A Rovatból

Miért olyan jó a szex az exszel? Van rá magyarázat!

Néhányan el is mondták, miért csinálják.


Úgy tűnik, a szakítás a legtöbb ember számára egyszeri, végleges és határozott döntés, amely után minden kapcsolatot megszakít a volt párjával, még az ismerősök közül is törli az exét, soha többé nem beszélnek, nem keresik egymást.

Pedig ez csak a látszat, és csak az egyik véglet.

Meglepően sokan számolnak be arról, hogy

a szakítás után még alkalmi szexuális partnerek maradtak az exükkel.

Vannak, akik nehezen beszélnek erről, mások pedig nosztalgiadugásnak hívják, és teljesen nyíltan mondják el az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat.

Egy harmincas férfi például tíz-tizenkét éve az akkori barátnőjével a szakítás után barátságban maradt, és ebbe a barátságba belefért a szex is. Mivel sokáig nem volt egyikőjüknek sem párkapcsolata, évekig voltak egymás alkalmi partnerei, és ennek csak akkor vetettek véget, amikor stabil kapcsolatuk lett. A barátság megmaradt, a szexuális vonzalom elmúlt, és mindketten továbbléptek.

Olyan is előfordult, hogy amikor egy negyvenes pár elvált, nem évekig, hanem évtizedekig volt titkos viszonyuk, és ez csak akkor derült ki, amikor már felnőttek, és saját családot alapítottak a gyermekeik.

És az is megtörténik, hogy miután a párkapcsolatuk már nem működik, a férfi és a nő lassan, fokozatosan engedi el egymást, a szexuális együttléteket megtartva, így segítve át egymást a szakítás folyamatán.

"A volt pasival lefeküdni biztonságos és kényelmes"

- mondja Erika.

"Tudod, mit várhatsz tőle, nem vadidegen, azt is tudod, hogy attól még nem kell járni egymással, ismerkedhetsz mellette. Úgy lehetsz egyedül, hogy közben nem kell lemondani a szexről."

A szex az exszel sokkal, de sokkal gyakoribb jelenség, mint az elsőre látszik. És ezt különböző pszichológiai vizsgálatok is megerősítik. Néhány éve például a HáziPatikán jelent meg egy felmérés eredménye. A kutatásban 800-an vettek részt, mindegyikük 17-24 éves párkapcsolatban lévő fiatal volt. "Az eredmények szerint a kutatást megelőző két évben szerelmi kapcsolatban élők 44 százaléka legalább egyszer a szakítás után is találkozott az exével, sőt az esetek 53 százalékában az ilyen találkozók szexuális együttléttel is végződtek."

Itt a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a fiatalok, akik a szakítás után is találkoznak az exükkel, hajlamosabbak lehetnek az újabb és újabb párkapcsolat hajszolására. Azt is leírták, hogy a párkapcsolaton kívüli szex azért jelent gondot, mert nem segíti a továbblépést, és megnehezíti az új szerelmi kapcsolatok kialakítását.

sex-final-report-news

Egy amerikai kutatócsoport viszont arra a meglepő eredményre jutott, hogy akik ez exükkel intim kapcsolatot folytatnak, azok kiegyensúlyozottabbak. A vizsgálatban 137 frissen elvált házaspár vett rész. A kutatókat az érdekelte, hogy a válást követően a felek milyen kapcsolatban maradtak.

Mint az a Journal of Social and Clinical Psychology szaklapban szerepelt, a kutatók úgy vélik, hogy

a volt partnerrel való szexuális viszony oka az, hogy a felek között még mindig megvan a kötődés.

A szex így olyan, mintha szeretők lennének (mint ahogy valójában azok is.) A kapcsolat azonban sokkal kötetlenebb.

"Mi azért nem hagytuk abba a szexet a volt párommal, mert még szerettük egymást. Csak a kapcsolatunk már nem volt olyan, mit azelőtt, mind a ketten mást akartunk. A volt barátnőm gyereket és családot, én meg nem tudtam eldönteni, hogy akarok-e egyáltalán gyerekeket, meg hogy nem vagyok-e ehhez túl fiatal stb." - mondja Tibi. Náluk azután elég csúnya véget ért a dolog, összevesztek, és többé nem beszéltek egymással.

Alizék viszont szépen, békével elengedték egymást a volt párjával. Bár amíg tudták, megpróbálták titokban tartani, hogy még összejárnak időnként, mivel előre sejtették, hogy a környezetük nagyon ki fog akadni.

Top-10-Worst-Mistakes-Couples-Make-in-a-Relationship

Amire a barátok, családtagok rendszerint figyelmeztetik a szakítás után még szexelő párokat az az, hogy így nehezebben fognak továbblépni. "Csak a töltött káposzta jó felmelegítve." "Most akkor jártok, vagy nem?" "Így soha nem lesz normális barátod/barátnőd!" Rendszeresen szerepel az ellenérvek között az is, hogy nem véletlenül vetettek véget a kapcsolatnak, az már nem volt jó számukra, ezért nem kellene intim viszonyt fenntartaniuk.

Van, aki úgy gondolja, a szex az exszel annak a jele, hogy egyikük még szerelmes a másikba, és csak áltatja magát. Egy ilyen történetnek pedig csak fájdalmas lehet a befejezése.

A szakítás folyamatát és a továbblépést egyébként a jelenlegi erős online jelenlét nem segíti. Februárban arról kérdeztük Hevesi Kriszta szexuálpszichológust, hogy milyen hatással vannak ránk a Facebookon felbukkanó exek.

"Szignifikáns, vagyis jelentős, fontos exünk általában egy van: akinek az elvesztése aktuálisan foglalkoztat – nem jellemző, hogy egyszerre 2-3 miatt szomorkodnánk."

"A másik megfigyelése a szakítás után általában nem ér véget, kiváltképp az elhagyott fél hajlamos akár még több időt is eltölteni exe adatlapján. Ez azonban inkább rontja és lassítja a gyógyulási folyamatot, több negatív érzelmet indukál, és fokozhatja a volt partner iránt érzett (szexuális) vágyódást" - válaszolta Hevesi Kriszta.

"Mindkét fél számára felkavaró, rossz érzés látni a másik posztjait: hogy akit szeretett, élete része volt, már nem hozzá tartozik. Ezért érdemes legalább átmenetileg a beállításokban azt meghatározni, hogy ezek ne jelenjenek meg, bukkanjanak fel váratlanul a hírfolyamban. Az öngyógyítási folyamat része lehet a saját online aktivitás tudatos korlátozása (magyarán ne nézegessem folyton), az ex-partnerrel készült közös képek, üzenetek rituális kitörlése, illetve olyan tartalmak feltöltése, amelyek megerősítenek abban, hogy megindult a gyógyulási folyamat, s a szakítás fájdalma oszlik, 'már továbbléptem'."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk