ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Az Y generáció emberséges, empatikus vezetést akar, és ebben jók a nők

Milyenek a női vezetők? Miért jó, ha egy nő irányít? Mi okozza a legnagyobb stresszt a női főnököknek? Három női vezetővel beszélgettünk.


Vezetői pozícióban dolgozó nőkkel beszélgettünk. Férjezett anyukákkal, akik olyan feladat-és felelősségkört visznek, amit jó néhány helyen még ma is csak a férfiak kaphatnak meg. Milyen a női vezetői lét? Hogyan lehet összeegyeztetni a családdal? Miben erősebbek a női és miben a férfi irányítók?

r2

Ránky Katalin 2013 végéig, 17 éven át volt a L’Oreal magyarországi leányvállalatának ügyvezetője, előtte a Richter Gyógyszergyár kozmetikai ágazatát vezette. Saját bevallása szerint világéletében egy önálló, "önfejű" ember volt. Míg kollégái a kőbányai gyógyszergyárban az általánosan elvárt feladatokat teljesítették a laborban, ő könyvtárba járt, szakértőket keresett, tárgyalt. Lassan észre vették a körülötte lévők, hogy ő nem kutató, hanem vezető típus, és elkezdett másféle feladatokat kapni.

Úgy véli, azon kevés multinacionális cégvezetők közé tartozik, akik boldogan mentek nyugdíjba.

Szerinte aki azt mondja magáról, hogy vezető akar lenni, az sose lesz az.

Tehetség, szorgalom és szerencse. Ez a három dolog kell a sikeres vezetéshez, és a háromnak egyszerre kell jelen lennie: Katalin szerint ha valamelyik hiányzik, akkor nem lehetséges eredményesen vezetni.

pexels-photo-210647

Emellett nőként sokkal többet kell bizonyítani, és éppen ez adja meg a sikerességet. Ha egy férfi vezetői pozícióba kerül, megnyugszik, "hátradől", mert elérte a célját. Ha egy nő kerül vezetői szerepbe, neki a munkája utolsó percéig bizonyítania kell, hogy alkalmas rá. Ez folyamatos kitartást és odafigyelést, szorgalmat vált ki. Persze, ez az egész olyan is, mint ahogy hangzik: nagyon stresszes. Katalin ezt a stresszt a sporttal küzdötte le: minden egyes héten háromszor felkelt negyed 6-kor, és elment edzeni. A futógépen is post-iteket hordott magánál, amikre felírta a hirtelen jövő ötleteit.

"
Aki így kezdi a napot, azt általában 2-ig, 3-ig nem igen lehet kiborítani

- fogalmaz. A sportolást igazi, kulcsfontosságú megoldásnak tartja a feszültség kezelésében.

Katalin azt is vallja, hogy a nők, mivel sokkal több feladat hárul rájuk, sokkal jobban tudják beosztani az idejüket. Ezért

egyáltalán nem gondolja azt sem, hogy választaniuk kellene a karrier és a család között - ha mégis, akkor a családot kell megtartani, mert munkából lehet szerezni újat. Katalinnak két gyermeke és öt unokája van.

Tapasztalatai alapján a női vezetői szerep egyik legnagyobb nehézsége, hogy a "gyengébbik" nem emocionálisabb. Ő is volt olyan helyzetben, amikor a pánik miatt egyszerűen elsírta volna magát, de csupa férfi alkalmazottjával körülvéve egész egyszerűen nem engedhette meg ezt magának. Egyszer, mikor még a Richternél dolgozott, beteg volt és engedélyt kért a főnökétől, hogy hazamehessen. Azt kapta válaszul, hogy valóban nem néz ki jól: kenjen fel még egy kis sminket. Így tett.

"
16 úgynevezett "vezetői tulajdonság" van. Ezekből mindössze 3 az, ami a férfiakban erősebb, a többi 13 a nőkben az. Ezt egy 1000 fős vizsgálat alapján állapították meg

- mondja a magyar L'Oréal egykori feje. A férfiak jobbak a hosszútávú tervezésben, a nők viszont tárgyalási képességeikkel, kitartásukkal, a csoportok harmonizálásában, a motiválás terén, vagy a környezetükhöz való idomulásban sokkal erősebbek.

any

Szenes Mártonné Anna 7 éve a Kecskeméti Református Gimnázium igazgatónője. Az oktatásban vezetői pozíciót betölteni szerinte ma jóval nagyobb kihívás, mint korábban: régebben sokkal stabilabb volt az oktatási rendszer, manapság újabbnál újabb szabályok és szabálymódosítások születnek. Így az elvárások is állandóan megújulnak. Ő sosem törekedett rá, hogy irányítója legyen valaminek, valósággal meglepte, amikor sokéves tanítás után a gimnáziumi tantestület őt javasolta igazgatóhelyettesi pozícióba. Arra a kérdésre, hogy ezt, majd 5 évvel később az igazgatói széket miért foglalta el, az volt a válasza: egyfelől az azok iránt érzett bizalma hajtotta, akik a vezetői szerepre ösztönözték, másfelől a kíváncsiság. Kíváncsi volt ugyanis, mennyire tudja megállni a helyét a még nagyobb jogkörrel, de még több felelősséggel járó, magasabb lépcsőfokokon.

Az ő munkahelyén nem annyira szokatlan, hogy nő legyen az igazgató: elődei is nők voltak.

Azért persze előfordult már, hogy férfi beosztottjától olyan hangnemet, hozzáállást érzékelt, mintha az illetőt zavarná, hogy egy nő áll felette.

a

Anna azt tapasztalta: az oktatási rendszer állandó változása mellett mindig a személyes problémák okozzák a legtöbb nehézséget. Például, ha nagyon ellentétes jellemű emberek közt kell mediálnia egy közös döntés meghozásáért. A stresszt szerinte a férfi vezetők jobban tudják kezelni, ők kevésbé viszik haza a munkahelyi feszültséget. Van viszont egy fontos tippje:

a munka végeztével még ne akarjunk rögtön hazarohanni, ehelyett próbáljunk beiktatni valamilyen köztes programot, például testmozgást vagy egy találkát a barátnőnkkel.

A saját bőrén is megtapasztalta, hogy ha munka után egyből hazamegy, akkor sokkal inkább viszi magával a problémáit és a feszültséget. Egy köztes program viszont jól "kirántja" ebből.

Anna sem gondolja úgy, hogy választani kellene a női vezetői lét és a családalapítás között, de nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a kettő közül a család jöjjön később. Előbb tehát a családalapítást, utána a karrierépítést tartja kivitelezhetőnek. Katalinhoz hasonlóan ő is házas, két felnőtt gyermeke van.

Bite_Barbara_retusált_kép01

Bite Barbara a Coaching Team Kft. ügyvezető igazgatója, emellett business coach, tréner és vezetői tanácsadó. Élsportoló kézilabdázó volt, onnan csöppent az üzleti világba. Neki sem volt zökkenőmentes a vezetés kitanulása. Valahol mindig is érezte magán, hogy szeret a dolgok élére állni, és úgy véli: ha már gondolkodik rajta az ember, hogy alkalmas lehet-e főnöknek, akkor benne van az ambíció. Viszont úgy véli, a jó vezetéshez kell egyfajta küldetéstudat. A saját egónk erősítésén felül kell, hogy motiváljon valamilyen magasabb rendű dolog kiszolgálása.

Szerinte azt a felfogást, hogy a női vezetőknek sokkal jobban kell bizonyítaniuk az alkalmasságukat, sokszor maguk a nők generálják, miközben a környezetük egyáltalán nem gondolja ezt.

A különböző cégeknek különböző kultúrájuk van: akad, ahol cseppet sem furcsa, ha nő az irányító, máshol, ahol igazi patriarchális felépítés uralkodik, nagyon is furcsán veszi ki magát.

Arra a kérdésre, ő mikor érzi igazán nehéznek a vezetői szerepet, azt felelte: amikor férfikörben kell érvényesítenie mondandóját. Van, hogy úgy is érzi: túlságosan erőteljesen kommunikál, amit belülről már kellemetlennek érez, viszont szükségesnek véli a sikeres kommunikációhoz.

bite

Barbara saját céget alapított, miután feladott egy multis karrierutat a családalapításért - most egy 7 és egy 8 éves gyermek büszke édesanyja. Férjével együtt szükségesnek tartja az állandó kommunikációt és egyeztetést a család és a munka harmonizálásához.

"

Ma az emberközpontúság és az érzelmi intelligencia egyre inkább előtérbe kerül. Ezt az Y generáció is elvárja: emberséges, empatikus vezetést akarnak, különben azonnal továbbállnak. Egy nő a szocializálódásából adódóan általában jobb ebben, ösztönből érzi, hogyan bánjon a beosztottaival. De a férfiak is megtanulhatják ezt. És fordítva: a stratégiai gondolkodást, a versengést, amiben általában a férfiak erősebbek, a nők is elsajátíthatják tanulással

- magyarázza Barbara, aki a munka okozta stresszt rendszeres testmozgással - egyedül és családi körben egyaránt - , jógával és meditációval oldja. Mindemellett a folyamatos önismeret-fejlesztésre is esküszik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jön a nyár leglátványosabb meteorraja, mutatjuk, mikor érdemes az eget kémlelni
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát. Ebben az időben óránként akár 100 hullócsillagot is láthatunk.


A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t; az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy bár a telihold fénye idén zavarni fogja a "meteorlest", a meteorzápor megfigyelése így is szép élménynek ígérkezik.

A Perseidák meteorraj a maximum idején óránként akár 100 hullócsillagot is produkál. A rajból származó csillaghullás várhatóan augusztus 12-én hajnalban lesz a legsűrűbb. Hajnali 4-kor a raj radiánsa, azaz a hullócsillagok kisugárzási pontja a Perseus csillagképben, kb. 65 fok magasan helyezkedik majd el, így ideális pozícióban lesz a megfigyeléshez

- írták a szakemberek, hozzátéve, hogy

a Perseidák radiánsa már este 22 órakor is 25 fok magasan jár, így egész éjszaka láthatóak lesznek hullócsillagok.

A sajtóanyag szerint a Perseidák aktivitása július 17-től augusztus 24-ig tart, így az érdeklődők a maximum előtt és után is megfigyelhetnek Perseida meteorokat.

Mivel a hullócsillagok szabad szemmel látszanak, nem szükséges távcső a megfigyelésükhöz. Különösen sötét, fényszennyezéstől mentes helyről nézve szépek. A meteorok az égbolt bármelyik részén feltűnhetnek - olvasható a tájékoztatóban, amelyben arra is kitértek, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat. Az érdeklődők nemcsak hullócsillagokat láthatnak, de távcsővel a nyári este legszebb csillaghalmazait és a hold sugárkrátereit is megfigyelhetik - olvasható a tájékoztatóban.

A szakemberek hozzátették, hogy augusztus 12-én hajnalban a Vénusz és a Jupiter is egészen közel, alig egy fok távolságra kerülnek majd egymástól, az év leglátványosabb bolygóegyüttállását rajzolva az égre. Úgy fogalmaztak, hogy "a két legfényesebb bolygó egy erőteljes fénnyel világító "csillagpárost" formáz majd, közel 15 fokkal a látóhatár felett". Mint írták, a jelenség augusztus 11-én és 13-án is látványos közelségből lesz megfigyelhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez hogy lehetséges? Kétszer született meg egy csecsemő Texasban
A szükségszerű beavatkozás miatt a babát 23 hetesen kiemelték az anyaméhből, majd a műtétet követően visszahelyezték. Három hónappal később a baba újra megszületett.


A texasi Margaret Boemer ikreket várt, de a terhesség első trimeszterében elvesztette az egyik babát, írja cikkében a CNN. Egy későbbi vizsgálaton az orvosok észrevették, hogy a másik magzat, Lynlee, egy sacrococcygealis teratoma nevű ritka daganatot növesztett. Ez a daganat a magzat vérét vonta el, ami súlyos szívproblémákat okozhatott volna.

A daganat majdnem akkora volt, mint maga a baba, és az orvosok szerint mindössze egy a 30–70 ezer élve születésből fordul elő ilyen eset. Lynlee túlélési esélyét 50 százalékra becsülték.

Margaret a CNN-nek így mesélte a döntést: „A 23. héten a daganat leállította a szívét, és szívelégtelenséget okozott, így választanunk kellett, hogy hagyjuk a daganatot átvenni az uralmat a teste felett, vagy esélyt adunk neki az életre. Könnyű döntés volt számunkra: életet akartunk neki adni.”

A terhesség 23. hetében tehát, amikor Lynlee mindössze 0,53 kilogrammot nyomott, az orvosok kiemelték az anyaméhből, hogy eltávolítsák a daganatot. A műtét közben a szíve majdnem leállt, miközben a levegőben tartották. A daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A beavatkozást követően a babát visszahelyezték az anyaméhbe, és a méhet összevarrták.

Margaret a terhesség hátralévő részét ágyban fekve töltötte. Lynlee 13 héttel később, június 6-án, császármetszéssel született meg, 2,4 kilogrammos súllyal. Nyolcnapos korában újabb műtétet végeztek rajta, hogy eltávolítsák a daganat maradékát a keresztcsont környékéről.

Ma, kilenc évvel később, Lynlee egészségesen él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszer érkezik a családi pótlék augusztusban, és az is kiderült, hogy miért
A júliusi összeget augusztus elején, az augusztusit a hónap végén utalják. Szeptemberben ennek okán már nem lesz újabb kifizetés.


Augusztusban kétszer érkezik a családi pótlék. A júliusi hónapra járó összeget augusztus elején, várhatóan 2–4. között utalja a Magyar Államkincstár, míg az augusztusi juttatást már a hónap végén, várhatóan 23–27. között kapják meg a jogosultak – számolt be róla az atv.hu.

Az iskolakezdés sok család számára jelentős kiadással jár a tanszerek és az iskolatáska megvásárlása miatt, ezért a szeptemberre járó családi pótlékot előrehozzák augusztusra.

Az előrehozott utalás következtében szeptemberben már nem érkezik újabb családi pótlék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Halott szeretteinket „kelti életre” a generatív AI - Segít feldolgozni, vagy csak elmélyíti a gyászt?
A digitális feltámasztás trendjei között van már halottak nevében beszélgető chatbot és olyan megoldás is, amellyel az elhunytak régi fényképeken kelnek életre. Könnyebb, vagy nehezebb elfogadni az elvesztésüket, ha az AI megidézi őket?


Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

„Az AI tökéletes gép az emlékezet meghamisítására.”

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Ez a félretájékoztatás jelenségéhez hasonlóan káros hatással lehet a gyász feldolgozásának folyamatára is, ám „ha valaki alapvetően a saját magánéletében ettől boldogabbnak érzi magát, akkor ugyan mit árthat?” - vonta le a következtetést a professzor.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

Sok gyászoló számol be arról, AI nélkül is, hogy érzékeli elhunyt szerettei jelenlétét. „Azt mondják, amikor belépnek egy szobába, még mindig látnak egy ürességet, amit rajtuk kívül más nem vesz észre.”

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

O’Connor szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia segít-e kapcsolatot teremteni az elhunyttal, vagy inkább azt az illúziót kelti, hogy az illető örökké él.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.

„Ezek nagyon bonyolult kérdések. És még nincsenek rájuk jó válaszaink” – összegezte Hollanek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: