Kártyával fizetnénk, de nem mindig lehet - teszteltük, hol mi a magyarázat rá
Ugye te is futottál már bele olyan bosszantó helyzetbe, hogy valahol azért nem tudtál vásárolni, mert készpénz nem volt nálad, a bankkártyádat viszont nem tudtad használni? 2021 van, a világban és Magyarországon is több évtizede adott a lehetőség, hogy a boltokban, szórakozóhelyeken ne kelljen a zsebünkben kotorászva keresnünk a megfelelő összeget, és ne kelljen kínosan és halkan motyogva „sajnos nincsen”-nel felelni a rettegett „Nincs kisebb?” kérdésre.
Több éve már annak is, hogy a bankkártyás fizetésnél elérhető az érintéses, PIN-kód nélküli funkció, ami még kényelmesebbé teszi a fizetést. Ennek összeghatárát ráadásul a koronavírus miatt meg is emelték, igyekezve terelni az embereket a vírusveszélyesebb készpénzes fizetéstől a biztonságosabb bankkártyás felé.
Ha ennyi előnye és elenyészően kevés hátránya és veszélye van a kártyás vásárlásnak, értelemszerűen adódik a kérdés: vajon miért van a XXI. század harmadik évtizedében hazánkban nem kevés olyan bolt és szolgáltatásokat nyújtó hely (nem is feltétlenül a legkisebbek), ahol nem lehetséges bankkártyánkat használni a fizetés alkalmával.
Hogy ez milyen helyekre vonatkozik, arra egyszerű a válasz: szinte mindenre, étteremtől a kisboltig, trafiktól a fodrászig, büfétől az elektronikai boltig.
Megpróbáltunk utánajárni, hogy mennyire gyakori jelenség az, hogy valahol nem fogadnak el bankkártyát, és mi az oka annak, hogy kitartanak a csak készpénzes fizetés mellett. Elég volt egy nagyobb kört tennünk Budapest belső kerületeiben, és különféle üzleteket, szolgáltatókat találtunk, ahol hiába logobtattuk bankkártyánkat.
Egy forgalmas VIII. kerületi főutcán található, jól menő ún. barber shopban biztos klassz új frizura készülne, a szakálligazításról nem is beszélve - ha elfogadnák a bankkártyánkat. Az alkalmazottak kétféle választ is adnak, miért esélytelen itt kártyával próbálkoznunk: egyikük szerint itt nem éri meg bevezetni az elektronikus fizetést, míg másikuk – különösebb kifejtés nélkül – azt állítja: „sokkal könnyebben követhető” a készpénzes forgalom.
Nem messze innen, ugyanebben a kerületben egy kis étkezdében akarnánk pár finom falatot rendelni. De fizetés csak készpénzzel lehetséges.
Ennek lényege az, hogy aki nem szeretne, vagy nem tud készpénzzel fizetni a helyen, az a kérésre megadott számlaszámra utalhatja a fogyasztás összegét.
Ha már a kifőzdében nem jutottunk ételhez, megteszi egy péksütemény is. Tenné. Éhesek maradunk továbbra is, ha nem tudunk készpénzt előkaparni. Egy forgalmas aluljáró pékségében az eladónő a kártyás fizetésről csak annyit mond: amióta ő itt dolgozik, ez az opció sosem létezett, de ő maga még nem hallott arról, hogy kötelező lenne, ahogy arról sem, hogy bárkit megbüntettek volna a hiánya miatt.
Megkérdeztünk egy szakértőt, milyen megoldást választhatnak a kereskedők és szolgáltatók
„Már az elektronikus fizetés lehetőségét kötelezővé tevő jogszabályváltozás kihirdetésekor felkészültünk a kereskedők fokozott érdeklődésre és továbbra is több megoldást és gyors ügyintézést kínálunk azon kereskedőknek és szolgáltatóknak, akik még keresik a megfelelő módszert az elektronikus fizetés biztosítására. A választás előtt érdemes több ajánlatot is összehasonlítani, fontos például megvizsgálni azt is, hogy az adott pénzintézet mekkora piaci részesedéssel rendelkezik kártyakibocsátóként, illetve elfogadóként. Ha ugyanis a kibocsátó és az elfogadó megegyezik, a kereskedőnek nem kell kifizetnie bankközi díjat, ami jelentős megtakarítást jelenthet” – mondta Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője.
A 30 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező és cafeteria kártyát is elfogadó vállalkozásoknak az OTP Csoport a POS-terminál igénylését, míg az alacsonyabb forgalmú cégek számára a SimpleBusiness mobilalkalmazás használatát javasolja.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak.
Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a tájékoztatásban szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.
Maradva ezen a környéken, legalább a kultúrában szeretnénk bízni, hogy egy kulturális intézménybe betérve nem kell csalódnunk, ha az anyagiakat kártyával rendeznénk. Mint mondjuk a könyvtári tagsággal járó költségeket.
A könyvtárban egyébként így az a faramuci helyzet áll elő, hogy új tagként beiratkozási, vagy netán késedelmi díjat akarnánk befizetni, ám nincs nálunk készpénz, a legegyszerűbb megoldás, ha okostelefonunkon felmegyünk az intézmény honlapjára, és ott intézzük el pénzügyünket.
Szerencsére ellenpéldák is akadnak. A tágabb értelemben vett belvárosban szúrópróba-szerűen több olyan kisboltot (turkálót, háztartási boltot, jótékonysági boltot illetve pékséget) is lehet találni, ahol az üzlet kis mérete ellenére minden további nélkül elővehetjük bankkártyánkat, ha fizetni akarunk. Az örömteli meglepettségre szinte mindenhol az volt a válasz: mivel kötelező a rendszer, mindenképpen a bevezetés mellett döntöttek. Egy helyen pedig azt mondták, olyan sokan - és évről évre egyre többen - akartak kártyával fizetni, hogy már több évvel azelőtt átálltak erre a módszerre, hogy törvényben kötelezték volna őket erre.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
