Sokak számára napi rutin a tusolás, és akkor is lezuhanyoznak, ha sportol vagy más tevékenységtől lesznek izzadtak.
És van, aki egyáltalán nem is érzi jól magát, ha nem fürödhet naponta. A tisztasághoz, ápoltsághoz és a kellemes megjelenéshez a test napi letisztítása is hozzátartozik.
A What If című sorozat (amelynek készítője Hashem Al-Ghaili mikrobiológus és tudományos újságíró) szerint
egy ember élete során összesen több mint egy évet tölt zuhanyzással.
És azt állítja, hogy a bőrgyógyászok szerint ez túl sok.
Amikor a bőrünket lesikáljuk, akkor azzal eltávolítjuk a szennyeződést, az izzadságot, a lehetséges kórokozókat és fertőzéseket okozó baktériumokat (ezek ugyanis minden nap megtapadnak a bőrünkön), ugyanakkor azokat a természetes olajokat és lipideket is, amelyek a bőrünket hidratálják. Vagyis a tisztálkodással a bőrünket védő réteget sértjük meg, ami miatt a védekezőképességünk csökken, így a számunkra káros baktériumok is könnyebben jutnak át. Ezért túlzás a napi sokszori fürdés vagy tusolás.
És mi történik, ha hetekig nem fürdünk? A tiszta emberi bőrön akár ezer fajta baktérium található, amelynek jó része ártalmatlan. Ha egy ideig nem fürdünk, akkor nem távolítjuk el a nap mint nap begyűjtött baktériumokat, amelyek a közlekedési eszközökről, kilincsekről, a telefonunkról, az utcáról stb. kerülnek a bőrünkre. Amikor a szennyeződések, az elhalt hámsejtek, az izzadság, a természetes zsírok és a többi megtapadnak a bőrünkön, egyfajta plakk képződik, és ez büdösséget okoz.
Ha nem fürdesz és nem mosol hajat napokig, a hajad zsírosabbá válik, a bőröd szárazabbá.
5 napos nem fürdés után a szagunk már megelőz bennünket, ha belépünk valahová. Különösen akkor, ha nem használunk parfümöt vagy dezodorokat.
Amikor már 10 napja nem fürdesz és nem mosol hajat, a hajad annyira zsírossá és nehezen kezelhetővé válik, hogy alig tudod kifésülni. Megjelenik a korpa is, és hullani kezd a fejedről.
Ha 20 napja nem fürödtél, akkor elkezdesz vakarózni és egyre büdösebb leszel. A bőrödön megjelenhet az akne, ami amúgy inkább a kamaszkorra jellemző. A lábad nagyon, de nagyon rossz szagúvá válik.
A baktériumok a bőrödről bejuthatnak a szájnyílásba, a szemedbe, az orrodba, és megnő a fertőzés, a megbetegedés veszélye.
„De hát a napi zuhanyzás felesleges! Káros a bőrnek!” - tartják sokan. "Félreértésen alapszik, hogy a bőrnek káros lenne a mindennapi fürdés. A napi tisztálkodó zuhany elengedhetetlen" - mondta dr. Szalai Zsuzsanna, a Heim Pál Gyermekkórház gyermekbőrgyógyász főorvosa az Origónak.
A napi gyors, langyos zuhanyzás nem szárítja úgy a bőrünket, mint a kádban fürdés.
És nem csak a kellemetlen testszagok, hanem a kórokozók miatt is ajánlott a napi gyors, kézmeleg zuhany az egészséges bőrű felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
Sokak számára napi rutin a tusolás, és akkor is lezuhanyoznak, ha sportol vagy más tevékenységtől lesznek izzadtak.
És van, aki egyáltalán nem is érzi jól magát, ha nem fürödhet naponta. A tisztasághoz, ápoltsághoz és a kellemes megjelenéshez a test napi letisztítása is hozzátartozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsvéti különlegességet készítenél, de megriaszt a bevásárlólista? Petinek van egy jó megoldása!
Peti egy TikTok videóban bemutatja, hogy mi lett az ő kreatív megoldása a húsvéti bevásárlásra, és még egy ízletes fogást is eltanulhatunk tőle. Spoiler: nem árt, ha van egy családtagod, aki tudja, hogy az Auchanban mindent egy helyen beszerezhet.
Húsvét előtt minden évben eljön az a pont, amikor összeáll fejben a menü, és vele együtt a felismerés is: ezt nem lehet félvállról venni.
Ha vendégek jönnek, ha ünnep van, akkor valami igazán finomat szeretnél az asztalra tenni – nem egy gyorsan összedobott megoldást.
Csakhogy ezzel együtt jön a másik oldal is: a hosszú bevásárlólista. Olyan alapanyagokkal, amik nem feltétlenül kaphatók meg egy helyen, és amik miatt könnyen az lehet a vége, hogy több boltba kell elmenned, sorban állnod, akár órákat vásárlással töltened. Mire hazaérsz, már el is ment a fél nap – és még el sem kezdted a főzést.
Nem véletlen, hogy ilyenkor sokszor az az első gondolat, hogy mennyivel jobb lenne inkább egy kicsit lelassítani. Mondjuk nyugodtan ülni a kádban és áztatni magad, hátha elkészül az az ünnepi menü magától is ... Pedig nyilván nem.
Mi Peti kreatív megoldása legújabb TikTok videónkban?
Pont ebből a helyzetből indul az a videó is, amit most mutatunk. A főhősünk, Peti nem adja alább: húsvétra egy igazán különleges menüben gondolkodik, olyan fogásokkal, mint például egy Wellington, amihez már tényleg nem elég egy „gyors bevásárlás”. Itt már olyan alapanyagok kellenek, amiket nem minden sarki boltban találsz meg.
A megoldás azonban meglepően egyszerű: amíg Peti a kádban lazít, és azon sápítozik, hogy ennyi hozzávalót beszerezni se kedve, se ideje, addig a barátnője egyetlen bevásárlással elintéz mindent.
Mert az Auchanba megy, és ott egy helyen szerzi be az összes hozzávalót – a friss húsoktól és zöldségektől kezdve a különlegesebb alapanyagokig, de választ az Auchan saját márkás termékeiből is.
Az Auchan ebben a helyzetben pont azt adja, amire ilyenkor a legnagyobb szükség van: széles választékot és azt a kényelmet, hogy nem kell több helyre rohangálni. Egy jól átgondolt bevásárlással akár egy összetettebb húsvéti menü is könnyedén összeállítható, miközben a frissesség és a minőség sem kérdés.
És talán ez a legfontosabb: nem az egész napod megy el a bevásárlásra. Marad időd és energiád arra, amiért az egészet csinálod – hogy nyugodtan elkészítsd az ételeket, és élvezd az ünnepet a vendégeiddel együtt.
Hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, és milyen fogások készülnek végül Peti konyhájában, azt a videóban mutatjuk meg.
A videó alatt pedig a recepteket is megtalálod, ha kedvet kapnál hozzá.
Kedvet kaptál a Wellingtonhoz? Így tudod elkészíteni. Pro tipp: ha gyors bevásárlást akarsz, te is az Auchant keresd fel!
Húsvéti Wellington bélszín
Hús:
66,5 dkg marhabélszín
ízlés szerint só, bors
1,3 ek. olívaolaj
1,3 ek. dijoni mustár
Gombapüré:
33,5 dkg gomba (vegyes)
1,3 fej salottahagyma
2,7 gerezd fokhagyma
1,3 ek. vaj
1,3 ek. olívaolaj
kétharmad tk. kakukkfű
ízlés szerint só, bors
1,3 ek. petrezselyem (friss)
Összeállítás:
8 szelet főtt kötözött sonka
26,5 dkg leveles tészta
kétharmad darab tojás
tengeri só
A bélszínről távolítsuk el a hártyát és a zsíros részeket. Bátran sózzuk, borsozzuk minden oldalán. Forrósítsunk olajat egy serpenyőben, majd pirítsuk körbe a bélszínt, oldalanként kb. Másfél percig. Ha szép kérget kapott kívülről, vegyük ki a serpenyőből, majd még melegen kenjük le a dijoni mustárral. Tegyük félre. A gombát tisztítsuk meg, vágjuk nagyobb darabokra, a hagymákat pucoljuk meg, vágjuk durvára. Tegyük a gombát és a hagymákat aprítógépbe, majd vágjuk őket egészen finomra. (Természetesen egy éles késsel is össze lehet aprítani.)
A serpenyőben, amelyikben a hús pirult, forrósítsuk fel a vajat az olívaolajjal együtt. Tegyük rá a gombás-hagymás keveréket, sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel ízesítsük. Dinszteljük addig, míg a gombából kiengedett folyadék elpárolog, és picit megpirul. Keverjük bele az összeaprított, friss petrezselymet is, tegyük félre. Terítsünk ki egy darab frissentartó fóliát, majd rendezzük el rajta a sonkaszeleteket úgy, hogy picit fedjék egymást, egy akkora négyzetet képezzenek, amely befedi majd a húst. Oszlassuk el a sonkán a gombás keveréket, majd helyezzük a közepébe a bélszínt.
A fólia segítségével borítsuk be a húst a sonkával és gombás pástétommal, tekerjük bele, csomagoljuk be, majd a végeknél dugdozzuk be a sonkát. A fóliát tekerjük össze a két végén, mintha szaloncukrot csomagolnánk, majd tegyük az előkészített húst a hűtőbe 30 percre.
Melegítsük elő a sütőt 220 fokra. Enyhén lisztezett felületen nyújtsuk akkorára a leveles tésztát, hogy bele tudjuk majd csomagolni a húst. A betekert bélszínt vegyük ki a hűtőből, majd csomagoljuk a tésztába, tekerjük bele. A végeket hajtsuk vissza.
Tegyük az előkészített Wellingtont egy sütőpapírral bélelt tepsire, majd kenjük le tojással. A tészta szélét is fixáljuk a tojással, nehogy szétnyíljon sütés közben. Szórjuk meg a tetejét tengeri sóval.
A tésztát szurkáljuk meg pár helyen villával hogy a keletkező gőz távozni tudjon. Toljuk a sütőbe 40-45 percre, akkor lesz nagyjából medium rare a hús. Hagyjuk 10 percig hűlni, mielőtt szeletelnénk.
Jó étvágyat!
Húsvét előtt minden évben eljön az a pont, amikor összeáll fejben a menü, és vele együtt a felismerés is: ezt nem lehet félvállról venni.
Ha vendégek jönnek, ha ünnep van, akkor valami igazán finomat szeretnél az asztalra tenni – nem egy gyorsan összedobott megoldást.
Csakhogy ezzel együtt jön a másik oldal is: a hosszú bevásárlólista. Olyan alapanyagokkal, amik nem feltétlenül kaphatók meg egy helyen, és amik miatt könnyen az lehet a vége, hogy több boltba kell elmenned, sorban állnod, akár órákat vásárlással töltened. Mire hazaérsz, már el is ment a fél nap – és még el sem kezdted a főzést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.
Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.
Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.
A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.
A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.
Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.
„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.
Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.
A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.
A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.
Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.
Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.
Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.
Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.
A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.
Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.
Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.
Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.
A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.
Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.
A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.
Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.
Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.
Jobb esetben csak gyomorrontást.
Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.
És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!
Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.
Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.
Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.
A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.
Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.
Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.
A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.
A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.
Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.
A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.
Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.
Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.
Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.
A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.
Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.
„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”
– magyarázta egy alvásszakértő.
Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.
„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”
– figyelmeztetett a szakember.
A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.
A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.
Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.
Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.
Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.
A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.
Fontos tudni, hogy ezek az eszközök nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.
Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.
A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.
Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
