ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kiszámoltuk, mennyibe kerül egészségesen étkezni egy átlagos magyar családnak

Egy napi 1600 kalóriás heti étrenddel számoltunk, viszonylag olcsó alapanyagokkal.


Alapesetben minden földi halandó érdeke, hogy minél tovább földi halandó tudjon maradni. Ehhez természetesen nagy szüksége van az egészségére. Egyvalamiben megegyezhetünk: ahhoz, hogy valaki egészségesen éljen, jó sok tényezőnek kell klappolnia. A szakemberek mellett a média is igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy felhívja a lakosság figyelmét a testmozgás és az egészségtudatos táplálkozás fontosságára.

A sportolás tényleg kiemelt fontosságú faktor abban, hogy minél tovább megőrizzük testünk rugalmasságát, fiatalságát, ráadásul stresszoldó szerepe is van. De mi van a táplálkozással?

Gondoltam egy merészet: utánajártam, mi fér bele egy mai átlagcsalád menüjébe. A kiindulópont legyen a változatos, rostdús étkezés, sok nyers zöldséggel és gyümölccsel, teljes kiőrlésű pékáruval! Kerestem, kutattam, böngésztem az internetes oldalakat, de mindegyik ajánlott egészséges étrend vagy túl macerás volt, vagy túlságosan megidealizált, vagy túl költséges. Végül mégis kiválasztottam egyet, a kevésbé extrémek közül. Ez egy napi 1600 kalóriás heti étrendet jelent, viszonylag olcsó alapanyagokkal.

Készítettem egy listát az összes hozzávalóról, és szép sorjában kiszámoltam, miből mennyi is kellene ehhez az alapszintű egészséghéthez. Aztán persze összegszerűen is utánajártam az egy főre jutó költségeknek. Az egyes alapanyagoknál többnyire az egyik népszerű áruházlánc árait tekintettem mérvadónak, hiszen oda még a kisnyugdíjasok is szoktak járni.

Elvégre nem csak a fiatalok kiváltsága az egészséges étrend!

Mivel mi igyekeztünk az annak idején oly’ népszerű szlogen szerint élni – a „Két szülő, három gyerek, három szoba, négy kerék” – úgy gondoltam, ennek megfelelően egy ötfős család viszonylatában kalkulálom ki az egészséges étkezés alappilléréül szolgáló menüsorok költségét. Bevallom, titkon reménykedtem, hogy kellemes meglepetésben lesz részem, és hipp-hopp iszonyú egészségesre reformálhatjuk meg magunkat. Sajna megint csalódnom kellett. Ez már csak így van. Aki peches az egészségügyi ellátás terén, az hogy is merészeli megengedni magának azt a gondolatot, hogy majd most ő olcsón egészségesre eszi magát?

Nem csigázom tovább a kíváncsibb olvasók figyelmét:

ez a viszonylag egyszerű menüsor egy hónapra lebontott költsége egy ötfős család számára egészen pontosan 152 320 forintra jött ki.

Elkezdtem törni a fejemet. Ez most sok? Vagy nem? Aztán a bennem lakó csúnya, alattomos kisördög, akinek semmi sem jó, folytatta aknamunkáját: tovább kíváncsiskodtam. Hogy vajon Juli néni tudna-e fittneszgurusan étkezni kis nyugdíjból? Mondjuk, ha Pista bácsit is hozzászámoljuk, akkor egészen pontosan 60 928 ropogós forintocskát kellene havonta kipotyogtatniuk a pénztárcájukból egészséges étkezés jogcímén, ha tovább szeretnék húzni nyugdíjas éveik számát.

Mennyi is az öregségi nyugdíj minimuma 2018-ban? 28 500 forint. Ez egy minimumnyugdíjból élő házaspár esetében 57 00 forint. Hát, sajnos ők elbukták az egészségfaktort. Bár mindössze háromezer forintot kellene kölcsönkérniük havonta a gyerekeiktől, és akkor enni már tudnának. Egészségesen. Na, de felejtsük is el ezt a kellemetlen kis közjátékot! Hiszen ez a legrosszabb forgatókönyv. Az nem létezik, hogy Magyarországon ma valaki minimálnyugdíjból élne! Pláne nem kettesben! Na, akkor kalkuláljunk inkább egy jó kis átlagnyugdíjjal! Ami 2018-ban a Magyar Államkincstár olvasatában 128 427. Nos, ha Juli néni és Pista bácsi is átlagos nyugdíjas, akkor összesen 256 854 forint üti a markukat havonta. Ebből simán kiköhögik ezt az alig hatvanezer forintos havi menüt. Még akkor is marad nekik majdnem 196 000. De ha már tudok konkrét példát, gondoltam, miért is ne számolgassam ki még azt is, hogy egy átlagos nyugdíjas házaspár mi mindenre költ havonta, az evésen kívül.

mue

Ismeretségi körünkben, egy vidéki kisvárosban, él egy átlagos nyugdíjas házaspár, akiket kifaggattam. A végösszegbe a következő díjtételek kerültek bele: villany, gáz, víz, szennyvíz, szemét, televízió, internet, vagyon- és autóbiztosítás. De mivel ők botor módon régi házuk felújítására svájci frank hitelt vettek fel, ezt is muszáj volt hozzácsapnom a rezsiköltségekhez. Ja, és, mivel még csak ez után készülnek változtatni havi étrendjükön, sajnos egyelőre a gyógyszereket sem hagyhatják el. Alaphangon a megélhetésük költsége összesen 157 350 HUF. Ez de jó! Hogy is van akkor? A reformkaja plusz a rezsi még mindig csak 218 278 forintot tesz ki.

Havi 38 576 forintjuk még mindig marad üzemanyagra, ruhára, cipőre, kutyatápra, újságra, esetleg színházra, néha-néha állatorvosi költségre, talán még az unokájuknak is tudnak egy kis cukorkát venni. Ja, nem.

De térjünk csak vissza az ötfős családra! Előre is elnézést kérek, de muszáj lesz kicsit itt is számolgatnom. Akárhogy is nézzük, a havi kiadás ilyen esetben messze meghaladja a nyugdíjas házaspárét. De ne legyünk kukacoskodók! Én csak azért is azzal fogok számolni.

Egy ismerős családban a feleség pedagógus, a férj egy futballcsapat masszőre. Mindketten a társadalom megbecsült tagjai. A feleség sokáig főállású anya volt, és miután visszament dolgozni, a legalacsonyabb bértáblába került: jelenlegi bére 138 000, a férj nettó fizetése 160.000 forint. A családi pótlék két gyermekre 26 600. A harmadik már nagykorú, utána nem jár támogatás. Ellenben önköltséges egyetemre vették fel. Na, persze, erre ott a diákhitel. Úgyhogy felejtsük is el! Mindez a családnak havonta összesen 324 600 forintos bevétel. De szép összeg! Ha ugyanazzal a rezsiköltséggel számolunk, mint a nyugdíjas házaspárnál, ami – valljuk be, eléggé irreális feltevés – akkor marad 167 250 forintjuk minden más egyéb luxusra. Például az evésre. De jó ezt látni! Mennyi is lenne az egészséges étkezés havi költsége öt főre? 152 320 forint. Vonjuk csak le gyorsan!

Még így is marad nekik havonta 14 930 forint. Üzemanyagra, ruhára, cipőre, kutyatápra, újságra, esetleg színházra, néha-néha állatorvosi költségre, nyaralásra, hogy csak néhány jelentéktelen tételt említsek.

Az a bökkenő, hogy egy átlagos családról beszélünk. De keresnek ennél sokkal rosszabbul is társadalmunk megbecsült tagjai. És persze sokkal jobban is. De sose szabad az átlag alá és fölé bekukucskálni, mert esetleg olyasmiket veszünk észre, amik nem tetszenek. Inkább felejtsük el az egészet! Annyira rossz érzés lenne elszomorodni egy jó kis egészséges étkezés után, nem?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk