egyszóval hiába szólt minden az erotikáról, kicsit sem éreztem magam kellemetlenül vagy feszélyezve ezen a bulin, ami a szervezésnek, valamint az intelligensen viselkedő közönségnek egyaránt köszönhető. Technikailag senkihez nem értem hozzá, és más sem ért hozzám, mégis rengeteg ingerrel és önreflexióval gazdagodtam. A Freedom Fetish tehát egy olyan partisorozat, ahol bárki szabadon, korlátok nélkül jól érezheti magát, méghozzá ítélkezés és zavaró tényezők nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: